Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-30 / 76. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 7G. SZÁM 1984. MÁRCIUS 30., PÉNTEK Elemezték a munkaerőhelyzetet Fiataloktól a nyugdíjasokig Ha egy mondatban kellene summázni, találó lehetne az a fogalmazás, hogy a városban, aki akar, el tud he­lyezkedni, legyen fiatal, most végző szakmunkás vagy akár nyugdíjas. Persze, az ilyen egy mondatos hír mö­gött megannyi emberi sors, munkahely-keresés és -talá­lás feszül, nézzünk hát a „sorok mögé”, vizsgáljuk kissé alaposabban e képet, úgy, mint ahogy azt egyik ülésükön a Hazafias Népfront Városi Bizottságának tagjai tették. A városra ez a kiegyensúlyo­zott munkaerő kereslet-kínálat a jellemző. Az elmúlt évek­ben a vállalatoknál belső in­tézkedések születtek, egyrészt a felesleges munkaerő-mozgás megakadályozására, másrészt a munkafegyelem megszilárdí­tására. Szempontok Ezek az intézkedések konk­rét eredményeket hoztak, ne­vezetesen azt, hogy a szezoná­lis, akkor is főleg a konzerv­gyárban jelentkező munkaerő- hiány mellett, bizonyos olyan munkaerő-felesleg is mutatko­zik, akik elhelyezése városon belül lem mindig sikerül. S hogy mi ennek az oka? Ök már szinte minden munkálta­tónál voltak alkalmazva, s ezek szerint nem váltak be... S hogy áll az utánpótlás? Az általános iskolát végzők 99%-a továbbtanul, közülük 28 lemorzsolódó volt a múlt év­ben. Ök, valamint a nem ta­nulók túlnyomó többsége a konzervgyárban helyezkednek el, a fiatalok számára kijelölt könnyű fizikai munkát igénylő helyeken. Akik nem vállalnak munkát, főként a háztáji gaz­daságokban tevékenykednek, de számuk igen csekély. A szakközépiskolát végzettek közül a közgazdászoknak Kecs­kemét tudott munkát ajánla­ni. A volt gimnazistákat 80— 90%-ban fizikai munkára vár­ták. A felsőoktatásban végzettek elhelyezkedése jórészt szintén biztosított, tavaly nőtt irántuk a kereslet, főként a közgazdá­szok, pedagógusok voltak jó helyzetben. Ebben az évben elmondható, hogy a munkaképes korúak foglalkoztatása gyakorlatilag teljes.. Az 54%-os munkaképes korú lakosság közel 78%-a ak­tív kereső, az iparban 40%-uk dolgozik. Megnőtt az úgynevezett ter­cier szektorban foglalkoztatot­tak szerepe a lakossági szolgál­tatás, ellátás javításában. A kereskedelemben egyenesen nőtt a létszám. A városba bejárók száma nem változott, de az eljárók száma nőtt. Ennek okai mé­lyebb elemzést is igényelné­nek, mindenképpen megjegy­zendő ehhez, hogy jobb mun­kakörülmények, esetenként magasabb fizetés vagy egyál­talán a kitanult fóglalkozás gyakorlásának lehetősége is vonzó szempont, és legyűri az útiköltségek meg az átjárás el­lentételét. Főíeg a gyárban Számottevő a munkaképes korú háztartásbeli nők száma is, mintegy 600—700. Az ő munkába vonásuk nem sike­rült, sőt, a jövőben sem szá­molhatunk munkába vonásuk­kal — mármint munkaköny­állatorvosi ügyelet A kerületi főállatorvos ér­tesíti az állattartókat, hogy április hónapban a következő rend szerint tartanak ügyele­tet. Április 4-én reggel 8 órától 5-án reggel 8 óráig a nagy- kőrösieknek és kocsériaknak dr. Czira Szabolcs, Nagykő­rös, Encsi u. 25. Tel.: 523. A nyársapátiaknak dr. Rátonyi Dénes, Cegléd, Széchenyi u. sh. E/28. Tel.: 10-378. A cse­mőieknek, dr. József. András, Albertirsa Pesti u. 65. Április 7-én reggel 8 órától 9-án reggel 8 óráig a nagykő- rösieknek és kocsériaknak, dr. Kassay Józs.ef, Nagykőrös, Ka­locsa B. u. 10. Tel.: 378. A nyársapátiaknak, dr. Cservény Antai, Cegléd, Malomtószél 10. Tel: 10-271. A csemőieknek, dr. Tóth Sándor, Csemő, Fő u. 44. Tel.: 9. Április 14-én reggel 8 órától 16-án reggel 8 óráig a nagy- kőrösieknek és kocsériaknak, dr. Modor Péter, Nagykőrös, Állatorvosi rendelő. Tel.: 466. A nyársapátiaknak, dr. Sebők Miklós, Cegléd, Sajtó u. 8. Tel.