Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

Az évfordulón •• Ünnepség Hazánk felszabadulásának 39. évfordulóján a körzeti ki­emelt ünnepséget április 3-án, 14 óra 30 perckor tartják a Monori Állami Gazdaságban. Ünnepi megemlékezést mond dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Gyb'mrő Véradás Április 2-án, hétfőn 8-tól 14 óráig önkéntes, térítésmentes véradást tartanak a gyömrői Ságvári Endre úttörőházban. A szervezők ezúttal is kérik a 18 éven felüli lakosokat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek. Üllő Szülők bálja Március 31-én, szombaton este 7 órakor az üllői általá­nos iskola igazgatósága és szülői munkaközössége meg­rendezi a szülök bálját, a Ma­lom utcai oktatási intézmény­ben. A bál teljes bevételét isko­lai célokra fordítják majd, je­gyeket a könyvtárban és a helyszínen lehet vásárolni. Kis pecások Vetélkedő A Monor és Vidéke Hor­gászegyesület március 31-én, szombaton délelőtt 10 órakor ifjúsági horgászvetélkedőt tart Monoron a volt szakma­közi bizottság (most nyugdí­jasklub) Kossuth Lajos utcai helyiségében. A kis pecások ezúttal elmé­leti felkészültségükről adhat­nak számot, később a tó part­ján is megmutathatják, hogy ki a legény a gáton, és a hor­gászbotnál. Ji: XXVI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1984. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Elnézést kérnek, ha leltároznak A szerződéseket illik betartani Amit látunk: Időnként az üzletek ajtajára kikerül a táb­la, hogy elnézést kérnek, áru­átvétel van — s aztán feltöl­tött polcokról válogathatunk. A népi ellenőrök a közelmúlt­ban ennek hátterére is kíván­csiak voltak: azt vizsgálták a Dabas és Vidéke Áfész-nél, s a Duna Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat mo­nori raktárházában, hogy mi­lyen feltételekkel kötnek szál­lítási szerződéseket, s e szer­ződéseknek a partnerek meny­nyiben tesznek eleget. Minőségi romlás A nagykereskedelmi válla­latnál az a gyakorlat, hogy öt évre köt együttműködési meg­állapodást a kiskereskedelmi vállalatokkal, ezeket a meg­állapodásokat évenként felül­vizsgálja, s ha szükséges, mó­dosítja. Az áfész többféle szer­ződéskötési formát alkalmaz. Hét vállalattal megállapo­dása van az áruszállításra, termékértékesítési szerződést öt vállalattal kötött s van tá­rolási szerződése, szállítási ke­retszerződése is a szállító part­nerekkel. Az áfész-nél az el­lenőrzés azt tapasztalta, hogy a szállító vállalatok többsége időben megköti a.szerződést, ám a Vasért és a RAVILL csak képviseleti megállapo­dást hajlandó kötni a ME­A történelmi évfordulókon Sülysápi fiatalok sikere Felszabadulási Kupa Gombán A Magyar Honvédelmi Szö­vetség monori területi veze­tősége a napokban rendezte meg a sorköteles fiatalok ré­szére az általános honvédel­mi versenyt. Kedvezett az időjárás a résztvevőknek, s ez a jó eredményekben is megmutatkozott. Az akadályversenyt a pili­si—nyáregyházi összevont csa­pat nyerte meg, megelőzve a gombaiakat és a sülysápia- kat. A járőrvetélkedőben a sülysápiak bizonyultak a leg­jobbnak, második lett Gyöm­rő, harmadik pedig Monor. Az úgynevezett párbajlövé­szetben a gombai fiatalok vé­geztek a képzeletbeli dobogó legfelső fokán, utánuk követ­kezett a Sülysáp, valamint a Gyömrő. Az összesített pontverseny végeredménye: 1. Sülysáp, 2. Gomba, 3. Gyömrő. Május 12-én Monoron ren­dezik meg a megyei döntőt, amelyen körzetünket a győz­tes sülysápi gá'ia képv;scli. A dicsőséges Tanácsköztár­saság évfordulójára lövész­versenyt tartottak a fiatalok részére. A rajversenyben a nyáregyházi Nyáry Pál cso­port szerezte meg az első he­lyet, megelőzve a monori szakmunkástanulókat, akik a további helyezéseket érték el. Az egyéni versenyben a sor­rend: Barsi Dénes, Gondos György, Gondos Attila (mind­három Nyáregyháza). ★ Március 31-én, szombaton az MHSZ monori székházában tehetségkutató légpuskás lö­vészversenyt tartanak az ál­talános iskola felsőtagozato­sainak részére. Mindenki ne­vezhet a. helyszínen a ver­senyek megkezdése előtt egy órával. ★ A Felszabadulás Kupa lö­vészversenyt április 4-én, reg­gel 8 órakor a gombai lőté­ren tartják meg. G. J. A nap kulturális programja Gyomron, 14 órától: a furu­lyaszakkör foglalkozása. Az úttörőházban, 9-től és 14-től: a színjátszó-, 16-tól: a báb-és asztalitenisz-szakkör összejö­vetele. Mendén, 13-tól: a könyvtár nyitva tartása, 15.30-tól: tánc­kor; 16-tól: az amatőr filmal­kotók körének foglalkozása, 17-től: aerobic, 18-tól: ifjúsá­gi klubfoglalkozás. Monoron, 17-től: német nyelv-, 18-tól: számítógépes tanfolyam. Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 19-tól: a sakk-szakkör foglal­kozása. A moziban, 17-től és 19-től: Seriff az égből. Üllőn, 17-től: autóvezetői tanfolyam. A megyében Első helyen A Monorvidéki Áfész férfi sakkcsapata a KPVDSZ me­gyei versenyén az első helyen végzett, a kispályás labdarú­gó-csapatok között pedig az előkelő harmadik helyet sze­rezte meg. SZÖV-vel. Ez a szövetkezet számára hátrányos, mert a kurrens cikkekhez csak áru- kapcsolással, s így is csak rit­kán jut hozzá. Hivatalosan lépni sem mernek ez ellen, a vezetők egyöntetű véleménye szerint ugyanis, ha bírósági úton próbálnák kierőszakolni a szerződéskötést, abból még több ellátási gond keletkezne. Gondot okoz még a MOBIL és a PIÉRT „magatartása” is: e vállalatok a költségcsökken­tésre való hivatkozással csak olyan szerződést kötnek, amely szerint a szövetkezet­nek 2—3 megjelölt telephelyé­re szállítanak. A kisebb egy­ségek ellátása emiatt csak to­vábbi áruterítéssel oldható meg. Ez lényeges többletkölt­séget jelent, az áru többszöri szállítása pedig minőségi rom­lást is előidéz. Megfelelő fegyelem A vizsgált szövetkezetnél igen magas a szerződéses üz­letek száma — és egyre több lesz. Üzletvezetőik az áfész-en keresztül is leadhatják rende­léseiket, de a nagykereske­delmi vállalattal is állhatnak közvetlen szerződéses vi­szonyban. Az áfész-vezetők emiatt is aggódnak, attól tart­va, hogy a szerződéses üzletek vezetői bizonyos anyagi elő­nyök felkínálásával könnyeb­ben hozzájuthatnak akár a hiánycikkekhez is — míg az áfész a szokásos csatornán azt kapja, ami marad ... Tájékozódtak a népi ellen­őrök a túratervekröl is. Meg­állapították, hogy az üzletek részére szolgáltatott informá­ciók jók, hasznosak, ám a tú­raterveket folyamatosabban és pontosabban is megkaphatnák az érintett partnerek. A szerződéses fegyelem be­tartását illetően megoszlanak a vélemények. A Duna ÉL- VEGY-nél megfelelő a fegye­lem, az áfész-nél azonban sű­rűn találkozni késedelmes szállítással, főleg a PIÉRT, az AMFORA—UVÉRT részéről, s gondot jelent a propán-bután gázpalackok rapszodikus szál­lítása is. Évek óta emlegetett probléma, hogy a sütőipari termékek sem érnek időben az üzletekbe. Mindezek elle­nére kártérítési, illetve köt­bérigénnyel a szállítási szer­ződés be nem tartásáért nem éltek 1983-ban egyszer sem. A válasz a miértre ismét az: a kötbér- vagy kártérítési igény a monopolhelyzetben lévő szállításokkal szemben az ellátási biztonságot veszélyez­tetné . Még bátrabban Ez persze nem lehet végle­ges, beletörődő, általános ma­gatartás. A Monori Népi El­lenőrzési Bizottság javaslatai között éppen ezért szerepel az is, hogy a jövőben bátrabban kell élni a késedelmes, illet­ve minőséghiányos szállítások esetében a kötbérezéssel, a kártérítési lehetőséggel. Koblencz Zsuzsa Önkéntesek összeforrt közössége Világító lámpás volt A postahivatal előterében alakult meg Üllőn 1924-ben az önkéntes tűzoltótestület. A három ablakával az Országúi­ra bámuló „L”-alakú épület a Taurus gumiüzem mellett ál­lott, ahol az új irányzatokra fogékony és merészen kezde­ményező hivatalvezető, Hor­váth József néhány vállalkozó szellemű parasztfiatalt állí­tott maga mellé, hogy óvják, védjék az 5 ezer 800 lakosú község főleg nádtetős házait. , A testületnek tagja volt a hivatalvezető idősebb fia is, aki a tornyoslöbi magkereske­déseiről híres Mauthner urada­lom gazdatiszt gyakornoka volt és válogatott szintű fut­ballistája a profiligában sze­replő „Nemzeti” elnevezésű budapesti labdarúgócsapat­nak. Két év után, azonban, 1926- ban a testület vezetését Barta- los Tivadar ambiciózus fiatal pedagógus vette át, aki 50 éven át gyarapította a járási és megyei versenyeken részt vett testület eredményeit, si­kereit. Amellett az „alaptevékeny­ség” területén is minden megmozdulásukat a bátor helytállás jellemezte, pedig akkor még a megelőzés fon­tosságát a hatóságok nem ír­ták elő súlyos büntetés kisza­bása mellett. Az önkéntesek fe­gyelmezett kis közössége azon­ban szinte erőn felül, kezdet­leges felszerelés birtokában is mindig ott volt, ahol tűz meg­fékezésében segíteni kellett és a sorozattüzeknek mindig elejét is vette. A hősies helyt­állás és a megfontolt irányító- készség mindig megakadályoz­ta a tűzesetek terjedését, pe­dig voltak emlékezetes nagy tüzek is. A Kossuth utcai Baglyas ház pattogó forró pa­ladarabjai a szomszédos há­zak tetejére hulltak, a Kápta­lan majorban cséplés közben az asztagokkal teli szérűskert fogott tüzet, a közeli cseléd­házak azonban nem váltak a tűz martalékává. Ii A fiatal tanító tűzoltópa­rancsnok útmutatása alapján az önkéntesek nemcsak a tűz­oltás széles kijirű alapelemeivel ismerkedtek meg, szó esett már a felvilágosító tevékeny­ség fontosságáról, de fejlődött az általános tudás, a tagok vi­selkedése is, bátrabbá, maga-, biztosabbá váltak valameny- nyien. A fővárosi tűzoltóság eb­ből a népes testületből bizto­sította a már képzett utánpót­lását. Az önképzés, a kultu­rális tevékenység is méltó he­lyet kapott a képzésben, egy­más után rendezték a község lakosságának minden rétegét megmozgató emlékezetes mű­kedvelő előadásokat, olyan közönség előtt, akik színielő­adásokat még sohasem láttak. Messze földön híres nagy­létszámú fúvószenekart is szervezett az akkor még fá­radhatatlan egyházi tanító a testület tagjaiból, amely aztán nemcsak a hivatalos ünnepsé­gek műsorát tette színesebbé. Nagy népszerűségnek örvendő térzenéket adott, gyakrabban rendezett bálokon muzsikát. Ez a tevékenység is a kultu- rálódás egyik formája. A századosi ranggal elhunyt, népművelő munkát is meg- győződéses hittel vállaló pe­dagógus szó szerinti értelem­ben vett, messze világító lám­pása volt abban az időben a község társadalmának. Kiss Sándor Víz bugyog az önitatókból Minden ötödik hízó ingyen van A szép ház mögött Csévha- raszton, az összkomfortos ól építésénél már az egész csa­lád segítkezett. Állnak már a fényes testű önetetők, víz bu­gyog az önitatókból, s a ra­gyás betonról a trágyát vas­tag vízsugár súrolja, sikálja le. Igaz, most csak két dánla­pály anyasertés nyújtózkodik, szuszogva a gyérfényű napon, pár héten belül azonban be­népesül az ól. Húsz darab 100 kilós sertés hizlalására, át­jegyzet Kocsfkeresősdi Panaszos olvasónk azt mond­ta: elnézést kér, hogy ilyen kényes témát hoz. Pedig hát nem is annyira kényes, mint inkább zűrzavaros. — U ja házunk, most első ízben kerülne sor rá, hogy az emésztőt szippantassuk. Csak­hogy hol keressem a szippan­tókocsit? — mesélte a fiatal- asszony. — Beszaladgáltam én már egész Monort, adtak is mindenféle tanácsot, amik kö­zül a legreményteljesebbnek még az látszik, hogy álljak ki egy forgalmas útra, s ha arra jár egy szippantó, intsem le ... Régen az volt a gyakorlat, hogy a tanácsháza kapuján függött a postaláda, amibe be lehetett dobni a megrendelé­seket, jött a ceglédi Tőzegki­termelő Vállalat kocsija, elő­szedte, s végigjárta a címeket. A láda az idén eltűnt —, s el­tűnt vele a megoldás is. Mert mit lehet tenni? Telefonálni Ceglédre, ami időbe, pénzbe kerül, különösen, ha Ceglédtől Monorig a kocsi útját is meg kell fizetni, már ha egyálta­lán sikerül kapcsolatba kerül­ni a vállalattal, lévén a tele­fonálás Monoron a legnehéz­kesebb dolgok egyike. — Van a monori Kossuth Tsz-nek is egy szippantója, úgy hallottam. Most oda me­gyek, és vagy kidobnak, vagy nem, de legalább elmondha­tom a szomszédomnak, aki­nek a kertjébe holnap már be log folyni a mi szennyvizünk, hogy mindent megpróbáltam! — búcsúzott panaszosunk, aki nem az első ez ügyben, de nem is az utolsó. Hívtuk hát a monori költségvetési üze­met. — Nem érné meg vajon egy ekkora nagyközségben szip­pantókocsit üzemeltetni? — De bizony megérné — mondta KUcs Gyula üzemve­zető. — Mi is gondoltunk már rá, csakhogy legalább három kocsira lenne szükségünk, ezek megvásárlásához pedig tanácsi költségkeret kellene ... Egy kocsi hatszázezer forint. Az olcsóbb lenne, ha — mint Gyomron — Zetor-vontatású megoldást alkalmazhatnánk, de erre sincs pénzünk. Így az­tán nem tudunk lépni. Követelőzni általános gazda­sági és helyi pénzügyeink is­meretében — nem lehet. Va­lamilyen megoldást azonban mégis találni kellene, hiszen a lakók pénzügyeiben sem je­lenthet folyton visszatérő, ala­pos érvágást a szippantás el­végeztetése, nem beszélve a kocsikeresősdiben elvesztege­tett időről! Ha a visszakíván­kozó postaláda a megoldás, hát legyen postaláda. Ha a szá­mítások netán igazolnák, hogy rövid távon megérné a költ­ségvetési üzemet mozgósítani a feladatra — talán ez is jár­ható út lenne. Sokáig elodáz­ni azonban nem szabad — mert nemcsak az orrot bánt­ja... K. Zs. adására kötött szerződést a Monor és Vidéke Áfész felvá­sárlási csoportjával Szopper József, aki nem vizet prédikál, maga is hizlal, elnöke ugyanis a szövetkezet sertáshizialó szakcsoportjának. A 100 kilós súlyt azért hangsúlyozza, mert a legértékesebb, több zsírmen­tes húst ad. — Nem vagyok én kezdő a „szakmában” — mondja a fia­tal szakcsoportvezető —, ad­tam én már át hízósertéseket tucatjával az Üllői Áfész mel­lett a vasadiaknak is. — Nyolcszáz négyszögöl ház­táji területen terem némi ku­korica, feleségemnek is ennyit mértek, igaz, a csévharaszti homok gyéren jutalmazza a verejtáikes munkát, mégis job­ban járok, ha „bőrben” érté­kesítem. A tán beszerzése már nagyobb gondot jelent, mesz- sziről kell trógerolni a teli zsákokat. Az Áfész azzal se­gíthetné fokozni a lanyhuló hizlalási kedvet, hogy azok­hoz, akik 10 darabnál több sertés hizlalását vállalták, a házhoz szállítanák a tápot. — Mint ahogy a szomszé­dos szövetkezeti szakcsoportok teszik. — Ezt a kívánalmat külön­ben szakcsoport-értekezleten többen is felvetették, hiszen a, saját erővel történő fuvarozta- tás sok időt vesz igénybe és megemeli az amúgy is magas hizlalási költséget. A hizlaláson különben sem lehet meggazdagodni, ha a sa­ját munkájának értékét az ember nem veszi figyelembe, akkoV esetleg nagyobb sertés­létszám esetén minden ötödik hízott sertés — ahogy monda­ni szokták — ingyenben van. Persze, igen sok munkával. Kiss Sándor Készül a ssifsgá a marén Az idén 40 millió forint értékű vasszerkezeti és forgácsoló munkát végeznek el a Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési üzemében. Ezen kívül különböző szerszámokat is készítenek bérmunkában a külső megrendelőknek. Képünkön a csepeli csőgyár részére Keresztes István az úgynevezett csőfogót munkálja meg a marógépen. Hancsovszki János felvétele (ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents