Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-29 / 75. szám
1984. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK WfMtm Verseny milliókért Pályázat fiataloknak Szerdán a KISZ KB székházában sajtótájékoztatón ismertették az ifjúsági szövetség — több országos hatáskörű szervvel közösen — meghirdetett négy gazdasági témájú pályázatának részleteit. Mint elmondták, az elektronika és a számítástechnika terjesztését, a fejlett csomagolás- technika alkalmazását, valamint az anyagtakarékosság új formáinak kidolgozását szolgáló pályázatok lehetőséget adnaik a fiataloknak, hogy a műszaki fejlődést segítő ötleteik, javaslataik megvalósuljanak és széles körben ismertté váljanak. A Fiatalok az elektronika alkalmazásáért és az Ifjúsági számítástechnikai pályázat című országos pályázat tapasztalatait decemberben konferencián értékelik. A Csomagolva többet ér — című pályázat mozgósít a korszerű csomagolás technikájának kidolgozására. A Versenyzünk a milliókért! országos vetélkedővel a KISZ az energetikai, az anyagtakarékossági, a technológia-korszerűsítési kormányprogramokat kívánja támogatni. A négy országos pályázat díjazására összesen csaknem egymillió forintot fordítanak. Nívódíjak a PTTV-nél A szakmai bírálat után Nyolc pályaművet választott ki a bizottság Idén is összeült a Fest megyei Tanácsi Tervező Vállalat bíráló bizottsága, hogy értékelje és megvitassa a vállalati nívódíj elnyerésére beérkezett pályázatokat. A tervező vállalat mérnökei évente több mint ezer megbízás alapján dolgoznak ki előkészítő tervdokumentációkat és épületterveket. Ezek közül azonban csak nyolc kaphat nívódíjat. A szakmai bizottság igorú szempontok szerint mérte a pályaműveket. Az előkészítő tervezői munkák kategóriájában a váci történelmi városközpont tanulmányterve (Tóth Dezső munkája), a nagykátai városközpont részletes rendezési terve (Kovács Miklós) és a szentendrei forgalomszabályozási terv (Kovács Margit) bizonyult érdemesnek nívódíjra. A megvalósult létesítmények kategóriájában öt pályázó jutalmazásáról döntött a bizottság. Kiss Károly Szentendre, Cseresznyés út és környéke vízellátásának tervét dolgozta ki. Kurcz Ferenc Százhalombattán, a szennyvíz- tisztító telep bővítésére készített dokumentációval pályázott. Kaszta Dénes és Tolvaj János közös tervei alapján épült fel a balatonföldvári Express szálló, melyet a bíráló bizottság kiemelt nívódíjjal jutalmazott. Trümmer Imre két olyan épülettel nevezett be a pályázatra, melyek nemcsak hogy állnak, de funkciójukat tekintve a gyakorlatban vizsgáznak. A halásztelki nevelési központ egyértelmű elismerést aratott. A monori áruház körül már heves szakmai. viták folytak, tekintettel arra, hogy a költségcsökkentés érdekében a kivitelezés során silányabb anyagokat, megoldásokat választottak, mint ahogy az az épület eredeti terveiben szerepel. Végül a bizottság mindkét esetben javasolta a nívódíj odaítélését. Az emlékplakettek és pénzjutalmak átadására április közepén kerül majd sor. Ekkor az idei nívódíjas tervdokumentációkból és a kész épületek fotóiból kiállítást is rendeznek a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál. A vevőt semmibe vevő, a pultot unatkozva támasztó eladó látványa még ma sem ritka kereskedelmünkben. Ilyenkor mindig készen állunk a magyarázattal: persze, hogy közömbös a boltos, hiszen majdnem mindegy neki, eladja-e az árut vagy sem. Hasonlóan hivatkozási alap a konkurrencia hiánya. Az utóbbi években érzékelhető ugyan némi változás, legalábbis a szemléletben, a törekvésekben. Ezt a változást kívánják elősegíteni az új Üzemeltetési formák. Mind több boltot adnak szerződésbe, bérbe. Ösztönzik, támogatják a magánkiskereskedelmet. S ezt a célt szolgálják a jövedelcmérdekelt- ségü üzletek is. Nem mentünk bele Mik ezek? A vállalat megállapodik- az üzlet vezetőivel — vagy minden dolgozójával —, hogy amennyiben egy bizonyos nyereséget elérnek, illetve túlszárnyalják a tervezettet, a haszonból egy adott százalékban ők is részesednek. Magyarán, ha többet forgalmaznak, többet is keresnek. Ez így valóban szépen hangzik és rendkívül ösztönzőnek tűnik. Az-e valójában? Az egy éve létező üzemeltetési forma tapasztalataiból még nem vonható le messzemenő következtetés. A megye vállalatai általában a múlt év második felétől élnek néhány boltjukban e lehetőséggel, de inkább csak kísérleti jelleggel. Az ilyen boltok száma még a félszázat sem éri el, a legtöbbet a Pest megyei Ipar. cikk Kereskedelmi Vállalat üzemelteti. Ök elégedettek az eddigi tapasztalatokkal és további üzleteket kívánnak bevonni ebbe a körbe. Am hasonlóan elégedettek-e azok, akik a jövedelemérdekeltségű boltokban dolgoznak? A PIK váci villamossáai szaküzletének helyettes vezetője nem hajlandó erről beszélni, láthatóan nincs elragadtatva az új móditól. Kozma Antal eladó azonban készségesen szolgál felvilágosítással. — Mi, dolgozók nem mentünk bele, pedig nekünk is fölkínálták a lehetőséget. Szerintem semmiképpen nem járhatunk jobban. Nézzen körül, ilyen árukészletből hogyan csináljunk forgalmat. A főnök most is áru után mászkál. Nincs színes televíziónk, egyetlen fajta porszívót tudunk kínálni, hogy a mélyhűtő szekrényről ne is beszéljek. Így csak a gond, az utánajárás a több, a pénz aligha. Kétségtelen, hogy a kereskedelem alapvető zavarait az áruellátás és nem elsősorban a kereskedői magatartás okozza. Kidolgozhatnak bármilyen érdekeltségi formát, teremthetnek konkurrenciát, mindez sokat nem ér, amíg az ipar krónikus hiánycikkeket produkál, s áru nem szerezhető be onnan, ahonnan lehetne. Gyökeres fordulatra nem is számíthatunk, amíg a kínálat diktál a kereslet helyett. Mindezek ellenére túlzott az idézett eladó pesszimizmusa. Az ösztönző érdekeltségi rendszerekre, a versenyre igenis szükség van. Mert a kereskedelem színvonalát feltétlenül emelni kell. S ugyancsak javítható a gazdálkodás hatékonysága is, ami magával hozza a nagyobb nyereséget. S erre alkalmasnak tűnik a jövedelemérdekeltségű forma, vagy akár a szerződésbe adás. A jobb készletgazdálkodás, az üzemeltetési költségek csökkentése, a rosszul gazdálkodókhoz nem mindenáron való ragaszkodás növelheti egy- egy üzlet hasznát. S ez csali akkor lesz a dolgozók szívügye, ha mindennek az eredményét a zsebükön is érzik. A szomszéd derűlátóbb Az előző bolt szomszédságában levő alkalmi ruházati üzlet vezetője, Várkonyi Zsombor sokkal derűlátóbb. — Nálunk az egész bolt kollektívája benne van az új rendszerben, s azt hiszem, nem panaszkodhatunk. Igaz, többet kell áru után mászkálni, pontosabban többször, de kevesebbet kell hozni. A készletre ugyanis nagyon kell vigyázni, ennek a terhe a mi nyakunkon van. Először mi is féltünk, nem is értettük az egésznek a lényegéi. Nagyon sokat számoltunk, megéri-e ? Valami biztosan változik, de alapvetően nem oldja meg a kereskedelem gondját, mert az eladóknak az alapbére nagyon kevés. Az áruellátáson pedig szinte semmit nem javíthatnak ezek a kísérletek. Szintén Vácott, a PIK bútorüzletben hasonlóan jó véleménnyel vannak a jövedelemérdekeltségű rendszerről. Bár mintha ők sem lennének tisztában a lényegével, még nincs pontos képük arról, mennyire érdemes csinálni. Lehet, hogy az első tapasztalatok nem aratnak osztatlan sikert, de a kísérlet mégsem hiábavaló. Annál is inkább, mert csak nyerni lehet, a vállalkozó kereskedők nem bukhatnak bele a próbálkozásba. Korábbi fizetésüket és a szokásos jutálékot gyakorlatilag akkor is megkapják, ha a feltételeket nem teljesítik. Legfeljebb a kitűzött plusz prémiumtól esnek eh Az első menet Ez az első menet egyébként is inkább az előkészítés időszaka volt — amint ezt korábban a megyei tanács kereskedelmi osztályán háldot- tük —, á feltételek kidolgozása ugyanis meglehetősen bonyolult feladat Rendkívül pontos bázisadatok, a lehetőségek reális felmérése szükséges ahhoz, hogy a feltételek teljesíthetők és valóban ösztönzők legyenek. M. Nagy Péter Mit érne gyűlés, vita? A SZAVAK, TETTEK EREJÉVEL P ontosan feljegyezték miről beszélt 3500 lakos az idei falugyűléseken. Feljegyezték a tanácstagok, a Hazafias Népfront Pest megyei tisztségviselői, mert minden észrevétel, javaslat, elintéznivaló megkívánja, hogy egy idő után visszajelezzék a lakosságnak: nem hiába hallatták szavukat a népes falugyűléseken. Mert mit érne gyűlés, vita, heves indulat, társadalmi munkamegajánlás, áldozatvállalás és megértése az együttes cselekvés időszerűségének, ha a falugyűléseket követő napokon feledésbe merülne mindaz ami oly felelősen, szenvedélyesen hangzott el az elmúlt hetek rendezvényein. Mert számos fontos kérdésről volt szó. Fontos? Valóban, mi a fontos? A rend- szertelen szállítása, érkezése a kenyérnek, tejnek egy’ s más helyen, amiből azután az származik, hogy a háziasszonyok kétszer is nekiveselkednek a bevásárlásnak, s máris felborul számukra a nap rendje. Vagy az a fontosabb téma, hogy a lábas nem is any- nyiba kerül, amennyiért egy-egy településen kínálják? Hozzájön még az utazási költség, mert hiába javult oly sokat az ellátás Pest megyében is, kisebb községekben nem árulnak minden szükséges iparcikket, beszerezni csak onnan két-három falunyira lehet, s az autóbuszköltségek megugrottak, bizony drágítják a portékát. S fontos az a felvetés is: Herceghalom lakossága több mint ezerre szaporodott, nem érett-e meg a helyzet arra, hogy községgé nyilvánítsák? Hasonló kérdéseket feszegettek Halásztelken, Apajpusztán... D e ha ilyen nagy kérdések is szóba kerültek, lehet-e olyan témának létjogosultsága, amit egyik községben panaszoltak: sok a kóbor eb a környéken, járványt is terjeszthet, meg egyébként is közveszélyes. Miért nem intézkedik a tanács?... Meg udvariatlanul bánnak némely helyen az ügyfelekkel, olykor feleslegesen kiszolgáltatott az ember... Járdák építése, utak betonozása, a szeméttelepek kijelölése, iskolai tantermek pótlása váltakozva — hol mi a gond — hangzott el a felszólalásokban. Megoldatlan a kisgépek javítása, bizonyos tekintetben akadozik a szolgáltatás. Mert az igaz, hogy a korábbi évekhez viszonyítva nagy e téren is a fejlődés, de az igények tovább nőttek, másrészt a fejlődés nem pótolhatta a nagy elmaradást. Hasonlíthatatlanul jobb például az autójavítás lehetősége, zavartalan a fűtőolajellátás, a butángázcse- re sem jár annyi idegeskedéssel, a ruhatisztítás, a tv-javítás sem nehézkes a legtöbb helyen. Számos kormányintézkedés, helyi gondoskodás javított a helyzeten, de ma is akadnak feszültségek, amelyeknek bírálata jogos. Változtatást várnak. így például az, hogy az állam kedvezményekkel segíti a magánerős • építkezésit, ugyanakkor sok bosszúság forrása az építőanyag-ellátás. Az áramszolgáltatás gyakori kimaradása súlyos károkat okoz háztartásokban, kereskedelemben egyaránt. Az egészségüggyel kapcsolatban a hétvégi orvos-ügyeleti szolgálat megoldatlanságát panaszolták. Számos falugyűlésen állították, hogy nincs rendben a betegellátás hétvégeken, ünnepeken. K ülön örömöt okozott, ahol a falugyűléseken megjelentek a Volán Vállalat és a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat képviselői. Mert mindjárt eredményesebben vitathatták meg a közlekedés vagy a vízellátás, a csatornázás problémáit, közelebb kerülhettek a kifogások orvoslásához, mert az érdekeltek közvetlenül reagálhattak arra, ami bántja, nyomasztja a lakókat. Volt ahol nyomban ígérték: változtatnak a menetrendeken! Kiderült olyan turpisság: némely vezető nem ad a viteldíjért jegyet (az utasszámlálás jegy alapján történik). A Galgavölgyében vasárnap tartották a falugyűléseket, így gondoskodtak arról, hogy , a bejáró dolgozók is akadálytalanul részt vehessenek e demokratikus rendezvényeken. Dabason fórumot hívtak egybe. Helyszínen is lehetett kérdezni, szólni, de az előre beadott számos kérdésre az illetékesek előre felkészülten válaszolhattak. Formájukban — az előbbiekből is látható — nagyon eltérők voltak a falugyűlések. Ötvenötezer lakos tartotta érdemesnek, hogy meghallgassa a beszámolókat, így is értesüljön a helyi dolgokról. Volt, ahol három-ötszázán jöttek össze, másutt, mint Vccsésen, Foton, Biatorbágyon, rétegtalálkozásokat szer" veztek, 217 falu- és rétegygűlés tanúskodott arról, hogy jó a lakosság hangulata. M ert a jó hangulat nem azt jelenti, hogy mindenki mindennel elégedett, hogy mindenki mindent dicsér. A jó hangulat jele az is, hogy őszintén beszélnek problémáikról és ott emlegetik bajaikat, ahol van remény az orvoslására. S ez a nagy kérdés: lehet-e mindent orvosolni máról holnapra. A válaszok is őszinték voltak: sok jogos felvetésre sincs azonnal gyógyír. Így például a többi között: jó Jenne egyszerre mindenütt megteremteni az egészséges ivóvízrendszert... megszüntetni egyes hiánycikkeket, elegendő anyagot kínálni az építkezésekhez... A felszólaló lakosság is tudatában van annak, hogy csak lépésről-lépésre haladhatunk, de hogy meggyorsítsa a fejlődést, kész volt felajánlásokra is. Százhetvenegy esetben hangzott el konkrét vállalás, legyen az út-, járdaépítés, tisztaságvédelem, a környezet megóvása, részvétel a gázprogram gyorsabb megoldásában vagy más... A lakóhely szeretete mindig tettekben is megnyilvánul Pest megyében. Minden esztendőben elmondhatjuk ugyanazt: nem érnénk el annyi sikert, ha nem élveznék párt-, állami, társadalmi szervezeteink a lakosság támogatását. Szerencsére sok helyen nem csupán a fejlesztések vagy panaszfelsorolások szerepeltek napirenden, hanem a lakosság azt is tudakolta: hogyan befolyásolják a párt és tanácsi vezető testületek a közhangulatot? Törődnek-e azzal, hogy tájékozott legyen az állampolgár a legfontosabb közügyekben? Mennyire élnek a tanácstagok választóik körében? Vagyis a lakosság igényességét tükrözték a falugyűlések. S a bizalmát: miért is nyilatkozott volna meg annyi ember, ha nem látná értelmét. Bizonyos lehet abban, hogy nem felejtik el azok akiket illet, s válaszolnak a 3500 felvetésre. A közérdekűekre e lap hasábjain is, másoknak — lél magánügyben felszólalónak — levélben, szóban __ E zé rt nagy eseménye minden esztendőnek a falugyűlés, mert hasznos párbeszéd alakul ki ilyenkor a közös dolgokról. Egyik formája ez csupán a demokratizmusnak, da hogy jelentős formája, azt az 55 ezer tanácskozó tanúsítja. Különösen ott, ahol jól készítette elő a helyi pártszervezet, a Hazafias Népfront, a tanács. Ahol nem zsúfolták agyon sokféle más napirenddel is az összejövetelt — így a többi között takarékszövetkezeti, ÁFÉSZ éves beszámolójával —, az egész időt a községek kisebb-nagyobb ügyeinek megvitatására szánták. S egyetlen felszólalást, témát sem éreztek feleslegesnek. Sági Ágnes Furfangos elektronika. A május 2-án nyíló új budapesti áruházban, a Skála-Metróban már különleges pénztárgépek segítik az eladók munkáját. Az ADS—ANKER olvasóceruzás pénztárgépek cs a hozzájuk kapcsolódó adatrögzítők segítségével a teljes értékesítési folyamat figyelemmel kísérhető. A berendezésekkel az áruház áruforgalma bármely pillanatban ellenőrizhető, így ugyanazt a forgalmat alacsonyabb raktárkészlettel tudják biztosítani. Most próbálják ki az új berendezéseket és az ehhez szükséges kódrendszert egyeztetik, A bal oldali képen: az ADS—ANKER olvasóecruzás pénztárgép. A Híradástechnika Szövetkezet videó-mozgásérzékelőkkel felszerelt tévékamera-rendszere pedig a legkisebb mszgásra is riaszt, ezzel egy időben magnetofon-felvételt készít. A legközelebbi rendőrségre is adhat telcfonjclzést (a jobb oldali képrn). •• Ösztönöz-e a fövedebniérdskeJf ség ? Nyerni lehet, belebukni nem