Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-28 / 74. szám

6 1384. MÁRCIUS 38., SZERDA I TP ..J". .rj-=rs-.Tr-.7".- :■ liz NAP Rendeletéiből A közterület-felügyeletről a 16/1984. (III. 18.) MT. rende­let intézkedik. (Magyar Köz­löny 11. száma.) A külkereskedelmi tevé­kenységre jogosult vállalatok átképzéséről, a szabad árfor­mába tartozó díjak tervezett emelésének előzetes bejelen­tési kötelezettségéről, és az árformákról szóló korábbi rendelkezés módosításáról, ugyancsak a Magyar Közlöny 11. számában jelent meg a 3/1984. (III. 18.) AH., a 4/1984. (III. 18.) AH., és az 5/1984. (III. 18.) ÁH. sz. rendelet. A Közművelődési Alap cél- támogatási keretéből történő igénylésekről és a pályázati felhívás mikéntjéről az egye­temi, főiskolai oktatók, hall­gatók és kulturális szakembe­rek számára külföldi tanul- mányutakra, fontos közlemé­nyek jelentek meg, a Művelő­dési Közlöny 5. számában. Jogi tanácsok« a Szabadságon, nyugdíj előtt • A jó hírnév védelme Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL # Nyugdíjazás esetén a sza­badság megváltható-e pénzzel? Január 1 óta nyugdíjas vá­ci olvasónk felmondási ideje 3 hónap volt, s ez alatt nem kellett dolgoznia. Ezt az in­tézkedést nagyon méltányos­nak tartja, mégis azt gondol­ja: nem igazságos, hogy 4 nap ki nem vett fizetett szabadsá­gát erre hivatkozva nem ad­ták ki, s pénzben sem váltot­ták meg. Kéri, tájékoztassuk, megillette volna-e egész évi szabadsága, vagy legalább an­nak a még munkában töltött időre járó arányos része. Pénzben kell kifizetni a sza­badságot, ha a dolgozó mun­kaviszonya év közben meg­szűnt, vagy munkaviszonya a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetve sorkatonai szolgálatra hívták be, és a munkáltatónál eltöltött idővel Döntött a Legfelsőbb Bíróság Indokolatlan elbocsátás Egy mezőgazdasági terme­lőszövetkezet gépkocsivezető­jét üzemanyag-túlfogyasztás miatt fegyelmi büntetésül előbb kétezer forint kártérítés fizetésére kötelezték, majd néhány nap múlva elbocsá­tották. Terhére rótták, hogy munkáját az utasítás ellenére két napon át nem végezte el, a gondjára bízott autót a mű­helybe motorcserére nem vit­te be, majd többszöri felszó­lításra sem adta át váltótár­sának. A sofőr vétlenségét hangoztatta, és a büntetés mérsékléséért előbb a munka­ügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz for­dult, de elutasították. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely mind a kártérítésre, mind az elbocsátásra vonat­kozó fegyelmi határozatot ha­tályon kívül helyezte. A döntés indoklása szerint a bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy műszaki hibája miatt a kocsi túl sok üzemanyagot fogyasztott. A sofőr menetlevelén jelentette: A motor eszi az olajat, nincs benne erő, sokat fogyaszt. Az autót a hiba bejelentése után több mint két hétig nem von­ták ki a forgalomból, hanem üzemben tartották. Ez azon­ban nem róható a sofőr terhé­re, tehát gondatlan károko­zást nem követett el. A tsz alaptalanul állítja, hogy dolgozója két napig nem vett részt a munkában, mert bebizonyosodott, hogy az egyiken tizenhat órát dolgo­zott, a másikon pedig utasí­tásra motorcserére a kocsit a műhelybe bevitte, ott azonban a szükséges lemosást vízhiány miatt nem tudták elvégezni. Tehát a csere elmaradásáért a sofőr nem vonható felelős­ségre, mert a munka feltéte­leinek biztosítása, megszerve­zése a munkáltató feladata. Ha pedig ezt nem teljesíti, mulasztásának következmé­nyeit nem háríthatja át dol­gozójára. Ugyancsak nem hibáztat­ható a gépkocsivezető, amiért a szállításvezető utasításának, hogy a kocsit saját költségén töltse fel üzemanyaggal, nem tett eleget, és az autót késve adta át váltótársának. Az il­letőt nem találta otthon, és amikor előkerült, csak teli tankkal volt hajlandó az autót átvenni, neki pedig a feltöl­tésre nem volt pénze. A mun­káltatónak a gazdálkodással kapcsolatos valamennyi költ­séget viselnie kell, még át­menetileg sem háríthatja dol­gozójára. K. S. arányos szabadságot nem kap­ta meg. Ha azonban a dolgo­zót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munka alól, a szabadságot — pénzbeli meg­váltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. A kötelező fel­mentés tartama egyhónapos felmondási idő esetén tizen­nyolc nap, kéthónaposnál hu­szonegy, három hónap esetén huszonnégy, négy hónap vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc nap. Olvasónkat a munka alól a kötelező felmentés, és a ki nem adott szabadság együttes idejénél lényegesen hosszabb időre mentették fel, így a ki nem vett szabadság visszatar­tása — az előzőekben ismer­tetett jogszabály szerint — jogos. 0 A hibás kádervélemény esetén megilleti-e a dolgozót a Jó hírnév védelme? A dolgozóról kialakított vé­leményéről a munkáltatónak kötelessége az érdeklődő vál­lalatot megfelelően tájékoztat­ni. Ebben az esetben sem lép­heti túl az információ azokat a kereteket, amelyek a válla­lat vezetőit megilletik. Ä bírósági gyakorlat szerint, valakinek a munkájával kap­csolatos, képzettségére és ké­pességeire vonatkozó, valótlan, vagy megtévesztő közlés; — jellemzés, tájékoztatás, véle­mény — a Polgári Törvény- könyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti, önma­gában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyen­nek, ha valótlan állításokon alapszik, nyíltan, vagy bur­koltan ilyesmit fejez ki, to­vábbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad le­hetőséget. K. J. panaszos olvasónk, amennyiben nem tartja igaz­nak a kádervéleményt, fordul­jon a bírósághoz jó hírneve vé­delme érdekében. • Mennyit dolgozhatnak a nyugdíjasok? Január 1-től nyugdíjas K. M. dabasi olvasónk, de máris hívták vissza volt vállalatá­hoz, ahol lakatosként dolgo­zott. Ügy tudja, ebben a mun­kakörben évenkint 840 órát foglalkoztathatják, most vi­szont azt hallotta 1260 órát. Ezzel kapcsolatban kéri vála­szunkat. A nyugdíjasok foglalkozta­tását szabályozó rendelkezések 1983. január 1-i hatállyal ked­vezően megváltoztak. A sza­bályozás szerint, a munkavi­szonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy bedolgozó­ként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkant­sági nyugdíjas nyugdíját min­den naptári év 1. napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatási ideje a nap­tári év folyamán a 260 órát — és ezen belül elért keresete a 60 ezer forintot — nem ha­ladja meg. Ha a nyugdíjast olyan munkakörben foglalkoz­tatják, amelyben a munkaidő nem mérhető, vagy amelyben a munkajogi szabályok a kö­telező munkaidőt nem hatá­rozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját, egy órai foglalkozásként kell számítás­ba venni. Ha a dolgozó év közben megy el nyugdíjba, a foglal­koztatási keretet annyiszor 105 órával — a keresetösszeget pedig annyiszor Ötezer fo­rinttal — kell csökkenteni, ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig eltelt. Dr. M. J. Tévedni lehet Nagy volt az ijedt:ég az egyik postahivatalban, amikor a na­pi zárás után tízezer forint hiányzott. A késő estig tartó vizsgálat megállapította: egy vállalat részére 26 ezer forint értékű okmánybélyeget vásá­roltak. Az illető azonban az igénylőlapon 26 ezer forint ok­mánybélyeget, de csak 16 ezer forint ellenértéket tüntetett fel. A hibát a postáskisasszony nem vette észre, és 16 ezer forintért 26 ezer forint névértékű ok­mánybélyeget adott ki. A vállalat azonban, amelynek alkalmazottja a bélyegeket vá­sárolta, a tévedést nem volt hajlandó elismerni, és a tízezer forintot kifizetni. A postaigaz­gatóság kénytelen volt beperel­ni. Az első fokon ítélkező bíró­ság igen alapos bizonyítási el­járást folytatott le. Kihallgatott mindenkit, aki a bélyegek ki­adásában és átvételében közre­működött. A bírói pulpituson pedig ott feküdt az írásos bi­zonyíték: a hibásan kitöltött igénylőlap. Ennek eredménye­ként mind az első fokú bíróság, mind