Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

Ha kell, fürdetnek is A bölcsőde még túlzsúfolt íz évben is zsúfolt Vecsés nagvközség egyetlen bölcsődé­je. Míg több más területen kevesebb a gyerek, addig itt még mindig vannak sorban állók. Oláhné Takács Erzsé­bet intézetvezetőtől kérdez­tük, hogy mi a zsúfoltság oka és hogyan érnek be az ittlévő gyermekek az óvodakezdésre? — Bölcsődénk 35 férőhelyes hivatalosan, de most is 52 ':is- gyermek jár hozzánk. Igaz, májusban a jelentkezések ide­jén még 42 volt a létszám, de őszre több egyedülálló szülő is kérte gyermeke elhelyezését, hogy napközben munkát vál­lalhasson. Négy veszélyeztetett gyermek is jár hozzánk. Ne­kik az otthoni környezetük miatt nagy szükségük yan ar­ra, hogy napközben itt neve­lődjenek. Szerencsére jól be­illeszkedtek a többiek közé és senki nem mondja meg ró­luk, hogy nehéz a hátterük. Több szülő egyedül neveli gyermekét. Nekik szintén se­gítenünk kell, hiszen a ke­nyérkereset, az otthoni házi munka és a kicsi nevelése is rájuk hárul. Előfordul, hogy nemcsak gondozzuk, őrizzük, neveljük gyerekeiket, ha­nem kérésre egyéb dolgokba is besegítünk. Van olyan apu­kánk, aki egyedül neveli ap­róságát, s örül, ha még a bölcsődében megfürdetjük. — ősztől valószínű, hogy harminchármán mennek óvo­dába. Nekik lassan egyedül kell öltözködniük, a szobátisz- taságról nem szabad elfeled­kezniük, önállóan kell mosa­kodniuk, törülközniük. Nin­csen a részükre kötelező fog­lalkozás. Mégis a „tevékeny­ségre serkentés” a gondozó­nők feladata. 'Verstudásukról, kézügyességükről, mozgásuk­ról időről időre törzslapot ve­zetnek. Kialakulnak a kiskö­zösségek, s a nagyoknál rr igény van a mesére, játékra. Mindenkinek saját jele, törül­közője és ágyneműje van. Ru­háik nem egyformák és a ki­csik választják ki, hogy aznap éppen melyikben kívánnak lenni. A gondozónők sem fe­hér, hanem színes köpenyt vi­selnek. — Még fél év van az óvo­dáig. Máris megállapítható, hogy 32 gyermek érett, s csak egy lóg ki a sorból. Mindent máskor akar mint a többi, s nehezen alkalmazkodik a rendszeres élethez. Sajnos a közös játékokba sem kap­csolódik be eléggé, s ráadásul nem is szobatiszta. Most a fi­gyelmünk fokozottan irányul felé, s szeretnénk,, ha az el­következő néhány hónapban behozná a többiekkel szembe­ni lemaradását. — Már ebben a korban is kialakul az igényük a kultu­rált életre. Nem mulasztják el például étkezés után a szalvé­ta használatát. Ha valame­lyik ruhájára étel csöppen, azonnal szól. Ugyancsak fi­gyelmeztetik társai azt a böl- csődést is, aki véletlenül nem Sétára induló bölcsődések Péczely Zoltán felvétele a saját jelű törülközőjét ve­szi elő. A gyermekek szé­pen fejlődnek, s nehézségeink ellenére, reméljük, az óvodá­ban is megállják helyüket. U. G. A nap kulturális programja Monoron, 9 órakor: szűr­hímző tanfolyam, 15-től: a nyolcadikosok klubfoglalkozá­sa, 17-től: francia nyelvtanfo­lyam, 19-től: a KISZ Közpon­ti Művészegyüttes Rajkó ze­nekarának műsora. A belépő­díj 30, nyugdíjasoknak 20 fo­rint. Pilisen: a Dél-Pest megyei Áfész bútorvására, 10-től és 14-től: a furulya szakkör fog­lalkozása, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele, 19-től: a pávakör foglalkozása. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1984. MÁRCIUS 7., SZERDA Kegy Btefyük legyen... Szerszámot fogott a cigányklub Hétfőn reggel a telefonban azt mondta Gordos Dénes, a monori művelődési központ igazgatója: — Tizenkilencen dolgoztak itt a hét végén, már kint is vannak a közfalak! örültünk, hogy tágasabbak lesznek a he­lyiségek, mint ahogy azt elő­re elképzeltük, így már jól Y'iüanyhálózat, járda, tanterem épül Fejlesztések, segítséggel — Harminchat újonnan parcellázott telekre vezetjük be idén a villanyt — tájékoz­tat Magda Gyula, Vasad Csév- haraszt közös községi tanács elnöke. — A villanyhálózat bővítését már a múlt eszten­dőben elkezdtük, s a munká­latok során kiderült, hogy transzformátor-kapacitás bő­vítésre is szükség van. Mivel idén ismét tudtunk pénzt ter­vezni a hálózatbővítésre, így ezt sikerül is megoldanunk. Már beszereztük az anyagot és van kivitelezőnk is. Reméljük, hogy a sajáterős építkezése­ket mihamarabb árammal tudjuk ellátni. — Vasad és Csévharaszt községben a múlt évihez ha- s ontó an járdaépítést terve­vünk. Segítséget kérünk á la­kóktól, hogy társadalmi mun­kában a tanácstagok vezetésé­vel járuljanak hozzá a járda­építéshez. Mi adunk anyagot, s szeretnénk, ha 2000—2500 méter járda így elkészülhetne. — Az általános iskolát és a diákotthont összevontuk és szűknek bizonyult. Középtá­vú tervünkben négy tanterem építését irányoztuk el. Már megtörténtek az előkészületi munkák, telekkisajátítások, el­készítettük a terveket, s a megvalósítás programját is. Fő célunk, hogy a lehető leg­rövidebb idő alatt megépül­jön. Sajnos még nem áll any- nyi pénz a rendelkezésünkre, hogy ezeket a munkákat eb­ben az évben befejezzük. Min­denesetre gyorsítani szeret­nénk az építkezést, amihez a lakosság társadalmi munkával is hozzájárulhat. — Megvan a pénzünk, azon­ban a pedagógus szolgálati la­kásának felújítására és az ál­talános iskola és diákotthon konyhai előkészítő ' részének" kíálalcitásához.; * — Sajnos, előreláthatóan ebben az évben másra nem futja, pedig szükséges lenne romló útjaink felújítása is. Mégsem vagyunk elégedetle­nek, hiszen együtt a lakosság­gal megoldjuk legfontosabb fejlesztéseinket. Felújíiotiáfc a labdarúgó-pályát Büszkék lennének az etűdök Dobogós helyezések országos versenyeken Labdarúgókból alakult 1911- ben a mai Vecsés Ferihegy SE. Magyar és német anyanyelvű földművesek fővárosi gyári munkásokkal fogtak össze, hogy szervezett csapatot ala­píthassanak. Az elődök nyom­dokain később további öt szak­osztály szerveződött. Kari Já­nost, a sportegyesület elnökét kérdeztük, hogy milyen a mai sportolók helyzete, s miiként kezdik a tavaszi idényt? — Bizonyára örülnének elő­deink. ha mostani lehetősé­geinket láthatnák — mondta. — Labdarúgó-pályánkra még a múlt évben több mint 100 ezer forintot költöttünk. Oj kaput csináltattunk, a játékos- kijárót az előírásoknak megfe­lelően alakítottuk ki, füvesítet­tünk, salakoztattunk. Elkezd­tük az edzőpálya létesítését is. melynél a földmunkákon már túlvagyunk. A következő lé­pésünk a kézilabdajpálya fel­újítása lesz. A hozzá szüksé­ges vörös salakot már a hely­színre szállították, melynek te­rítésére társadalmi munkaak­ciót szervezünk. Az öltözőnk melegvíz-ellátásával is gon­dunk van, hiszen kazánunk vízköves lett s javításra szo­rul. A Ferihegy Tsz vezetősé­ge már eddig is sokat segített, hogy a nagyközség soortolói- nak ellátása minél jobb le­gyen. Számítunk ezentúl is tá­mogatásukra. hiszen nélkülük erős fenntartási gondjaink len­nének. — Természetesen manapság már mások a problémák, mint az alakuláskor voltak. Hozzá­teszem. hogy a velünk szem­ben támasztott követelmények is megnövekedtek. Eddig a nagyközségben szűkösek vol­tak a tornatermi lehetősé­geink. s csak most februártól enyhített gondjainkon az új tornacsarnok. Ezért nehéz volt a téli felkészülés, hiszen sok esetben még zuhanyozási lehe­tőség sem volt egy-egy edzés után. Most. amikor nincsen is­kolai testnevelésóra, használ­hatjuk a tornacsarnokot. A gond itt is az, hogy meglehe­tősen zsúfolt a programja. Ezért szinte félórás ráhagyás­sal váltják egymást az edzé­sek és a tanfolyamok. Erős igény volt a lakosság köréből a gyermektornó,ra. az aerobic- ra és a férfi kondicionáló test­mozgásra, ezért lehetőséget adtunk r4- Hozzátesszük, hogy nekünk pénzt jelentenek ezek a tanfolyamok, amire megle­hetősen nagy szükségünk van. — Labdarúgó-szakosztályunk vezetője Szécsényi Pál, aki nemcsak irányít, hanem ma­ga is futballozik színeinkben. Felesége a szertárosi teendő­ket látja el. Serdülő, ifjúsági, felnőtt és tartalék csapatunk népszerű nagyközségünkben. Állandó szurkológárdája mint­egy 300—400-ra tehető. Deési György vezető edző éppen az alapozást végeztette a közel­múltban a játékosokkal, s most. március 4-én indulnak az első idei meccsre. Tápiószent- mártonban az ottani csapattal mérkőznek a tavaszi bajnok­ság első fordulójában. Csapa­tunk a megyei I. osztályban szerepel, s szeretnénk az őszi kudarcok ellenére most tisz­tességesen helytállni. — Női kézilabdás lányaink, asszonyaink sajnos gyakran változnak. Ezért időről időre új játékosokat kell toborozni és betanítani. Szíjjártó Attila vezető edzőjük az általános is­kolákban végzett ügyes kezű lányok közül a legjobbaknak ajánlja fel a tagságot. A csa­pat megfiatalodott, de rendsze­res edzésekkel az újak is so­kat fejlődtek. — A férfikézilabda-csapa­tunk edzője sajnos elment tő­lünk. A fiúk közül is többen bevonultak katonai szolgálat­ra, s most ezért a szakosztály tagjainak összeszedése, kiegé­szítése és vezetésének biztosí­tása a célunk. — Karate szakosztályunkat Kustra Ferenc vezető edző irá­nyítja. Közel 80 fiatal kap le­hetőséget e divatos, de fegye­lemre nevelő sportág alapjai­nak elsajátításához. A minő­sítő versenyeken is ott vannak a szakosztály tagjai, amelye­ken sorra eredményesen sze­repelnek. Sajnálatos, hogy ke­vés képzett idősebb karatézó marad nálunk. Egyik részük ugyanis nagyobb sportkörök ajánlatát fogadja el. másik ré­szük pedig a családalapítás miatt hagyja abba sportpálya- futását. A Petőfi téri általá­nos iskolában a tornacsarno­kot már úgy építették hogy a karatéhoz szükséges speciá­lis edzőszerek rendelkezésre állnak. Ez év márciusától így ideális körülmények között folytathatják edzéseiket. — Asztaliteniszezőimk az NB Ill-ban szerepelnek. Ed­dig ők is az iskola zsibongó­jába szorultak ki, de a tor­nacsarnok megnyitásával meg­felelő helyet kaptak. Molnár János vezető edző közel 30 ta­got oktat a jó állóképességet és idegi állapotot feltételező sportra. — Túramotoros szakosztá­lyunkat Sáreczky János veze­ti. Mindnyájan a saját motor­jukkal versenyeznek, ezért a téli időszakban főleg a gépek javítását, karbantartását vé­gezték. A múlt évben több or­szágos versenyen is dobogós helyezést értek el, melyeket reméljük, hogy idén tovább folytatnak. — ökölvívóink a Martino­vics téri iskola tornatermét vették igénybe a télen. Molnár József szakosztályvezetőjük irányításával készülnek a mi­nősítő versenyekre. Március­ban a fővárosba utaznak, ahol a Csepel Kupa mérkőzésein vesznek részt. Azért, hogy ed­zéseik ideálisabb körülmé­nyek között történjenek, ré­szükre ringet vettünk. Ebben a versenyekre még élethűbb környezetben gyakorolhatják 3 mozgásokat. — Oj ügyvezető elnökünk. Szlahó József és gazdasági ve­zetőnk. Szíjjártó Lajosné so­kat dolgoznak azért, hogy — a lehetőségekhez képest — mindent megkapjanak játéko­saink. Manapság sajnálatosan a sportkörben is egyre nehe­zebbek a pénzügyi kérdések pedig a szakosztályok csak megfelelő anyagi háttérrel tudnak a versenyekre bene­vezni, oda elutazni és helytáll­ni. Komoly gond a meglevő létesítményeink karbantartása felújítása is. A ma gondjai már nem az elindulással, ha nem a színvonaltartással és a kor igényeivel jellemezhetők. Udvari Gábor látni, milyen remekül haszno­síthatják a területet hamaro­san. Kötött pulóver Hát elkezdődött. Saját klub- szooaüat teremt máganak tar- sadaimi munkával a majd íel- szaz tagú ciganykiuo a mono­ri muveioüesj ha t eddig iu- nasznaiauan trasuisaoan. Ott voltam penteken este, amikor összejöttek, nogy mcgotazeijek a munka részjetkerueseit. ül­tünk az egyik rosszul világí­tott kiuoszoDáoan kemény szé­keken, egy szai namu tartó kö­rül, üresen ásított ránk a szemközti fairól egy könyv­szekrény. Vártuk uordos Dé­nesi, aki az esóDen Sülysáp­ról, nazareie kicsit késett. Nem voltunk sokan, mint később megtudtam, épp a klub „hang­adóival” sikerűit találkoznom. Beszélgettünk. Az igazat meg­vallva én eleinte feszengtem, nem találtam a kérdéseket. Éppen a művelődési házba igyekezve futottam össze há­rom kisgyerekkel, akikről csörgött a víz az esőben, sap­ka, kabát nélkül, szakadt fel­nőttpulóverekben dideregtek, igyekeztek hazafelé, a Tauan- ba. Oda, ahonnan a norvég­yizhatiar» anorákba, bársony- farmerekbe bújt klubtagok érkeztek ugyanakkor. Kike­rülhetetlen volt, hogy erről az ellentmondásról ne essék szó, hiszen nem tizenévesek a ci­gányklub rendszeres látoga­tói, hanem húszon, sőt har­mincon túliak is. Egyikük- másikuk családapa. Ott élnek valamennyien a telepen — ahogyan emlegetik: a Tabán­ban —, ahol tizennyolc vi- tyilló dacol az enyészettel, kö­rülöttük már néhány új épü­let is. Például Gulyás Jenőé. — Harmincnégy éves va­gyok, tíz éve a TRIÁL-nál dolgozom, három gyerekem van — mutatkozott be. — Nemrég lett készen a ház, 470 ezer forint kölcsönünk van rá, kétezer után jár majd le. Mi megcsináltuk. De mi lesz a többiekkel? Lakik az egyik kunyhóban, aminek jóformán se ajtaja, se ablaka, és eddig csak a fagy tartotta össze, egy nagybeteg ember a tíz gyerekével. A felesége 33 éve­sen halt meg. ö például hogy tudna építeni? — A telep minden családjá-1 ban 5—6 gyerek él. Tehát szá­zan lehetnek. Amikor mi el­kezdtük ezt a cigányklubot évekkel ezelőtt, olyan ter­veink is voltak, hogy nekik is szervezünk, értük is terve­zünk valamit. Hogy megismer­tetjük például a kicsiket a könyvvel... — mondja Gulyás Attila. — El ii mentünk a ta­nács gyámhatóságára, hogy majd ott megmondják, hol is fogjunk hozzá. Egy-két dol­got magunktól is tudtunk, azt például, hogy a Bajcsy-Zsi- linszky utcában élő két ci­gánycsalád gyerekeinek a sor­sa is tarthatatlan, hogy talán ott is szükség lenne ránk va­lamiképpen Hát a gyámható­ságtól finoman kiküldtek min­ket. Nincs melegvíz — Aztán volt az a koordi­nációs bizottsági ülés, emlé­keztek? — fordul körbe Gu­lyás Béla, aztán nekem ma­gyarázza: — Tudja biztosan hogy működött Monoron egy cigány koordinációs bizottság Na, egyik ülésére meghívták a művelődési központ igazga­tóját, aki úgy gondolta, hogy mi, akik a telepen, élünk, job­ban ismerjük nála az ottani gondokat, miért ne mi mond­juk el? Odamentünk, beko­pogtunk, láttuk, cigány egy sincs, hát biztosan jó, hogy itt vagyunk ... Nem volt jó. Elküldték minket. Most, hogy beszélgetünk, nem hőbörög és nem vádas­kodik senki. Tényeket sorol­nak, Hogy felállították ta­valyelőtt a fürdőkonténert Gu­lyás Béla udvarán. — Amíg építkeztünk, éli is ott fürödtem minden este — mondja‘Gulyás Jenő. És ott fürdött esténként a felnőtt- és gyereksereg. Egy éve nincs meleg víz. Aztán építtetett a tanács egy sze­méttárolót. De a hulladékot csak olykor-olykor viszik el. És ha megürül egy kunyhó, azon nyomban tizen-tizenöten költöznek bele. — Pedig rögtön le kéne romboltatni. Tűnjön már el a telep, ha lassan is ... Megérkezik Gordos Dénes, a kötetlen beszélgetésről „hi­vatalosra” váltunk. A monori művelődési központ a megye cigánymódszertani központja. Évekig 30 ezer forintos cél­támogatásban részesült a klub, élt is a társaság: szer­veztek túrákat, mozi- és szín­házlátogatásokat, hallgattak előadásokat, vendégül látták Péli Tamást, Choli Daróczi Józsefet. Tavaly a vezetőcsere ideje alatt megállt a munka, megszűnni látszott a klub a helyiséghiány miatt is. De ez csak megtorpanás volt, a ta­gok ugyanis előálltak a kérés­sel: a háznak azt a részét, ahol volt már büfé és óvoda! tálaló, erkély és Florida-klub, de most nincs, csak hideg üresség — ők, átalakítanák. Hadd legyen helyük, ahol folytathatják, amit annak ide­jén elkezdtek, s amit szép hivatalosan fogalmazva a ci­gány közművelődés helyi bá­zisának lehetne emlegetni, a gyakorlatban viszont betölt- hetné azt az egyszerű szere­pet. amelyre oly nagy a szük­ség: helyet adna az előbbre lépést igénylőknek. Akik nem­csak igénylők, hanem közre­működők is. Többet áldoz Fogták szombaton a csá­kányt, a vésőt, a kalapácsot. Vannak közöttük szakmunká­sok, kőművesek, szobafestők, hidegburkolók, ök irányítják a segédmunkások csapatát. Meghívtak a klubavatóra. Azt mondták, utána választ­ják majd meg a vezetőséget, menet közben ugyanis eldől, ki tesz és áldoz a legtöbbet azért, hogy meglegyen végre t hely, ahol összejöhetnek. A programjuk a fejekben nagy­jából kész van — mondták. Szeretnének egészségügyi elő­adásokat hallgatni, meghívni a többi „tabánit”, megbeszél­nének egy-egy színházi elő­adást. megtartanák az ünne­peket, egy-egy névnapot... Büszkék rá hogy azelőtt olyan eiőadóvendégük is volt, aki egyenesen Franciaországból jött Monorra, pedig akkor még klubszoba se volt. tgér­ték: április 4-re megtartják az avatóünnenet. Segítséget egy szóval sem kértek. Koblencz Zsuzsa Köszfinetemet felezem klv mind­azoknak, akik feleithetetlen test® vérem, dr. Polváb László nalála alkalmából együttérzésüket felez­ték ki. Testvére, Pólyák Mária. (ISSN 0133—2651 (Monori HíULaj»

Next

/
Thumbnails
Contents