- 10-644. A csemőieknek, dr. Horváth Zoltán, Dánszent- miklós, Tessedik S. u. 25. Tel.: 3. Április 21-én reggel 8 órától 23-ár, reggel 8 óráig a nagy- kőrösieknek és kocsériaknak, dr. Balogh József, Nagykőrös, Nádor u. 1. Tel.: 402. A nyárs­apátiaknak, dr. Csapó István, Cegléd, Alkotmány u. 21. Tel.: 11-920 A csemőieknek, dr. Éliás Győző, Csemő, Bállá d. 34. Tel.: 15. Április 28-án reggel 8 órától 30-án reggel 8 óráig a nagy- kőrösieknek és kocsériaknak, dr. Zsoldos Zoltán, Nagykő­rös, Kecskeméti u. 16. Tel.: 703. A nyársapátiaknak, dr. Heim Lajos, Cegléd, Állatkór­ház. Tel.: 10-893. A csemőiek­nek, dr. Ádám Tamás, Albert­irsa, Dózsa Gy. u. 25. Tel.: 50. vés állásba — mivel négyötö­dük a kisegítő gazdaságokban zöldség-, gyümölcstermesztés­sel, állattartással foglalkozik. Ez bizony a gyerek(ek) mel­lett elég munka és lekötött­ség... Az elmúlt évben hu­szonhaton éltek az egyéni nyugellátás megszerzésének le­hetőségével. Gyermekgondozási segélyen jelenleg 722 nő van. Nagy többségük szakképzetlen, fizi­kai munkát végző. A gyes mel­letti munkavállalást számukra két éve bizonyos feltételek mellett rendelet biztosítja. Er­re lehetőséget a bedolgozás, a mezőgazdaságban a betakarí­tás, valamint idősek gondozá­sa jelent. Tízen érdeklődtek ilyen munkák után ... A nyugdíjasoknak elsősor­ban a konzervgyár tud munkát adni. Ugyanakkor ők könnyű munkát vállalnának. Ezt pedig csak akkor tudnak ajánlani, ha csökkent munkaképességű dolgozókkal nincsenek betölt­ve. Új szemlélet Az előző évekhez hasonlóak a pályakezdő fiatalok elhelyez­kedési lehtőségei. Néhány szakmát kiragadva, a konkré­tumokat is érzékeltethetjük. Így például 14 autószerelő vé­gez, s 20 kellene. 15 géplaka­tos, 31 helyre, 10 irodagép­szerelő, de itt csak öt hely van. Érdemes is megállnunk, hi­szen megkérdezték a munkál­tatót is, mi lesz a hiányzó öt tanulóval. Mindenképpen új szemléletet jelez, hogy bár munkaerőre szüksége lenne az Információtechnikának, de nem ezekre a' tanulókra. Olyan volt tanulmányi eredményük — több tárgyból buktak — és a munkához való viszonyuk, hogy a vállalat nem kíván ve­lük munkaviszonyt létesíte­ni... A Kakuk Jánosné munka­ügyi előadó által előterjesztett tájékoztatást — miután meg­tárgyalta — a HNF városi Bi­zottsága tudomásul vette. B. O. A lehetőséget megragadják A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet fémmegmun­káló részlegében kevésbé vál­tozatos, de jóval egyenlete­sebb munka folyik, mint a gumisoknál. A vasüzemben eleinte csupán lakatosok dol­goztak, ma már minimális lét­számmal — öt fővel — van jelen az eredeti gárda. Álta­lában nehéz- és könnyűszer- kezetek gyártását, .illetve javí­tását vállalják, jelenleg a Du­nai Vasmű rendelte KRAZ gépkocsik rakfelületén dolgoz­nak. Minimális selejt Az ipari ágazatnak szoros kapcsolata van még a Kecs­keméti Reszelőgyárral is, en­nek keretében tűreszelők és más kéziszerszámok részmű­veleteit vállalták. A forgácso­lók négy esztendeje fogtak a nyugati exportot képező lánc­kerekek gyártásába, s úgy tű­nik. ez a munka hosszú ! elsődleges -feladata lesz a 22 esztergályosnak. Tavaly ötmil­lió forint értékben produkál­tak, ez megfelel eredeti elkép­zelésüknek, azonban ennél is többre futná erejükből, ha je­lenlegi létszámgondok nem hátráltatnák a forgácsoló ka­pacitását. — Legalább 10 dolgozóra lenne szükségünk, elsősorban szakképzett munkatársakra főleg, mert a szakmunkások hányada a létszám felét sem éri el — mondja Nagy Mik­lós, a „vasasok” vezetője. Pe­dig legkevésbé nekünk lehet okunk a panaszra, az összlét- számot tekintve az arány még rosszabb, a gumi- és reszelő­műhely gépeit például teljes egészében betanított munká­sak kezelik. Persze, mindez semmit nem von le munkájuk értékéből, a feladatokat így vagy úgy mindenképp meg kell oldanunk. Sok múlik a hozzáálláson, az emberi össze­tevőknek mindig np"v jelentő­séget tulajdonítottunk. A szak­szerű munka elsődlegesséaén túl az eredményes gazdálkodás alapvető kritériumai az anyag­gal. energiával való takarékos­ság, a minimális selejt, és ép­pen ezek a szempontok azok. melyeket egyenként és közvet­lenül mindenki befolyásolhat. Bejáró dolgozók A munkaerőt illetően amúgy sem lehetünk válogatósak, a műanyagiparban például ép­pen a nagy kapacitás, de a ke­vés munkaerő a jellemző. A helybeliekre sem alapozha­tunk. Nagykőrös és Cegléd be­járói teszik ki így is a jelen­legi 100 ember nagyobb ré­szét. Kapacitásunkat azonban mégsem véglegesíthetjük, a le­hetőségekhez mérten minden adódó, és eredményesnek tű­nő lehetőséget meg kell ra­gadnunk. My. J. Korszerűsítések A Városgazdálkodási Válla­lat végzi Nagykőrösön az álla­mi lakóházak kezelését. Ebbe a munkába beletartozik az in­gatlanok karbantartása, felújí­tása, korszerűsítése. Mindez igen nehéz feladat, mert leg­többjük régi parasztház, ahol egy-egy munka újabbat von maga után. Ennek megfelelően a költségek is növekednek. Lőkös Ferenc igazgatótól megtudtuk, hogy az 1983-as évi lakóházjavítási alapot 118 százalékra teljesítették. A ta­valyi év első felében befejező­dött az 1982-ben elkezdett Lo- sonczy u. 1. szám alatti 8 la­kásos műemlék jellegű bérle­mények felújítása. A második félévben meg­kezdték saját és idegen kivite­lezésben az Ady Endre u. 11. számú bérlemények felújítá­sát, korszerűsítését, mely mos­tanára már nagyon szép lett. A gázszerelést az Építőipari Kis­szövetkezet végezte, kifogás­talan minőségben. A felújítási, korszerűsítési költség jelentős összeget tett ki, de mint a számításokból is kiderült, jóval olcsóbb, mintha a 301 négyzetméterű alapterü­leten új ingatlant építenének, hagyományos technikával. A sortatarozási munkát négy ingatlannál végezték el. A vál­lalathoz az elmúlt évben 160 hibáról érkezett bejelentés, melyet jórészt egy hónapon belül megszüntettek. Két mun­kát azonban átütemeztek az idei évre. Sport Sport 'Sporthü Győzelem hosszabbítás után Kosárlabdásaink közül a felnőttek idegenben, a közép­iskolás korúak a gimnáziumi labdajátékteremben, a legif­jabbak pedig Kecskeméten szerepeltek bajnoki mérkőzé­seiken. A férfi NB Il-ben: Nk. Kinizsi—Szarvasi Főiskola Spartacus 89-75 (27-34, 62-62). Nagykőrösiek: dr. Ábrahám, Mocsai, Pijakovics (27), Buk­ta (19), Varga (25); csere: Po- mázi (9), Felföldi, Zsákai. Vé­gig szoros, izgalmas volt a kiesés elleni küzdelem szem­pontjából nagyon fontos ta­lálkozó. A szarvasiak több szabálytalanságát nem vette észre az egyetlen játékvezető, de a körösiek nagy önfegye­lemmel és küzdőképességgel játszottak. A második félidő hajrája szikrázó volt. Az öt­perces hosszabbításban a kini- zsisek jól, küzdelmesen ját­szottak és visszavágtak az őszi hazai vereségért. A Pest megyei bajnokság­ban: Ifjúsági férfiak: Nk. Gimnázium—Váci Gimnázium 60-54 (16-11); végig szoros mérkőzés volt; legjobb dobók: Ifj. Ábrahám (20) és N. Szűcs (14). Serdülő diák fiúk: Nk Gimnázium—Váci Gimnázium 67-14 (40-9); biztosan nyertek a hazaiak; Id.: N. Szűcs (2) és Nemes (16). A Ceglédi Gimná­zium—Nk. Gimnázium ser­dülő diák leány, ifjúsági női és ifjúsági férfi mérkőzéseket másodszor is későbbre ha­lasztották. A Bács-Kiskun megyei úttö­rő leány bajnokságban: Kecs­keméti SC I.—Nk. Arany isk. 28-24 (14-12); nagyon jó ellen­felüket megszorították a körö­siek; ld.: Lengyel B. (14). KSC minik—Nk. Arany isk. 35-29 (17-7); az Arany isko­lások szünet után játszottak jobban; ld.: Lengyel B. és Csányi (10—10). Városunkban, a Petőfi tor­nacsarnokban került sor öt leány- és 4 fiúcsapattal a me­gyei kosárlabdás Pajtás Ku­pa-viadalra. Az úttörő korúak lelkesen játszottak. A körösi fiúk most játszottak először Kinizsi néven és első csapa­tuk jó helyezést is ért el a jól pergő viadalon. A leányoknál mindkét mérkőzésükön vezet­tek is a körösiek, de elfárad­Ct padok torok Kézügyességhez Eelklismeret Ki hinné, pedig igaz, a fel- szabadulás előtt 136 önálló ci­pész meg csizmadia dolgozott városunkban. Még harminc­hat éve a Lábbelikészítő Ktsz nagykönyvébe is hatvan körösi mesterember neve került az alapításkor. Manapság csupán egyetlen körösi műhelyben készülnek még méretes cipők, csizmák, a javítással is egyre kevesebben foglalkoznak, a ktsz nagykőrösi műhelyének hajdani létszáma is éppen tizedére fogyott, a kihaszná­latlanság folytán pedig egy éve a műhelyük is felére zsugoro­dott a Deák téri sarokház­ban. Nyugdíjas mesterek A jövő kilátástalan, mivel a maradék hat ember is nyug­díjas, utánpótlásra meg csöpp­nyi remény sincs. Bizony a lábbelikészítésből, javításból régen sem lehetett meggazdagodni, pedig amint az idős mesterektől hallom, a cipészek, csizmadiák alapo­san megdolgoztak mindennapi kenyerükért, s az érvényesült csak, kinek természetadta kéz­ügyességéhez a szaktudáson túl nagy adag lelkiismeretes­ség és szorgalom is párosult. Talán ez utóbbiak hiányoz­nak ma már? Nem tudjuk egyértelműen eldönteni, egy bizonyos, amennyiben a hat nyugdíjas cipészben nem vol­nának meg ezen tulajdonsá­gok, azóta nem létezne a ja­vító műhely sem. így is 4-4 óra csak a munkaidejük, a szűkössé lett műhelyben fel­váltva dolgoznak, mindig any- nyit vállalva, amennyit győz­nek is. Mindez évente ötezer pár lábbelit jelent, tavaly kereken 350 ezer forintot tett ki vállalásaik értéke. Nem ke­vés ez sem, de hol van már a régi idők 30-35 ezer párat ki­tevő forgalma. Papp Kálmán, a műhely ve­zetője borúlátóan teszi hozzá, néhány év és gyakorlatilag nem lesz hová vinni Kőrösön a cipőket. Országosan is gond ez, de a nézelődésben marad­junk csak idehaza, a legfia­talabb mester is 60 éven fe­lüli. Késsel, árral Mit lehetne tenni? Az idős mesterek szerint nem sokat, bár az ő véleményük is az, ott még nem tartunk, hogy eldobhassuk használt lábbe­linket, hiszen egy valamire való női csizma ezer forintba is belekerül, a férfiaké meg háromszorosába, igény lesz hát a szolgáltatásra, más kér­dés, hogy a majdan javításra vidékre küldött cipők, csizmák a kapacitás szűke miatt hosz- szú hetek múlva térnek csak haza. De maradjunk még csak a jelennél, a személyi feltételeken kívül van-e más hátráltató tényezője az ipar­nak? Valójában nincs itt más baj, a helyi műhely alapanyag-el­látása is tűrhető, igaz időn­ként a jó minőségű bőrök ér­kezése akadozik. Amit hoznak elvállalják, hacsak nem eldo­básra érdemes lábbelit raknak eléjük. Cipész szemszögből nézve a körösieknek milyen a becsületük? — Mi sem merünk általá­nosítani, embere válogatja, mennyire becsüli meg holmiját. A legtöbben idejekorán fel­ismerik, ha javításra szőrül a cipő, mentik a menthetőt. Egy jó cipész első látásra meg­mondja, gondot fordítottak-e ápolására vagy éppen soha ki nem pucolták. Mentségükre legyen, hol vannak a gyári cipők a jó minőségű kisipari áruktól. Nem öndicséretként, csak a pál,da kedvéért mon­dom. ünnepnapokon ugyanazt a magam csinálta cipőt hasz­nálom ma is, ami harmincöt éve esküvőmön a lábamon volt. Persze a kritika úgy alapos, ha kát oldalról gyakorolják, vajon a cipészek háza elejét éri-e néha rossz szó? Bölcs előrelátásuknak köszönhetően szinte minimális a reklamáció, mert ki vállal olyan cipőt, melynél kétséges a jó munka sikere? Amelyeket a meste­rek késsel, kalapáccsal, árral kezelésbe vesznek, abban nem talál hibát gazdája. A szakma hiánya — A mai fiataloknak talán türelmük sem lenne a renge­teg aprólékos munkához, azon kevesek kik a gyárban tanul­ják, sem lennének képesek rá, elgépiesedett ez a szakma is. Az egyéves gyakorlat semmi­képp nem elegendő a kétkezi munka műveléséhez, pedig nagy szükség lenne még az itteni helytállásra, egészség- ügyi vonatkozásban is. — Egyre több fájóslábú em­ber él közöttünk, kiknek nél­külözhetetlen az ortopédci­pők hordása. Nyolc-tíz hónap is eltelik, mire hozzájut­nak. Elsőként ők veszik észre és ráadásul szenvedik meg e korán eltűnő szakma hiányát. Miklay Jenő tak. A helyiek eredményei a következők voltak. Fiúk. A selejtezőben Mo- nori Kossuth isk.—Nk. Kinizsi II. 46-20. Nk. Kinizsi I.—Du­nai Kőolaj (Százhalombatta) 20-16. Az 1—2. helyért: Mono- ri Kossuth isk.—Nk. Kinizsi I. 53-14. A második helyen végzett Kinizsi I.: Dobnik Róbert (12), Molnár Zsolt (8), Szőke Zoltán (7), Szekeres István (6), Borbély László (6)^ Illés Zsolt, Mészáros András;1 Zubány István, Várkonyi Zol­tán, Reggel Dénes. A Kinizsi II. legjobbjai: Karsay (12) és Barcsay (10) voltak. Leányok. Dunai Kőolaj— Nk. Arany isk. 21-12, Monori Kossuth isk.—Nk. Arany isk. 16-9. Az ellenfelek jobbak voltak és a helyiek ötödikek lettek. Kocogónap lesz A Nagykőrösi városi Tanács V. B. művelődési, egészség- ügyi és sportosztálya idén is megrendezi a „Kőrös körül” elnevezésű városi kocogóna­pot, ezúttal március 31-én (szombaton) délelőtt 10 óra­kor, 15, 7 és 3 kilométeres tá­von. Rajt és cél az ifjúsági sporttelepen lesz. A távot tel­jesítők emléklapot kapnak, valamint sorsoláson vesznek részt és értékes tárgyjutalma­kat nyerhetnek. Pénteki sportműsor Atlétika Szabadság tér—Szolnoki út, 9 óra: a Pest megyei- futóhét résztvevői tovább indulnak Nagykőrösről. Teke . Kecskemét: K. Zománcgyár —Volánbusz (Nk.) összevont megyei csapatbajnoki mérkő­zés. S. Z. Mozimé Jöttmentek. Színes, brazil film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdiómoziban Titkos birodalmi ügyek. NSZK-dokumentumfilm, fél 6- kor. ü SIínház® A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Jé­zus Krisztus, az embernek fia. Bérletszünet. Jön! Jön! Torinő-cirkusz, Ápri­lis 3-án 19, 4-én 10 és 19, 5-én 18 órakor tart előadást a Torinó-cir- kusz, nemzetközi műsorra.!, álla­tokkal. elefántokkal a vásártéren. Állatkert de. io-től du. 3-ig nyitva. ISSN 0133-2708 (Nagyköröst Hírtar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents