Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-03 / 53. szám

1984. MÁRCIUS S„ SZOMBAT 9 &£Mma Ä biztonság csak fél egészség is mi van a grand helyett? « ÄUi 2 mű csehszlovák filmsorozat 2 meglehetősen széles körű ér- J5 deklődésre tarthat számot. Ks- 4 esik és nagyok egyaránt v együttérzéssel követik sorstár- Z saik igyekezetét, amellyel Z játszhatóvá próbálják tenni új 2 környezetüket, kapcsolódás! y pontokat keresnek gyermeki ^ képzeletük és a panelvilág kö- £ zött. S bár a probléma nem új. Z hiszen Molnár Ferenc ifjú hő- Z sei, a Pál utcai fiúk már féi 2 évszázada bevonultak az irodá­ul lomtörténetbe, falán érdemes 2 utánajárni, milyen élet-, azaz ^ játékfeltételeket biztosít a mai | felnőtt társadalom utódai szá- ® mára. Friss levegőt, szabad moz­gási lehetőséget kell biztosíta­ni a naphosszat padokban gubbasztó gyerekeknek. Ját­szótereink, parkjaink azon­ban, mi tagadás, ritkán ve­hetik íel a versenyt az egykor helyükön elterülő rétekkel, li­getekkel, sőt, olyan is kevés akad köztük, melynek zeg­zugos, titokzatos rejtelmei valóban megmozgatnák a gyerekek fantáziáját. A sóder, homok vagy aszfalt burkolatú, szabvány játékokkal felszerelt területekről legfeljebb annak alapján dönthetnénk el, hogy Budaörsön vagy Szigetszent- miklóson vagyunik-e, hagy pi­rosra vagy kékre festették a karbantartók legutóbb a libi­kókákat. Béklyó a képzeleten A Pest megyei Tanácsi Ter­vező Váflilaílát kerttervezé­si csoportjában pedig jó né­hány szakember igyekszik tudása legjavát adni, amikor papírra veti a leendő lakóte­lepeik zöldfelületeinek kialakí­tásáról született elképzeléseit. Szűcs Ákos, a csoport vezető­je elmondta, hogy a tervezők képzeletére is béklyót vet a vqlósjíg:^ a .szűk. beruhj.z4,si keretek, a háttéripar hiányos­ságai. — Ha látni akarjuk ter­veink valóra váltását, akkor arra kell törekednünk, hogy elképzeléseink kivitelezhető- ségiüket nézve minél olcsób­bak legyenek. A parképítés ma már szinte luxusszámba megy. Ennek ellenére igyek­szünk funkcionális, kellemes s balesetmentesen használható játszótereket, szabadidő-köz­pontokat, pihenőparkoikat ter­vezni. Gyakran az asztalfiók­nak ... A gazda szemével Hová tűnnek tehát a zöld- felülefek tervei, melyek épp­úgy részei a beruházási prog­ramnak, mint az üzlethálózat vagy az óvoda? Természetesen nem vesznek el. Csak átala­kulnak. Ügy időben, mint tér­ben. Nem egy olyan fejlődő, új lakónegyedekkel bővülő te­lepülésünk van, ahol már rég számot vetettek azzal, hogy a parkosításra, a játszóterek ki­alakítására szánt összeget szinte mindig más célra kell fordítani. Szigetszentmiklóson például a közműhálózat fej­lesztése az elsődleges feladat, s a Munkásőr úti lakótelep zöldfelületeinek kialakítása az ott élőkre, a környező üzemek szociálisa brigádjaira vár. Persze — ahogy az eddigi ta­Mit lehet !*♦ c«***41*ii? — kérdezi <ez a budaörsi kisfiú. A KISZ-bizott­ság ígérete szerint idén emberszabásúvá teszik ezt a teret a helyi fiatalok pasztalatok Igazolják — a ta­karékosságon kívül más elő­nye is van a parképítő társa­dalmi munkának. F ehérváry János, a budaörsi városi jogú nagyközségi tanács elnöke a helyi elképzelésekről beszélt: — A folyamatos építkezés nagy hátránya, hogy a már elkészült házak közti terület néhány évig a következő építkezés anyagainak, erőgé­peinek, barakkjainak elhelye­zésére szolgál. Csak a kivite­lezők végleges levonulása után láthatnánk munkához. Ekkor azonban hosszas előkészítést, pontos szervezést igényel, hogy a közreműködő üzemek, társadalmi szervek, a lakosság erőit koncentráljuk, időben, s lehetőleg olcsón beszerezzük a szükséges növényeket, építő­anyagot, s hozzáfoghassunk a társadalmi munkához. Sike­res koordináció esetén csak növeli a lakosság munkaked­vét, ha közvetlen környeze­tükben a saját elképzeléseik- nek megfelelő parkpt, játszó­teret alakíthatnak ki, s mem erőltetjük a tervekben sze­replő drágább és komplikál­tabb megoldásokat. Ilyenkor abban is jobban bízhatunk, hogy szívükön viselik majd a közterületek sorsát, nagyobb gondot fordítanak karbantar­tására, megóvására. S ha a gazda szemével fi­gyelik a facsemeték erősödé­sét, a játszóterek állapotát, akkor nem kell aggódinii, nem juthatnak azok olyan sorsra, mint az egykori törökbálinti játszótér, melynek létére már csak az idősebbek emlékez­nek. Az első lépések Persze, Időnként nemcsak a hivatásos kerttervezők veszik észre, hogy a legjobb indulat­tal, a legnagyobb összefogás­sal épülő játszóbenek is hagy­nak némi kívánnivalót maguk után. Sajnos, hazánkban nem létezik még a köztéri játszó­terek biztonsági követelmé­nyeire vonatkozó, kötelező előírás. — A Fővárosi Kertészeti Vállalat nemrégiben kidolgo­zott egy ilyen jellegű útmuta­tót — világosít fel Szűcs Ákos. — Ennek betartása azonban senki számára nem kötelező. S ha széles körben elterjed­nek. is a biztonsági előírások, akkor sem garantálhatjuk, hogy mindig a megfelelő kor­osztály használja a játszótere­ket, s azt sem, hogy a funk­ciójuktól eltérő használatuk­ból nem származik-e baleset. Csemetéink testi épségének megőrzésére tehát nem tettek megfelelő lépéseket. A fizikai biztonság azonban csak fél egészség. Arra viszont, hogy a gyermekek fantáziáját meg­mozgató, izgalmas, konstruk­tív játékok megélésére alkal­mas tereket alakítsanak ki, sajnos még kevés a példa. Az első, a szentendrei, patak­parti játszótér még mindig kuriózumnak számít, bár a vörös, kötélből font háló — mely a tenger hullámait, a dzsungel szövevényét vagy a mocsaras ingoványokat he­lyettesítheti — már szakado­zott, fakultan lóg a fákról. A rönkvár üregének is egészen más funkciót, kellett betölter nie a tél folyamán, mint ami­re tervezője szánta. Gyermeki fantázia A halásztelkiek kezdemé­nyezése azonban remélhetőleg követőkre talál, ők nem szá­míthattak helybeli, lelkes, fia­tal művészek segítségére. Az új nevelési központ vezetői és dolgozói mégis úgy határoz­tak, hogy nem nyugszanak bele a parképítés elmaradásá­ba a pénzhiányra hivatkozva, s nem választják a legegysze­rűbb, legsablonosabb megol­dásokat. Elsőként a park, a játszótér későbbi használói, a gyerekek nyújthatták be pá­lyázataikat, ők tervezhették meg, milyennek képzelik az ideális játékteret. A PTTV kerttervező csoportja a birto­kosok ötleteinek felhasználá­sával már szívesen vállalta társadalmi munkában a kivi­teli tervek elkészítését, sőt, a művezetést is. S egy éve már, hogy a környező üzemeik, gyá­rak dolgozói, szülők, pedagó­gusok, s persze a gyerekek is, szívós, kitartó munkával igyekszenek megvalósítani kö­zös elképzeléseiket. Itt nem okoz majd gondot a park, a játszóterek karbantartása sem, hiszen kicsik, nagyok egyaránt sajátjuknak érzik minden da­rabját. Márvány! Ágnes Kertészeti áruház Facsemete-szezon Készülnek a faiskolai lera­katok, szaporítóanyag-előállító telepek a tavaszi szezonra. A legnagyobb forgalmazónál, a Kertforg Kft-nél elmondták: az ősszel szokatlanul hideg idő miatt a vártnál rövidebb volt az ültetési időszak, s így so­kan tavasszal pótolják az el­maradt munkát! Éppen ezért a lerakatok bővebb készletek- kel_várják a szezont. Az idő­járás eddig kedvezett a facse­meték, szaporítóanyagok átte- leOésének, az elmúlt hetekben lehullott csapadék pedig jó feltételeket teremt a tavasszal ültetendő növények megeredé- séhez. A több mint 400 elárusító- hely összességében félmillió szőlő-, és ugyanennyi gyü­mölcsoltványt és kétmillió bogyósgyümölcs szaporító­anyagot kínál tavasszal a kert­tulaj donosoknak. Az egyenletesebb szaporító­anyag-elosztás érdekében a Kertforg nagybani lerakodóhe­lyek hálózatának kiépítését tervezi országszerte. E helyek­ről kisebb szállítási költséggel oszthatják el az árudák között a facsemetét, szaporítóanya­got, s az utánrendelés telje­sítése is gyorsulhat. Ugyancsak a tervek között szerepel ker­tészeti áruház nyitása. Az el­képzelés szerint Budapesten a Bosnyák tér közelében alakít­ják ki a helyét* s kerti szer­számokat, gépeket, kemikáliá­kat és facsemetét is árusíta­nak. HIVATALNAK PACKÁZÁSAi SOK SZŐ ESIK mosta­nában, közéletünk demok­ratizálódása kapcsán, a hi­vatalos nyelvről is, amely sok évtized — sőt évszázad — terhes örökségét von­szolva, gyakran rhár-már az emberek közti jó megér­tést is akadályozza nyaka- tekertségével. Persze a nya­katokért körmönfontság csupán egyik jellemző vo­nása a hivatali nyelvhasz­nálatnak. Nagy nyelvművészünk. Gárdonyi Géza szerint a gyökerek egészen a honfog­lalásig, a magyar írásbeli­ség kialakulásáig nyúlnak vissza: „Az első nyelvron­tó bizonyára az a misszio­nárius volt, aki megtanult köztünk magyarul, és le­fordította a Miatyánkot: ki vagy a mennyekben — qui es in coelis,.. Latin és germán formákkal szegé­nyeik a nyelvünket ezer év óta. Dicsértessék a Jézus! Magasztaltassék a Hunyadi Mátyás!” S ba a szenvedő -tátik, -tetik ma már nem is igen használtaik, de az bizonyos, hogy sok latin és német kifejezés, idegensze­rűség plántálódott át a hi­vatali stílusba. S él szinte mindmáig. Minek egyszerűen, ha bo­nyolultan, körmönfontan is lehet? — ez a német ere­detű szólásmondás szinte jelmondata lehetne a hiva­talos stílusnak. A hatósági közeg, a tény- álladék, a hatályba lép. ha­tályát veszti, a folyamodik, az eszközöl, a kifolyólag mind-mind a hivatalos stí­lus szótári állagába tarto­zik. Sőt, a legköznapibb fo­galmakra is megtalálja e stílusnem a homályos ti­tokkal övezett hivatali fe­dőnevet. Egy hivatalos ren­delet nőivarú szarvasmar­hának nevezte el a jámbor tehenet, s a jói tejelő ma­gyartarkát magas tejhoza­mú szarvasmarhává lép­tette elő. Egy híradásból pedig a következőket tud­hattuk meg: Repülőgép hozta az NSZK-ból a.. - közel 17 ezer naposcsibét. A hibrid csibékből magas tojáshozamú tyúkok lesz­nek. Ha valami jóízű, az hivatalos nyelved magas élvezeti értékkel bír. (Egyik üdítő italunkat kelleti ezzel a kevésbé élvezetes szöveg­gel a gyártó cég: A magas élvezeti értéket biztosít­ja... az üdítő italban levő három fontos vitamin.) A KÖRMÖNFONT hiva­tali nyelv bozótosának nagy kertésze, Mikszáth Kálmán, stílusunk nagy művésze is összegyűjtötte a stylus cu- rialis egynéhány ilyen vad virágát; szinte tréfának tű­nik, amit mond, hogy egy ítéletben az arculütés (te­kintettel az előkelő állású egyéniségre, akin megesett) szemkáprázati képen-ka- pomány-nak íratik udva­riasan körül. A magyar hi­vatali stílus dajkája, a la­tin nyelv közvetlenebbül is rajta felejtette keze nyomát neveltjén. S ezt a nyomot bizony elé" nehéz lemosni. ..Szilágyi Ferenc 1 mher lógott a sziklafalon Ä forrás nem keli senkinek Vannak emberek, akik soha­sem öregszenek meg, csak az elbukó idővel a szellemnek egyre nagyobb terhet jelentő test nyavalyáit, nyűgeit cipe­lik örömtelenül. Ilyen Hazafi Ferenc, a zebegényi nyugdíjas vasutas is. Túl a harmadik műtéten, a megélt évtizedek számtalan megpróbáltatásán, ma is összefutunk a vonaton, vagy valahol másutt, mindig friss gondolatokkal lep meg. Írni kellene róla — töpreng­tem nem is egyszer, egy portré, egy hitelesen megrajzolt arc­kép ritka találkozásaink em­lékeként, ennyi nem sok mind­azért, amit tőle kaptam: a természet szeretetének oltha- tatlan bizonyítékát, amely oly­annyira meggyőző, hogy ma­gam is hiszek már abban, ami pedig a hozzáértőnek is hihe­tetlen. 1973. február Kemény még a hideg, a hő teteje jéggé fagyott, lépéseink nyomán apró jégszilánkok gu­rulnak le a domboldalon. Ket­ten ballagunk az erdőben Ha­zafi Ferenccel, itt a Börzsöny kopasz fái alatt. A forrást ke­ressük. Néhány perc még, s meg is látjuk: lent a völgyben a hó nagy pocsolyát kanyarít körbe. A víz párolog, így is biztos, hogy melegebb, mint a környezete. Kis akváriumi hő­mérővel megmérem: tizenegy fokos. — Nos, láthatja — bök cin­kosan az öreg a pocsolyára. — Itt a kincs. Ugye, most már segít? Bizonytalanul bólintok: ma­gam sem hiszem komolyan, hogy itt egyszer gyógyfürdő lesz. S a különböző hivatalok, szervezetek leveleinek tartal­mát ismerve, más sem. 1979. május Hosszan kanyarog az utca a kis patak mentén. Nem is tu­dom, hogyan juthatnak be ide a kocsik, ha esik az eső, most is gödrök állják el az utat. Még néhány huppanó, s fel­tűnik Hazafi Ferenc zebegényi háza. Megilletődve nyomom meg a csengőt: a kerítésen át a ha­talmas, kétemeletnyi sziklát bámulom ott, az épület mö­gött. Fala meredek, látszik, emberi kéz formálta. Hazafi bácsi keze. — Amikor hazajöttem a fog­ságból, akkor vettem meg a telket. A szikla egy részét le­robbantottuk, abból a kőből épült itt a környéken vagy egy tucat ház. A többit egy köté­len lógva magam faragtam hó­napokon át. Ha sütött a nap, a vállamra vizes kendőt tet­tem, ha fújt a szél, nehéz pu- fajkában dolgoztam. Órákig beszélgetünk még a házról, a szikláról, arról, hogy a vasúttól kapott zebegényi üdülőjegy is csak arra volt jó. közel legyen a kőhöz. Ebéd után, sokszor a pihenésre szá­mító kollégákkal együtt farag­ták, talicskázták a kemény matériát. Persze, a végén megint forrásnál kötünk ki. hant, állítólag azóta sem talál­ják, gépestől eltűnt; a részeg kéményseprőről, aki ittasán a vízbe fulladt; a hajósról, aki rosszul lett, s nekivezette a kis kompot egy jégtörőnek. — A régészek megint keres­tek — mondja. — Jól halad az ásatás, ott az erdei forrás mellett. Lehet, hogy valamely szerzetesrend kolostorának maradványaira bukkantak, le­het, hogy még régebbi emlé­keket rejt a föld. De a for­rás! ... A forrás nem kell sen­kinek ... A Nyugatiban elköszönünk. Talán nem utoljára. Meg kel­lene végre írnom azt a port­rét Furucz Zoltán 1934. február Kopott már * •'Krfa háló a szenten drei, patakparti játszótéren. Vajon, fca végképp elszakad, ki fon helyette újat? A halásztelki gyerekek még a fáramászást Is gyakorolhatják. S attól kell félni, nogy kxdó» xrencsenyl Zoltán felvételei A vonat éppencsak döccen- ve megindul, amikor meglá­tom Hazafi Ferencet. Hatal­mas táskával, viseltes vasutas­ruhában telepszik le mellém. A tanácsomat kéri: nemrég halt meg az anyósa, aki szeg- ről-végről rokona volt Adynak, szeretne többet megtudni erről. Szóba kerül még a fiatal re­pülős, aki a negyvenes évek­ben Dömösnél a Dunába zu­Díjnysrtesek Pályamű­gyűjtemény Az MTESZ az energiataka­rékosságért címmel kiadvány jelent meg, amely a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének energia­takarékossági pályázataira 1980 és 1982 között beérkezett díjnyertes, illetve elfogadott pályaműveket ismerteti, rend­szerezi. A csaknem 200 pálya­munka bemutatásával az MTESZ a hasznosítható ötle­tek szélesebb körű megisme­réséhez, elterjesztéséhez kíván segítséget nyújtani. A kiad­vány a pályamunkák rövid tartalmi ismertetése mellett közli a szerzők nevét és a munka nyilvántartása számát is. Ezzel a pályaművek teljes anyagát megismerhetővé, hoz­záférhetővé tették. Százhar­minc pályamunka műszaki megoldásai az ipar csaknem valamennyi területén felhasz­nálhatók. Negyven módszert, mezőgazdasági hasznosításra ajánlanak. A kiadványt az MTESZ-la­pok közönségszolgálatánál (Budapest V., Kossuth Lajos tér 6—8.), és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó — Bu­dapest V., Szent István tér 4. szám alatti — boltjában lehet megvásárolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents