Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
6 1984. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Mire jogosít fel az engedély? A tollgyűjtés csak ürügy volt Előrejelzés Évente mintegy hétmilliárd forint veszteséget okoznak a népgazdaságnak a kedvezőtlen természeti tényezők. A károkat csökkenteni lehet a pontosabb előrejelzéssel, a meteorológiai információk bővítésével. Ezért az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Meteorológiai Szolgálat szerződést kötött olyan különleges vevőállomás és képfeldolgozó-rendszer létesítésére, illetve üzembe állítására, amely alkalmas lesz a meteorológiai műholdak digitális adásainak vételére és feldolgozására. A digitális adás azt jelenti, hogy például képi információkat számjeleknek megfelelő elektromos impulzusokká alakítanak át, és így továbbítják. Előnye egyebek között, hogy egyidejűleg több információ közlése válik lehetővé, s hogy ezek a számjegyj elek — megfelelő berendezéssel — tetszés szerinti formában meg- jeleníthetőek, s közvetlenül számítógépre vihetők. A szolgálat az új vevőállomás és képfeldofgozó-rendszer segítségével — amelyet a tervek szerint 1985 végén állítanak üzembe — a Szovjetunióból beszerzett meteorológiai űrfelvételek feldolgozására is képes lesz. Vadmacskák Vadmacska-koncert veri fel a drávai erdők csendjét ezekben a íretekben. Most van e ragadozók párzási ideje, s a harcias vadkandúrok fülsértő nyervogással hívogatják a párjukat, Látni ritkán lehet őket, mert az erdő sűrűjében tanyáznak és egyébként is rendkívül óvatos állatok, a hangjuk azonban messziről elárulja hollétüket. A vadmacskákat még nem olyan régen a teljes kipusztulás veszélye fenyegette. A Mecsekből el is tűntek, nem kedvezett nekik a hegyvidék erőteljes urbanizálódása. A Dráva- mente ősi ártéri erdőiben, a sűrű bozótban, azonban háborítatlanul élnek ezek az egyébként már védett, s egész Kö- zép-Európában ritka ragadozók, A megfigyelt ragadozók közül némelyiknek a súlya eléri a hat-nyolc kilót. Mint észrevették, a vadmacskák időnként olyannyira uralmuk alá vonnak egy-egy erdőrészt, hogy a kisragadozók — elveszítvén életterüket — tovább vándoroltak. í Milyen tevékenységre jogosít f a használtcikk-kereskedői en- z gedély? Mit vásárolhat a toll- o gyűjtő kisiparos? Mi minősül Z régiségnek, illetve gyüjte- í ménynek? Az érték töredékéért Ilyen és ehhez hasonló kérdések tisztázása előzte meg azt a nyomozást, amelyet tavaly év elején idősebb Kozák Farkas és népes famíliája ellen rendelt el a Pest megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. A főváros XIV. kerületében többszintes családi házakban élő népes família nem egy tagja rendelkezett tollgyűjtés- re szóló engedéllyel, egyiküknek pedig használtcikk-kereskedői iparengedélye volt. A többiek kisegítő családtagként három-négy tagú csoportokban járták az országot 1500-as, 1600-as Ladáikon, s csengettek be idős, magányosan élő emberekhez, jórészt tollvásárlás ürügyén. Aztán amikor gyanútlanul beengedték őket a lakásba, gyorsan szétszéledtek, s már akasztották is le a falról a festményt, a faliórát, de átkutatták a szekrényeket is. Ellentmondást nem tűrve közölték, hogy melyek azok a tárgyak, amiket megvásárolnak. Hiába tiltakozott, hivatkozott a tárgy emlék jellegére a lakás tulajdonosa, nem talált meghallgatásra. Felnyalábolták a holmikat és azok forintbeli értékének töredékét az asztalra dobva kisiettek a lakásból, gyorsan eltűntek még a környékről is. Egy másik jól bevált módszerük; gyermekük számára egy pohár vizet kérve jutottak be a segítőkész, jó szándékú sértett lakásába, amit az előzőekben leírt módon kutattak át. És természetesen, ahol tudtak, loptak is. A VII. kerületben egy alkalommal csengetésükre a család legfiatalabb tagja, egy tizenéves fiú nyitott ajtót. Gondolta, pénzzé teszi három ezüst ötforintos érméjét, beengedte Kozákékat a lakásba. Itt aztán, míg egyikük az ötforintosokra alkudott, a többiek csalhatatlan érzékkel találták meg a család arany ékszereit ... Az elmúlt év nyarán becsengettek Balatonföldváron egy idős házaspár otthonába, ahol a családfő már hosszú ideje ágyban fekvő beteg volt. Felesége nyitott ajtót, és határozott fellépésének köszönhetően Kozákék nem jutottak be a lakásba. Dolguk végezetlenül ültek be a gépkocsiba, épp azon tanakodván, hogy merre folytassák útjukat, amikor látták, hogy az idős asszony kijön a kertkapun, s bemegy a szomszédos villába. Idősebb Kozák Farkasnak több se kellett. Visszasietett a házhoz és beszólt az ablakon az ágyban fekvő férfinak, hogy a feleségével sikerült megalkudnia az ezüstökre. A férj felkelt, s összepakolta a szülői örökséget, Kozák Farkas pedig a markába nyomott 3000 forintot a több tízezret érő holmiért. Ami már csak később derült ki: a hölgy telefonálni indult a szomszédos házba, ugyanis gyanúsnak találta a házalókat, s értesítette a rendőrséget. Több milliós vagyon Most pedig nézzük Kozákék életvitelét, életkörülményeit. Az előzőekben említettük, hogy a Kozák család több tagja rendelkezett tollgyűjtő ipar- engedéllyel. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy Kozákék az évek folyamán alig pár ezer forint értékű tollat vásároltak, illetve értékesítettek. A tollgyűjtésből származó bevételük nem érte el a 10 ezer forintot. A papírforma szerint tehát ebből az összegből élt a közel harminctagú család, és ebből építették a milliókat érő családi házakat is. Legalábbis ezt állítják, tagadják, hogy a régiségeket — melyek között van a 100 ezer forintot érő flamand falióra, nem egy védett festmény is — nem kereskedelmi célokra, hanem magángyűjteményeik gyarapítására vásárolták. Persze ezen sem' vetették meg: egy pécsi akció például csupán 35 ezer forint értékű aranyékszerrel gazdagította Markó Bélát és társát, Váradi Istvánt, s a Németh Ferenc egykori élettársánál végrehajtott betörés haszna is éppen hogy meghaladta a tízezer forintot. A betöréseket olykor parkoló gépkocsik kifosztásával fűszerezték, s túlságosan nem válogattak a hazai vagy külföldi típusok között. A budapesti Kárpáttá étterem udvarában feltört autóból, Váradi István, mintegy 12 ezer forintot érő ruhaneműt zsákmányolt, Markó Béla pedig egy svájci rendszámú gépkocsit fosztott ki, több mint ötvenkét ezer forintnyi haszonnal. Természetesen a lopott holmikat értékesíteni is kellett: a társaság egyik tagja, Ur- bánszky Gábor specializálódott erre a feladatra. Tovább- eladásra ő vásárolta meg társaitól rendszeresen a különböző aranytárgyakat és műszaki cikkeket, nem tudni, mekkora haszonnal, tény azonban, hogy a bizományi áruházakban és a zálogházban kiállított nyugták, több mint 377 ezer forintról tanúskodnak. A bűnlajstromon a felsoroltakon túl, szép számmal akadt kisebb-nagyobb tétel, köztük egy biztosítási csalás is. ami Eles József nevéhez fűződik. Egy Opel Commodore típusú személygépkocsin túladva, zseniális ötlethez jutott: a tőle pénzen megvásárolt autót úgy tüntette fel, mintha el- lapták volna, s az Állami Biztosító majd hatvanezer forintot kártérítés címén folyósított is neki. Hasonló cseles megoldást állításukat a nyomozás adatai megcáfolják. Vallomást tettek a műgyűjtők, akik rendszeresen vettek Kozákéktól műtárgyakat. Több bizományi áruházi becsüs határozottan emlékezett arra, hogy milyen tárgyakat vásároltak tőlük. Saját sofőr, házvezetőnő Idősebb Kozák Farkas családi házának méreteiről csak annyit, hogy a földszintet munkásszállónak adta ki, s ebből havonta 15 ezer forintot kasszírozott. De alkalmaztatta magát, mint gondnokot a bérlő vállalattal. Persze a gondnoki teendők ellátására vajmi kevés ideje jutott, hiszen nap mint nap járta az országot. Vagyoni helyzetük jellemzéséhez még egy adalék: gépkocsi- vezetőket alkalmaztak, hogy gyermekeiket iskolába, óvodába vigyék. S házvezetőnő főzött, mosott, takarított náluk. Rafael László használtcikk- kereskedői engedéllyel rendelkezett. Ez az engedély azonban nem jogosította fel arra, hogy régiségeket és műtárgyakat vásároljon. Az arany- és ezüsttárgyakról már nem is szólva. Az engedély éppúgy, mint a tollgyűj- tési jogosítvány, csupán egyre volt jó Kozákéknak. Nevezetesen arra, hogy ezek leple alatt szabadon járhassák az országot, s közben bűncselekményeket kövessenek el. Idősebb Kozák Farkas lakásán a nyomozók közel 200 ezer forint értékű arany- és ezüsttárgyat, 100 ezer forintnyi műtárgyat, régiségeket foglaltak le. Rafael Lászlónál 174 ezer forintot érő festményeket, félmillió forint értékű aranyékszert, ezüsttárgyat, valamint 715 ezer forintot érő régiséget — porcelánt, antik órákat, kegytárgyakat — foglaltak le. A Kozák családnál a házkutatások során közel 2 millió forintot érő, bűncselekményből származó tárgyakat sikerült lefoglalni. A nyomozás 3,5 millió forint értékű tárgyak eltulajdonítását bizonyította. • Z. A. vélt fölfedezni a már említett Totka Pál is. Talált ugyanis Budaörsön egy reklámszatyrot, amiben egy útlevél rejtőzött, s mellette majd ötezer forint értékű valuta. Totka hamarjában kicserélte az útlevélben a fényképet, s néhány nap múlva megkísérelte átlépni a határt. Nem sikerült. Azon túl, hogy a turpisság kiderült, találták nála még hétszáz nyugatnémet márkát is, s ami több: lebukása a társaság viselt dolgainak a felgöngyölítéséhez is vezetett. Az ítélet jogerős Tizenheten kerültek a törvényszék elé, s közülük csak ketten úszták meg pénzbüntetéssel, illetve, próbára bocsátással korábbi kalandjaikat. Ügyüket első fokon a Pestvidéki Járásbíróság tárgyalta, s összesen majdnem félévszázadnyi szabadságvesztést rótt ki rájuk. A legtöbbet Markó Béla kapta: hét év fegyházbüntetésre ítélték, míg Nagy Pétert 6, Bottó Mihályt ugyancsak 6, Szabó Artúrt 4 év fegyházbüntetésre. Három évi, s hat hónapi szabadságvesztésre kárhoztatták Urbánszky Gábort és Váradi Istvánt, s egy évtől három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották a többieket: Baranyai Istvánt, Szűcs Pétert, Totka Pált, Kiss Bélát, Éles Józsefet, Fehér Jánost, Kacziba Vilmost, Németh Ferencet, Németh Lászlót. Fellebbezés után — immár másodfokon —, a Pest megyei Bíróságon dr. Hrabéczi Béláné tanácsa tárgyalta ügyüket. Az Urbánszkyra és Totkára kiszabott büntetést súlyosbította, Szabó Artúrét, Baranyi Istvánét, Fehér Jánosét, Kacziba Vilmosét, Németh Ferencét és Váradi Istvánét némileg enyhítette. Az ítélet jogerős. T. L Külföldi rendszámtáblával A mintegy tizenöt tagot számláló társaság egy része Pest megyében lakott, így érthető, hogy mozgáskörzetükbe az agglomeráció is beletartozott. Három esztendeje, 1981 tavaszán kezdődött akciósorozatuk. Az egyik szellemi irányítójuk Nagy Péter volt, mellette Markó Béla, Szabó Artúr, Bottó Mihály és Urbánszky Gábor vitte a prímet. Első alkalommal Budapesten, az I. kerületben lopott el Markó Béla Fehér János nevű társával, egy BMW típusú *— negyedmillió forintot érő — személygépkocsit, amit egyik ismerősük tanyáján rejtettek el, majd később nyugatnémet rendszámtáblát szerezve hozzá, használatba is vették. Ekképpen motorizált alakulatuk ezután már köny- nyűszerrel hajtotta végre a legkülönbözőbb településeken tervezett betöréseket. A tippet gyakorta Urbánszky szolgáltatta; útmutatásai nyomán előbb egy XIX. kerületi lakást kerestek fel, de ügyködésükben megzavarták őket, s üres kézzel voltak kénytelenek távozni. A következő kaland azonban már sikeresebbnek ' EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTINFOBM JELENTI Mamitz László: — A megyében nincs nagyobb tereléssel járó építés. A ll-es úton Visegrádnál, majd Pilismaróinál találkoznak útszűkülettel, sebességkorlátozással. Visegrád előtt, Szentgyörgypusztánál egy rövid részen megsüllyedt az útburkolat, sebességkolálozást rendeltek el. Kérjük* ne menjenek gyorsabban a megengedettnél, a futómű károsodhat, a süllyedés megdobhatja a kocsit. A csapadékos időjárás miatt a hegyi utakon körültekintő vezetést kérünk, különösen az ívekben nagy a csúszásveszély. A Dunán a kompok és a kishajók menetrend szerint közlekednek. A Balatonon Szántód és Tihany között megindult a komp. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Rovatunk sem hagyhatja szó nélkül a múlt szombaton a pilisi autóversenyen történteket. Az országos hegyibajnokság első futamát néhány felelőtlen ember tragédiába fullasztotta. S bár az áldozatok és a sérültek is közülük kerültek ki, mégis megdöbbenést váltott ki világszerte, ami történt. S van a dolognak egy másik oldala is. Negyvenezer ember szórakozását tette tönkre huszonegynéhány fegyelmezetlensége, s akkor még nem beszéltünk azokról a százakról — szervezőkről, versenyzőkről, szerelőkről —, akik hosszú hónapokig dolgoztak lelkesen és lelkiismeretesen ennek a futamnak az előkészítésén. Pedig ezek a nézők is az autósport szerelmeseiként érkeztek a Panoráma útra, nem ártani akartak ennek a férfias sportnak, hanem gyönyörködni benne. Csodálni a jól felkészített masinákat és a száguldó pilótákat. Az autósportot általában veszélyesnek tartják, s ez a közhely is elhangzott a pilisi tragédia kapcsán. Ideje lenne tudatosítani a hazai közvéleményben is, hogy ez nem igaz. Közel sem olyan veszélyes ez a sport, mint sok más sport, vagy mint a mindennapi autózás. Sem a vezetők, sem a résztvevők számára. Ha statisztika kell, akkor gondoljunk a siófoki autóbusz-szerencsétlenségre, vagy egy repülőkatasztrófára, egy vasúti karambolról nem is beszélve. Ami azonban minden tragédia közös vonása, hogy szerepel benne az emberi felelőtlenség. S ez az, ami veszélyes, ami áldozatokat szed az autóversenyeken, s a mindennapi életben is. Ezúttal a nézők önveszélyes felelőtlenségéről van szó, s mint ez a verseny is megmutatta, ez nem magánügy. Hiszen ugyanezek az emberek, ha moziba vágy színházba mennek, leülnek oda, ahová a jegyük szól, nem állnak a vászon elé, vagy a zenekari árokba. Miért nem érvényesek az ottani általános szabályok az autóversenyen is? S ugyanez a kérdés azokhoz, akik konzervdobozokat és üvegeket hajigáinak a száguldó kocsik közé — bár nem ez az oka ennek a balesetnek —, akik a csodálatos környezetet lelkiisme- retfurdalás nélkül pusztítják maguk körül. Tudniuk kellene, hogy viselkedésükkel veszélyeztetik annak lehetőségét, hogy újabb hasonló versenyekre látogathassanak. Ha pedig nem érdekli őket, akkor felesleges volt éppen itt eltölteni egy szombatot. Ám aligha ez a helyzet, s ezért érdemes lenne mindenkinek külön-külön magára figyelve kulturáltabban viselkednie, mint ez legutóbb történt. A negyvenezres tömeg nem takar el semmit és senkit, hiszen ez a szám csupán azt jelzi, hogy ennyi ember volt kíváncsi a pilisi versenyre. S azt, hogy legalább ennyien igényelnék a jövő évi futamot is. Ahhoz azonban garanciákra van szükség, hogy nem ismétlődhetnek meg az idei fegyelmezetlenségek, s ez a garancia csak bennünk, nézőkben alakulhat ki. TÉNYEK — SZÁMOK — ADATOK A tavaly Pest megyében bekövetkezett balesetek közül a sérüléssel végződötteknél legnagyobb számban — s ez a dolog természetéből adódik — a magángépjárművek vezetői voltak az okozók. Szám szerint 1343 esetben. Ebből 340 alkalommal az ital volt a tettestárs, ez 25,31 százalék, megdöbbentően magas. A tavalyelőtti adatok: 1215-ből 307 ittas, 25,26 százalék. Elenyésző a különbség, s szinte hihetetlen, hogy mennyire felelőtlenül teszik kockára életüket, épségüket a vezetők, s hogy menynyien ... A közületi gépjárművek vezetői, azaz a profik 169 esetben okoztak személyi sérüléssel járó balesetet, s ebből 21 alkalommal találtak szeszt az elkövetők vérében. Ez 12,42 százalék. A magán-gépjárművezetőknél jobb ez az adat, de önmagában vizsgálva rossz. Hisz ezeknek az embereknek emberi életeket, milliós értékeket bíznak gondjaikra, s a foglalkozásuk az, amiben nem tudtak megfelelni. Ugyanis ők azért kapják fizetésüket, hogy eljuttassanak egy járművet rakományostul úticéljához. Kudarcuk oka pedig, hogy nem tudtak ellenállni egy-két pohár italnak. A megye területén 35 külföldi állampolgár okozott balesetet, s az ő esetükben az italosok százalékos aránya 5.71. Vajon miért fegyelmezettebbek, mint a hazai vezetők? TURBÓTECHNIKA A VOLÁNNÁL Az elmúlt héten irtunk arról, hogy mi Is az a turbófeltöltő, * alig I®. meg a cikk, máris sokan érdeklődtek, vajon igényel-e valami különlegeset a volánnál ülőtől, vagy ugyanolyan technikával kell vezetni ezeket a jármüveket, mint a hagyományos motorral felszerelteket? Ebben a kérdésben is szét kell választani a normál utcai autók vezetéstechnikáját a sportcélokra készült gépek megkívánta vezetői viselkedéstől. A civil autóknál természetesen szinte azonos a stílus, mint a hagyományos motorral szerelt kocsiknál. A turbófeltöltők már alacsony fordulatszámon is sűrítve küldik a levegő—üzemanyag keveréket az egésterbe. Ilyen járműveknél már viszonylag kis fordulatszámon is érvényesül a turbóhatás. Ha ennél többet akarnak elérni a konstruktőrök — s ez a helyzet a sportkocsiknál —, akkor a sokkal nagyobb teljesítménynövekedés érdekében olyan turbófeltöltő berendezést szerelnek a motorhoz, amelyik csak magas fordulatszámnál — amikor nagy mennyiségű kipufogógáz hagyja el rövid idő alatt a motort — fejti ki hatását. A sportos vezetéstechnika egyik alapeleme, hogy a motort szinte mindig a maximális erejét kihasználó fordulatszámon tartják, s ehhez képest választják meg a sebességfokozatot. Ha egy bizonyos határ alá esik a turbómotoros kocsiban a fordulatszám, akkor úgy viselkedik, mintha egy normál kocsiban elfelejtettünk volna visszakapcsolni, azaz nem ad le megfelelő erőt a motor. Ha aztán újra felpörgetjük, működésbe lép a teljesítménynövelő turbó, s újra repül a kocsi. A legnagyobb igénybevételnek kitett autókban — például a Forma—1 gépcsodáiban — olyan turbófeltöltők vannak, amiket menet közben is lehet állítani, s a pillanatnyi helyezéstől, a hátralévő távtói és a még meglévő benzin mennyiségétől függően szabályozhat a versenyző. (A fogyó üzemanyag arányában csökken például a kocsi súlya, s a megtett kilométerekkel arányban nő egy bizonyos pontig a gumik hőmérséklete és tapadóképessége.) A legtöbb rallye-autóban — például Fcrjáncz Attila Renault—5— Turbójában — nem lehet menetközben állítani a turbófeltöltő nyomását, azt az indulás előtt teszik meg, s a következő megállóig nem nyúlnak hozzá. Amikor magaslati pályán, hegyen versenyeznek, akkor a kisebb légnyomást kiegyenlítendő magasabb feltölíési nyomást alkalmaznak. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvégét kíván gyalogosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter Tizenöten szövetkeztek, betörtek, csaltak, valutázfak Biztos tippre ment a banda Tizenegy-néhány ember került a vádlottak padjára: tulajdonképpen egy jól szerveződött társaság, mely arra szövetkezett, hogy a fővárosban és környékén, de esetenként az ország más tájain is pénzt szerezzen. Pénzt, bármi áron. Autólopástól a betörésig, üzleteléstől a valutázásig a törvénytelenségek megany- nyi formáját kipróbálták a százezrek megkaparintása érdekében. Ha kellett, jogosítványt hamisítottak, ha úgy hozta az alkalom, arannyal üzleteltek vagy gépkocsikat fosztogattak, de a biztosítási csalástól sem riadtak vissza. Egy-egy jól sikerült betörést többnyire tippadó közreműködésével hajtottak végre, akt a zsákmányból — százalékos arányban — csinos summával részesedett. Két évig tartott az aranyélet, aztán lebuktak. Fosztogatásaikból, betöréseikből, lopásaikból és csalásaikból azonban addigra már jóval több mint egymillió forintot vághattak zsebre. bizonyult: Markó Béla és Bottó Mihály kihasználva, hogy a tulajdonosok éppen a Moulin Rouge-ban szórakoznak, betörtek egy gödi lakásba, s csak készpénzben 200 ezer forintot emeltek el, nem beszélve a zsákmány részét képező ékszerekről. Egy hónap sem telt el e sikeres akció után, Nagy Péter két társával újabb kalandra vállalkozott, ezúttal Debrecenben. Megint csak biztos címre mentek, s betörésüket újfent siker koronázta: készpénzben és ékszerekben, több mint negyedmillió forint ütötte markukat. Nem voltak válogatósak Az újabb portyához az Old Firenze portása, Totka Pál szolgáltatta az ötletet: egy budaörsi lakást ajánlott a társaság figyelmébe. Nagy Péter, Bottó Mihály és Szabó Artúr, ki is vitelezte az ötletet; itt is 185 ezer forint készpénz, valamint nagy értékű ékszerholmi került a banda birtokába. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy mindig csak az ilyen, nagyobb fogások izgatták a bűnre szövetkezetteket. Tulajdonképpen a kisebb — tíz-, húszezres — tételeket
