Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1984. MÁRCIUS 28., SZERDA Hatékonyabb gazdálkodás Víz, víz, minden tiszta víz A konzervgyártás egyik leg­fontosabb feltétele a jó minő­ségű ivóvíz, s talán sehol az iparban nem nélkülözhetetlen annyira, mint éppen itt. Mind­járt egy számadattal is lehet ezt érzékeltetni, a Nagykőrö­si Konzervgyárnak csupán az I-es telepe tavaly 2,1 millió köbmétert fogyasztott el be­lőle. Nem kímélte Ez a tetemes mennyiség majdnem 600 köbméteres óránkénti vízműkapacitást fel­tételez, átlagosan, szezonban ennél is többre van szükség. Az I-es telep 50—300 méter mély kútjainak búvárszivaty- tyúi körhálózatra termelik a vizet, s e rendszer egyik pontján látjuk a 40 méter ma­gas. 600 köbméteres víztáro­lót A torony ellennyomó me­denceként üzemel, a fel nem használt többlet vízmennyiség kerül a tölcséres építménybe, melynek vízszintszabályozó rendszere vezérli azután a ku­tat működését. A gyári víz­mű jelenének ez a vázlatos •képe. de néhány évre érdemes visszatekintenünk múltjára is. A hatvanas évek közepétől ugrásszerű fejlődés volt lát­ható, amíg 1963-ban csak né­hány kút üzemelt, öt év múl­va húszra gyarapodott a szá­muk. — Mit takar a gyors növe­kedés? — Két óikból is fontossá vált a hálózat bővítése. A nö­vekvő termelés vízből is mind többet kívánt, és a meglevő kutak vízkészletei is fogytán voltak — tájékoztat Faragó Ferenc, a konzervgyári vízmű csoportvezetője. A kutak szá­mának gyarapítása azonban nem oldotta meg az alapvető problémát, a vízhiányt, így a mostani vízkészleteknek lassú kimerülésével kell továbbra is számolnunk. — Ezért újabb kutak fúrá­sával kompenzálják a csök­kenést? — Ennél sokkal összetettebb feladataink vannak, a kutak szaporítása ma már nem le­het megoldás. A technológiai folyamatok átépítésével kell hatékonyabb vízgazdálkodás­ra törekednünk, emellett az általános és szigorúbb) víztakarékosság bevezetésével, a másodlagos vizek újrafel­használásával igyekszünk ma­gunkon segíteni. Az intézkedé­sek egyébként is időszerűek, mivel a csatornahasználati dí­jak is megnövekedtek, egyszó­val az energiaválság a vízgaz­dálkodást sem kímélte. — A takarékosságnak van­nak-e már látható eredmé­nyei? — Annak ellenére, hogy csak apró lépésekkel tudjuk célunkat elérni, minden évben számottevő e téren az előbb­re jutás. Tavaly több mint 600 ezer köbméter vízzel fogyott kevesebb, mint az előző év­ben. amellett, hogy egyúttal ötezer tonnával többet ter­melt a gyár. Nem kis ered­mény ez. főleg, ha a víz több mint tízforintos köbméterem kénti felhasználási árát vesz- szük figyelembe. — A vízhálózat ellátásához hán- ember kell? — Rendszerünk félautoma­ta működésű. így a kutakhoz naponta három kezelő fel­ügyelete elegendő, a karban­tartási munkálatokat pedig a 10 fős F. Deák-csoport végzi. Persze, ma már a szennyvizet sem hagyhatjuk sorsára. Mi­előtt elhagyná a gyárat, ala­pos tisztításon megy át. Dob- szűrőre kerül, így csupán a használt, de mechanikusan kevésbé szennyezett víz kerül a Kőrös érbe. A szennyvízvo­nalon egy hét fős brigád dol­gozik, a rendszeres tisztítá­son túli a szennyvízhálózat üzemzavarainak elhárítására is berendezkedtek. — A hűtőtorony miként kapcsolódik a vízhálózatba? — A jól ismert nagy hűtő mellett egy másik hűtőegysé­günk is van. Ezekben a K I., illetve a K IV-es üzem sűrítő- rendszerének nagy mennyisé­gű kondenzáló vize csörgede­zik. Segítségükkel így évente 4—5 millió köbméter lehűtött víz kerülhet a két üzembe vissza, többszörös felhaszná­lásra. Ez a múltban is köve­telmény volt, hiszen a vá­kuumüstök párájának kon- denzálásához rengeteg vízre van szükség, s ezt friss vízzel lehetetlen lenne kielégíteni. Körháfézat épült — A vállalat többi telepein milyen a vízhelyzet? — A Il-es telepen 7. a ceg­lédi gyáregységünkben 3, az abonyiban pedig egy kút adja a vizet. A II-esen hasonló körhálózat van kialakítva, a többi négy telepen pedig vá­sárolt vízzel látjuk el a tech­nológiai vonalakat. Jó vízgaz­dálkodással működnek, nékik is köszönhető, hogy tavalyi összes megtakarításunk mint­egy húsz százalékot tett ki. — Végül a csoportvezetőről is szóljunk valamit... Főleg az idősebbek — Röviden csak annyit, ki­lenc éve kezdtem a gyár energiaszolgáltató részlegénél, mint gépésztechnikus. Rövid­del később csoportvezetőnek neveztek ki, mostanában pe­dig a hydrotechnológusi tan­folyamot végzem, ez nagyon fontos a munkámhoz. Munka­társaim? Mindannyian meg­becsült dolgozóink, főleg az idősebbeket említem szívesen, akik a kezdetben és persze ma is nagy segítséget adtaik és adnak mindennapi felada­tainkhoz. Miklay Jenő §dcsz@r kézbe kell venni Ismét divatba jött a bőr­ruha, a szőrme, egyre többen járnak bőrkabátban, bundá­ban, viselnek kucsmát és pré­mes sapkát. Juhászék portáján nézege­tem az áztató hordóban a zsí­ros koloncos bőröket. — Hogyan lesz ebből a csú­nyaságból az a hófehér, puha, emberre kívánkozó melegség? Juhász Ferenc vakarja a fe­jét, hogyan is értesse meg egy hozzá nem értő emberrel, ami a bőrrel történik? A recept egyszerű vagy hóra terítették. Ezután következett a bőr puhítása életlen késsel és habkővel, amíg hajlékony nem lett. A gyapjút ollóval egyenletesre nyirbálták. Jobban ráértek Ez így elmondva egyszerű­nek látszik, a valóságban ala­posan megizzadt az, aki a ki­készítésre adta a fejét. Az is igaz, akkor még jobban ráér­tek az emberek, mint nap­jainkban. Sz. A. — A kikészítésre szánt bőrt először is sózom, majd hideg vízben áztatom, lötykölöm, többször meleg vízben átmo­som, hogy tisztuljon, utána húsolom, konyhasóval, tejsaV- val, hangyasavval csávázom, kicsurgatom, pihentetem. Krómmal cserzem, motollával töretem. Centrifugázás után szárítom, nedves fűrészporral átdörgölöm, hogy puhuljon a bőr, azután nyújtom,; vasalom háromszor, négyszer. Nagyon sokszor kézbe kell venni azt a deszkakemény büdös, nehéz bőrt, míg ilyen puha, jó illa­tú, szőrme lesz belőle — fe­jezi be az ismertetést. Sokan félrelökték a semmi kis nyúl- vagy báránybőrt, mint hasz­nálhatatlant. Sajnáltaim vesz­ni hagyni. Munka mellett sa­ját részre megcsinálom, na meg a barátoknak és az isme­rősöknek. Nagyapámtól tanul­tam a bőrkikészítést. Elnézem, amint gyönyör­ködve simítja a szőrméket, valami különleges trópusi ál­lat szőrméjének képzelem, pe­dig közönséges birkabőr az, és semmi más. — Emlékszem rá, gyermek­koromban ügyes emberek nem szaladgáltak szakemberek után, maguk is elbántak a birka bőrével, ha nem is olyan szépen, de kikészítették: bun­dának, kocsiülésre takarónak megfelelt. Pedig akkor még nem használtak vegyszereket, felszerelésük sem volt. Juhász Ferenc már mond­ja is az egyszerű receptet, amellyel használhatóvá tették a birka bőrét. Sózás, szárítás és utána áztatták, megtapos­ták, hogy a szenny kimenjen belőle. Kitették száradni, is­mét sózták, korpával meghin­tették, összehajtogatták. Há­rom, négy napig korpázták. timsóval végigpaesmagolták napjában kétszer is és össze­hajtva pihentették. Kerítésre, Arveres A Nagykőrösi Városi Ta­nács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya értesíti a lakosságot, hogy március 28- án, délelőtt 9 órakor, .bontási versenytárgyalást tart a váro­si tanács földszint 38—39-es számú szobájában. Árverésre kerül a Nagykő­rös, Zsemberi u. 16., és a Do­bó István u. 5. szám alatti ingatlan. Á z Álmos utca egyik kertes házának kerítése olyan, hogy rajta ki- és be lehet látni, Amikor kedvező az időjárás, az udvaron tolókocsiban fiatal nő szokott ülni, legtöbbször könyv fölé hajolva. Pihenés­képpen a járókelőket figyeli. Gyakran előfordul, hogy édes­anyjával, testvérével sétára in­dul. Elmúlt a tél, újra éled a természet, mind többet lehet majd az utcán, a városban lát­ni. Gulyás Teréz szép arcú, kedves, jól ápolt fiatal nő. 1959-ben az oly sok tragédiát okozó járványos gyermekbé­nulás egyik utolsó áldozata lett. Mindez döntően hatott későbbi életére. — Gyermekkorom jelentős részét kórházakban töltöttem, rehabilitáció céljából — mon­dotta. — Ez az időszak szá­momra gondtalanul és több­nyire vidáman telt. Meggyő­ződésem volt, hogy meg fogok gyógyulni. A szakszerű és gon­dos kezelés hatására mozgás­korlátozottságom jelentősen csökkent, de amint növeked­Gondoskodnak rálak Dísztárgyakat készítenek B. Szűcs István, az egyesí­tett szociális intézmény igaz­gatója szívesen szólt arról a nagyfokú támogatásról, me­lyet a városi tanács nyújt az idős korúaknak ahhoz, hogy kellemes környezetben, jó el­látás mellett ölthessék napjai­kat. Az Ady Endre úton levő intézetben idős, jórészt beteg emberek élnek, közülük csak 8—10 lakó tud besegíteni a konyhai és a ház körüli mun­kába. A Kórház utcai szakosított részleg lakói bedolgozói mun­kát végeznek'a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet­nek. Különféle dísztárgyak ké­szítéséhez bőrt darabolnak és válogatnak, immáron két éve. Ennek előnye, hogy az embe­rek lefoglalják magukat, más­részt pedig többletjövedelem­hez jutnak maguk és az inté­zet is. A szorgos munkások már színes televíziót is vásá­roltak a munkabérükből, me­lyet szívesen néznek. Az intézményrendszerbe be­letartozik két bejárás és egy hetes napközi otthon is. Eredményesen működik a házi szociális gondozó szolgá­lat kül- és belterületen. A rászorulókat 3 hivatásos és 57 tiszteletdíjas gondozó látja el, lelkiismeretesen. Ugyanez mondható el a társadalmi ak­tívák tevékenységéről is, akik elsősorban azokat az időseket látják el, akik nem szorulnak folyamatos segítségre. A Vá- rosgazdálkodási Vállalat és a Nagykőrösi Konzervgyár dol­gozói kiemelkednek a társa­dalmi gondozásban. A szociális gondoskodás az elmúlt években sokat fejlődött. Szóda védőitalnak Folyamatos üzemben A Közép-magyarországi Pin­cegazdaság nagykőrösi szesz­es szikvízüzemének összesen 23 dolgozója van. Cseszek Jó- zsefné vezetőtől a telep mun­kájáról érdeklődtünk. Elmon­dotta, hogy 1983-ban csaknem 5200 hektoliternyi szódavizet gyártottak, melyet jórészt sa­ját járművel szállítottak a megrendelőknek. Esetenként előfordult, hogy maguk az igénylők vitték el. Az üzem­ben gyártott szikvíz eljutott a vendéglátó egységekbe, élel­miszerboltokba, a vállalatok­hoz, ahol védőiitalként adták a dolgozóknak. 10—15 viszont­eladónak is szállítottak szóda­vizet, akik otthonukban tar­tanak larakatot. A szikvízgyártás egy mű­szakban történik. Az a ta­pasztalat, hogy a tavaly ter­melt mennyiséggel valameny- nyi megrendelő igényét kielé­gítették. Ám az is igaz, hogy a lakossági ellátásba a kis­iparosok is besegítenék. A szeszfőzdéi részlegben ok­tóbertől március végéig fo­lyamatos üzemben a termelők által összegyűjtött alapanyag­ból főzik a pálinkát, főként szilvát, vegyest és törkölyt. A megrendelők többsége már június tájékán jelzi, hogy mi­lyen és mennyi alapanyagból szándékozik pálinkát főzet­ni. A költségek? A termelők hektoliterfokonként szesz­adót 90, főzési díjat 35 forin­tot fizetnek, valamint a fel­használt tüzelő árát. A kiadott pálinka minden esetben 52 fokos, a mennyiség az alapanyag minőségétől függ. A beérett gyümölcs a legjobb cefrének. A kereskedelemben forgal­mazott pálinkát is az üzem­ben főzik. Amikor a főzés be­fejeződik, elvégzik az éves karbantartást, hogy október­től újból zökkenőmentesen folyhasson a munka. A telepen van kereskedelmi raktár is, ahonnan Márkával, borral, pezsgővel és vermut­tal látják el városunkat, Ko- csért és Nyársapátot is. K. K. A szükséges anyagi eszközö­ket a városi tanács biztosítja, s az összeget évről évre meg­emeli. Az intézményekben a szórakozáshoz, művelődéshez a feltételek biztosítottak. A filmvetítésekről az Arany Já­nos Filmszínház, valamint Karsay István és Germán Ist­ván konzervgyári dolgozók gondoskodnak, akik hosszú évek óta szívesen végzik ezt a társadalmi munkát. A TIT-előadások témáját a lakók érdeklődésének, igényé­nek megfelelően állították ösz- sze. Az idős emberek egész­ségügyi ellátását dr. Bodnár Ferenc, dr. Kardos György és dr. Kulin Sándor végzi, oda- adóan. Az egyesített szociális in­tézmény dolgozói törzsgárdata- gok, akik másfél, két vagy több évtizede arra tették fel az életüket, hogy az idős em­berekről gondoskodjanak. Az idős, legtöbbször beteg lakók megkívánják a szeretetet, megértést és türelmet. A különféle munkahelyek, iskolák képviselői is gyakran ellátogatnak az intézménybe, hogy jókedvet, vidámságot vi­gyenek a megfáradt arcokra. Ám az igazi boldogságot azok a hozzátartozók vihetnék, akik Nagykőrösön élnek ... Kovács Katalin Kézilabda-mérkőzések KÖZGÉP (Cegléd)—Nk. Kini­zsi 41-25 (23-11). Nk.: Szondy — M. Szűcs (1), Tóth F. (7), Deák (3), Mát­rai (9), Vilcsák (3), Gaál (2); csere: Soós. A Kinizsi-sportte- lepi férfi kézilabda MNK- mérkőzásen az NB I. B-s ven­dégeknél 3 volt körösi (Dér, Podhorszki, Fejes) játékos is szerepelt. A szomszéd város­beliek végig jobbak, lendüle­tesebbek voltak és 1 biztosan jutottak tovább, a megye leg­jobb 3 csapata közé. A ha­zaiak tartalékosán is helytáll­tak, de védekezésben javul­niuk kell. A Duna—Tisza közi fiú utánpótlás-bajnokság újabb teremj átéknapj ára Cegléden került sor. A körösi úttörők­nél a csapatépítés a fontos most, s ezért örvendetes a ja­vuló csapatjáték. Az Nk. Ki­nizsi eredményei a követke­zők voltak. KÖZGÉP (Cegléd) I. 7-13, KÖZGÉP II. 13-11, Lajosmizsei VÍZGÉP—KSE I. 12-15, Lajosmizse II. 16-16. összgólok: Vanyur (14), Mo- csi (12), Lukácsi (9), Rusvai (5), Szűcs (4), Gulyás (2) és Petri k (2). Abonyban meghívott csapa­tokkal úttörő leány teremtor­nát rendeztek, a Rákóczi Ku­páért. A kisméretű teremben csapatonként egy időben egy­szerre egy kapus és öt me­zőnyjátékos lehetett a pályán. A 2x15 perces játékidejű ta­lálkozókon az idegenben, te­remben először szereplő, s szoros mezőnyben harmadik Az ember képes alkalmazkodni tem, ráébredtem arra, hogy ez az állapot maradandó lesz. — A rehabilitációs intézet­ben tanításunkról is gondos­kodtak. Az iskolát jó ered­ménnyel végeztem. Az ottani mozgalmas élet után kicsit mindig furcsa volt otthon, amikor a nyári szünetre haza­látogattam. Akkor még tanyán laktunk, petróleumlámpával világítottunk. Mégis egész év­ben arra vártam, hogy végre szünet legyen. Szerettem meg­figyelni a természetet. Nyár végén fájó szívvel utaztam újból vissza. Nehéz volt elszakadni az otthoni kör­nyezettől. Tizenöt éves korom­tól állapotom fokozatosan rosszabbodott. Gimnáziumban akartam tanulni, de nem tet­tem, mert csekély reményt sem láttam arra, hogy az érett­ségi megszerzése után jobb irányba fordulhat az életem. — A nehézségeken túljutni a csalód segített. Nehéz volt megbarátkoznom a gondolat­tal, hogy felnőtté váltam, anélkül, hogy éreztem volna az önállóság szabadságát. A másokra való ráutaltságot megalázónak találtam. Ez ne­héz időszak volt, de végül is azt hiszem az ember képes al­kalmazkodni a legrosszabbhoz is idővel. — Igyekeztem jól kitölteni az időmet. Szeretek olvasni, raj­zolni. Angolul is megtanultam. Két év óta városi lakosok va­gyunk. Ez új örömöket hozott. Most nagyobb lehetőségem van a kapcsolatteremtésre. Szeretem az embereket, bár van egy kis problémám velük. Legtöbben azt gondolják, hogy aki tolókocsiban ül, annak va­lami agykárosodása is van. Más részük viszont a sajnálko­zás miatt képtelen természete­sen viselkedni. Ezért legszíve­sebben mindig úgy kezdeném a beszélgetést: „kérem, ne za­varja a tolókocsim, mert en­gem sem zavar”. — Akadnak barátaim is. Édesanyámmal és húgommal élek együtt. B ár akadnak fizikai nehéz­ségei Gulyás Terézhek, de élete nyugodt és kiegyensúlyo­zott. K. K. helyen végzett Nk. Petőfi is­kola csapata a következő eredményeket érte el: Török­szentmiklósi válogatott ellen 3-10, Abonyi Somogyi isk. (testnevelés tagozatos) 6-14. Abonyi Gyulai iskola ellen 21-3. A körösi Fehér Gyöngyi kapta a legjobb mezőnyjáté­kosnak járó különdíjat. Tekehírek Rangos, jó mezőny gyűlt össze Budapesten a KSZDSZ országos felszabadulási teke- versenyre. Személyenként 60 vegyest dobtak a résztvevők.. Csapatversenyben (13 indu­ló volt): 5. Volánbusz ,(Nk.): Kis Sándor, Nagy Sándor, Tóth Sámuel, Balogh Balázs 1321 összfával. Egyéniben (78) a legjobb körösiek: 10. Tóth Ferenc 235; 12. Kis Sándor 233 fával. E versennyel való időpontütközés miatt később­re halasztották a Kecskeméti TE B—Volánbusz (Nk.) ösz- szevont megyei csapatbajno­ki mérkőzést. A megyei csapatbajnokság­ban, idegenben: DUTÉP (Kecskemét) B—Nk. Mészáros Tsz SK B 6-2 (2355-2191 fa). Már az elején vezetést szerez­tek a jobb vendéglátók. Egyé­ni pontszerzők: Nagy (391) és Szabó T. (391). „Megyénk körül” A Pest megyei futóhét ke­retében, 11 nap alatt össze­sen 475 kilométert tesznek meg a résztvevők. Március 29- én, csütörtökön 17.30 körül érkeznek Cegléd felől váro­sunkba, majd 30-án reggel 9 órakor indulnak tovább a vá­rosközpontból Törtei felé. Szerdai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Kinizsi—Ceglédi VSE, MNK-mérkőzéSi S. Z. Jogi tanácsadás Ma, március 23-án, délután 4 órakor, ingyenes jogi tanács­adást tartanak a Hazafias Népfront városi irodájában, a Dalmady Győző utca 5. szám alatt. Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá­ték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Szerelem nélkül. Színes, szinkronizált lengyel film, fél 6-kor. eh Szicíliái A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Jé­zus Krisztus, az embernek fia. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírfar

Next

/
Thumbnails
Contents