Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
CEGLÉDI xStírlu A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 5S. SZÁM 1981. MÁRCIUS 7., SZERDA lnvulé aEaptevékenységj A csemőiek kimagasló eredménye Hasznot hozol! az clSctienyészfés A hazafelé tartó buszon még ma is emlegetik: bizony erre rég nem volt példa. Arra, hogy a csemői November 7. Tsz ilyen kedvező eredményekkel zárta volna az évet. Pedig a gazdasági nehézségek ezt a termelőszövetkezetet sem kerülték el. Nem kis gond árán tudták csak egyes termékeiket értékesíteni. Az addiginál jóval olcsóbban kényszerültek piacra juttatni a szőlőt, a gyümölcsöt és a baromfit. A faüzemi portékák ára is csökkent, ugyanakkor az alapanyagok és az energia költségei, valamint a hitelkamatok tovább növekedtek. Apadófélben van a kereslet az ipari készítmények, s a szolgáltatások iránt, ráadásul a megrendelők fizetésképtelensége gyakorta hagyott űrt a kasszában. Az aszály 210 hektár tavaszi telepítésű lucernát fojtott meg. Várakozáson felül A szövetkezetiek használható ötletekkel, költségtakarékos megoldásokkal, bérmunka vállalásával, a veszteséges tevékenységek felszámolásával ellensúlyozták a mostoha körülményeket. A zárszámadó jelentésben ez áll: a November 7. Tsz 18 millió 294 ezer forint nyereséggel fejezte be az elmúlt esztendőt. Az alaptevékenységben kifejtett munka várakozáson felüli eredményt hozott, amiben a termelési költségek, ráfordítások lefaragása, az anyag- és energiatakarékos módszerek bevezetése, a hatékonyságot javító szervezeti változások és a fiatal, jól képzett szakvezetői gárda hozzáértése játszotta a döntő szerepet. Az 1621 hektáron gazdálkodó szántóföldi növénytermesztő főágazat (a búza, az őszi árpa, a jrozs, a napraforgó, a lucerna, a legelő és a dinnye gondozásával) 1 millió 328 ezer forint nyereségre tett szert, 171 hektáron javította a talajt lápfölddel és szerves trágyával. A nyereség titka A gyümölcstermesztés és a szőlészet mutatói lassan, de emelkednek. A leggyengébb termőképességű, ' elöregedett, legyengült szőlők és gyümölcsösök kiselejtezése, a megmaradt ültetvények ' szakszerű ápolása jó alapot teremtett a továbblépéshez. A borászati-szeszfőzdei ágazat teljesítménye bár javult, de a tervszámok eléréséhez még sok erőfeszítésre lesz szükség. Olcsó alapanyag beszerzésével, az átdolgozási költségek csökkentésével, újabb piacok felkutatásával válhat eredményessé a terület. Záporoztak a kérdések A testvérmegyék ismeri! Egy brigád két helyezess A Testvérmegyéink címmel meghirdetett vetélkedő városi középdöntőjét a napokban tartották meg Cegléden a Kossuth Művelődési Központban. Az asztalok mellett vagy húsz csapat versenyzői igyekeztek szóban és írásban megbirkózni a kérdések megválaszolásának nem mindig könnyű feladatával. Jelen volt minden korosztály, a fiataloktól az idősebbekig, jelezvén Omszk, Suhl és Szófia környéke iránti érdeklődésüket, és e tárgykörben szerzett elmélyült ismereteiket. A népes zsűri ítélőszéke előtt tesztlapokat töltöttek- ki a versenyzők, villám-kérdésekre záporoztak a válaszok, bizonyítva az alapos felkészülést. A gazdasági élet, a kultúra, a történelmi múlt, az idegenforgalmi nevezetességek ismerete egyaránt kiderült. Végül színes diaképeken szereplő népviseleteket, tájakat, épületeket kellett megnevezniük a vetélkedőknek. A legjobbak jutalma ezúttal sem maradt el, az első helyezett a Dél-Pest megyei Afész Szász Ferenc szocialista brigádjának 1-es csapata lett, második a PENOMAH csapata, harmadik az áfész már említett brigádjának 2-es számú gárdája. A vállalatok bőkezű felajánlásai révén valamennyien értékes könyv- utalványokat kaptak, továbbá lehetőségük nyílik majd egy autóbuszos kirándulásra is a tavasszal. Segít a logopédus Szépen mcndott szarokkal Cegléden már az 1960-as évek óta működik a beszédjavító •állomás. 1983-ig egy szakképzett logopédus, a jelen tanévtől pedig ketten — dr. Rátonyi Dénesné szakfelügyelő és dr. Virsinger Györgyné logopédus — foglalkoznak a rászoruló gyermekekkel. Az ellátásban részesülők száma egyre nő, sajnos nem kevés a beszédhibával küszködő gyermekek száma. Nagyon fontos ennek már óvodás korban a felismerése. A logopédusok minden évben elvégzik a város óvodáiban a szűrővizsgálatot, szaktanácsokkal látják el az óvónőket. Azokat a gverekeket, akinél szükséges, állandó, rendszeres foglalkozásra hívják be. Cegléden két helyen, a Pesti út 10. illetve Széchenyi út 14. szám alatt (a 2-es számú óvodában) működik a beszédjavító állomás. Meghatározott rendelési időben, az egyéni beszédhibák figyelembevételével igen barátságos körülmények között foglalkoznak a kisgyermekekkel, s látják el szakmai tanácsokkal a szülőket, így segítve a napi rendszeres gyakorlást. Rendkívül fontos, még iskolába lépés előtt, hogy a kialakult beszédhibát megszüntessék, hiszen csak így képzelhető el első osztályban az eredményes írás-olvasás tanítás Ezért lenne jó, ha a szülők fokozott figyelemmel kísérnék gyermekük beszédének alakulását, ha bármi rendellenességet tapasztalnak, kérve az óvónők segítségét, feltétlenül forduljanak a logopédus szakemberekhez, így biztosítva az eredményes iskolai munkát. Bácsi Lajosne városi tanulmányi felügyelő Az állattenyésztés ígéri a legbiztatóbb távlatokat. A juhászat és a háztáji integrációban működő "baromfiágazat együttes nyeresége közel 13 millió forint. A szövetkezet összeredményét kedvezően alakította' az itt jelentkező állami árkiegészítés. Minden eddiginél nagyobb állatállományt forgalmaztak az elmúlt évben úgy, hogy a fajlagos hozamok javultak a korábbi időszakhoz viszonyítva. A villanyhálózat korszerűsítésével befejeződött a hodályok felújítása. A téli takarmányellátás érdekében jókora mennyiségű répacsíkot, valamint szálastakarmányt vásárolt a tsz. A háztájiban* baromfival foglalkozók termelési, tenyésztési kedvének megtartása a későbbiekben sem nélkülözhető. Az ipari főágazat legfőbb gondját az időnként jelentkező anyaghiány okozta. Előfordult, hogy a megrendelt és visszaigazolt tételek nem érkeztek meg határidőre. Ez elsősorban az NDK-nak szánt exportkészítmények és a nyomdai áruk gyártását hátráltatta. Társasági kudarc A gazdasági társaságok (Universal, Meszeszolg, Elektrofon, Marhahústermelő GT) az előző évektől eltérően nem tudták terveiket teljesíteni. A gazdasági szabályozók, a fejlesztési pénzeszközök szűkülő keretei, a vásárlóképesség csökkenése kedvezőtlen hatást gyakoroltak a társaságok munkájára. Év közben nem egy részleget kellett a veszteséges termelés miatt megszüntetni. V. S. liéprafzosok szép válldhozása Nádtetős ház, faragott téka Képsk@n tizen ca Tápló vidéke MÉG TART a Kossuth Múzeum belső tatarozása és az állandó kiállítás is jó ideig zárva lesz még, de februárban új időszaki kiállítás nyílt. A Tápió vidék néprajza címmel. 45 fotó és a legszebb nénmű- szeti tárgyak képviselik e hozzánk közel eső táj népének jellegzetes életmódját, kultúráját. A kiállítás jelenet egy nagyszabású, még be nem fejezett munkafolyamatból: a Pest megyei néprajzosok nagy vállalkozásából, a Tápió vidék néprajzi monográfiájának elkészítéséből. E kötet 1985-ben jelenik majd meg, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában, szerzői között Pest és Szolnok megyei néprajzosok is vannak, szerkesztője pedig dr. Ikvai Nándor lesz. A monográfia átfogó képet ad erről, a magyar néprajztudományban eddig fehér foltként számontartott területről. Az .eddigi munka eredménye: 3 ezer fényképfelvétel, tárgyi gyűjtemény és gazdag adattári anyag. A néprajzosok célja a népi életmódot, társadalmat, kultúrát szerves egységben látó, a dolgok közötti összefüggésre figyelő alapos kutató munka. (A fotóanyag dr. Ik- vai Nándor, Kocsis Gyula és Ráduly Emil munkája.) A nép hagyományai időtlen idők óta halmozódnak: évezredek és évtizedek emlékei egyaránt megtalálhatók bennük. A névtelen néptömegekben nemcsak hatalmas anyagi és szellemi erőtartalék van, hanem legsajátabb kulturális, művészeti értékeinknek is elsősorban a nép a letéteményese. Fontos feladat tehát a régi magyar paraszti kultúra számbavétele. Különösen ma, amikor a népi kultúra sorsa részben vagy egészben megváltoztatta a falu életét. De e szükségszerű gazdasági és társadalmi, szellemi és politikai változásokkal a múltnak és tájnak, nyelvnek és emberségnek jellegzetes kincsei is veszélybe kerültek. Ezeknek értékére akkor ébredünk rá, mikor már majdnem elveszítettük őket. Pedig a saját, jó hagyományok erejét — mely elsősorban közösségi jellegében van — egyik nemzet sem nélkülözheti. A paraszti kultúra ma is elválaszthatatlan része a magyar műveltségnek, mely képvisel bennünket az emberiség B r r rr- fdcrt A Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat ceglédi Kossuth Ferenc utcai üzemében — két műszakban — több mint öttonnányi kenyeret sütnek. Az üzemmel egy épületben levő bolton kívül szállítanak az ott készült jó minőségű kenyérből Ceg- lédbereel, Albert- irsa, Dánszent- miklós, Mikebuda és Csemő üzleteibe is. Felső képünkön: Törőcsik Mihály és Komjáti István gömbölyíti, formázza a kenyértésztát. Alsó képünkön: Szabó József és Adámi Tibor beveti a vekniket. nagy, egyetemes kultúrájában. De nemcsak felfedezni kell ezeket az értékeket, hanem azokból megújulni, fölfrissülni is lehet. A kiállításra belépőt egy díszes aratási koszorú fogadja, melyet a legnehezebb paraszti munka befejeztének örömére, a gabona, az „élet” tiszteletére készítettek. A LEGELSŐ DARABOK a század eleji (1900—1910) képes levelezőlapokról készített reprodukciók a 45 fotó közül. Nem is gondolunk arra, hogy a postai levelezőlap is lehet forrásértékű történeti dokumentum, pedig egy-egy város, község legjellemzőbb épületeit, utcáit, tereit örökíti meg! S ezeket a községrészeket eredeti alakjukban már csak ezek a képeslapok őrzik. Jó érzés látni: hol éltek, hol jártak elődeink? A képeslapok fotográfusai tefnplomokat, iskolákat, emlékműveket örökítettek meg. De a faluban — a Tápió vidék falvaiban is — ezeken kívül még igen sok szép, szemet gyönyörködtető épület állt, ahogy azt a kiállításon láthatjuk. Nádtetős, meszelt falú, méltóságteljes épületek ezek a parasztházak, alkotójuk szép harmóniát teremtett fölépítésükkel. Száz év tapasztalatait fölhasználva építették őket: több nemzedék kezének a nyomát fedezhetjük föl bennük. Közülük az egyik legérdekesebb a tápiósági nádtetős, nádkéményes ház. De szépek ezek a házak belülről is — ahogy a kiállítás képei mutatják. E képek a legértékesebbek: a fal festése, a berendezés, a jellegzetes bútorok, a kemence, a képek a falon, a kegyeleti tárgyak mind hagyományos, régi helyükön vannak. Ilyen lakásbelsők megtekintésére, tanulmányozására ma már ritkán van alkalma néprajzosnak. A népi kultúra a legrégibb, legteljesebb képét őrzik ezek a felvételek — talán már a legutolsó pillanatban készültek. Sajátos épületek a borospincék, szép példái annak, hogy hogyan lehet a funkció és forma szép egységét megteremteni. Hangulatuk, jellemük van ezeknek az épületeknek, csakúgy, mint azoknak az embereknek, akik a kiállítás néhány archív fotójáról néznek ránk. FELBECSÜLHETETLEN ÉRTÉKŰEK ezek a fölvételek, mert a népi kultúra leghamarabb „félretett” darabjait, a viseletét őrizték meg. Az öltözködés rendjét szigorú hagyományok szabályozták, melyek megszabták, hogy ki, mikor, milyen ruhában járjon, hogyan fésülje a haját. Így illett, így kellett tennie a közösség minden tagjának. Mint annak a menyasszonynak, aki pompázatos koszorút visel a fején és boldogan, elégedetten néz a képről. Egy másik képen fiatal lányok állnak, szülőföldjük jellegzetes, szép viseletében. A kiállítást gazdagítják a múzeum néprajzi gyűjteményének szép darabjai: egy, a múlt század második felében készült ácsolt láda, vésett, ember alakú, archaikus motívumokkal. Farmoson készült az itt kiállított téka, mely a paraszti szobának elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen bútora volt. A készítő mester gondos, szakszerű munkáját, alkotó fantáziáját dicséri ez a darab. A TÁPIÓ VIDÉK NÉPI KULTÚRÁJA ezzel a kiállítással és az ezt követő kötettel jelenik meg először a magyar köztudatban. A múzeum terve az, hogy az anyagot a Tápió menti falvakba is eljuttatja. A nagyítások Apáti- Tóth Sándor fotóművész igényes munkáját dicsérik. Figyelmeztet ez a kiállítás mindenkit a még menthető értékek összegyűjtésére, ápolásának és megőrzésének igényere. Reznák Erzsébet Tavaszi jelző virágsereg Mértéktartóak az árak Szemerkélő esős nap volt a hétvégi piac napja Cegléden. Senki sem bánta. Bár csörgött az esővíz a ponyvákon, a nyirkos, hűvös időben áztak és topogtak a kofák/meg a kisker- tes kosaras árusok, szinte mindenki azt kívánta, hogy csak essen, essen, itassa a szomjas földet. A tavaszi kerti munkákhoz ez kell. Könnyebb a talajt művelni, jobban elosz- lik a rögökre kiszórt műtrágya — ha már hólétől nem ázhatott be a földbe. A piac most nem volt nagy, igaz, vevők is csak módjával jártak-keltek a standok között. Sorban néhányan csak a tőkehúst, bontott csirkét áruló kiskereskedő boltjánál, meg a vecsési káposztát mérő helyen várakoztak. A savanyított káposzta kilóját Cegléden 24 forintért mérték, minősége megfelelő. Burgonya, fejes- és kelkáposzta, vörös- és fokhagyma akadt elegendő. A termelői árak nem lépték túl a megengedett határt. Céklát többen kerestek, de hiába. Vásárolhattak helyette házilag készült savanyúságokat, uborkát, káposztával töltött paprikát, hordós csalamádét kimérve. A kiskereskedőknél volt sampinyon gomba, üvegházi primőr uborka (ennek kilója 100 forint volt), piros retek és csípős hegyes zöldpaprika. Levesbe való zöldséget inkább kilónként mérték, nem lehetett kapni előkészített, egy főzethez kellő sárgarépából, gyökérzöldségből, zellerből, káposztacikkből összeállított adagot. Alma háromféle: jonatán, starkihg, és golden akadt a piacon, különböző méretben, minőségben, 4—14 forintért kilónként. A tojás darabja 2— 2.40 forintba került. Színesedett a virágosok sora, töves jácintot, tulipánt, hóvirágot is kínáltak, árusításra, ültetésre már hoztak előhajtatott hagymás virágokat, valamint rózsatöveket i%. Ma délután Jönnek a jugoszlávok Ma, szerdán délután három órakor a városi tornacsarnok' ban újabb asztalitenisz Szuper Liga találkozóra kerül sor a magyar és jugoszláv válogatott között. A szokatlanul korai kezdés mellett a szervezők #azért döntöttek, hogy a találkozóra kilátogatók megnézhessék a magyar tv-közvetítést is az Ü. Dózsa KEK-találkozőjáról. A szokottnál gyengébben szereplő magyarok most már teljes gőzzel a moszkvai EB- re készülnek, s ennek egyik állomása, ez a mérkőzés. Ugyanakkor a jugoszlávok esélyesek a Szuper Liga megnyerésére, hiszen nekik sikerült nyerniük a svédek ellen is, akik pedig — éppen Cegléden — 7-0-ra verték hazánk képviselőit. A vendégek legismertebb játékosa a többszörös világbajnok Surbek. Rajta kívül Kalinics és Batinics játéka a valószínű. A magyarok szövetségi kapitánya, Bérezik Zoltán választéka igen nagy: játszathatja a magyar bajnokságon élen végző Kristont, Molnárt, de rendelkezésére áll a világbajnoki „nagy hármas”: Jónyer, Klampár és Gergely is. A, felsoroltak mellett még lehetséges a ceglédi Harczi játéka is. ü. L. tSSN 0133—2600 (Cegléd! Hírlap