pedig fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a peresített tízezer forint, vala­mint hatszáz forint fellebbezé­si illeték megfizetésére köte­lezte. Az ügyész szemszögéből az ifjúkori alkoholizmusról Indítóokok és következmények NEM MINT alkohológus, egyszerűen mint gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész kerülök — sajnos, egyre többször — kapcsolatba az alkoholizmus­sal. Ügy látom: nagy szükség lenne az összefogásra mind­azok részéről, akik e korosz­tály nevelésére vállalkoztak. A fiatalság körében ugyanis növekszik az alkoholfogyasz­tás. Elég talán csupán egy fő­városi felmérés adataira hi­vatkozni, amely szerint a szakmunkástanuló fiatalok 83 százaléka iszik rendszeresen. Az egyik szakmunkásképző intézet 483 tanulója közül — saját bevallásuk szerint — 400-an fogyasztanak alkalom­szerűen szeszes italt —, s ami a legfeltűnőbb; 105 tanuló a szüleitől kap erre pénzt... A kutatások tapasztalata szerint többféle ok miatt kez­denek inni a fiatalok. Első­ként a szülők alkoholizmusát kell említeni. Pest megyében a nyilván­tartott hat és fél ezer veszé­lyeztetett gyermek közül minden másodiknak a szülője alkoholista. A vecsési községi tanács gyámhatóságánál is­mert veszélyeztetett kiskorúak 30—40 százaléka a szülők al­koholizmusa miatt vált azzá. Az ilyen szülők személyisé­ge labilis, életvezetése meg­bízhatatlan, viselkedése szél­sőséges. gyakran közösségelle­nes, sőt. nem kevés esetben a bűnözéshez is elvezet. S bár nem törvényszerű, hogy az iszákos szülő példáját a gyer­meknek követnie kell, a ne­gatív szülői példa mégis ren­geteg veszélyt rejt magában. A gyermekek a környezetükből önmaguk aligha képesek ki­törni, többnyire kulturális el­maradottságuk potenciális al­koholistává teszi őket. A VIZSGALATOK megálla­pítása szerint a fejlődésben levő fiatalkorú tudatára és magatartására károsan hat az alkoholizáló szülő példája, ezt bizonyítja, hogy az alkoholis­ták körülbelül 54 százaléka a szülőktől vette át az ivási szokásokat, s az is, hogy az italra szokott Il-*-13 éves (!) kiskorúak 78 százalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Nem kevés esetben fordul elő, amikor a szülők szoktat­ják rá gyermekeiket az italra. Az ilyen felelőtlenség súlyára és várható következményeire mutat rá az a reprezentatív felmérés, amelynek adatai szerint a megkérdezett 10 év körüli gyermekek 62 százalé­ka már szülői beleegyezéssel fogyasztott alkoholt. Egy tanulmány szerint a megkérdezett 107 általános is­kolás gyermek 94,3 százaléka már több alkalommal fo­gyasztott alkoholt, s csupán néhányra tehető azoknak a száma, akik csak kóstolásig jutottak el. Arra a kérdésre, hogy életükben mikor fo­gyasztottak először szeszes italt, 48-an nem tudtak felel­ni, 16-an viszont 3—4 éves korban, 13-an pedig 11—12 éves korban jelölték meg az alkohollal való közvetlen ta­lálkozás időpontját. Kitűnt továbbá, hogy 8—9 évesek a likőrt kedvelik, mert kellemes íze van, a sört nem szeretik. A 12—14 éves gyermekek már többféle italt fogyasztottak. Ha időben nem figyelünk fel e kóros jelenségre, köny- nyen vezethet ijesztő követ­kezményekre. A fővárosi gyer­mekkórház toxikológiai osztá­lyára felvett tizenegy alkohol­mérgezett gyermek közül egy 3 éves, egy 7 éves, a többi 10, illetve 12—13 éves volt. Ám ide csak a legsúlyosabb ese­tek kerülnek be, a kevésbé veszélyesek nem. NEM VITAS: az alkoholfo­gyasztást elutasító személyi­ség kialakítását már az alsó­tagozatban meg kell kezdeni. Megszívlelendők az alkoholiz­mus elleni küzdelem egykori nagy harcosa, dr. Arató Emil orvos szavai: Az egész propa­gandát a gyermekekre s nem is a serdülőkre vagy az ifjak- ra kell építeni. Vagyis azok­ra, akik még nem isznak. Be­léjük kell plántálni, hogy az alkoholizmus szétrombolja az embert, a társadalmat. Erre kell oktatni őket az első osz­tálytól — az egyetemig. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az alkohol, illetve az alkoholizálás mellett új veszélyek is fenyegetik gyere­keink egészséges és harmo­nikus fejlődését. Sajnos, sza­porodik azoknak a fiatalok­nak a száma, akik különböző orvosságokat alkohollal együtt fogyasztanak. A visszaélések számának növekedése ellenére ez a je­lenség ugyan elszigetelt, hi­szen viszonylag kevés fiatalt érint, veszélyessége miatt azonban mégsem becsülhető le. Tapasztaljuk például, hogy mind gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre olyan fiata­lok, akik a szipózás következ­tében súlyos egészségromlást szenvedtek. E szenvedélynek eddig az országban már har­minc fiatal halálos áldozata volt. AZ OKOK ismét csak össze­tettek. Némely családban el­hanyagolják a gyermekek ta­nulmányi előmenetelének szá­monkérését, szabad idejük, baráti körük figyelemmel kí­sérését. A szülői figyelmetlen­ség könnyen vezethet a ta­pasztalatlan fiatalok rossz irányba fordulásához. A társtalanság vagy ép­pen a bandákba verődés, a csavargás, a céltalan időtöltés gyakori velejárója az alkohol- fogyasztás és ennek gyógysze­res változata. Egy bírósági ügyből: a fiatalkorúak betör­tek a raktárba és onnan 15 kg oldószeres ragasztót vittek el. A banda tagjai a ragasztót zacskóba öntötték és szipóz- tak. Másik ügyben négy fia­talkorú múlt év nyarától he­tekig nem dolgozott. Idejüket csavargással töltötték, felvált­va szipóztak és alkoholizáltak. A csövező társaság lopásból származó pénzből biztosította létfenntartását, szórakozását. Ügyükben felelősségrevoná- sukra, a szükséges gyógykeze­lésükre és gondozásukra tör­tént intézkedés. Dr. Orel! Ferenc János főügyészségi ügyész, az Országos Alkoholellenes Klubbizottság tagja Van lehetőség a bővítésre Benépesültek a vízpartok, s ez a tél utolsó hideg le­heletével viaskodó tavasz csalhatatlan jele. Igaz, a ke­szegek még nem nagyon igyekeznek az ébredéssel, a pontyok azonban már — ha néha álmosan is — egyre jobban kapnak. Innen is, onnan is érkeznek a hírek, hogy a vermelöhelyek közelében szépen akadnak a ter­metesebbek. Jelenleg csukát március 31-ig, süllőt, kő­süllőt, balint április 30-ig, kecsegét pedig június 30-ig nem szabad fogni az országos horgászrend előírásai sze­rint, kivételt csak azok a helyek jelentenek, ahol a szabályok másként rendelkeznek. Telepítések Néhány nappal ezelőtt tar­totta soronkövetkező ülését a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága, fontos témákat tárgyalva. A legutóbbi megbeszélés óta eltelt időszak eseményeiről Miseta János, az IB titkára számolt be. Elmondta, hogy a megye egyik legnépszerűbb horgászvizébe, a tassi V. és VI. területre legutóbb 2 ton­na háromnyaras pontyot és 7 ezer előnevelt csukaivadékot telepítettek. Délegyházán pontyból 33 tonna, csukából 15 ezer, süllőfészekből 62, pisztrángból 1500 került ki­helyezésre. Emellett a Buda­pesti IB is telepített 2 tonna pontyot. A jelenlevők megtudhatták azt is, hogy a tavalyi elszá­moltatások befejeződtek, de az egyesületek egy harmada csak többszöri felszólításra tett eléget kötelezettségének. Ezért az IB olyan döntést ho­zott, hogy akik késve fizették be a pénzt, a jövőben csak készpénzfizetés ellenében kap­hatnak területi jegyeket és más értékcikkeket. Tasson befejeződött a halőri tartózkodó -felújítása és a te­reprendezás, amelyre 335 ezer forintot költöttek. Kihelyeztek egy szemétgyűjtő konténert is. Módosult a napijegyek kiadá­sa ezen a területen: jelenleg a 24 órára érvényes területi engedély a halőröknél váltha­tó. Halpusztulásról eddig csak egyetlen egyesületből, I ötről érkezett jelentés. Az intéző bizottság azonnali segítséget nyújtott a további bajok elke- rülésíáre, eredménnyel. Szabályszegők Az elhangzottak után a testület tagjai megvitatták az IB titkárának beszámolóját. Többen javasolták, hogy azok az egyesületek, amelyek kés­ve számolnak el, ne kapjanak országos területi jegyet sem. Ugyancsak döntöttek arról, hogy az idén az elnököknek és a titkároknak közös meg­beszélést rendeznek, ezzel is javítva a vezetőségek tájé­kozottságát Felszólalt Czinczok György, az IB elnöke is, aki egyebek között köszönetét fejezte ki azért, mert valamennyi közös­ség határidőre leadta a fogási naplókat, ezzel könnyítve meg az intéző bizottság munkáját. A halasításokkal kapcsolat­ban többen szóvá tették, hogy meg kellene fontolni: a jövő­ben ne a ráckevei híd lábá­nál engedjék be a telepítésre kerülő pontyokat, mert azok bandába verőéve ott marad­nak, s így nemcsak a horgá­szok, hanem a rabsicok is alaposan megtizedelik az állo­mányt. Többen látták, hogy a leggondosabb őrzés ellenére is a hajójavítók hálóztak. Más vélemény szerint csak ez a te­rület alkalmas a halaik behe­lyezésére, mert itt legalább szem előtt vannak, s ez némi­leg visszatartja a szabályokat megszegőket. A víz ezen a szakaszon mintegy 2 méterre a parttól meglehetősen mély, így a pontyoknak lehetőségük van a megbúvásra, s az ilyen alacsony vízállásnál sem fe­nyeget az oxigénhiány. Gerencsér Endre, a megyei tanács halászati felügyelője azt említette, hogy tapasztala­tai szerint több egyesületben nem mérlegelik megfelelően a vízterület eltartó képességét, s gyakorlatilag túlzsúfolják eze­ket a tavakat. Emiatt fennáll a telepítés utáni pusztulás ve­szélye. — tavaly 3—4 helyről érkezett is ilyen jelzés. Meg­oldásként az év közbeni több­szöri kihelyezést javasolta. Jó példaként említette a Sasad Tsz HE tevékenységét. Ez a kollektíva a víztározó ala­csony vízállása miatt úgy dön­tött, hogy most nem telepíte­nek egyetlen halat sem, nem vállalva a rendkívül nagy kockázatot. Elhangzott, hogy a telepíté­seket a horgászok által befi­zetett pénzekből fedezik, így nemcsak a vezetőségek, ha­nem minden tag érdeke, hogy a drága pénzért vásárolt állo­mányt védje. Hogy a jövő­ben minél ritkábban okozzon pusztulást a meggondolatlan behelyezés, a titkárok és elnö­kök részére tartandó megbe­szélésre meghívják a KÖVIZ- IG szakemberét, aki gyakorla­ti tanácsokat is ad majd a részvevőknek. Fejlesztés , Az intéző bizottság megtár­gyalta azt a beszámolót is, amelyet a testület a MOHOSZ elnökségének kérésére készí­tett a Budapest környéki hor­gászati lehetőségekről és az igényekről. Megyénk sajátos helyzetben van, hiszen a szű- kebb, pátriánkban élők mellett a fővárosi horgászoknak is he­lyet kell adni a halfogásra. Emiatt nagyon sok a napije­gyes, és sokan vannak azok, akik bár nem megyénkben él­nek, de több-kevesebb rend­szerességgel, éves területi jegy birtokában itt horgásznak. A leglátogatottabbak a Rác­kevei Duma-ág és a délegyhá- zi tavak. Az előbbin 30 egye­sület. több mint húszezer tag­gal működik, a halasítás rendszeres, s a halgazdálko­dási szakbizottság rövidesen önellátó lesz a telepítésekben. Gondot okoz, hogy egyes ré­szeken annyira beépített a part,, hogy nem lehet megkö­zelíteni a vizet. A most folyó kotrási munkák után lehető­ség van a mindenki előtt nyi­tott területek bővítésére. Ami a távlatokat illeti: Dél­egyházán helyes lenne egy ön­álló halgazdálkodási bizottság megalakítása. Ugyancsak nagy előrelépést jelentene, ha a ka­vicstermelés befejezése után a Kiskunlacháza és Bugyi kö­zötti mintegy 250 hektá^ps vízterület IB-kezelésbe kerül­ne, s ezen a részen szintén sok napijegyes horgászt lehetne fogadni. Megyénkben jelenleg 6 olyan egyesület van, amelynek nincs saját vize. Ezért az inté­ző bizottság felhívta e közös­ségek tagjainak figyelmét, hogy a délegyházi tavakra éves területi engedélyt tud számukra biztosítani. Felszólalt a vitában Stadler András. A megyei pártbizott­ság képviseletében elmondta, hogy szűkebb pátriánk politi­kai vezetése a szabad idő tar­talmasabb eltöltése érdekében fontosnak tartja a horgász­mozgalom további fejlesztését, s a halfogási lehetőségek bő­vítését. Minden támogatást megadnak a már említett 250 hektáros terület horgászkeze­lésbe vételére. Furucz Zoltán Vereszki János

Next

/
Thumbnails
Contents