Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

I Facsemete és járdaszegély rr A tavasz beköszöntővel Isaszgen is megkezdték az utcák rende­zését, csinosítását, illetve a faültetést. A Madách utcai iskola nyolcadikos tanulói gyakorlati órákan négyszáz facsemetét ül­tetnek el. (Felső képünk.) Ugyancsak a napokban kezdték meg a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán a hiányzó járda- szegély építését. A tanács már minden ház elé odaszállította a betonlapokat és a homokot. Az elektromos művek eltávolította, áthelyezte az útban levő oszlopokat. Megtették az előkészülete­ket a háztulajdonosok is. Mint például a képünkön látható Svák Sándor, aki egy fölösleges akácot vág ki éppen. (Alsó ké­pünk.) Hancsovszki János felvételei Svéd és finn sEkotássfc Skandináv, elsősorban svéd filmekből vetítenek hat alko­tást áprilisban és májusban az archív filmklub nézőinek a gödöllői művelődési központ­ban. Az előadások mindig hét­főn és 19 órakor lesznek. Az első bemutató dátuma ápri­lis 2. Sjöströn 1920-ban forga­tott A halál kocsisa című filmjét láthatjuk. A svéd ren­dező leghíresebb filmjében a középkori legenda tematikáját vetíti ki a huszadik századba. A mai középkorúak még emlékezhetnek a nálunk is nagy sikert aratott Eqy nyáron át táncolt című filmre, egy nagyon szép diákszerelemről, amelyben két erkölcsi felfogás is megütközik. Ezt április 9-én pergetik le. Május 7-én Berg­man A csend című alkotása következik. Közöny és magány súlyos kérdéseiről szól a film. Sjöman Szégyenlős Charlie, május 14-ének programja. Polgárpukkasztó, sokkhatású film. Widerberg Gyerekkocsi, május 21-én. Widerberg már a neki öreg Bergman ellen ha­dakozik ... S végül, május 28- án egy finn film. Mollberg Bűnös dal a földről. Egy lapp­földi faluközösség mindennap­jairól. , Az archív filmklub vetíté­sei zártkörűek, csak bérlettel látogathatók. Bérlet 53 forin­tért kapható a művelődési központban. búcsúja A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központbfen teg­nap a hadkötelesség felső kor­határát elért férfiakat búcsúz­tatták. A színházteremben rendezett ünnepségen a város és a körzet obsitosai szép számban gyűltek össze. Az el­nökségben helyet foglaltak a városi tanács, a párt- és a KISZ-bizottság, valamint a ki­egészítő parancsnokság képvi­selői. Földi Sándor, a városi nép­frontbizottság elnöke ünnepi beszédében köszönetét mon­dott a haza fegyveres szolgá­latáért, s hangsúlyozta, hogy ne hagyják veszendőbe és fe­ledésbe merülni az évtizedek tapasztalatait. Őrizzék tovább­ra is emlékezetükben egykori csapatukat, ápolják a katona­barátságot. A miniszteri parancs felol­vasása után kitüntetést — Szolgálati Érdemérmet — ad­tak át, majd az Erkel Ferenc iskola és a zeneiskola műso­ra következett. Befejezésül emléklapokat osztottak ki. Mese—Világ Báb, bábelőadás Mese—Világ címmel rendez kiállítást májusban a Gödöl­lői Galéria, amelyhez kap­csolódóan pályázatot hirdet gyermekeknek bábok és báb­előadások díszleteinek készí­tésére. Egyénileg és csoporto­san lehet pályázni, egy vagy több bábbal, illetve díszlet­tervvel. A legjobbakat mutat­ják be a kiállításon, valamint módszertani vándorkiállítást állítanak össze, alkotóikat pe­dig hőlégballonos utazásid hívják meg május 27-án dél­előtt 10 órára. A beküldési határidő május 1. A nap prcgranifn Március 28-án: Gödöllő, művelődési köz­pont: Játékfoglalkozás Iskolaott­honos gyerekeknek, papírjáté­kok, hangjátékok, mozgásjáté­kok. Erkel Ferenc‘Általános Isko­la kulturális szemléje, 15 óra­kor. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Igaz Lajos parasztfestő kiál­lítása, megtekinthető 9—16 óráig. Konvoj. Színes amerikai kalandfilm. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! 4, 6 és 8 órakor. Azt hiszem, hogy az egész Galga mentén, de talán Pest megyében sem akadt boldo­gabb ember Széphalmi Pálné- nál és a bagi Muharay Elemér népi együttes ötven tagjánál. Boldogságuknak meg is volt az oka. A túrái Galgavidéke Áfész és a bagi Dózsa György Művelődési Központ népi együttese a szövetkezeti nép­táncosok X. országos találko­zójának Gödöllőn rendezett te­rületi döntőjén arany fokoza­tú minősítést kapott. Teljesült a vágyuk, amiért hosszú hóna­pokon át keményen dolgoztak. Vették a bátorságot — Együttesünk két évvel ezelőtt ezüst fokazatot ért el, ami tulajdonképpen négy évig érvényes — mondta Széphal- miné. az együttes vehetője —, ám úgy gondoltuk, hogy élünk a lehetőséggel és a mostani bemutatón próbát teszünk az arany oklevél megszerzésére. — Már elmúlt évi műsorunk — amely a Virágvasárnaptól pünkösdhétfőig címmel dol­gozta fel a néphagyományokat — sok elismerést hozott az együttesnek ezért vettük a báorságot, hogy Sokat arat­tam a nyáron címmel bemu­tatjuk a summássors sokszor elátkozott, de az idősek éle­tében még eleven emlékként élő, fiatalságukat idéző hetek, hónapok hagyományanyagát. Szokatlannak tűnt az elkép­zelés. Munkát, a mindennapi mezítlábas nyomorúság ese­ményeit színpadra állítani nem könnyű feladat, hiszen mindenki megszokta, hogy a hagyományőrző együttesek tagjai a régi paraszti világ ünnepeit, egy kicsit talán meg is szépítve, legdíszesebb, féltve őrzött ruháik ráncát rendbe szedve, ingeiket kike­ményítve, csizmáikat csillogó fényesre tisztítva állnak szín­padra. A lakodalom, a farsang, a kiszejárás, a regrutabál, a fo­nó, néha-néha a keresztelő vagy éppen a karácsonyi bet- lehemezés szokásai ismétlőd­nek rendre a színpadon, mert ezek az alkalmak voltaik vidá­mak, ezeken perdültek táncra a párok és nyíltak nótára az ajkak. Névtelen teremtők Summássors. Tíz-tizenkét éves lánykák, legénykék in­dulnak a domonyi báró vége- láthatatlanul nagy répaföldjé­re. Anyáik féltve engedik óikét, de kell a pénz. S ha vé­geznek a répában, kezdődik az aratás, és így lesz kenyér az asztalra, amit az aratóbál­ban kell és illik megköszönni. A bag iák mindezt dalaikkal mesélik el. És a színpad fényeiben, a nézőtér figyelő csendjében Svehla Pál citeramuzsíkája, Tóth Mihályné és Tóth Sán- dorné szólóéneke, Horváth Mi­hály, Skuczi László, Ambrus Attila tánca, Kékesi János, valamint László Zoltán gazdag­paraszthoz és bandagazdához illő komolysága, s velük együtt a Muharay-együttes egésze bizonyította, hogy a máig megmaradt munkáról szóló dalok és szokások névtelen teremtőinek, magának a nép­nek, a felnőtt és eltávozott nemzedékeknek volt ítélőké­pességük, el tudták dönteni, mi a szép, mi is a jó, az iga­zán ízléses. A mával megismertetni Az emberi emlékezet, az ide­gek és az ösztönök emlékeze­te csak az igazán jó dalokat, az igazán jó ritmusokat, a fe­lejthetetleneket őrizte meg. A zsűri tagjai — dr. Pesovár Endre néptánckutató, Maácz László újságíró, a Táncművé­szet című folyóirat főszerkesz­tője, Borbély Jolán, a Népmű­velési Intézet munkatársa, Olsvai Imre népzenekutató, valamint Varga Zoltán ko­reográfus — egységes volt a A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA­XI. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM 1984. MÁRCIUS 28., SZERDA Kulcsemberek a termelésben Az alkotókedv mozgósításáért Mint a szocialista brigád­mozgalomban részt vevők mindenütt, az ikladi Ipari Műszergyár dolgozói is sokat vártak a tavalyi országos meg­mozdulástól, a brigádvezelők tanácskozásától. Megoldást ke­restek számos problémájukra, az elavult értékelési rendszer megújítására, a termelés és a szocialista brigádok feladatai­nak összehangolására. A tanácskozáson született általános érvényű állásfoglalá­sok azonban csak utat mutat­hattak a továbblépés felé, a helyi sajátosságoknak, terme­lési viszonyoknak leginkább megfelelő új formákat maguk­nak kellett létrehozniuk. A vezetők felelőssége Az új munkaverseny-sza­bályzat összeállításakor az előkészítő bizottság — mely­ben a brigádvezetők, a gyár gazdasági, szakszervezeti és pártvezetői képviselték állás­pontjukat — arra törekedett, hogy olyan ösztönző rendszert dolgozzon ki a brigádmozga­lom számára, mely elősegíti a belső tartalékok felszínre ho­zását, s a termelésben konk­rét, mérhető eredmények el­éréséhez vezet. Kiss Ferenc, a vállalati szakszervezeti bizottság titká­ra a kialakulóban levő érté­kelési forma előnyeiről beszél. — A brigádmozgalom fel­élénkítése, aktívabbá, eredmé­nyesebbé tétele nem szakadhat el az egész gyár belső érde­Munkánk során gyakorta találkozunk témát ajánló em­berekkel. Ezt vagy azt írja meg, ha meri — jegyzik meg. Ugye maga sem Vállalja, pe­dig a város érdeke megkíván­ná — teszik hozzá. Jöjjön ve­lem a művelődési központhoz bagiak műsorának megítélé­sében. — Nem a gyűjtött anyag­nak a színpadra állításában láttam a legértékesebbet — mondta Borbély Jolán, hanem az azt megelőző gyűjtőmunká­ban, s annak a felismerésében, hogy a századforduló élmény­világát csak az egész falu kollektív emlékezetének felidé­zésével lehetett a mával meg­ismertetni, a holnap számára megmenteni. Sikerült felmu­tatni azt a maradandó érté­ket, ami néphagyornányaink- ban a legnagyobb: minden emberi közösség csak akkor igazi közösség, ha nemcsak a munkában, hanem a munka utáni szabad időben, a szóra­kozásban és mulatságban is együtt lehetnek a tagjai. Közösségi tudat Nem új felfedezés, de-a Mu­haray-együttes műsorának az erre a tényre való figyelmez­tetése volt talán a leghaszno­sabb tanulsága. Széphalminé tudatosan tette, amit tett, s hogy ez a tudatosság mennyire közösségi, azt így fogalmazta meg. — Ha a régi időkben a gye­rekeknek kialakulhatott ének­ben, táncban, öltözködésben az a szépérzékük, ízlésük, melynek a láttán még ma is elámulunk, akkor a ma embe­rének is el kell jutnia ide. A bagiak kiállták a próbát, s megközelítették az együttes­vezető által megfogalmazott célt. Fercsik Mihály keltségl rendszerének fejlesz-' tésétől, melyen már másfél esztendeje dolgozunk. A gyár­egységek önállóságának növe­kedésével a vezetők egyéni fe­lelőssége is megnőtt, hiszen aktivitásuk nagymértékben befolyásolja a vezetésük alatt álló egység eredményességét. Brigádon belül és kívül — így munkájuk arányában részesülhetnek anyagi elisme­résben is, a vezetők bérének emelésére csak az év negye­dik negyedében, a tervteljesí­tésnek megfelelő mértékben kerülhet sor. Az éves pré­miumnak is I csak nyolcvan százalékát vehetik fel, amíg nem bizonyos, hogy nyereség- tervünket elérjük. Most már egy-egy termelő- egység vezetője is közvetlenül érdekelt abban, hogy a szo­cialista brigádokban rejlő energiatartalékokat mozgósít­sa, hogy felajánlásaikkal az eredményességet növeljék. Az új munkaverseny-szabályzat szerint már a felajánlásokat is értékelni fogjuk, felmérjük, hogy kik találtak olyan hasz­nos feladatot maguknak, mely a vállalat céljainak eléréséhez fontos, s melynek megoldásá­val költségeinket csökkentik, vagy különösebb befektetés nélkül új értéket hozhatnak létre. — Év végén értékeljük majd a felajánlások végrehajtását, s ha égy brigád nem tudta megvalósítani elképzeléseit, a és onnan nézzen át a piac mel­lett húzódó gazos területre, micsoda kép tárul az ember elé — folytatja a harmadik. így hát szokásunkkal ellen­tétben ezúttal hét végi piaci szemlére indultunk. Mielőtt bekanyarodtunk volna a mű­emlék épület udvarára, a vá­rosi piac területére, feltekin­tettünk a mozi homlokzatára. Felirat nincs, csak villany­égők az egykori tábla helyén. Gondolkodóba esik az ember: talán vakírással lehet kifejez­ve, hogy Petőfi? A bejáratnál balra pince- nyílás van, valaha ajtó védte. Az idő vasfoga elmarta, s most nyitottan éktelenkedik. Benn a pincében tüzelőt tárol­nak, az ajtónyílás pedig tele gyúlékony szeméttel. Elég egy csikk vagy szál gyufa és sú­lyos tűz keletkezhet. A piacon élénk volt a fel­hozatal és a kereslet is. Külö­nösen a Galga völgy községei­ből: Hévizgyörkröl, G algahé­vízről jöttek őstermelők. De Valkóról, Vácszentlászlóról is érkezett áru, nem beszélve a szép számú Helybeliről. Több eladóval szót váltottunk, a gödöllői Födi Lajos fényes al­mákat, nagy szemű burgonyá­kat árult. Piacra csakis szépet szabad hozni, mondta, mert különben vihetem haza. Szembetűnő volt a ruházati cikkek bősége.' A kereskedők között is eleven volt az élet, amihez hozzásegített a tavaszi idő. A kenyeresnél hosszú sor kígyózott. A bódé oldalához léptünk és lépéssel mértük le az első szeméthalmaz távolsá­gát. öt lépésre található. Nem a kenyerestől ered! Körbejárva a piacon, né­hány termék árát feljegyez­tük. A burgonya kilója 8 és 13 forint között kelt el. A to­jás daratya 2,50, a piros retek csomója 12—15, a saláta 14, a spenót 36, a sóska 56. a dug- hagyma — fajta és minőség szerint — 40, 48, 52 forint volt. Csiba József már megszerzett pontszámából is veszít. A verseny tehát nyílt lesz, s valamennyiünk érdekében folyik. Tekintettel arra, hogy csaknem 140 szo­cialista brigád vesz részt a mozgalomban, komolyan befo­lyásolhatják munkájukkal a vállalati nyereség mértékét, s ha sikerül a tervünket túltel­jesíteni, nemcsak a nyereség- részesedés, hanem a kiváló és aranykoszorús brigádok jutal­mazására szánt összeg is nőni fog. — Igaz ugyan, hogy ebben a formában a kiváló brigád címért nem lesz elegendő a ki­írt követelményeknek eleget tenni, hiszen a pontszámok döntenek, a leghasznosabb fel­ajánlást, legmagasabb szinten végrehajtóké az első helyezés. — Még két új ösztönzési formát vezetünk be ebben az évben, mindkettőt hasonló céllal, az egyéni kezdeménye­zőkészség növelése végett. Tekintettel arra, hogy egy-egy részleg, szalag, kisebb terme­lőegység életében is mindig akadnak kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó dolgozók, akik jó példájukkal, személyiségükkel pozitív hatást gyakorolnak munkatársaikra, új címet ala­pítottunk. — Kulcsembereknek nevez­zük ezeket a munkatársainkat, akik — bárhol foglalják is el helyüket a termelésben — cél- tudatosságukkal, szakértel­mükkel alapvetően meghatá­rozzák környezetük számára á mértéket. Természetesen erre a címre vezetők nem pályáz­hatnak, hiszen nekik munka­körük folytán is kulcspozíciót kell betölteniük a gyár életé­ben. — Hetvenötön nyerhetik el idén a kulcsember címet, amely havi ötszáz forint dotá­cióval jár, s csak egy évig vi­selheti az elismerést a válasz­tott. Már most forró viták zajlanak a dolgozók között, mert egy-egy egységben la vezetőség tesz ugyan javasla­tot a közösségnek, hogy kiket tart érdemesnek a címre, de a dolgozók maguk választják ki legjobbjaikat. Reméljük, hogy a kulcsember kategória megteremtése nemcsak az anyagi előnyökért való versen­géshez vezet majd, hanem bi­zonyos szakmai normák kiala­kulásához, a munkaerkölcs megerősödéséhez is. Vállalati nívódíj — Másik kezdeményezésük a vállalati nívódíj alapítása volt, melyet az ez évi ered­mények alapján, jövőre ítél majd először oda a két leg­jobb pályázónak a zsűri. Az egyenként tízezer forintos pénzjutalommal járó díjakat az a dolgozó nyerheti el, aki akár gyártmányfejlesztés, akár importalapanyag-helyettesítés, a munkafeltételek javítása, vagy technológiai I újítás révén a legnagyobb gazdasági hasz­not hajtotta ötletével a gyár­nak. A felső vezetőkön kívül mindenki pályázhat, így ki­sebb munkacsoportok, brigá­dok is. Olyan munka is nívó­díjat nyerhet, amelyet újítás­ként is benyújtottak már. S bár az ikladi Ipari Mű­szergyár szocialista brigádjai nak. szakszervezetének mű­ködéséről eddig is csak elis­merően nyilatkozhattak ‘me- gyeszerte — legutóbb a kere- pestarcsai kórház kardiológiai őrzőjének társadalmi munká­ban való felszereléséről ad­tunk hírt — valószínű, hogy az új feltételrendszer alapo­san hozzá fog járulni a gyár további fejlődéséhez, a gazda­sági eredmények növekedésé­hez. Márványi Ágnes ISSN 0133—1957 (GödöU8i Hírlap) Keresksdslsui őrjárat Szép áruk, csúf környezet A paraszti világ ünnepei Dalokban elmesélt történelem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents