Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-04 / 54. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1984. MÁRCIUS 4., VASÄRNAP Reálisan szálfák gondjaikról Sokakat érdekel a község sorsa Brosúra és kátyúzás A Hangyától az Áfész-központig A szövetkezeti mozgalom kajdani szervezofe Az avatatlan látogató banán érkeztet gyaníthatta volna, oly hosszú és oly türelmes sor áll- digált, s mozdult percenként a tápiószőlősi termelőszövetkezet menzájának szűk bejárata előtt. Tarkabarka fejkendőből, leporolt kucsmából számoltam a legtöbbet, itt-ott sityak, sapka billegett a búbokon, haja- donfőtt-féle nemigen akadt. A lassú libasor. ahogy már efféle helyeken illik, rendesen fölkészült a bejutásra: gépelt meghívók tömege került elő a kabátok alól, s marokra fogta mindahány, ha netán a kapunál igazolnia kéne magát. Aztán hirtelen kipattant: sorsjegyet osztanak, azért a cam- mogás. Az első replika sem váratott magára sokáig: Ha húszán lennénk, mint tavaly, most mi kapnánk az összes nyerőszámot. Ezen jót mosolyogtak. Volt véleményük Az ólomlábú — bár kétségkívül hangulatos — gyülekezőt szemlélve úgy tűnt, a fáradó sereglet aligha toldja meg saját szavaival a tápiószőlősi falugyűlés előterjesztéseit. Pláne mikor kiderült, nem csupán községi háztűzné- zőbe vagyunk hivatalosak, de Mozgalmas úttörőéletéről, őszi munkák idején lelkes segítőkészségéről, munkahelyekkel kialakított jó kapcsolatairól nevezetes Cegléd Czárák dűlői, külterületi iskolája. Most új kezdeményezéssel hallattak ismét magukról. Az iskola területén, a napközi mellett jókora parlag terület'található. Homokos vidék, terméketlen, szokták is mondani, hogy ott mást nem nagyon, csak bukfencet lehetne vetni. Ha bukfencet nem is, mást bizony hamarosan fognak ott csinálni. Szabadidőközpont lesz a területből Tervrajza méretarányosan készen, megvalósításra vár. Háromezer négyzetméternyit hasznosítanak ily módon. A szükséges pénz jó része, az anyagköltség tanácstagi keretből áil elő, ez úgy hetvenezer forintot tesz ki. A társadalmi munka várható értéke legalább százezer forint lesz. Ezt főként az iskolát patronáló munkahelyek adják, az úttörő- csapat és a szülői munkaközösség vállalásaihoz csatlakozva: a KÖZGÉP ceglédi gyára, a Lenin és a Kossuth Tsz, a Volán J/II. Vállalat, az Afor. A szabadidőközpontban helyet kap egy tornapálya, ugrópálya, homokozó a kisebbeknek, lesz helye a szabadban az asztalitenisznek, a különféle labdasportoknak. Kialakítanak kerékpármegőrző helyet, még hangulatos szalonnasütőt is. A pihenőhely ünnepélyes átadását az úttörőavatás napjára, május végére tervezik. A társadalmi munkák java most, márciusban indul. Március 15-én és 21-én egész napos társadalmi munkaakció lesz a Czárák dűlői iskolánál. A kisdobosok és úttörők is ott szorgoskodnak természetesen. Annak a társadalmi munkának az értéke, amelyet ők vállaltak, úgy ötvenezer forintnyi. A Czárák dűlői iskolában néhány éve, hogy a napközi megvalósulhatott. Családnak, gyereknek sokat jelent ez. A napot van hol eltöltsék, taegy füst alatt tagértekezlet meg részközgyűlés tartatik itt, a Tápiószele és Vidéke Áfész, valamint a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet jóvoltából. No, ennek fele se tréfa. Amire számíthattunk: az elnökségi helyzetelemezések közepette a kijárat felé sandító hallgatóság, majd gyors befejezés. Ám még este fél kilenckor is ott ültünk valamennyien, mondhatom, nem unatkozva. Csüggedés nélkül Tanács, áfész, takarékszövetkezet — így követték egymást sorrendben a szónokok, őszintén mérve a hétköznapokat, rengető változásokat nem ígérve, a pénzügyi állapotok keverte visszafogott színekkel festették le a település jövendőjét. Mégis: nyoma sem mutatkozott csüggedésnek, szenvedélyes visszhangoktól csen- gett-bongott a terem. A doktor szedte csokorba elsőként mondatait. Nyomasztó átok ül a községen, az ivóvíz hiánya. Elkészült ugyan két új kút, de mit ér, ha hálózatba kapcsolásukra egyre csak várni kell a gépészeti berendezések megépültáig. Hárommillió forint az ára, hogy nulásra, valamint az ebéd el- logyasztására kialakították a helyiségeket. Ám a gyerekeknek mozgásra, sportra, játékra is szüKségük van. Itt csaik a parlag állt a rendelkezésükre. A parlagból most pompás játszóhely lesz, amelyet nem zárnak el a város más iskolái, úttörőrajai elül. A Czárált dűlői szabadidőközpontba majd ők is eljöhetnek, szívesen látott vendégek lesznek. A vendégül látók kikötése csak egy: vigyázzanak majd a drága pénzen és sok önzetlen munkával kialakított területre, tisztaságára, rendjére, épségére. Eszes Katalin felmagasodjék a víztározó. De hol van ennyi pénz? Segít-e a megyei tanács? (Félhangos dörmögés nyugtázza a kérdéseket valahonnan a hátsó sorból, hozzáfűzve: a vízről a tűzoltók tudnának a legtöbbet beszélni.) Joggal aggódó pedagógusok vették át a szót. A gyerekek a perzsaszőnyeges óvodából az olajos padlójú iskolába ballagnak át, de ez még nem lenne baj. Hideg tantermek füstölgő kályhái, egészségtelen illemhelyek (még szerencse, hogy járvány eddig nem volt!), a sportpálya porától ragadó gyerkőcök, akik lehetőség híján nem tudnak megmosakodni. Alacsony színvonalú szakmai felszerelés, amivel az előírtaknak legfeljebb ötven százalékát lehet megvalósítani, szertárhiány, eszközszűke, egyetlen éokézláb lemezjátszó sincs az iskolában stb. Egysneiisn ellátás A közművelődés szószólója csak megfejelhette az eddigieket. Hiába is keresnénk házát. helyét a társas kedvteléseknek, a csöndes vagy épp hangos szórakozásnak, ismeretek osipegetésének, kicserélésének. Az amúgy is nehezen megnyerhető fiatalok körében ez az űr kétszerié mélyebb. A könyvtár, ugy^n igyekszik pótolni a vesző alkalmakat, de önmagában keservesen boldogul. A vegyes következett. Lanyhul, leszálló ágba érkezett a községi sportélet; a felvásárolt zöldségfélét többszöröséért árusítják a szomszédos boltban (nem lehetne a napi árakhoz igazodni?); tényleg javult — mint mondják — az egészségügyi ellátás, mióta Ceglédre kell járni gyógyírért: a legfontosabb mégis a kenyér, csak hát gyakran keletien, sületlen, belül gombócok keménylenek... És a folyton visszatérő motívum: a másik meg a harmadik községben ez is van, az is van, itt pedig ... A minap kezembe akadt a dohányszemcsés, zsebpiszokban fürdött, gyűrt tombola- cetli, a 74-es. Vajon kihúzták-e? Mert a sorsolást már nem vártuk meg. Varga Sándor — Még nem alakult ki a nyugdíjas életritmus. Ma is bent voltam az Áfész-központ- ban. összenőttem, azonosultam a szövetkezeti mozgalommal, s hát 42 év nem múlik el nyomtalanul. Ráadásul azonos munkahelyen; nem is tudom, milyen lehet egy másik. Szokmai belépő Alig lépte át a pihenő évek küszöbét, tán korai, s nem is illő még nyugdíjasságról faggatni Kovács Zoltánt, a Dél- Pest megyei Áfész elnökhelyettesét. Pedig ez évben már — legalábbis papír szerint — az eddiginél komótosabbá formálhatná életét. De úgy hiszem, nem teszi. Várja a kert, a 430 négyszögöl, szilvával, meggyel, almával, körtével, barackkal, főztbe valóval, no meg a barkácsszerszámok, húsz év bélyegtermése, több száz levelezőlap (idővel rendibe kell tenni őket), s persze a közélet, továbbra is. — 1942-ben a Hangya Szövetkezet jászkarajenői boltjába kerültem inasként. Akkoriban így hívták a kereskedőtanulókat. Hogy miért nevezem az esetet kivételes szerencsének? Mert egy-egy ilyen helyért sokan álltak sorba, s én lettem az egyik kiválasztott. A falusi gyerek a boltot csak kívülről látta, a sok finomság elérhetetlen volt, ezért vonzott annyira. Oda bejutni, bizony ez volt sokak álma. — Erdei Józsefnek hívták az üzlet vezetőjét, korrekt, szerény, jó kereskedőnek ismerte mindenki. De szigorú is volt, udvariasságra, becsületre, a vevők iránti ragaszkodásra tanított, mert csak ezekkel lehetett belépőt váltani a szakmába. A szövetkezet nem volt könnyű helyzetben az akkortájt is rugalmasabb maszek kereskedőkkel szemben, de versenyképességét meg tudta őrizni, mégpedig kedvezőbb árakkal. — Az ország felszabadulása és az enyém egybeesnek. Emlékszem, 1945. május 9-et írtunk, épp a végső vizsgára mentem Abonyba; s útközben ért a hír: vége a háborúnak. Egy javaiból kifosztott boltot talált a béke Jászkarajenőn. Az alkalmazottak mind szétszéledtek, jószerével csak én maradtam. Nagy elánnal fogtam az áruda újjáélesztéséhez. Persze, először szövetkezeti tagságot kellett toborozni, hetekig jártam a határt. Aztán összejött a pénz, s szeptemberben — épp a huszadik születésnapomon — megnyitottuk az üzletet. Közben kezdett kialakulni egy új típusú, demokratikus szellemű szövetkezeti mozgalom, 1945-ban a Hangyával fúzióra lépve létesült a Földművesszövetkezet. (1953-ban választottak a Jász- karajenő és Vidéke Földművesszövetkezet elnökévé.) 1951- lben államosították a kereskedelmet. átvettük a magánüzleteket is. Csak a hatvanas években fejlődött jelentősebben a bolthálózat. 30-ra szaporodott az elárusítóhelyek száma, a bútor és az ékszer kivételével mindent meg lehetett vásárolni helyben. — Igaz, csekély anyagi bázissal indultunk, de megfontolt, takarékos munkával elértük, hogy az 50-es évek végére már szükségtelenné vált a bankhitel, saját erőből tudtunk előteremteni mindent a lakosság jó színvonalú ellátásához. 1957-ben — minthogy akkorra tagságunk összetétele erősen megváltozott — mi is az Áfész nevet vettük föl. Jó kollektíva alakult ki nálunk, mely a követelmények teljesítésével, helyes kereskedői magatartással és szigorú gazdálkodással vált eredményessé. Az idők szava — 1977-ben, az összevonási kampány idején a jászkarajenői szövetkezetét is egy nagyobb egységhez csatolták, én meg a Dél-Pest megyei Áfész elnökhelyettese lettem. Az egyesülés nem volt minden ízében előnyös. A kisebb szervezeti formák mindig hatékonyabbnak bizonyultak, de hát az idők szava hozzánk is eljutott. A központban szövetkezetpolitikával, munkavéSokszor beigazolódott már — és napjaink gyakorlata is megerősíti —, hogy az emberi lelemény szinte határtalan. Akiből nem hiányzik a találékonyság, a kezdeményezőkészség, az új iránti fogékonyság és némi bátorság, az a sokféle jövedelemszerzési lehetőség -közül könnyűszerrel kiválaszthatja a becsvágyának leginkább megfelelőt. Itt van például az úgynevezett szabadipar, melynek fogalomkörébe azon hivatalosan elismert foglalkozási körök tartoznak, amelyekhez az illetékes hatóság megadja az engedélyt, ha a kérelmező elvégezte az általános iskolát, van erkölcsi bizonyítványa és a KÖJÁL-tól szerzett igazolást. Szabadipar napjainkban a vályogvetés is, bár többnyire nem ez után kapkodnak az iparengedélyt instanciázók. Van aki a vízből él Nem kell képesítés ahhoz, hogy valaki darálós, mészoltó, száraztészta-készítő, kézihurkoló, műszaki tömítések előállítója legyen. Felkapott foglalkozás a filmnyomó, mint ahogy van már lakásdíszítő — neki előírják, hogy például rafiát, posztót, műbőrt stb. használhat fel. Városunkban van, aki dobozokat von be bársonnyal. Egy jó nevű kisiparos tevékenységi körét a desz- tilláltvíz-készítéssel bővítette. Szikvízgyártók is akadnak szép számmal. Az sem jár rosszul, aki portörlő és felmosórongy beszegésére adta a fejét. Ezen iparosok egyike- másika forgalma után számottevő adóval gyarapítja a tanács bevételét. A városi tanács illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerveinek ügyfél- fogadási rendje március 5-vel az alábbiak szerint változik: Hétfőn: 8-tól fél 1-ig, szerdán 8-tól fél 5-ig, pénteken 8-tól 12 óráig keresheti fel a lakosság ügyes-bajos dolgaival a városházát. A hatósági osztály és a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály adó- és munkaügyi csoportja szerdán 8- tól 17 óráig fogadja az ügyfeleket. A fenti időpontokban a csoportvezetők, érdemi ügyintézők — mindazok, akik a lakossági ügyekkel foglalkoznak —, kötelesek az ügyfelek rendelemmel és sok egyéb területtel foglalkoztam, egészen az elmúlt év végéig. Nagyon szerettem a munkámat, de maradni nem akartam. Elfáradtam kissé. — Mindvégig a lakosság ellátásáért dolgozott. Melyek voltak a legnehezebb időszakok? Áldozatok árán — A 40-es évek és az 50-es évek első fele, mikor a súlyos áruhiány okozta kemény körülmények közepette kellett különféle tervszámokat teljesíteni. Amit megszereztünk, szinte batyuzva vittük a boltig, mert nem akadt szállító- eszköz. Elő kellett teremtenünk az árut. akkor ez volt a fő feladat. Jellemző, hogy egy kiló cukrot csakis egy világnézeti brosúrával egyetemben adhattunk el. Így szivárgott be a politika vadhajtása még a kereskedelembe is. Később megnövekedett az árualap, szabaddá vált a kereskedés, a 70-es években pedig fel is virágzott. A kínálat győzte a keresletet, erőteljessé vált a forgalom, bővült a bolthálózat, kialakultak a törzsgárdák. Ám az évtized vége megint rögös utakra terelte a kereskedelmet. Manapság is nagy áldozatok árán lehet csak a fokozódó igényeket kielégíteni. V. S. Bevezetett iparágként honosodott meg nemrégiben az autóillatosító szakma. A gáz- öngyújtó-töltés viszont már senkinek sem újdonság. Az utóbbi egy-két évben gyarapodott a szabadipar vizeire evezők száma. Van, aki egymaga boldogul, más segítő családtagot foglalkoztat vagy alkalmazottakat tart Ahogy az a legelőnyösebb a számára. A képesítéshez kötött iparágakban sok a moz'ás. Van, aki szünetelteti az ipart, más mellékfoglalkozásban óhajtja űzni, miután vállalatnál helyezkedett el. Sokféle variáció lehetséges, és — ilyenolyan okból —, de főleg a kedvezőbb jövedelmezőséget keresve, kipróbálják a mesterek a rugalmas lehetőségeket. Van, aki más módon kíván jobb megélhetéshez jutni. A magánlakások szobáinak kiadását a közelmúltban szabályozta és egyszerűsítette a rendelet. A tanácshoz eddig még csak az IBUSZ-on keresztül érkeztek engedélyezési kérelmek. Hamarosan hatvan személynek adnak ki engedélyt, akik részt vesznek a fizetővendégszolgálatban. Megkapják a vendégkönyvet is, amelyet gondosan kell vezetniük. Vidékről is jönnek Figyelemre méltó a város vonzása. Egyre többen vannak, akik nem ceglédiek, de itt jelölik meg létesítendő telephelyüket. így például van már a többi között nagykőrösi butikos és trafikos, hogy csupán néhány példát említsünk a kereskedelmi ellátás fellendítői közül. Tamasi Tamás delkezésére állni. A tanácsi és a nem tanácsi szervekkel való együttműködést — a tanácselnök utasítása szellemében — úgy kell alakítani, hogy a közös rendezvények, megmozdulások ne az ügyfélfogadás idejére essenek. A tisztségviselők és a szak- igazgatási szervek vezetői szerdán tartanak ügyfélfogadást — ezt egyébként lapunkban rendszeresen hírül adjuk. Szombatonként 8-tól 13 óráig a hatósági osztály hivatali helyiségében (B* információs szoba) tartanak ügyeletet. 0133-2609 (Ceglédi Hírlap) Kereseti magvak, vegyszerek Közeleg a tavasz, nagy a forgalom a ceglédi Kossuth Ferenc utcai növésiyvédőszerboltban. A kistermelők, hobbikerí-tulajdonosok keresik és vásárolják a kerti magvakat. Az előrelátók ... a növényvédő és permetező szereket is beszerzik. ___ Apáti-Töth Sándor felvétele Jó helyre kerülő forintok Tornapálya, szaionnssütő Szabadidőközpont a Czárák dűlőben A szalüipar vonzásában Meszelte, filmnyomó, autóillatosító Hétfőtől Új ügyfélfogadási rend