Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

ÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1934. MÁRCIUS 6., KEDD Ä tantestületnek tökb vált tanítvány is tagja Magasak az csitáMéfszámok Nem irigylem a mostani diákokat — m-ondja Dajka Ambrus, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója. Véleményét osztotta Szabó Dé- nesné igazgatóhelyettes is. — A tanulóknak rengeteg isme­retet kell elsajátítaniuk és jó, há széles látókörrel rendel­keznek. A jó eredmények el­éréséhez szorgalmas tanulásra van szükség. A tanulni való pedig nem kevés, ráadásul, ha még ajánlott irodalmat is for­gatnak a gyerekek, bizony fá­radtan térnek esténként nyu­govóra. Baj az olvasással A tanterv minden tanulóra egyformán vonatkozik. Az ab­ban foglaltaknak ki jobban, ki rosszabbul felel meg. Iskolánk­ban az a gyakorlat, hogy in­kább a szigorúbb osztályzás felé hajiunk, mert nem szeret­nénk, ha a továbbtanulásnál csalódás érné a szülőket és a gyermekeket. Örömmel mond­hatjuk, hogy a középiskolák­ból való visszajelzések alap­ján a rákóczis diákok jórészt megtartják az itt kapott jég két, esetenként csekély mt.- tékben csökkentik. Büszkék vagyunk rájuk, mert megáll­jaik a helyüket. — Am nem megy minden végzős diák gimnáziumba és seaJtáözépisko-lá-ba: : ■ ;. — Valóban, a követelmé­nyeknek nem tud mindenki jól megfelelni. A gyengébb ered­ményt elért tanulók az ipari iskolába mennek. Országos gyakorlat — lehet, hogy nem a legjobb —, hogy az általá­nos iskola utolsó évében nem buktatunk. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az igazán rossz tanuló gyerekeknek leg­többször a magaviseletükkel is gondok vannak. Elképzelhe­tően az osztályismétlésre fogott diákok tanulmányi munkája lényegesen nem javulna, vi­szont a magaviseletük esetleg hátrányosan befolyásolná a közösséget. Az élet néhányszor már bebizonyította, hogy a gyenge tanulmányi eredményt elért tanulóinkból tisztességes, becsületes dolgozók válhatnak. — Mostanában különösen sok szó esik arról, hogy az is­kolások a saját anyanyelvűket sem ismerik eléggé. — Az a véleményünk, hogy a magyarra szánt órák számá­nak évről évre való csökkené­se nem tesz jót a nyelvisme­retnek. A magyar tantárgyra fordítható órák száma — 10 napos ciklust figyelembe vé­ve — az első osztályban 17, a nyolcadik osztályban pedig már csak 7. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen idő alatt kell a helyesírást, nyelvtant, fogalmazást, olvasást, a felső- tagozatosok esetében az iro­dalmi művek elemzését meg­tanítanunk, akkor belátható, hogy a magyar nyelv- és iro­dalomra fordítható tanítási idő kevés. Azok a diákok, akik a má­sodik osztály végéig nem ta­nulnak meg hibátlanul olvasni, a felsőbb osztályokban sokat szenvednek, mert a követel­mények egyre nőnek, s a las­sú. pontatlan olvasás nehezíti a más tárgyak tanulását, a diá­kokat kudarcok sorozata éri, mert nem érti meg kellően a feladatokat, vagy amikorra nregérti. már lejárt a felmérő megírására kiszabott idő. Te­hát a többi tárgy sikeres elsa­játítása érdekében is fontos lenne, hogy a tanulók jól tud­janak olvasni. — Miként lehetne ezen vál­toztatni? — Szükséges lenne, hogy a kisiskolást otthon is olvastas­sák. Tapasztaltuk azt is. hogy a nyári szünet ideje alatt a gyermekek nem olvasnak. Ne­hezíti a dolgunkat, hogy ma­gasak az osztálylétszámok is. Csak ketten nem — Az oktatási munkáról hallhatnánk bővebben is? — Iskolánkba 622 tanuló jár, ebből 78-an a külterületen ta­nulnak. Az értékelt és az osz- tályzott tanulók 4,3 százaléka bukott meg félévkor, ez 27 ta­nulót jelent. A tanítási idő tartalmas kihasználása volt a célunk. Az új tanterv tanításá­hoz minden szükséges eszköz rendelkezésünkre áll. Vala­mennyi tanteremben van írás­vetítő, magnókkal, diavetítők­kel, lemezjátszókkal is rendel­kezünk. Szaktantermi oktatás folyik a 3—8. osztályig. Az 1— 2. osztályban a lemaradók fel­zárkóztatása a fő szempont Korrepetálásokkal segítjük a gyengébb tanulókat. Vala­mennyi osztályban nyílt órá­kat is tartunk. A szülői érte­kezletek látogatottsága 75—80 százalék. A szülőik részére ha­vonta egyszer fogadódélután van, ezek egyre iátogatottab- bak. A szülők akadémiáján évente 5 előadás hangzik el, az őket érdeklő témákban. A szakmai munkaközösségek há­zi és városi bemutató órái hasznosaik a tapasztalatok ki­cserélése szempontjából Az is- j'kblá 5 ezer kötetes könyvtár­ral rendelkezik. A tanulmányi munkát segítő és kiegészítő te­vékenység az előre tervezett üzemlátogatások, kirándulások. — A tehetséggondozást, a tanórákon megszerzett ismere­tek bővítését jól szolgálják a szakkörök is. — Iskolánkban 14 szakkör működik, igen eredményesen. Említésre méltó az irodalmi, a zenei, a kisdobosoknál pedig a báb-, a képzőművészeti és az irodalmi szakkörök munkája. Eredményesen működnek a kosárlabda- és kézilabda- szakkörök is. A végzős tanu­lók városi tehetséggondozása fizikából és matematikából fo­lyik. — Híján vannak-e pedagó­gusoknak? — Betöltetlen a rajz-föld­rajz, az orosz-angol vagy né­met és az orosz-történelem szaktanári állásunk. — Az idei tanévben végző diákok közül ki merre pályá­zik? — Az 1983/84-es tanévben 56 tanuló fejezi be az általános iskolát. A különböző szak­munkásképzőbe 19-en. a szak- középiskolába 19-en, szakisko­lába 5-en, gimnáziumba 11-en jelentkeztek. Ketten nem je­lentkeztek továbbtanulásra. Bizalommal vannak — Figyelemmel kísérik az iskolából kikerültek sorsát? — A diákok közül többen visszajárnak iíivezetőként. Ne­velőink eljárnak a középisko­lák nyílt óráira is. A középis­kolák az első osztályba járók félévi eredményeiről tájékoz­tatnak bennünket. A volt ta­nítványok bizalommal vannak irántunk, mert örömeikkel, gondjaikkal megkeresnek, s a segítséget is kérik. A tantes­tületnek több volt tanítvány is tagja, mely példázza az isko­lához való kötődést. Kovács Katalin Wék akadémiája A nemzetközi nőnap tiszte­letére mivel is készülnének mással asszonyaink, mint őket köszöntő műsorral? Ebben a zeneiskola kollek­tívája van segítségükre, s az ünnepi esemény idejével és színhelyével még adósak va­gyunk: minderre a Hazafias Népfront városi nőbizottságá- nek szervezésében, az Arany János Művelődési Központ földszinti klubhelyiségében kerül sor, március 7-én, este 6 órakor, s úgy gondoljuk, nem kell hangsúlyozni, mennyire várják erre a részvevőket a szervezők... Elengedhetetlen a jobb készletgazdálkodás Felülvizsgálták a normákat A TRAKIS nagykőrösi tele­pén fél évtizede nem indult ennyire nehezen az év, mint 1984-ben. Ennek okairól Rácz Zoltán telepvezetőtől érdek­lődtünk. Maguk gyártják — Nagy ellentmondás van az anyag- és alkatrészellátás­ban. Míg egyfelől anyagot hal­mozunk fel, másfelől anyag­hiány aikadályozza a munkán­kat. A Szovjetunióból például már decemberben beérkezett az első félévre rendelt transz­formátorlemez. Ugyanakkor más anyagféleségekből hiány mutatkozik. — Jelenleg is tart az elfek­vő és normán felüli készle­tek értékesítése. Ez évben el­engedhetetlen a jobb készlet­gazdálkodás. A biztonságosabb termelés érdekében készlete­ket halmoztunk fel. de mint kiderült, nem ez a jövő jár­ható útja. — A bérgazdálkodás sem volt hibátlan. — A múlt évben a bérkifi­zetéseket nem tudtuk a ter­vezett keretek között tartani. A többlet bérkifizetésekkel az idei nyereséget terheltük meg. A tervhez viszonyítva 2,5 szá­zalékos volt a bértúllépés. — Januárban normakarban­tartást is végeztek. — A telep valamennyi mun­katerületén átlagosan 20 szá­zalékkal megemeltük a nor­mát. Ez az intézkedés nem találkozott a dolgozók teljes egyetértésével, s mint azóta kiderült, nem is valósítható meg minden munkaterületen. — A szövetkezet tavalyi ár­bevételi terve 500 millió forint volt, melyet 509 millióra telje­sítettek^ Négymillió forinttal túlteljesítették a nagykőrösi telep 300 millió forintos árbe­vételi tervét is. Az 1984-es évre csökkentették az árbe­vételi tervet. Miért? — A szövetkezet idei árbe­vételi terve 450, a telepé pe­dig 270 millió forint. Érthető, ha ez meglepődést vált ki a kívülállóknál. Általában az a .jellemző,, hogy-- a- rmin-lcahe— Ivek -évről évre magasabbra teszik a .mércét. így volt ez nálunk is megalakulásunk óta. Most azonban kicsit eibátor- talanodtunk. Ennek legfőbb oka az. hogy az egyik legna­gyobb NSZK-beli partnerünk visszalépett, mert drágának találta hegesztőgépeinket, s a jövőben saját mega szándé­kozik e terméket gyártani. — Az egyik indok ez. An­nak ellenére, hogy akad még más német vevőnk, az osztrá­kok és az ausztrálok is vásár- tóink, úgy éreztük, hogy a piacon a hegesztőgépek iránti kereslet csökkenni fog. Szá­mításaink szerint ez a belföldi A vasútépítést a Magyar Kö­zépponti Vasúttársaságtól tő­kehiány miatt 1850-ben az osztrák Délkeleti Vasúttársa­ság veszi át. Érdekes lehet az akkori menetidő is. A Kőrös— Pest utat 1 óra 40 perc alatt tette meg a gyors, míg a sze­méllyel 3 és fél óráig tartott az út. A füstös fekete gőzmozdo­nyok kora elmúlt, már gyer­mekeink sem fogják látni. Az évfordulók alkalmából leg­alább egy gőzmozdonyt talán meg lehetett volna menteni és az állomás, vagy a múzeum előtti parkban felállítani, mint ipartörténeti emléket, addig, míg egyáltalán lehet Magyar- országon találni belőlük egy- egy példányt. Mára eltűntek Gyermekkoromban az állo­máson sok éven át teljesített szolgálatot egy 1882 körül épí­tett 326-os sorozatú gőzmoz­dony, vajon van-e még belőle valahol egy-egy példány? Vagy ugyanúgy járunk, mint a legendás Hoffer-Schrancz traktorokkal, melyek a mező­gazdaságban a hőskorban üze­meltek. Mára mór eltűntek a gépműhelyekből, és nagy ne­hézségbe ütközne felkutatá­suk ... Mecsker József igényeknél is megmutatkozik majd. Tehát a tervszámok meghatározásánál ezért vol­tunk óvatosak. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha az eredmé­nyünk legalább szinten ma­radna. — Miként kívánják ezt el­érni? — Elsősorban a tervszerűbb, hatékonyabb munkával. A ko­operációs partnereinktől is megválunk, ugyanis rájöt­tünk, hogy az együttműkö­dés csak számukra volt hasz­nos. Ezeket a munkákat a jövőben magunk végezzük el. Évente többen megválnak a szövetkezettől. A tervünk az, hogy a helyüket nem pótoljuk új dolgozókkal, hanem az itt- maradottaikkal oldjuk meg a feladatokat. Természetesen a többletmunkáért többletbér is jár. A nehézségek ellenére — Exportnál mi a helyzet? — Ebben az évben idáig még nem küldtünk termé­keinkből a szocialista orszá­gokba. Teljesítettük a januári 4,6 és a februári 5 millió fo­rintos tőkés exporttervet. A termelési értéktervet is túl­teljesítettük. mely januárban 22,7, februárban pedig 25 millió forint volt. A nehézsé­gek ellenére jól sikerült az el­ső két hónap. Jövőre is — Űj dolgot is bevezettek — Áttértünk az egyszeri bér­fizetésre. A 23-i bérelőleg­fizetést februártól megszün­tettük. — Reményünk van rá — mondotta Rácz Zoltán —, hogy a telepi kollektíva — mint már annyiszor — ebben az év­ben is derekasan helytáll, s a jövő évben is tudunk nyere­ségrészesedést osztani. Addig persze még sokat kell az asz­talra tenni. Ismerve a kollek­tívát, erre képesek is va­gyunk. K. K. Edzőmérkőzésekkei indult Bem SE—Nagykőrösi Ki­nizsi 2-0 (1-0) Nagykőrösi Kinizsi—Törtei 4-1 (3-1) A Kinizsi labdarúgócsapa­ta a múlt héten két edzőmér­kőzést is játszott, az egyiket a Bem SE-vel hazai pályán, a másikat Törteién. A két mér­kőzésen a következő játéko­sok szerepeltek: Molnár — Kecskés (Fercsi, Boros) Cseh, Karcsú (Szőke, Szabó B.) Csi­kós, Kovács Z., Szabó T. (Zöl­di) Petrezselyem, Kovács L. (Pavelkó, Koncz) Lővei, Pálfi. A gyorsabban mozgó és töb­bet támadó Bem a 12. perc­ben szerezte meg vezetését: a ceglédi csatár Kecskés mellett kapura lőhetett és a tapos lö­vés a vetődő Molnár alatt jutott a hálóba. 1-0. A nem elég tervszerű és lassú körösi támadások már a tizenhatos­nál- elakadtak. A 40. percben egy jól éítaíált lövés ' Molnár keze mellett a felső kapufáról pattant ki, szerencsére nem lett gól. Fordulás után a 75. perc­ben jó adogatás után a kapu közvetlen közeléből, sakk-matt helyzetből növelték előnyüket a vendégek. 2-0. Két perc múlva Szabó T. szabadrúgá­sát a felső kapufára ütötte a ceglédi kapus, a visszapattanó labdából Csikós fejese kapu mellé szállt. A 85. percben Ko­vács L. beívelése után Zöl­di jó fejese kerülte el a ka­put. Mindkét helyzetből gól is lehetett volna kis szerencsé­vel. A területi osztályban sze­replő ellenfél ellen jó színvo­nalú sportszerű játékban jól helytállt a körösi csapat. Törteién rosszul kezdődött a mérkőzés: a 7. percben Cseh e félpálya közelében hibázott és a hazaiak megszerezték a ve­zetést. 0-1. A 15. percben Cseh helyrehozta a hibáját: Szabó T. pontos beívelését re­mek fejessel küldte a háló­ba. 1-1. Három perc múlva Kovács Z. jól ívelt lövéssel megszerezte a vezetést. 2-1. Egy perc múlva Szabó T. gól­helyzetben a kapusba lőtte a labdát. A 25. percben Ko­vács L. szép gólt lőtt. 3-1. A félidő utolsó percében Lővei 100 százalékos helyzetben ka­pu fölé lőtt. Fordulás után több kimaradt körösi gólhely­zet után a mérkőzés vége előtt Kovács L. lőtt szép gólt. 4-1. Bánhidi József edző a fel­készülést megfelelőnek ítéli, egy-két játékos lehetett volna szorgalmasabb is, bizalommal tekint a bajnoki mérkőzések elé. A csapat gerince meg­van, egy-két posztra több já­tékos is pályázhat. Az első bajnoki mérkőzésen jó rajtot kell venni Vácszentlászló ellen hazai pályán. Az ősszel Vác- szefitlászlón áz első csapat 3-3-as dönteti ént csinált, az ifi csapat kikapott 1-0-ra. Most hazai pályán mindkét mérkőzést meg kell nyerni. Ez a játékosok akarásán, erő­bedobásán múlik, tudásuk megvan hozzá. Bízunk mind­két csapat győzelmében. A mérkőzések a Kinizsi Sport-, telepen szombaton délután fél 1 és fél 3 órakor kezdőd­nek. MTK-VM (Bp.) serd.—Nagy­kőrösi Kinizsi serd. 4-0 Kinizsi serd.: Hagymás! — Czinkus (Somodi) Vikor, Ta- masóczki, Keskeny (Parázs) Kecskés Z., Kurgyis, Pörge, Bállá, Bertalan, Varga. P. S. Színház A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban es­te 7 órakor, Rosszcsirkeff Mária emlékiratai. Bérletszü­net. Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban lakatosokat, forgácsolókat, hegesztőket, festő-mázolókat és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u, 11. Telefon: 290-850 490-507. ISSN 0133—3708 (Nagyköröst Hírlap: korabeli szokás szerint neve­ket kaptak, az egyik mozdony a Nagykőrös nevet kapta és tehervonatok továbbítására alkalmazták. Tengelynyomása 10 MP. vonóereje 3090 Mp, ke­rékátmérője 1264 milliméter volt. Később erről a mozdonyról nagykőrösi típusúnak nevez­ték a hasonlókat. Ilyen típusú mozdonyokat gyártott a wie- ner-neustadti mozdonygyár 1850-ben az osztrák Délkeleti Vasúttársaság részére, azzal a különbséggel, hogy a füstcsö­vei és tengelynyomása na­gyobb volt. Végül csak eljutott a vaspá­lya Nagykőrösre is. Tavaly volt 130 éve, hogy 1853, szep­tember 3-án átadták a forga­lomnak a Czegléd.—Félegyhá­za vonalat. 1854. március 4-én pedig már Szegedig közleked­tek a vonatok. Ettől kezdve Szegedtől Pest—Vác—Pozsony érintésével vonattal lehetett Becsbe utazni. Menetidők A vasútépítés alapító jegy­zőkönyvének aláírására 1846. augusztus 17-én került sor Kő­rösön, Kecskemét és Kőrös vá­ros elöljárói, valamint az épít­kezést vállaló Magyar Közép­ponti Vasúttársaság igazgató­ja, Zichy Ferenc jelenlétében. Nem volt zászlólobogtatás, nem volt rezesbanda, egysze­rűen csak szépen, csendben elfelejtettük megünnepelni ezt az évfordulót, öt évvel ezelőtt, tavaly, és most is. Nagykőrösi típusú Azt hiszem, nem kell külön méltatni, hogy akkor, 130 év­vel ezelőtt mit jelentett ez az esemény a városnak, kilépést Európába, kereskedelmet, gaz­dasági fellendülést, fejlődést, Széchenyi István megvalósult álmait az ország felvirágozta­tására, fejlődésére. A múlt század a vasútépítés százada volt. Egyre több és több vaspálya hálózta bs Európát. 1830-ban indult vi­lághódító útjára a kizárólag gőzvontatással üzemelő Liver­pool és Manchester közötti vasút. Itt üzemelt a híres Ro­cket nevű mozdony is — az ős. Magyarországra 1846-b.an érkezik Derű nevű unokája. Érdekes módon Nagykőrö­sön még híre-hamva sem volt a vasútnak, amikor még­is Nagykőrös is kapcsolatba került a sínek világával. 1847-ben a Wien-Gloggnit- zer gépgyárban a Magyar Kö­zépponti Vasút részére gyár­tottak mozdonyokat. A moz­donyok vagy ahogy akikor he­vezték — a lokomotívok — h füstös gözmozdonyok kora elfitiúif Évfordulós vasűtemlékek...

Next

/
Thumbnails
Contents