Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXVIII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Ára: 1,4« forint 1984- MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Ma: 3. oldal: Életre szóló elkötelezettség 4 oldal. Lapozgató 1. oldal: Szerdai kupakavafkádí 5 oldal: Szépen szóié diákok Efőszáilíicasi kedvezmények ingyen konténerek A terveknek megfelelően jól halad az előszállítás; a MÁV eddig 80 vállalattal kötött szerződést arra, hogy az év \ első négy hónapjában az átlagosnál nagyobb mennyiséget szállhas­sanak bizonyos árucikkekből. A szállítások jobb ütemezé­sére, a csúcsidőszakok teher­mentesítésére, valamint a ka­pacitások egyenletesebb ki­használására a vasút igyekszik fokozni az előszállításokat. Elsősorban a kavics, homok, cement, beton és vasbeton áruk-, valamint műtrágyák szállítására nyújt kedvez­ményt, fuvardíj-visszatérítést. Az idén először az exportra feladott 20 lábas konténerek után — előszállítási kedvez­ményként — nem számítja fel a konténerenként 440 forintos használati' dijat. A mostani szerződések alapján mintegy 3 és fél millió tonna fuvarozását vállalja a vasút. Az elszállí­tandó áruk java része kő; 1,4 millió tonna. Kavicsból és ho­mokból 1,2 millió tonnát, ce­mentből 200 ezer tonnát fog­nak elfuvarozni. Az előszállí­tásban fuvarozott áruk meny- nyisége a teljes februári bel­földi forgalomnak mintegy 28 • százalékát tette ki. Négy év óta rakodási célju­talomban részesítik azoknak a vállalatoknak a szállításszer­vezőit, amelyeknél az átlagos­nál nagyobb árutömeget adtak föl vasútra az év első négy hó­napjában, s ahol a leghatéko­nyabb a fuvarozásszervezési munka. Februárban 50 válla­lat felelt meg a MÁV feltéte­leinek: összesen 210 ezer ton­nával többet szállítottak, mint az előző három év e havi át­laga. A feladott árumennyi­ség meghaladta az 1,2 millió tonnát. Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Kádár János Belgrádban Kádár János, a Magyar ^ Szocialista Munkáspárt ^ Központi Bizottságának el- í ső titkára a Jugoszláv Kom- < munisták Szövetsége Köz- ^ ponti Bizottsága Elnükségé- | nek meghívására szerdán ^ hivatalos baráti látogatásra ^ Jugoszláviába utazott. Kí- ^ sereiében van Horn Gyula, ^ a Központi Bizottság osz- ^ tályvezetője, Nagy János V, külügyminisztériumi ál- ^ lamtitkár és Karvalics László, a Központi Bizott- ^ ság osztályvezető-helyette- í se. Délután a magyar és ju­goszláv zászlókkal díszített Belgrád-topcsideri pályaudva­ron a vonatból kilépő magyar vendéget és kíséretét a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága El­nökségének képviseletében el­sőként Dragoszlav Markovics elnök köszöntötte. A szeretet­tel várt vendégnek- úttörők vi­rágcsokrot nyújtottak át. Ez­után a JKSZ KB elnökségé­nek elnöke bemutatta a foga­dásra megjelenteket. Ott volt Dobrivoje Vidics, Szlavko Ve- szelinov, a Vajdasági Kom­munisták Szövetsége tartomá­nyi bizottságának elnöke, a JKSZ KB elnökségének tag­jai, Vlado Janzsics, a JKSZ KB elnökség végrehajtó titká­ra, P.adisa, Gacsics, a Szerb Kommunisták Szövetsége KB titkára és Ivan Sztambolícs, a JKSZ belgrádi városi bizott­ságának titkára. Jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti és Simon Pál, Ma­gyarország belgrádi nagyköve­te, valamint a magyar nagy- követség és kereskedelmi kép­viselet több munkatársa. Az ünnepélyes fogadtatás után Kádár János Dragoszlav Markovics társaságában a pá­lyaudvarról a szálláshelyre haitatott. Nem sokkal a megérkezést követően az MSZMP KB első titkára felkereste a Joszip Broz Tito emlékközpontot. A jugoszláv párt és állam egyko­ri vezetőjének, a nemzetközi i. ' ' M 'S.’S , , „ , . Kádár János szerdán délután koszorút helyezett Tito elnök sírjára kommunista és munkásmozga­lom kiemelkedő személyiségé­nek emlékét őrző épületegyüt­tes területén levő virágházban Kádár János koszorút helye­zett Tito elnök sírjára, majd bejegyzést tett a virágház em­lékkönyvébe. A délutáni órákban a JKSZ KB új-belgrádi székházában megkezdődtek Kádár János és Dragoszlav Markovics hivata­los tárgyalásai. Ezen magyar részről Horn Gyula, Nagy Já­nos, Karvalics László, vala­mint Simon Pál, jugoszláv részről Vlado Janzsics, Milo­van Veres, Boriszlav Milose­vics, valamint Milovan Zidar vett részt. Kádár János és Dragoszlav Markovics kölcsönösen tájé­koztatták egymást az orszá­gaikban folyó , szocialista épí­tőmunka helyzetéről, felada­tairól, és véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatokról. A találkozót szívélyes, baráti légkör és -kölcsönös megértés jellemezte. Dragoszlav Markovics szer­dán este díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán pohárköszöntők hangzottak el, melyeket a 2. oldalon ismertetünk. A Teszöv elnöksége tárgyalta Beruházások és részjegyek A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Pest megyei Te­rületi Szövetsége elnöksége ülésének napirendjén szere­pelt egyebek között a megye Kitüntetések a Parlamentben Szeretettel köszöntjük a nőket •• Ünnepség és aktíva a Pest megyei Tanácson A nemzetközi nőnap alkalmából szerdán kitün­tetési ünnepséget tartottak a Parlamentben, ame­lyen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese — az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai — Katona Imié, az Elnöki Tanács titká­ra, és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál a párt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács és a kormány nevében köszöntötte a kitüntetetteket, minden magyar asszonyt és leányt, majd átadta azokat az elismeréseket, amelyeket az Elnöki Tanács adományozott a hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavításában ki­fejtett kimagasló munkássága elismeréseként. Ünneplőbe öltözött ápoló­nők, orvosnők, asszisztensnők, gondozónők, az egészségügyi alapellátásban, a megye szak­orvosi rendelőintézeteiben, kórházaiban s a szociális intézményekben dolgozók gyülekeztek tegnap a Pest megyei Tanács dísztermé­ben: a két és fél száz ven­dégnek szóló figyelmesség — gerberából, nárciszból, szegfű­ből kötött csokor — is jelezte: a nemzetközi nőnap alkalmá­ból rendezett nőpolitikái aktí­vaértekezlet résztvevői ők. Hagyomány már a megyé­ben, hogy minden nőnapon egy-egy réteg, foglalkozási ág nődolgozóit invitálják az ün­nepségre, s az is: a köszön­tő szavak után elhangzanak a résztvevőket is érintő-érdeklő politikai információk is. Ez alkalommal sem történt másképpen. Elsőként Bálint András színművész mondta el Radnóti Miklós Hetedik ecloga és Petőfi Sándor Szeretlek, kedvesem című versét. A meghívottakat s a vendé­geket Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte. Részt vett az ünnepségen s az elnökségben foglalt helyet Ba- rinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tit­kára, Jámbor Miklós, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsának vezető titkára, Ko­Ji. Szocialista Magyarországért Érdemrendet kap­ta Iván Istvánná, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának nyugalmazott osztályvezetője és öz­vegy Krizsanyik Jánosné nyugalmazott tsz-tag. A Munka Érdemrend arany (okozata kitüntetést vehette át dr. Benke Istvánná, az MSZMP Politikai Főiskolájának nyugalmazott docense, Jánokl Lász- lóné, a Tlszaföldvár és Vidéke AfESZ elnöke, Ko­vács Dezsöné Kossuth-dí.jas, nyugalmazott pedagó­gus, az Országos Béketanács alelnöke és Lénárt Istvánná, a Magyar Nők Országos Tanácsának fő- munkatársa. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetés­ben huszonnyolcán, bronz fokozata kitüntetésben ötvenhármán részesültek, néhányan pedig a Kivá­ló Szolgálatért Érdemrendet kapták meg. Ünnepeltek a megyei tanács dísztermében Trencsényi Zoltán felvétele vács Antalné, a HNF Pest megyei Bizottságának titkára, Solymosi Sándor, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Szabó Katalin, az ÉDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Vértes Éva, a Pest me­gyei Tanács Semmelweis Kór­háza osztályvezető főorvosa, a kórház pártalapszervezetének titkára. Megnyitót, nőnapi köszöntőt mondott Vágvölgyi József, tsz-ei nagyberuházásainak helyzete, a kísérleti kereset- szabályozás és az alapszabá­lyok módosítása. Cselényi Dezső, a Pest me­gyei pártbizottság osztályve­zetője az élelmiszeripari be­ruházásokkal kapcsolatosan elmondta, hogy azok egy ré­szénél az érintettek nem gon­doskodtak időben az üzemel­tetéshez megfelelő mennyiségű alapanyag termeltetéséről. A gondok megoldásában azonban a megye mezőgazdasági nagy­üzemeinek összefogása sokat segíthet. — Az érvényes keresetsza­bályozás gyakorta gátja a va­lóban hatékony munkának. Ezért is nagy jelentőségű a ke­resetszabályozási kísérlet, amelyet tavaly az országban 82, a megyében öt termelő- szövetkezetben folytattak — állapította meg az, elnökségi ülésen ugyancsak felszólaló dr. Hornok Béla, a TOT közgaz­dasági főosztályának tanácso­sa. Mint kifejtette a rendelke­zésre álló adatok bár nem túl bőségesek, máris megálla­pítható, a bértömeggazdál­kodásra áttért üzemek vezetői többet számolnak, jobban ügyelnek a költségek alaku­lására, a tsz-ekben szervezet­tebb a termelés. Lényegében ez érvényes Pest megyére is. Az alapszabáiymódosítások- ról szóló előterjesztés a ház­táji pénzbeli megváltása és a részjegyek körüli vitát emel­te ki. A Teszöv elnöksége a kiegé­szítésekkel valamennyi tájé­koztatót és írásos előterjesz­tést egyhangúlag elfogadott. V. B. ■ KőTéleTü Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke és Méhes Lajos, a SZOT főtitkára március 6. és 7. kö­zött a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának meghívására Moszkvában tar­tózkodott. A magyar szakszer­vezetek vezetői megbeszélést folytattak a Sztyepan Salajev elnök vezette szovjet szakszer­vezeti küldöttséggel. Hoós János, az MSZMP KB tagja, az Országos Tervhivatal államtitkára vezetésével a Je­meni Szocialista Párt meghí­vására március 3. és 6. között látogatást tett a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban a Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége. BAKUGRÁSOK T úlzottan sok büszkél­kedni való nincsen a megyében található téglagyárakkal, hiszen tény­legesen korszerű — azaz a mai műszaki színvonallal egyező — alig van közöt­tük, az őrbottyáni, az ún. Solymár II. üzem tartozhat ide a fő jellemzőket tekint­ve, a fejlesztések sok eset­ben — mint a tijrökbálinti, az abonyi gyár esetében :— kényszerű megalkuvásokat foglaltak magukba. Volt azután arra is példa — Mendén —, hogy a teljesen elavult berendezések, a gyatra nyersanyag-ellátási feltételek okán eltűnt. a termelők közül egy-egy te­lep .... most meg, bakug­rásként arról hallani, mi minden szükséges a hagyo­mányos téglagyárak korsze­rűsítéséhez. önmagával fe­leselne a tégla- és cserép­ipar? Nem erről van szó. A bakugrást az magyarázza — indokolja —, hogy tar­tóssá vált a téglahiány — a vásárlóik, minden győzJkö- dés ellenére, a régi termé­keket, azaz a hivatalosan kisméretű tömör falazótég­lának nevezett árut kere­sik — jobb esetben a lyu­kasztott kettősméretűt, köz- napian az ikersejt téglát —, s mert a népgazdaság helyzetéből következően csökkent és csökken az ál­lami lakásépítés aránya az otthonteremtés teljes meny- nyiségéből, meg nem kerül­hető feladat a családi házat tető alá hozók téglaigényei­nek kielégítése. Ezért tá­madnak fel tehát poraikból — amit akár szó szerint is érthetünk, mert bizony ezekben az üzemekben na­gyon mostohák a körülmé­nyek — a régi gyárak, bár feltámadásuk, hosszú távon ellentétben áll a téglaipar korszerűsítésével, a hőszi­getelési szabványok alkal­mazásával, az energia cél­szerű felhasználásával. A téglaárak legutóbbi, ja­nuári emelése végképp em­lékké tette azt. amikor a megye építőanyag-telepein a kisméretű tömör tégla ezer darabját — átlagot nézve — kilencszázhetven- kilenc forintért szolgálták ki. Mikor volt ez? Erre már a legöregebb emberek sem emlékeznek? Az emlí­tett árat 1970-ben kellett kifizetni. Szabad-e a jelen­legi árát, kínálatot össze­vetni az akkorival? Nem lenne szabad — mert a kö­rülmények, a környezeti feltételek alapvetően elté­rőek —, ám mégis, az érin­tettek, a családi otthont sok áldozattal építők megteszik ezt. Megteszik, mivel ők is hajlanak a bakugrásra, mégpedig a logika terepén, mert úgy vélekednek, az lenne a szép, ha a növekvő béreket az árak változatlansága kísérné, a kedvezőbb hitelfeltételeket fölerősítené a házépítés költségeinek helyben mara­dása, csakhogy erre a ter­melő azt válaszolja, ő is vá­sárló. Gépet vesz, energiát fogyaszt — a kisméretű tégla sokkal energiaigénye- sebb technológia terméke, mint más falazóanyagok — növekvő béreket fizet... Ráadásul itt még állami ár- kiegészítést is kell adni, mert a termelési ráfordítá­sokat nem fedezi az eladási ár, s ennek a kiegészítés­nek a mértéke harmincöt százalék volt januárig, s a húszszázalékos áremelés ellenére is még mindig ma­radt tizenhét százaléknyi dotáció. Az árkiegészítést az indokolja, hogy a gyá­rak nem élhetnek meg a ráfizetésből, hiszen az álla­mi támogatás ellenére is — lásd a bevezetőben említet­teket — az üzemek java el­öregedett, a fejlesztésre nem nyílt forrás, egy-egy kisebb téglagyár még az ún. szintentartó beruházásokat sem tudta fedezni... Ak­kor tehát nem bakugrás egy olyan területen fejlesz­teni, aiiol a forgalom emel­kedése egyben az állami támogatás többletét is kö­veteli? Bakugrásnak bak­ugrás, csak éppen a tiszta logika alapján megszünte­tett gyárak egyben tervezett családi házak sokaságának a fel nem építésével is egyenlőek lennének. M agyarán: az adott helyzetben nem lehet lemondani arról, hogy a megyében előállított 270 millió darab körüli tégla­mennyiség csökkenjen, sőt, növekednie kell az áruki-. bocsátásnak, mert csakis így enyhíthetők az ellátási feszültségek, fennakadások. Még nyersebben szólva: a célszerűség, a gazdaságos­ság terepén is — mert má­sutt is — bakugrásokra kényszerítenek irányító tes­tületeket, hatóságokat, ter­melőhelyeket az objektív tények, az ellátásban létre­jövő ellentmondások, ame­lyek ebben az esetben azért a legvilágosabbak Pest me­gyében. mert Pest megyé­ben épül országosan a leg­több családi ház, döntő ré­szük a hagyományos kis­méretű téglából. A vásár­lói magatartás lassú válto­zása — így az ún. vázkerá­miák iránti kereslet cse­kély növekedése — azt mu­tatja. hogy még a dráguló ár sem dönti el egymagá­ban a felhasználás holnap­ját, hanem más tényezők sokasága is hat arra. Aligha lehet tehát ezekből a té­nyezőkből eltekinteni a hol­napi iparfejlesztési tervek kialakításakor. M. O, majd dr. Csehák Judit, a SZOT titkára tartott tájékoz­tatót időszerű egészség- és szociálpolitikai kérdésekről. Az ünnepség, a ceglédi Tán­csics Mihály Általános Iskola Garas Kálmánná vezette énekkarának és a ceglédi álla­mi zeneiskola növendékeinek műsorával zárult. (A köszöntőt és a tájékozta­tót lapunk 3. oldalán ismertet­jük.)

Next

/
Thumbnails
Contents