Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

ORB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1984. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK Újfajta sütemények, saját ötlefkó'I Kóstolót is adnak a bemutatón ötéves évfordulójára ké­szül az Alsó-'tápiómenti Áfész maglódi cukrászüzeme. Az el­múlt esztendők alatt termelé­sük ötszörösére nőtt. Ered­ményes munkájukról kérdez­tük Sztancsik Sándomé üzem­vezetőt. — Szembetűnő a fejlődés mindazoknak,! akik látták üzemünket a kezdetben és össze tudják hasonlítani a maival — mondja. — Napi kétezer süteményt készítet­tünk és a létesítés is erre a számra történt. Mivel a piac egyre több cukrászati termé­ket tudott befogadni, nekünk is lépést kellett tartani az igényekkel. Helyiségbővítést hajtottunk végre és létszá­munk is emelkedett. így elő­fordul olyan nap, amikor a tízezer sütemény is elhagyja üzemünket. — Mintegy 50 üzletben áru­sítják készítményeinket. Az Alsó-tápiómenti Áfész boltjain kívül a Pécel—Isaszeg Áfész is forgalmaz tőlünk. Mi pe­dig megfelelő választékot kí­nálunk. Egyszerre 35—40 féle süteményt készítünk. Ezek között természetesen vannak hagyományosaik, de olyanok is, amit a mi dolgozóink vezettek be. Ilyenek a gyümölcszselés készítményeink, a piskótatész­tából készült krémesünk, a gesztenye-tejszínes tortánk, s a csokoládéval, rumosmazsolá­val kevert albán krémesünk, hogy csak néhányat említsek. Alkalmi megrendeléseket is szívesen fogadunk. Esküvőkre, házassági évfordulókra, szüle­tés- és névnapokra is sok fi­nom tortát készítünk. Ezenkí­vül fóliába csomagolt édes és sós süteményt is forgalma­zunk. — Arany János brigádunk Együtt a brigád Péczely Zoltán felvétele 1981-ben alakult. Bátran mondhatom, hogy közösségi életet élünk. Megünnepeljük mindegyikünk születés- és névnapját, együtt járunk szín­házba, s figyelemmel kísér­jük egymás életét. Többünk­nek kisgyermeke van, ezért is előnyös, hogy egy műszakba járunk. A közelmúltban Süly­sápon hallgattunk meg közö­sen érdekes TIT-előadást. — A váci, a ceglédi és a fő­városi szakmunkásképző isko­lákból hozzánk jár munkahe­lyi gyakorlatra egy-egy tanu­ló. Szívesen foglalkozunk ve­lük, s szeretnénk átadni tu­dásunkat, megtanítani őket a cukrászmesterségre. Van, aki ügyesebb kezű, de akad olyan is, akinek még sokat kell fej­lődnie. Reméljük, hogy tanu­lóink közül a későbbiekben nálunk is marad, aki jól érzi magát kollektívánkban. Gyömrői sportegyveleg Nem megy a sakkozóknak Ügy tűnik, a gyömrői sakko­zóknak túl magas a megyei I/A osztályú bajnokság mér­céje. Az első fordulóban 8-2-re kikaptak a Váctól, aztán 6,5- 3,5-re legyőzték Gödöt. Leg­utóbb a Dunakeszi szerepelt Gyomron. Bizakodó volt a ta­lálkozó előtt a hangulat, hi­szen minimális győzelemre törtek a gyömrőiek. Helyette ■fölényes dunakeszi siker szü­letett. Már az alsó táblákon elég rosszul alakultak a dolgok, utoljára az első három táblán fejeződtek be a játszmák, nem sok sikerrel. Szénié László mesterjelölt úgy lát­szik, nehezen tud átállni, mert eddig tudása alattit nyújtott. Az ő szereplése meg­határozó. A Dunakeszi ellen rajta kívül Déri Attila, Fá­bián László, Deák Gyula, Fi­tos József és Burján László is elvesztette partiját, Kiss Ti­bor, Jámbor Sándor, Viczina István remizett, csupán a második táblás Fábián Cela vitte győzelemre a bábukat. A végeredmény: Dunakeszi— Gyömrő 7,5-2,5. Fábián Béla csapatvezetőtől a találkozó után megkérdez­tük, miért nem megy a játék? — Egyelőre valóban gyengén szerepelünk, de az az igazság, hogy a Vác és a Dunakeszi is jó erőkből álló együttes, csupán a Göd volt a gyengébb. Nem. akarok mentségeket ta­lálni, de szükségesnek tartom elmondani, hogy egyesek for­mája nem kielégítő, s néhány kifejezetten balszerencsés parti is akadt az elmúlt három for­dulóban. Természetesen, elég egy apró figyelmetlenség, s máris elmegy a játszma. Ilyenre több példa is akadt legutóbb is. Igyekszünk össze­rázódni, s a hátralevő for­dulókban javítani a mérlegen. Legközelebb március 18-án Szobra utazunk. ★ Március 11-én, vasárnap megkezdődik a tavaszi foci- idény a mégyei II. osztályú bajnokságban is. A gyömrői labdarúgók első meccsüket otthonukban vívják az Aszód­dal. A felkészülés elég gyengére sikerült, hiszen az edzőmév- kőzések mérlege mindössze 50 százalékos. Legutóbb — mint­egy főpróbaként — a Tc.piósa- got fogadták otthonukban. Meglehetősen unalmas, ala­csony színvonalú találkozót vívtak az eléggé gyengécske Sággal, s nehezen 4-3-ra győztek. A gyömrői gólokat Vojácsik (2), Csirkó S. és Szabó S. lőtte. Változatlanul az a vélemé­nyünk, hogy a csapat felké­szülése nem sikerült. Kevesen látogatták csak az edzéseket, így nem lehetett nívós foglal­kozásokat tartani. Nem kielé­gítő a játékosok erőnléte sem, s ez könnyen megbosszulja magát, akár az idénynyitón. G. J. Gombaszakért!» tanfolyam Gombavizsgálói tanfolyam indul holnap — március 9-én — Gyomron, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A foglal­kozás 18 órakor kezdődik és Balogh Sándor növényvédel­mi felügyelő vezeti. — A cukrászati termékeink alapanyagát is mi szerezzük be. Sajnos, sokszor előfordul, hogy nem kapunk meg vala­mit helyben. Ilyenkor termé­szetesen utánajárunk, elme­gyünk Nagykőrösre vagy Bu­dapestre. Termékeinket pedig kóstolóval egybekötött bemu­tatón szoktuk még jobban megkedvelte tni. r. g. Március 2-i számunkban, a tudósítónk által írt „Egyre nehezebb lépést tartani” című cikkben, mely az oktatási, közművelődési és egészségügyi dolgozók ré­teggyűlésén elhangzottakról szólt, volt egy mondat. így hangzik: Míg a KÖJÁL munkatársai, a gyermekvédel­mi felelősök már-már tudományos szinten foglalkoz­nak a gyermekétkeztetéssel, addig — ezzel óriási ellent­mondásban — az ebédek szinte minősíthetetlenek. Ez a panasz egyébként csak a Munkásőr úti iskolából érke­zett a szülők és a nevelők részéről. Hétfőn délelőtt kopogott a szerkesztőségben Nagy Gyu- láné konyhavezető, s kérte: járjuk körül alaposan a té­mát, s ha úgy látjuk, hogy ok­kal kérik a védelmet és a kiigazítást, hát segítsünk he­lyére tenni a dolgot. A MEZÖ- GÉP-konyhában készülő ebé­dek ugyanis nem minősíthe­tetlenek, erre a bírálatra a konyha tizennégy dolgozója nem szolgált rá. A kiváltó ck Beszélgettünk, s miközben Nagy Gyuláné igyekezett meg­ismertetni a részletekkel, el­eredt a könnye. Ez persze magánügy lenne, ha oly sok tapasztalat után nem tudnám, hogy a valós bírálatokra a megkritizáltak a „legjobb vé­dekezés a támadás” elve alap­ján reagálnak szinte kivétel nélkül. Erről ezúttal szó sem volt. A MEZŐGÉP konyháját Is­merem; jártam ott nemegy­szer. Naponta 1 ezer 300 ada­got főz a tizennégy asszony. A tíz éve őket irányító sza­kácsnő sem azzal van elfoglal­va, hogy okos tanácsokkal és jó fűszerekkel közreműköd­jön. Főzőnőként „hajtja” vé­gig a munkaidőt, „tésztana­pokon” gumicsizmában, bo­káig vízben. Reggel fél hattól délután 3-ig vannak talpon, 2 ezer 900 forintot keresnek. Nagy Gyuláné pedig járja a konyhavezetők ismert kanosz- száját: fél éve nem láttak üveges tököt. Ha zöldbabot szerez, kiderül, hogy a kon­Márciusi rendezvények az úttörőházban Emlékezés az évfordulókra A hírszerzés történetéből Meglehetősen mozgalmasak ezek a napok a gyömrői Ság- vári Endre Űttörőházban. A legutóbbi hét végén jól sike­rült farsangi karnevált ren­deztek, a nyolcadikos úttörők­nek Kilián-kör foglalkozás volt. A helyi MHSZ is náluk tartotta évi taggyűlését. Ma délután 3 órakor nőnapi ünnepségre invitálják a gyen­gébb nemet, s virággal ked­veskednek nekik. A nőnap to­vábbi érdekességeket is ígér. Március 10-én a sport- és iú- rafelelősök, valamint az őrsi krónikások foglalkozására ke­rül sor. Március 22-én a nóta­fákat és a kulturosokat várják nemcsak helyből, hanem a környékről is. Március 14-én összevont taggyűlést rendez a nagyköz­ségi KISZ-bizottság az ifjú­kommunistáknak. Bizonyára érdekes lesz a március 23-. bemutató őrsi foglalkozás, to­vábbá a Hírszerzés történeté­ből című ismeretterjesztő elő­adás három nappal később. A Váci Mihály KISZ-a!apszerve- zet a hónap végén taggyűlését szintén az úttörőházban tartja meg. Természetesen a kiscso­portok, szakkörök foglalkozá­sai is rendszeresek lesznek eb­ben a hónapban. Megemlékeznek majd már­cius 15-én az 1848-as szabad­ságharcról, hat hónappal ké­sőbb pedig a dicsőséges Ta­nácsköztársaság évfordulójáról is. zervet át kell mosni, savanyú íze azonban elüldözhetetlen. Az árak emelkednek, a költ­ségkerettel fogcsikorgatva is lépést kell tartani. A Barne- váltól átléptek a hernádi Már­cius 15. Tsz-hez, hogy a húst elfogadható áron tudják be­szerezni. Decemberben mégis — a működés óta először — 7 ezer forint túllépést kellett be­hozniuk, tésztanapokkal. — Azért akkor is úgy igye­keztünk — mondja Nagy Gyu­láné —, hiszen 8-900 gyereket is étkeztetünk, hogy nekik a tészta mellé olyan tápláló le­ves is jusson, amiben hús főtt. Panasz nem is érkezett, egé­szen a kolbászos lecsóig. Ez volt az, ami a Munkásőr úti iskolában ellenünk hangolta a véleményeket, tudomásom szerint ez volt a mostani bí­rálat oka is. Feldúlt üzenet A lecsóügy pedig a követ­kező: megrendelték a kolbászt a PENOMAH ceglédi gyárá­tól, de onnan nem küldték. Megcsináltatták az árut egy hentessel, ám ő nem tudott kellő mennyiséget előállítani, ez csütörtökön derült ki. Pén­teken tehát, a lecsónapon úgv állították össze az ada­gokat, hogy a Munkásőr úti iskolába, a tanácshoz, s még néhány helyre kolbászos lecsó jutott, a gyerekeknek virslis. A Munkásőr útról már ebéd­időben jött a feldúlt telefon- üzenet: a kolbász büdös, az ebédet vigyék vissza, ahogy hozták. Nagyné a fejéhez ka­pott, majd behozatta a ba- dellát, s indult a mintával a KÖJÁL-hoz. A kolbászos le­csó jó, semmi baja — mond­ták a bent lévő munkatársak a kóstolás után. Ugyanezt ál­lították a tanács, majd a GESZ dolgozói is. — Milyen az étel minősége, ami az asztalokra kerül? — kérdeztem az Ady utcai óvoda vezető óvónőjét, úgy, hogy csak utólag magyaráztam meg a kérdés okát, amikor a vá­lasz már elhangzott. — Nincs okunk panaszra, az ebédek jók, ámbár kissé egy­hangúak. De hát tél van, a költségek is behatároltak, megértjük, hogy nem tudnak tavaszi ízekkel szolgálni. A minőségre azonban valóban nem mondhatunk semmi rosz- szat. Ugyanez a kérdés, találom­ra a monori, Bajcsy úti nap­közi helyettes vezetőjéhez, Rendek Sándorhoz. S a vá­lasz: — A minőségre rosszat nem mondhatok. Akadt már kirívó eset, például kaptunk egyszer egy szörnyű libaaprólék-levest, mondtuk is, hogy ilyet a jö­vőben nemigen akarunk kana­lazni, de ha összegzett véle­ményt akar hallani, csak azt mondhatom: az étel minősé­ge elfogadható. Más a hely­zet a szállítással, én azt a mai napig a tanuló ifjúság el­leni bűntettnek nevezném. Képtelenek vagyunk megebé­deltetni a gyerekeket úgy, hogy a délutáni tanítás kezde­tére beérjenek az iskolába, s az utolsó csoportoknak nem­egyszer merevre lefagyott tészta jut. Melegíteni nem tu­dunk — de hogy is lehet főtt tésztát itt rohanvást tálaló­képessé tenni? Fehér Károlyné, a monori városi jogú nagyközségi kö­zös tanács munkatársa: — Az étel minőségére nincs panasz. A bírálatot alaptalan­nak tartom. A körtelefon eredménye a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a Munkásőr úti iskolá­ban ugyanaz az ennivaló ehe­tetlen, amit a többieknek eszébe sem jut minősíthetet­lennek és fogyaszthatatlannak nevezni? Kétségkívül tény: a növekvő térítési díjak érzé­kenyebbé teszik a fogyasztót arra, hogy a pénzéért mi is kerül elé, s lévén ezúttal el­sősorban a gyermekétkeztetés­ről szó, a nebulók érdekében emel szót a pedagógus és a szülő. Ámbár utóbbira csak közvetetten hivatkozhat a bí­ráló, hiszen a szülő nem kós­tol — csak panaszt hall. Számon kérni nsm lehet Kategorikusan kijelenteni egy konyha munkájáról azt, hogy ebédje minősíthetetlen, csak egybehangzó vélemények alapján lehet. Ebben az eset­ben erről nincs szó. Ezer- háromszáz ember szájíze ár­nyalatainak eltalálását pedig egy üzemi konyhától szá­mon kérni — képtelenség. Koblencz Zsuzsa Jegyzet A legérzékenyebb műszer sendben és mesterien ja- ^ vítgatja a helyszínre küldött szakember a lakás ga­ranciális hibáit. Fél nap alatt szerény bemutatót tart abból, hogy egy ember egyszemély- ben lehet asztalos, lakatos, ta­pétázó, üveges, fűtésszerelő. Szinte szó nélkül dolgozik. Köszöni, kávét nem kér, a gyomrával bajlódik, különö­sen azóta a december óla ... Mi történt akkor? Tíz éve 6 foglalkozik a cégnél az át­adott lakások garanciális javí­tásával. Ahová megy, az elő­zetes értesítés alapján, mindig tartózkodik otthon valaki, már csak azért is, hogy meg­mutassa, mik a hibák. így volt ez akkor is, három csa­ládtag sürgött körülötte, míg dolgozott, hát lórúgásként ér­te a feljelentés: a lakásból el­lopták az arany ékszereket. Vagyis hogy ő lopta el, mert ki lett volna más? — Egy hónapig alig alud­tam. Nem tudtam dolgozni. Bementem az elnökhöz, mond­tam, amíg ennek az ügynek nincs vége, én képtelen va­gyok szerszámot fogni. Kiké­szült a gyomrom, remegett a kezem. — És vége lett? — Vége. Az aranyakat ha jól tudom, megtalálták, ahová tették, egy összecsavart sző­nyegben. A rendőrségtől kap­tam egy papírt, hogy erkölcsi­leg tiszta vagyok, ellenem büntetőeljárás nem folyt, csak tanúként szerepeltem az ügy­ben. Előtte meg ujjlenyoma­tot vettek... És ki kellett vol­na hirdetni a közgyűlésen, hogy mi volt ez az egész... — Kihirdették? — Nem, dehogy. — A feljelentő ... Legalább bocsánatot kért? — Egy szóval sem ... A szerkesztőségben egy asz- szony hajtja össze meg­könnyebbülten a papírt, a cendrendelete t megfogalmazó szöveget már felolvasta, meg­tűzdelve a paragrafusszámok­kal. — Lehet csinálni valamit? — kérdezi. Családi házunkat a kellemesebb idő beálltával hangok oombázzák. Jobbról az autószerelő műhely rádiója üvölt. Balról a teraszra tett magnó. A kert végéből az építkezők. — Mindenki mindent teljes hangerőn hallgat. Már akkor is a gyomromban dörömböl­nek a rádiók, ha még be sem kapcsolták őket, de tudom, hogy na, mindjárt... Képte• lenség pihenni. Már megtet tem, hogy udvariasan átko­pogtam egyik-másik szom­szédhoz: kérem szépen, legyen szíves... De hát mindennap mégse szaladgálhatok körbe körbe a kérésemmel! Nem tudnák az emberek, hogy a csendrendelet nemcsak az éj szakai órákra vonatkozik, hogy ha nem lenne, akkor is tekintettel kellene lenni t mások tűrőképességére? j együnk tekintettel egy másra — ezt mondani már a legszürkébb közhely. De mégis, miért van vajon, hogy az ember, a világ legérzéke­nyebb műszere, a másik em­berrel kapcsolatban olykor a földrengést sem képes érzé kelni? K. Zs. iűnsvexés Sajnálatos haláleset miatt tavaly novemberben megüre­sedett a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatói állása. Az illetékes párt- és állami szer­vek jóváhagyásával a gazda­sági egység igazgatójává kine­vezték Geller Nándort, a Mo­nori Építők Ipari Szövetkeze­tének volt elnökét. A n®g) programja Gyomron 14 órától: a fu­rulyaszakkör foglalkozása, 16-tól: a szakmaközi bizottság nőnapi köszöntővel egybekö­tött összejövetele. Az úttörő­házban, 9-től és 14-től: a színjátszó; 16-tól: a báb- és asztalitenisz szakkör foglalko­zása. Mendén, 13-tól: a könyv­tár nyitva tartása, 15-től: tánc­kor, 16-tól: az amatőr, film­alkotók körének foglalkozá­sa, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Monoron, 9-től; szűrhimző tanfolyam, 17-től: néme* nyelv-; 18-tól: számító- gépes tanfolyam. Pilisen: a Dél-Pest megyi ÁFÉSZ bú­torvására, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbá­ja, 19-től: a sakk-szakkör fog­lalkozása. A moziban, 17-tő! és 18-tól: Akit Bulldózernek hívtak. Szórakoztató műsor Műsoros nőnapi ünnepséget rendez a közművelődési tár­sadalmi bizottság Üllőn, már­cius 9-én, pénteken este 7 órai kezdettel a művelődési ház­ban. A műsorban fellépnek: Sá­rost Katalin, Zsoldos Imre, Kovács Erzsi és Demeter Fe­renc. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. (ISSN 0133—2651 (Monori Hiriap) Érzékenyebbek si f^psiték A szemlélet rossz vagy a lecsó?

Next

/
Thumbnails
Contents