Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. ÁPRILIS 11., SZERDA 3 Tudományos konferencia az Akadémián #sr Őstörténet, nemzeti tudat Sziklagcirgetök Äz igazi vesztes mégis a gyerek Statisztikai adatok igazolják, de szűkebb-tágabb kör- ^ nyezetünkben magunk is tapasztalhatjuk: emelkedik a ^ veszélyeztetett gyermekek száma. És ezzel egyenes arányban a gyámhatóságok munkája. Itt szükséges ^ azonban megjegyezni: a növekedésben része van a jobb ^ felderítő tevékenységnek is; hamarabb felfigyelnek az § óvodák, az iskolák az ártalmas környezetben élő gyer- í mekekre. Az általános tendenciák érvényesek Pest me- | gyére is, amelynek gondjai azonban egyedi vonásokat is mutatnak és ezek nem mások, mint a vonzáskörzetek í sajátosságai. Egyházközi békebizottság Az elmúlt év elején a ma­gyarországi protestáns,ortodox, unitárius és izraelita felekeze­tek képviselői egyházközi béke­bizottságot létesítettek. A szer­vezet az Országos Béketanács keretében működik, és munká­ját a megyei, illetve a buda­pesti bizottságok révén látja el. Kedden Budapesten az Új­városháza dísztermében meg­alakult az egyházközi békebi­zottság fővárosi szervezete is. A református, evangélikus, izraelita, unitárius, adventista, evangéliumi pünkösdi közös­ségbeli, baptista és szabadke­resztyén felekezetek lelkészei­ből alakult 51 tagú békebi­zottság első ülésén megválasz­totta 11 tagú elnökségét, mely­nek elnöke Schweitzer József budapesti főrabbi lett. A közgyűlésen a felszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy céljuk a társadalmi igazságos­ság és a béke ügye szolgála­tának támogatása, a magyar társadalom és kormányzat bé­kepolitikájának segítése. A dabasi varroda — ahogy a környékbeliek ismerik —, a Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalat ceglédi konfekcióipari gyáregységé­hez tartozik. Az üzemben ki­lencvenötén dolgoznak, és raj­tuk kívül negyvenen vannak gyesen. A gyesen lévők közül (á vállalat szempontjából saj­nos), kevesen jönnek vissza az üzembe dolgozni — három, il­letve két gyermek esetén 6 év múlva. 7* Benkőné Kahcsár Irén üzemvezetővel beszélgettünk arról, hogy vajon miért? — A gyes alatt sokan fog­nak bele a fóliázásba, ker­tészkednek, állatokat tartanak. Dabason ez csak mostanában jött divatba. A fiatalok úgy számolják, hogy 10—12 évig kifizetődő, ha otthon marad­nak és ezután jönnek vissza az üzembe. Csakhogy ennyi idő bőven . elég ahhoz, hogy kiessenek a gyakorlatból és ismét kezdők legyenek. Csábító bizonyítvány Huszonnégy éve alakult meg Dabason a varroda, az alapí­tók már lassan nyugdíjba mennek. Évente öten, hatan. Ugyanakkor maximum annyi az új jelentkező, a gyesre menők helyett már nincs utánpótlás. S mivel nőiszabő- képzés nincs a közelben, leg­feljebb a tovább nem tanuló nyolcadikosokat lehet csábít­gatni, az ilyen kislány viszont — hiszen elsősorban női mun­ka a varrás —, egyre keve­sebb. így Dabascn a felnőtte­ket képzik tovább. — A huszonegy ' évesnél idősebbek számára most is szervezünk olyan tanfolyamot, amellyel meg lehet szerezni a szakmunkás-képesítést. Felté­tele mindössze a 3 éVes gya­korlat — mondja az üzemve­zető. Gogolák Jánosné is jelent­kezett a szeptemberben indu­ló tanfolyamra. Hét éve dol­gozik az üzemben, három bri­gádjuk egyikének a vezetője. — Szeretek varrni, sok min­dent elkészítek magamnak, de azt hiszem, biztosabban nyú­lok az anyaghoz, ha nemcsak érzem, de tudom .is a szak­mám. S természetesen csábít az is, hogy bizonyítvány lesz a zsebemben. Béremelésre ugyan nem számíthatok a tan­folyam elvégzése után, mivel már betanított munkásként is megkeresem a helyi maximu­mot: 21,90 az órabérem. Ez úgy havi 4500 forint. Az üzemi átlagfizetésekről Körösi* Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója al­kalmából Magyar őstörténet és nemzeti tudat címmel négy­napos tudományos konferencia kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A tanácskozást Köpeczi Bé­la művelődési miniszter nyi­totta meg. Beszédében emlé­keztetett arra: Körösi Csorna Sándor volt az első olyan ma­gyar, aki egyaránt gondolko­dott az európai és az ázsiai kultúra terminusaiban, aki valóban univerzális érdeklő­dést tanúsított a szellem kér­déseiben. A konferencia tárgykörére utalva Köpeczi Béla hangsú­lyozta, a nemzetállam eszmé­je már a XIX. század közepén szembe került a politikai nem­zet gondolatával, s ez a fe­szültség nemcsak a Habsburg- birodalom, hanem az Osztrák —Magyar Monarchia szétesé­séhez is vezetett, és a XX. szá­zad elején szembeállította egymással a kis nemzeteket. ismét Benkőné Kanosár Irént kérdezem: Rugalmas órabérek — A 14 éves kezdőt 11 fo­rintos órabérrel vesszük fel, ez az összeg képessegeitől iüggoen Ket-riárom év alatt 15—16 forintra emelkedik. Kö­rülbelül ennyit kapnak a már gyakorlattal rendelkező újak, am egy-két éven belül — mi­vel normában dolgozunk —, utolérnénk a régiekét. Az át­lagkereset az üzemben 4000 forint, erre jön a mozgóbér, amit egy-egy igényesebb ter­mék gyártásakor vagy akkor ad a vállalat» ha rövid a ha­táridő. Távdty egyszer fizet­tünk ki 1500-T-200Ü forint kö­rüli prémiumot, és három al­kalommal 4TO^1000 forintig. Rugalmasan -tudunk órabért emelni, ezért azok nagyjából tükrözik a teljesítményeket is. A mozgóbéreket végül is dif­ferenciáltán, az órabérek ará­nyában osztjuk el. Bérfeszült­ség, a keresetek miatti súrló­dások nálunk ismeretlenek. Az idén egyébként, annak ellené­re, hogy a tervezett vállalati bérszínvonal-emelkedés 2,3 százalék, itt Dabason február elsejétől 3,8-ra kaptunk lehe­tőséget. Gyakran foglalkoztat a kér­dés, hogy mennyire ismerik a dolgozók (jelen esetben a többségükben betanított var­rónők), vállalatuk eredmé­nyeit, gondjait, hiszen oly messze van Dabas Budapest­től, ahol a PEVDI központja található. Egyáltalán, fontos-e, hogy ki, hol dolgozik? Hár­muk vé lemé n ye: Sallai Kálmánná: — 17 éve dolgozom itt, s bár most is rosszul érzem magam, bejöttem, mert sür­gős munkánk van és négyen már amúgy is betegállomány­ban vannak. Ha túlórázni kell, annak persze nem örülök, de szeretek itt dolgozni, most például a dísztűzést csiná­lom, ez gyakorlatot kíván. Gogolák Jánosné: — Fontos, hogy jól fizető, versenyképes legyen a válla­lat. Tavaly az őszi BNV-n is kiállítottunk, én ott láttam, hogy milyen szépek az ered­ményeink, és nagyon jó érzés volt, hogy a vitrinből azok a műszőrme kabátok köszöntek vissza, amelyek a mi üze­münkben készültek. VilláBnértekezbtsk Pelker Judit 15 éves, Gyón- ról jár be kerékpárral. Mint mondja, a nővérének szokott otthon varrni és a kereszt­mamájának segíteni. Hogy Mindez arra utal, hogy a nemzeti tudatot alapvetően meghatározza a politikai irá­nyultság, amely viszont jól vagy rosszul felfogott gazda­sági és társadalmi érdekekhez kötődik. Van azonban a nem­zettudatnak egy olyan része, amely még a modern nemzet kibontakoztatása előtt kiala­kult, s amely a jövő alapja is: ez a közös nyelv, a történelem és a kultúra. A konferencia első napján a továbbiakban egyebek kö­zött Körösi Csorna őshazaké­péről. a magyar őstörténet-ku­tatás egykori és mai helyzeté­ről. a nagyenyedi kollégium­ról mint a erdélyi tudomá­nyos törekvések bölcsőjéről tartottak előadásokat neves hazai és külföldi kutatók. A tudományos tanácskozás so­rán más témák mellett a kö­zépkori etnikai tudatról, a tö­rökkori Magyarország rendi nemzettudatáról, a reformkori nemzetfelfogásokról, a dualiz­mus korának őstörténeti vitái­ról hangzanak el referátumok. mit tud a vállalatról? Nem sokat. Senkitől nem hallotta még, hogy Budapesten van a központ és hogy az övékén kívül még több gyáregység létezik. Egy rokon néni hozta ide a varrodába, mert nem akart továbbtanulni. Egy nagy álmát azért sikerült megtudnom: magánszalont szeretne, de persze azt tud­ja: ehhez még nagyon sokat kell tanulnia! Az üzemvezető szerint, aki érdeklődő, az kellően tájéko­zott náluk. Havonta tartanak műszakértekezletet, de ha az események megkívánják, gyakrabban összejönnek rö­vid megbeszélésekre. Nem „ért ekez’letesd i ” - pártiiaik — til­takozik Benkőné —, de 10—15 perces villámbeszálgetésekre igényt tartanak. a dolgozók, és ezek az alkalmak jól szolgál­ják egy-egy hírrel kapcsolat­ban a félreértések, feltétele­zések tisztázását. Különös világ ez. Csak fe­hér köpenyben, cipőre húzott filcpapucsban léphet be a lá­togató, s a rokonok is egyesé­vel jöhetnek, legfeljebb öt percre. Ám a kapcsolat az ágyhoz kötött hozzátartozóval nem szakad meg, minden fek­hely mellett ott a telefon. S még más is, ami a lényeg. Monitorok, riasztó-, jelző-, re­gisztrálóberendezések, me­lyek automatikusan hívják fel az ügyeletes ápolónők figyel­mét minden rendellenességre. Fontos is ez. Köztudott, hogy az infarktusos betegeknél az első néhány nap a legveszé­lyesebb. Ilyenkor másodperce­ken múlhat az élet, s az új őr­ző segítségével nem csupán másodperceket nyernek a gyó­gyítók. Korábban a belgyógyászati osztály kórtermeiben feküd­tek a most idekerülő pácien­seik, s több időbe telt, míg a rosszullétet észlelő betegtárs jelezte a nővérnek, az pedig az orvosnak, hogy baj van, s megkezdhették a beavatkozást, az újraélesztést, az ideiglenes pacemaker-beültetést. Most le­rövidült ez az út. Hét nővér — mindannyian megfelelő kikép­zést kaptak — ad egymást váltva ügyeletét, méghozzá fá- -asztnt. Tizenkét órányi mun­ka után 24 órát pihennek. Gyorsabbá vált a diagnózis, a központi monitoron minden Gyökértelenül Pesten könnyebb boldogulni — vélik még ma is sokan, s fölkerekednek szülőfalujukból szerencsét próbálni. Szabolcs- Szatmár adja főként az után­pótlást, újra és újra megtölt­ve Érd, Gyál, Dunakeszi nyo­morúságos albérleteit; a nyá­rikonyhákat, a sufnikat. Más életforma, más normák. So­kan nem képesek megkapasz­kodni, s a kibicsaklott életek­nek a gyerekek is áldozatai. De tévedés lenne azt hinni, hogy az egyre szaporodó mu­tatós porták tájékán nem le. selkedhet veszély a kisko­rúakra. Az anyagi gyarapodás ára rendszerint sok-sok ledől, gozott óra, nyomában kime­rültség, türelmetlenség. S eközben nemritkán elvész a gyerek. A szülő kétségbeesve veszi észre, hogy fia, lánya csak a bandában érzi jól ma­gát, könnyű szívvel játssza el zsebpénzét az automatákon, lehelete alkoholszagú. Rosz- szabb esetben az árulkodó je­lek sem tűnnek fel otthon, s az apa, anya kerekre tágult szemmel, fejcsóválva hallgat­ja, hogy csemetéje lopott az ABC-ben, netán a galerivel feltört egy kocsit... — Édes ■ fiam, ha nem vál­tozol, mész az intézetbe! — Kevés gyerek akad, akit leg. alább egyszer ne fenyegetett volna anyja hasonlóképp. Ki­csit ilyesféle ijesztgetésnek tetszik az állami gondozásba vétel, hiszen jóval kevesebb- szer történik meg, mint azt a közvélemény indokoltnak lát­ná. — Valóban a legvégső esz­köznek tekintjük az állami gondozást — világosít fel Véghné dr. Daróczi Klára, az érdi tanács gyámügyi csoport- vezetője. Kétségtelen, hogy ez gyökeresen kiragadja a kiskorúakat az ártalmas kör­beteg EKG-görbéjét folyama­tosan figyelhetik, s ha szük­séges, kiírószerkezet vagy magnetofonszalag segítségével rögzíthetik is. Telefonon riaszt­hatják az orvost, az osztály- vezetőt is lakásán, ahol ugyan­csak van egy képernyő, amely­re „kiadhatják” az EKG-gör- bét, így ő is bármikor segít­ségre lehet a teendők gyors meghatározásában. Nyugtató zöld csempe, halk zeneszó, világos terem — mindez megfelelő feltétel a gyógyuláshoz. Két kórtermet társadalmi munkában alakítottak át a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat dolgozói, s a város és környéke üzemei, szövetke­zetei anyagiakkal is, munká­val is segítettek. Csupán a műszerek értéke több mint 1,8 millió forint. A legnagyobb érdem mégis a kezdeményező­ké, az osztály lelkes dolgozóié, akikre ina is a fő feladat, az életmentés hárul.. Végezetül — ha statisztikai­lag nem is értékelhető még az eredmény — álljon itt az adat: idén február 20-ig 61 beteg fe­küdt itt, 24-en infarktussal, s közülük nyolcat vesztettek el, mindannyian x hetvenöt évnél idősebbek voltak. A tapaszta­lati szám: az általános belgyó­gyászatokon 20—30 százalék, az őrzőkben 15 százalék alatti az infarktus-halandóság. V. G. P. nyezetből, de másféle veszély- helyzetet teremt, például be­illeszkedési zavarokat. Másfe­lől, ha 10—12 évesen kerül ál­lami gondozásba valaki, ki­alakult természetét már szin. te képtelenség átformálni. Ép­pen ezért, nekünk i,tt Érden van egy dédelgetett tervünk: a veszélyeztetett családban élő gyerekek számára hetes ott­hont létesítünk, amely kisza­kít, de nem elszakít a család­tól. Ügy gondoljuk, az otthon életmódmintát nyújtana — tisztálkodás, kulturált étkezés és így tovább — amit haza­vinnének és továbbadnának a gyerekek.., Segítséggel Hetes otthon, főhivatású ne­velőszülők — ígéretes megol­dások, ám nem a ma gyakor­latát jellemzik. Ma a védő­óvó intézkedések vigyázzák azokat a gyerekeket, akik családjukban nem kapnak megfelelő nevelést, vagy ép­pen rossz mintát látnak. Mind több család részesül rendsze­res szociális segélyben, sokan olyan formában, hogy az óvo- dai-iskolai térítési díjat a gyámhatóság fedezi. A veszé­lyeztetett gyermekek sorsát társadalmi pártfogók kísérik figyelemmel, míg ha a fiatal­korú bűncselekményt követ el, hivatásos pártfogót ren­delnek ki mellé. — A szabálysértés, mond­juk az engedély nélküli horgá­szás ugyanúgy ügy itt nálunk — fejtegeti Véghné dr. Daró­czi Klára —, mint például azé az ifjúé, akit csak metrófogan- tyúsként emleget a köznyelv, (ö dobta be a Fradi-pályán azt a bizonyos fogantyút.) Sajnos, a hozzá .hasonló kö­tekedő, garázda fiatalok mit sem törődnek a pártfogó in­telmeivel. Nem jajtia őket vissza az újbóli bűj^tfeövetés- től. Véleményünk szerint, aki sorozatban vét a torvény el­len — ne feledjük sok közü­lük 15—17 éves fiatalember —, azzal szemben nagyobb szigorral kellene eljárnia a bíróságoknak. Gyálon érdeminek tartják a társadalmi pártfogók műkö­dését — ahogyan Vérségi Mol­nár Tibor igazgatási előadótól megtudom. Társadalmi aktí­váik többségükben pedagógu­sok, akik szakértelmüknél, te­kintélyüknél fogva képesek hatni a szülőkre is, és a gye­rekekre is. Elsőként az or­szágban e településen alakult meg a családvédelmi szolgá­lat, főként egészségügyi, taná­csi dolgozókból. Ök részint felhívják a gyámügyi előadó figyelmét egy-egy veszélyezte, tett helyzetű gyerekre, részint felvilágosító szóval igyekez­nek megelőzni a bajt. Idegháború — Van persze, ahol tehe­tetlenek vagyunk — sóhajt Vérségi Molnár Tibor. — Mint például annál a tízgye­rekes házaspárnál, ahol a fér­fi beteg, a nő szellemileg visz- szamaradott és ráadásul mind. ketten isznak. A férj alkalmi munkákat vállal, a nő soha nem dolgozott, semmihez nem ért, még főzni sem tud. A gyerekek fele már állami gon­dozásban van, a másik felére is ez a sors vár, mivel a böl­csődéből, óvodából tetvessé­gük miatt kitiltották őket. Gondozatlanok, ápolatlanok, éppen úgy, mint a lakás, ame­lyet azért kaptak, hogy a leg­kisebbeket maguk nevelhes­sék. Sajnos, minden próbál­kozásunk hiábavalónak bizo­nyult. Aggódva figyeljük az asszonyt, domborodik-e a ha­sa vagy sem, ugyanis kijelen­tette, annyit szül, amennyit akar... A három Budapest környéki település gyámügyeseivel ér­tékelve az elmúlt évet, meg­állapítható, hogy ügyeik szá­ma nem emelkedett, ám a stagnáló szám, ami évente több száz esetet jelent, nem kevés. — Tény, hogy munkánk nem kecsegtet könnyű sike­rekkel — hagyja helyben dr. Nagy Judit, a dunakeszi, .ta­nács gyámügyi főelőadója. Sokszor egy-egy aktát azért zárhatunk csak le, mert az érintett család továbbálU vagy a kiskorúból nagykorú lett, s kikerült a hatáskö­rünkből. De mi örülünk a leg. kisebb eredménynek is. És sajnáljuk, hogy a láthatási ügyek garmadája rengeteg időt, energiát elvesz a valódi értelemben vett gyermekvé­delemtől. Nem a gyámügynek kellene a láthatást rendre megtagadó anyák, a válóperi végzésig nem fizető apák kö­zött igazságot tenni. Egyéb­ként a láthatások gyűlölettel teli, éveken ót is eltartó tor­zsalkodásai azért is elszomo­rítanák bennünket, mert iga­zi vesztesük mindig a gyer­mek ... Szigethi Teréz Faesemetevásár Javában tart a facsemeték árusítása Diósdon, a Sasad Tsz faiskolai lerakatában. Ezen a tavaszon közel félmillió forintos készletből válogathat­nak a kiskert-tulajdonosok. A díszcserjék és örökzöldek mel­lett mintegy harmincféle gyümölcsfacsemete — a magas törzsű ribiszkebokortól a szelídgesztenye csemetéig — várja a tavaszi ültetést. Hancsovszki János felvétele Hiányzik az utánpótlás Nemcsak érezni - tudni akarnak Eller Erzsébet Ilyen a ceglédi coronaria-őrző Figyelem, felsőfokon 4 Nem csekély azok száma, akik közvetlen életveszélyt 4 jelentő szívritmuszavarral, infarktusgyanúval vagy szív- j! izominfarktussal kerülnek kórházba. Cegléden nyílt meg ^ tavaly Pest megye egyik új kórházi részlege, a II. szá- Í mű belgyógyászati osztály 6 ágyas coronaria-őrzője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents