Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-04 / 54. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1984. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP A kiselejtezésre ítélt présgépek állják a próbál Még kis tételt is elvállalnak A nyársapáti homokvilág gazdálkodóit gyenge minősé­gű földekkel verte meg a sors, a szőlőn kívül más növény nemigen lelt itt igazi otthonra. A termelőszövetkezetek életé­ben is jócskán megérződött az alapvető természeti adottsá­gok hiánya, amit valahogyan kompenzálni kellett. A Haladás Termelőszövet­kezet ipari ágazatának ki­alakulását is ez a kényszerű­ség szülte, később pedig a mezőgazdaság gépesítése nyo­mán felszabaduló munkaerő lekötésében is fontos szerep jutott az önálló iparnak, amely immár közel húszesz­tendős múltat tud maga mö­gött. Hosszú lenne végigkövetni fejlődése útját, ennél fonto­sabbak a jelenlegi tények, melyek fehéren-feketén iga­zolják, hogy a termelőszövet­kezet gumi-, műanyag- és vasipari tevékenysége életké­pes vállalkozás. A megrende­lői piac bizonyítja, termékeik­re szükség van. Kitűnik ez a tavalyi 28.8 millió forintos ár­bevételből, melyet jó ered­ménynek ítél meg a vezetőség. Ezekben a hetekben új rész­leget indítanak be, a Duna— Tisza közi Állami Építőipari Vállalatnak a panelgyártáshoz szükséges betonvasakat dara­bolnak és hajlítanak. A teljes felfutás után évi 1000—1200 tonna mennyiségben. Partner- kapcsolat nélkül elképzelhe­tetlen a több száz gumi-, mű- anyagipari cikk gyártása is, hiszen a néhány tucattól az ezres sorozatig terjed a meg­rendelések intervalluma, s a nagyságrendekből az is követ­keztethető, hogy olyan termé­kek szerepelnek a listán, melyek gyártását a nagyipar­tól hiába is várnánk. Tálamon Béla műszaki ve­zető megfogalmazása is az ipari ágazat általánosan köve­tett szemléletére utal, misze­rint a szinte naponkénti, gyors termékváltás létfontos­ságú. A megrendelők nagyra becsülik e képességet és igye­kezetét, nem véletlen, hogy az újak mellett régiek is min­dig jelentkeznek, ha sürgős számukra a munka. — A gumiáruk terén meg­lehetősen széles kapcsolatot alakítottunk ki. A MOM, a Volán, az AURAS, a BKV csak néhány a sok közül, dol­gozunk kórházaknak, terme­lőszövetkezeteknek, Mezőgép­vállalatoknak, a legnagyobb partnerünk pedig a Kontakta, amelynek megrendelései felét teszik ki a gumis árbevétel­nek. A környező gazdálkodó egységek tmk-műhelyei is mindig jönnek kisebb-nagyobb igényekkel, számukra nagy előny, hogy akár húszdarabos tételt is megrendelhetnek. Gondolhatnánk, valamiféle magas szintű technikai felké­szültséggel állunk szemben, nos, erről szó sincs, de nem is követelmény. A gumiüzem va­lahol kiselejtezésre ítélt prés­gépei máig is állják a próbát, rajtuk a legváltozatosabb gu­miidomok készíthetők el. Há­rom hengerszék tartozik még a fontosabb gépek közé, ezek a természetes és mesterséges kaucsuk jó tulajdonságait A hét végén közepes piac volt. A kocsis piacon a felvá­gott tüsköt 110—120 forintért, a takarmányrépát 140—150 fo­rintért árulták mázsánként. A szemestermény piacra a termelők kevés árut hoztak. A morzsolt kukorica literje 7, a búza 6 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con nagy felhozatal mellett, az alma 7—12, a héjas dió 30, a mák 110, a dióbél 130, a köles­kása 40, a szárazbab 30—50, a burgonya 12. a fehérkánoszta 13—14, a kelkáposzta 14—15, a savanyúkáposzta 20, a vörös­egyesítő Buda anyagból és a hozzávaló adalékokból, a na­ponta szükséges 500—600 ki­logramm gumikeveréket állít­ják elő. Szinte valamennyi termék más-más keverési recept sze­rint készül, a gumiárugyártás 16 esztendős múltja mögött rengeteg kísérlet húzódik meg, melyek eredményeként helyi receptúrák születtek attól függően, hogy milyen szőri,tószilárdsáigú, keménysé­gű vagy hidegtűrő gumi ki­alakítása volt a cél. Ennek eredménye, hogy ma már olajálló és úgynevezett élelmiszer minőségű gumikat, ezek színes változatát is elő tudják állítania tömör gumi­abroncstól a speciális ipari szerelvényekig a háztartások részére pedig a szifonpatron- körtömítőtől a lábtörlőig. A termelés bővítésére egy évvel ezelőtt két műanyag­fröccsöntő gépet is üzembe állí­tottak, ezek a terméktől füg­gően 8—15 ezer forint értékű áruval járulnak hozzá az ága­zat napi termeléséhez. Öttjár- tunkkor rajtuk éppen kábeltö- mítőket és elektromos csat­lakozókat készítettek. hagyma 13—14, a lilahagyma 18, a fokhagyma 35—50, a sárgarépa 12, a gyökér 18—20, a cékla 6, a zeller 18, a me- legágyi uborka 70—80, a gom­ba 50, a spenót 40, a sóska 60, a vegyeszöldség 5—7, a saláta feje 8, a zöldpaprika darabja 6—8. a retek csomója 8 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párja 180—240. a kacsa 2Ö0— 240, a vágócsirkét kilóra 50, páronként 100—220, a japán kacsát 180—200. a 3 hetes elő­nevelt csirke darabját 25 fo­rintért árulták. Miklay Jenő ÜÍPlACI JELENTÉS — Az igazi játéka a hivatása Váratlanul a télből a nyárba érkeztem az előszobába lépve Csikai Pál tanárnál. A gondo­san ápolt növények, különle­ges formájú virágai között a preparált madarak, úgy ér­zem, csak egy pillanatra pi­hentek meg itt s rebbennek is fel zajos érkezésemre. Ez a kedves kis természeti együttes férj-feleség közös munkájának eredménye. Szegény diák — Mikor kezdődött a ter­mészettel való kapcsolata? — Apám Kecskeméten ko­vácsmester volt, a szőlőben való munkálkodás jelentette számára a kikapcsolódást, és persze ennek jövedelme is segítette a nagy család megél­hetését. Hat testvéremmel a vakációkat mindig kint töltöt­tük, A közeli tanyákról ösz- szeverődött gyermeksereg itt ismerkedett a természet vilá­gával. Miénk volt a vadvirá­gos rét, a nyíri erdő sokféle gombája, a vadvizek titokza­tossága, az erdei gyümölcsök zamatos termése. — Mindenféle feladatból jutott bőven: műveltük a sző­lőt, mostunk, főztünk, piacoz- tunk. horgásztunk, elláttuk az állatokat. Vízi állatom, külön­féle madaram mindig volt. Már gyermekként olyan meg­figyelésekre nyílott lehetősé­gem, melyeknek hasznát csak később vettem igazán. A ter­mészet csodálatos varázslata volt az én igazi játékom, mely már igen korán szenvedélyem­mé vált, s később hivatásom lett. — Hogy vezetett az út idáig? — Az elemi iskolák után a komoly követelményeket kí­vánó kecskeméti Református G'mnáziumba kerültem. Sze­gény diák lévén, egy jómódú fiút korrepetáltam, a jó uzsonnák mellé egyszer egy Flóber madarászó kispuskát kaptam. Külföldre került — Vadászszenvedélyem ek­kor kezdődött. Később megis­merkedtem egy emberrel, aki állatok preparálásával is fog­lalkozott. Tőle tanultam e te­vékenység minden fortélyát. Kellő gyakorlat után, iskolám szertáranyagát jelentősen bő­vítettem, Később, mikor a biológiai szertár felelőse let­tem, szünetekben szénikéneg- gel védtem a gyűjtemény álla­gát. Itt nyílott lehetőségem a gazdag szakirodalom megis­merésére is. — Egyre inkább érlelődött bennem az elhatározás, hogy természetrajz-földrajz szakos tanár leszek, A választott szakra fel is vettek, albérlet­ben,, szegényesen, de nagy ter­veket szövögetve éltem. — Később egy hasonló ér­deklődésű társammal elnyer­tük a Türr István alapítványi szobát. Három évig ingyene­sen, kényelmesen lakhattunk ketten, óriási szerencse volt ez akkoriban. Sokat fotóztunk természeti jelenségeket, az év­szaktól függetlenül gyakran kirándultunk. Ezek emlékeze­tes, tartalmas évek voltak. — Hogyan lett nagykőrösi tanár? — Munkámat Kecskeméten kezdtem meg, később tudo­másomra jutott, hogy a jóhí­rű tanítóképzőben hely üre­sedett meg biológia szakon. Így kerültem ide óraadó ta­nárként, kollégiumi felügyele­tet is ellátva. Amikor ez az intézmény sajnos megszűnt, én a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolába ke­rültem, nyugdíjazásomig ott munkálkodtam. — Akadtak-e hasonló érdek­lődésű tanítványok? Kerttervező mérnök — Szép számmal voltak olyanok, akik az én hatásom­ra fordultak a természet felé, s később választott hivatásuk is ez lett. Különböző egyete­meken és főiskolákon taníta­nak, még azok is írnak, akik külföldre kerültek. Nyerges Béla tanítványom remek könyvét a horgászatról, meg­küldte nekem. A drcszsíroz^M magvak is legjokkok A konzervgyár igénye a döntő A kertészkedő emberek min­den tavasz küszöbén megis­métlődő kérdése: vajon lesz-e elegendő vetőmag jó minőség­ben, választékban egyaránt? Mi tagadás, bizonytalan érzé­sekkel vegyített ez a várako­zás, a vetőmagellátás múltjá­nak kedvezőtlen tapasztalatai nyomokat hagytak, akarva- akanatlan rákérdeznek, holott nem kell bizonygatni, az utób­bi években lényeges változás történt e területen. A tavalyi adatok szerint a szerződésekben biztosítotton felül másfél millió forint ér­tékű vetőmag fogyott el váro­sunkban, de hasonlóan jól alakult a különböző műtrá­gyákból az ellátás, több mint 370 tonnát vásároltak meg. Csaknem 3 millió forintra rú­gott a növényvédő szerek for­galma, a fóliákból pedig ötven tonna került a kiskertekbe. Ha már itt tartunk, szólni kell a kisgépekről is, főleg mert ugyancsak jelentősen ja­vult a választékuk. Permete­zőkből, rotációs kapákból, szi­vattyúkból, meg még néhány kisgépből összesen 497 talált vevőre. A vetőmagok kereskedelmi elosztása városunkban megle­hetősen széles körű. A ker- tészkedők boltja, a Szolnoki úti gazdabolt, valamint a Deák téri zöldségbolt a legfontosabb árusítóhelyei. Ezeken kívül még legalább öt üzlet foglal­kozik eladásukkal, a külterü­leti boltokból meg pláne nem hiányozhat. Kocséron a 48-as háztartási, a 41-es vegyes és a 42-es számú boltokban lelhe­tők fel, Nyársapáton pedig a 22-es számú üzlet árusítja. Már megérkeztek Mindennél fontosabb, hogy az elmondottak miként érvé­nyesülnek az idei tavaszon. Baji Miklós, az áfész kereske­delmi főosztályvezetőjétől megtudtuk a Vetőmagértéke­sítő Vállalattól és a HERMES Áfésztöl megrendelt vetőma­gok döntő többsége már az év elején megérkezett az üzletek­be. A fogyással párhuzamosan az utánrendaiésnek sincs aka­dálya, folyamatos ellátásra le­het számítani. — Választékban történt-e számottevő módosulás? — Inkább egyenletes javu­lásról beszélhetünk, különösen a kertészkedők boltja megnyi­tása után van így» évről évre szélesedik az ottani áruskála. Tudni kell azonban, hogy ná­lunk elsősorban a konzervgyár igénye dönti el mit termelnek a kertészek, a vetőmagok vá­lasztékának körét is ezek sze­rint igyekszünk kialakítani. — Talán a tavalyi gyenge termésnek tudható be, hogy a kiskertekben várhatóan meg­— Ügy tudom, komoly köz­életi tevékenységet is folyta­tott? — A helyi TIT-nek negyed­századon át városi titkára voltam. Sok értékes emberrel dolgozhattam együtt. Ma el­nökségi tagként és aktív elő­adóként veszek részt munká­jukban. Én szerveztem meg a városban a kertbarátok körét. Szakmai tapasztalatok cseré­jére, új módszerek megismeré­sére országjáró kirándulások­ra alkalma van a nyolcvanfős közösségnek. — Gyermekei között van-e olyan, akinek munkája kap­csolatos a természettel? , — Egyik fiam kerttervező mérnök lett, komoly feladatul kapta a debreceni Nagyerdő rekonstrukciós tervének elké­szítését. Időnként illusztráció­kat is készít növénytani köny­vekhez. Alaposan felkészül — Hogy telnek a nyugdíjas napok? — Azt mondhatom, most több a dolgom, mint aktív koromban. Kiváltottam az iparengedélyt preparálási te­vékenységre. Tavasztól őszig a zártkertben akad tennivaló, melyet feleségemmel műve­lünk. Vadászni még mindig kijárok hűséges kutyámmal. Egy-egy előadásra is szeretek alaposan felkészüln'. a megfe­lelő szakirodalom forgatásával. A kertbarátkor szervezési és programösszeállítási munkája is időleges feladat. Szendrődi Judit növekszik a burgonya vetéste­rülete, míg a múlt évben 90 tonnát értékesítettünk, addig az idén 220 tonna gumó biz­tosítását láttuk elégségesnek. Műtrágyából is 10—12 száza­lékkal több fogy majd. A kén­savas kálisót azonban nem tudjuk beszerezni. — A vetőmagvak szavatos­ságában változás történt... Gazdasági ekek — Valóban, s ez elsősorban az áfésznek jelent komoly gon­dot. A magok többségének mi­nőségét egy év helyett kettő évig szavatolják a továbbiak­ban. Egyúttal gyakorlatilag megszűnik a visszáruzási lehe­tőségünk is. Az intézkedés gazdasági okait be kell lát­nunk és el kell fogadnunk. — A felhasználókat érin- tik-e a következmények? — Egy bizonyos, a boltok óvatosabban rendelnek .majd, nincs kizárva, ha időlegesen is, de hiánycikket kell keresnünk olykor. * $®k tényező — A vetőmagok egynéme- lyikének életképességét néha amúgy is kifogásolják. A sza­vatossági idő emelése nem rontja a helyzetet? — Bizonyára kellően meg­alapozott módosításról van szó, a magok nagy részének életképessége így is jóval kí­vül van a két esztendőn, aggo­dalomra tehát nem lehet ok. A növények jó vagy rossz kikelé­sét rengeteg más tényező is befolyásolja, tapasztalat, hogy a minőségi problémák elenyé- szőek, különösen így van ez a drazsírozott magvak esetében. Minderre bizonyíték lehet az is, hogy az említettek miatt reklamáció, de még jelzés sem érkezett eddig hozzánk. My. J. Vizsgába visz a kmnga A Vági István Ipari Szakmun­kásképző Intézet végzős diák­jai is szalagot kaptak a múlt hét végén. Jobb oldali képün­kön: a nyitó tánc gyönyörű bécsi keringő volt. Alsó ké­pünkön Szabó Tibornak — aki villanyszerelőnek készül — Betrus Sándor jövendő autó­szerelő tűzi fel a megkülön­böztető jelvényt. Varga Irén felvételei Hét végi moziműsor Kisvárosi fojtogató. Színes, szinkronizált francia krimi, I Georges Simenon regényéből. (16 éven felüliéknek!). Elő­adás 3, 5 és 7 órakor. A siúdiómoziban Keménykalap és krumpli­orr. Színes magyar gyermek­film, fél 4-kor. Szakadék. Magyar film, fél 6-kor. Hétfői műsor Amit tudni akarsz a szexről. Színes, szinkronizált amerikai film. (18 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Világvége közös ágyunkban. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. (14 éven alu­liaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ■I SllNHÁfS A kecskeméti Katona József Színházban délután 3 órakor, Háry János. Petőfi-bérlet. Hétfőn A Katona József Színházban este 7 órakor, Jézus Krisztus, az embernek fia. Csortos-bér- let. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor, Ó. azok a szép napok! Bérletszü­net. Férfi kézilabdások A hétvégi kettős kézilabdás eseményre került sor a Toldi- sportcsarnokban. A Duna—Tisza közi után­pótlás fiú bajnokság második terembeli játéknapján 11, egyenként 2X15 perces talál­kozón 4 serdülő és 5 úttörő csapat lépett pályára. Az utób­bi, legfiatalabb korosztályban szereplő körösi gárda a nyitó fordulóhoz bizonyítva most javuló játékot nyújtott. Sokat cseréltek és gyorsan, fürgén játszottak. Nk. Kinizsi—KÖZGÉP (Ceg­léd) II. 14-6 (8-0), Lajosmizsei VÍZGÉP KSE—Nk. Kinizsi 17-16 (7-6). A körösi úttörő fiúcsapat tagjai: Raffael, Cson­tos, Ádám — Mocsai (11), Va- nyur (4), Gulyás, Szűcs (4), Petrik (2), Hri agyéi (4), Rusvai (2). Surin (1), Mogyorósi (1), Biczó (1) és Varga voltak. ★ Foghíjas volt a hagyomá­nyos férfi teremkézilabda Tol­di Kupa-mérkőzéssorozat ne­gyedik játéknapja és így csak vidéki csapatok mérkőztek. Albertirsai Tsz SK—KÖZ­GÉP (Cegléd) ifi 28-18, Lajos­mizsei VÍZGÉP KSE—Tisza- kécskei KSK 20-14, Lajosmi- zse—KÖZGÉP ifi 24-22. Az Albertirsai Tsz SK—Szovjet katonák és a Nk. Toldi DSK— Szovjetek mérkőzésekre az utóbbi csapat nem jelent meg és a két pontot 0-0-lal az elöl állók kapták. A táblázat a befejező játéknap előtt ezt mutatja: 1. Nk. Kinizsi I. 6 6 — _ 212-111 12 2. Albertirsa 6 4 1 1 127-104 9 3. Lajosmizse 4 4 — 64- 51 8 4. Tiszakécske fi 2 2 2 139-134 6 5. KÖZGÉP ifi fi 2 1 3 127-133 5 fi. Nk, Kinizsi II. 6 2 — 4 98-138 4 7 Nagykőrös 5 1 — 4 60-118 2 8: Szovjet kát 7 — — 7 27- 65 — S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírta,:

Next

/
Thumbnails
Contents