Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-28 / 74. szám
6 1384. MÁRCIUS 38., SZERDA I TP ..J". .rj-=rs-.Tr-.7".- :■ liz NAP Rendeletéiből A közterület-felügyeletről a 16/1984. (III. 18.) MT. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 11. száma.) A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok átképzéséről, a szabad árformába tartozó díjak tervezett emelésének előzetes bejelentési kötelezettségéről, és az árformákról szóló korábbi rendelkezés módosításáról, ugyancsak a Magyar Közlöny 11. számában jelent meg a 3/1984. (III. 18.) AH., a 4/1984. (III. 18.) AH., és az 5/1984. (III. 18.) ÁH. sz. rendelet. A Közművelődési Alap cél- támogatási keretéből történő igénylésekről és a pályázati felhívás mikéntjéről az egyetemi, főiskolai oktatók, hallgatók és kulturális szakemberek számára külföldi tanul- mányutakra, fontos közlemények jelentek meg, a Művelődési Közlöny 5. számában. Jogi tanácsok« a Szabadságon, nyugdíj előtt • A jó hírnév védelme Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL # Nyugdíjazás esetén a szabadság megváltható-e pénzzel? Január 1 óta nyugdíjas váci olvasónk felmondási ideje 3 hónap volt, s ez alatt nem kellett dolgoznia. Ezt az intézkedést nagyon méltányosnak tartja, mégis azt gondolja: nem igazságos, hogy 4 nap ki nem vett fizetett szabadságát erre hivatkozva nem adták ki, s pénzben sem váltották meg. Kéri, tájékoztassuk, megillette volna-e egész évi szabadsága, vagy legalább annak a még munkában töltött időre járó arányos része. Pénzben kell kifizetni a szabadságot, ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt, vagy munkaviszonya a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetve sorkatonai szolgálatra hívták be, és a munkáltatónál eltöltött idővel Döntött a Legfelsőbb Bíróság Indokolatlan elbocsátás Egy mezőgazdasági termelőszövetkezet gépkocsivezetőjét üzemanyag-túlfogyasztás miatt fegyelmi büntetésül előbb kétezer forint kártérítés fizetésére kötelezték, majd néhány nap múlva elbocsátották. Terhére rótták, hogy munkáját az utasítás ellenére két napon át nem végezte el, a gondjára bízott autót a műhelybe motorcserére nem vitte be, majd többszöri felszólításra sem adta át váltótársának. A sofőr vétlenségét hangoztatta, és a büntetés mérsékléséért előbb a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz fordult, de elutasították. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mind a kártérítésre, mind az elbocsátásra vonatkozó fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte. A döntés indoklása szerint a bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy műszaki hibája miatt a kocsi túl sok üzemanyagot fogyasztott. A sofőr menetlevelén jelentette: A motor eszi az olajat, nincs benne erő, sokat fogyaszt. Az autót a hiba bejelentése után több mint két hétig nem vonták ki a forgalomból, hanem üzemben tartották. Ez azonban nem róható a sofőr terhére, tehát gondatlan károkozást nem követett el. A tsz alaptalanul állítja, hogy dolgozója két napig nem vett részt a munkában, mert bebizonyosodott, hogy az egyiken tizenhat órát dolgozott, a másikon pedig utasításra motorcserére a kocsit a műhelybe bevitte, ott azonban a szükséges lemosást vízhiány miatt nem tudták elvégezni. Tehát a csere elmaradásáért a sofőr nem vonható felelősségre, mert a munka feltételeinek biztosítása, megszervezése a munkáltató feladata. Ha pedig ezt nem teljesíti, mulasztásának következményeit nem háríthatja át dolgozójára. Ugyancsak nem hibáztatható a gépkocsivezető, amiért a szállításvezető utasításának, hogy a kocsit saját költségén töltse fel üzemanyaggal, nem tett eleget, és az autót késve adta át váltótársának. Az illetőt nem találta otthon, és amikor előkerült, csak teli tankkal volt hajlandó az autót átvenni, neki pedig a feltöltésre nem volt pénze. A munkáltatónak a gazdálkodással kapcsolatos valamennyi költséget viselnie kell, még átmenetileg sem háríthatja dolgozójára. K. S. arányos szabadságot nem kapta meg. Ha azonban a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munka alól, a szabadságot — pénzbeli megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. A kötelező felmentés tartama egyhónapos felmondási idő esetén tizennyolc nap, kéthónaposnál huszonegy, három hónap esetén huszonnégy, négy hónap vagy ennél hosszabb felmondási időnél harminc nap. Olvasónkat a munka alól a kötelező felmentés, és a ki nem adott szabadság együttes idejénél lényegesen hosszabb időre mentették fel, így a ki nem vett szabadság visszatartása — az előzőekben ismertetett jogszabály szerint — jogos. 0 A hibás kádervélemény esetén megilleti-e a dolgozót a Jó hírnév védelme? A dolgozóról kialakított véleményéről a munkáltatónak kötelessége az érdeklődő vállalatot megfelelően tájékoztatni. Ebben az esetben sem lépheti túl az információ azokat a kereteket, amelyek a vállalat vezetőit megilletik. Ä bírósági gyakorlat szerint, valakinek a munkájával kapcsolatos, képzettségére és képességeire vonatkozó, valótlan, vagy megtévesztő közlés; — jellemzés, tájékoztatás, vélemény — a Polgári Törvény- könyvben meghatározott, jó hírnév sérelmét jelenti, önmagában az értékelés, mérlegelés csak akkor tekinthető ilyennek, ha valótlan állításokon alapszik, nyíltan, vagy burkoltan ilyesmit fejez ki, továbbá, ha megtévesztő jellegű, s téves következtetésre ad lehetőséget. K. J. panaszos olvasónk, amennyiben nem tartja igaznak a kádervéleményt, forduljon a bírósághoz jó hírneve védelme érdekében. • Mennyit dolgozhatnak a nyugdíjasok? Január 1-től nyugdíjas K. M. dabasi olvasónk, de máris hívták vissza volt vállalatához, ahol lakatosként dolgozott. Ügy tudja, ebben a munkakörben évenkint 840 órát foglalkoztathatják, most viszont azt hallotta 1260 órát. Ezzel kapcsolatban kéri válaszunkat. A nyugdíjasok foglalkoztatását szabályozó rendelkezések 1983. január 1-i hatállyal kedvezően megváltoztak. A szabályozás szerint, a munkaviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, vagy bedolgozóként foglalkoztatott öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év 1. napjától mindaddig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatási ideje a naptári év folyamán a 260 órát — és ezen belül elért keresete a 60 ezer forintot — nem haladja meg. Ha a nyugdíjast olyan munkakörben foglalkoztatják, amelyben a munkaidő nem mérhető, vagy amelyben a munkajogi szabályok a kötelező munkaidőt nem határozzák meg, az elért kereset minden 50 forintját, egy órai foglalkozásként kell számításba venni. Ha a dolgozó év közben megy el nyugdíjba, a foglalkoztatási keretet annyiszor 105 órával — a keresetösszeget pedig annyiszor Ötezer forinttal — kell csökkenteni, ahány teljes naptári hónap a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig eltelt. Dr. M. J. Tévedni lehet Nagy volt az ijedt:ég az egyik postahivatalban, amikor a napi zárás után tízezer forint hiányzott. A késő estig tartó vizsgálat megállapította: egy vállalat részére 26 ezer forint értékű okmánybélyeget vásároltak. Az illető azonban az igénylőlapon 26 ezer forint okmánybélyeget, de csak 16 ezer forint ellenértéket tüntetett fel. A hibát a postáskisasszony nem vette észre, és 16 ezer forintért 26 ezer forint névértékű okmánybélyeget adott ki. A vállalat azonban, amelynek alkalmazottja a bélyegeket vásárolta, a tévedést nem volt hajlandó elismerni, és a tízezer forintot kifizetni. A postaigazgatóság kénytelen volt beperelni. Az első fokon ítélkező bíróság igen alapos bizonyítási eljárást folytatott le. Kihallgatott mindenkit, aki a bélyegek kiadásában és átvételében közreműködött. A bírói pulpituson pedig ott feküdt az írásos bizonyíték: a hibásan kitöltött igénylőlap. Ennek eredményeként mind az első fokú bíróság, mind pedig fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a peresített tízezer forint, valamint hatszáz forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. Az ügyész szemszögéből az ifjúkori alkoholizmusról Indítóokok és következmények NEM MINT alkohológus, egyszerűen mint gyermek- és ifjúságvédelmi ügyész kerülök — sajnos, egyre többször — kapcsolatba az alkoholizmussal. Ügy látom: nagy szükség lenne az összefogásra mindazok részéről, akik e korosztály nevelésére vállalkoztak. A fiatalság körében ugyanis növekszik az alkoholfogyasztás. Elég talán csupán egy fővárosi felmérés adataira hivatkozni, amely szerint a szakmunkástanuló fiatalok 83 százaléka iszik rendszeresen. Az egyik szakmunkásképző intézet 483 tanulója közül — saját bevallásuk szerint — 400-an fogyasztanak alkalomszerűen szeszes italt —, s ami a legfeltűnőbb; 105 tanuló a szüleitől kap erre pénzt... A kutatások tapasztalata szerint többféle ok miatt kezdenek inni a fiatalok. Elsőként a szülők alkoholizmusát kell említeni. Pest megyében a nyilvántartott hat és fél ezer veszélyeztetett gyermek közül minden másodiknak a szülője alkoholista. A vecsési községi tanács gyámhatóságánál ismert veszélyeztetett kiskorúak 30—40 százaléka a szülők alkoholizmusa miatt vált azzá. Az ilyen szülők személyisége labilis, életvezetése megbízhatatlan, viselkedése szélsőséges. gyakran közösségellenes, sőt. nem kevés esetben a bűnözéshez is elvezet. S bár nem törvényszerű, hogy az iszákos szülő példáját a gyermeknek követnie kell, a negatív szülői példa mégis rengeteg veszélyt rejt magában. A gyermekek a környezetükből önmaguk aligha képesek kitörni, többnyire kulturális elmaradottságuk potenciális alkoholistává teszi őket. A VIZSGALATOK megállapítása szerint a fejlődésben levő fiatalkorú tudatára és magatartására károsan hat az alkoholizáló szülő példája, ezt bizonyítja, hogy az alkoholisták körülbelül 54 százaléka a szülőktől vette át az ivási szokásokat, s az is, hogy az italra szokott Il-*-13 éves (!) kiskorúak 78 százalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Nem kevés esetben fordul elő, amikor a szülők szoktatják rá gyermekeiket az italra. Az ilyen felelőtlenség súlyára és várható következményeire mutat rá az a reprezentatív felmérés, amelynek adatai szerint a megkérdezett 10 év körüli gyermekek 62 százaléka már szülői beleegyezéssel fogyasztott alkoholt. Egy tanulmány szerint a megkérdezett 107 általános iskolás gyermek 94,3 százaléka már több alkalommal fogyasztott alkoholt, s csupán néhányra tehető azoknak a száma, akik csak kóstolásig jutottak el. Arra a kérdésre, hogy életükben mikor fogyasztottak először szeszes italt, 48-an nem tudtak felelni, 16-an viszont 3—4 éves korban, 13-an pedig 11—12 éves korban jelölték meg az alkohollal való közvetlen találkozás időpontját. Kitűnt továbbá, hogy 8—9 évesek a likőrt kedvelik, mert kellemes íze van, a sört nem szeretik. A 12—14 éves gyermekek már többféle italt fogyasztottak. Ha időben nem figyelünk fel e kóros jelenségre, köny- nyen vezethet ijesztő következményekre. A fővárosi gyermekkórház toxikológiai osztályára felvett tizenegy alkoholmérgezett gyermek közül egy 3 éves, egy 7 éves, a többi 10, illetve 12—13 éves volt. Ám ide csak a legsúlyosabb esetek kerülnek be, a kevésbé veszélyesek nem. NEM VITAS: az alkoholfogyasztást elutasító személyiség kialakítását már az alsótagozatban meg kell kezdeni. Megszívlelendők az alkoholizmus elleni küzdelem egykori nagy harcosa, dr. Arató Emil orvos szavai: Az egész propagandát a gyermekekre s nem is a serdülőkre vagy az ifjak- ra kell építeni. Vagyis azokra, akik még nem isznak. Beléjük kell plántálni, hogy az alkoholizmus szétrombolja az embert, a társadalmat. Erre kell oktatni őket az első osztálytól — az egyetemig. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy az alkohol, illetve az alkoholizálás mellett új veszélyek is fenyegetik gyerekeink egészséges és harmonikus fejlődését. Sajnos, szaporodik azoknak a fiataloknak a száma, akik különböző orvosságokat alkohollal együtt fogyasztanak. A visszaélések számának növekedése ellenére ez a jelenség ugyan elszigetelt, hiszen viszonylag kevés fiatalt érint, veszélyessége miatt azonban mégsem becsülhető le. Tapasztaljuk például, hogy mind gyakrabban szorulnak kórházi kezelésre olyan fiatalok, akik a szipózás következtében súlyos egészségromlást szenvedtek. E szenvedélynek eddig az országban már harminc fiatal halálos áldozata volt. AZ OKOK ismét csak összetettek. Némely családban elhanyagolják a gyermekek tanulmányi előmenetelének számonkérését, szabad idejük, baráti körük figyelemmel kísérését. A szülői figyelmetlenség könnyen vezethet a tapasztalatlan fiatalok rossz irányba fordulásához. A társtalanság vagy éppen a bandákba verődés, a csavargás, a céltalan időtöltés gyakori velejárója az alkohol- fogyasztás és ennek gyógyszeres változata. Egy bírósági ügyből: a fiatalkorúak betörtek a raktárba és onnan 15 kg oldószeres ragasztót vittek el. A banda tagjai a ragasztót zacskóba öntötték és szipóz- tak. Másik ügyben négy fiatalkorú múlt év nyarától hetekig nem dolgozott. Idejüket csavargással töltötték, felváltva szipóztak és alkoholizáltak. A csövező társaság lopásból származó pénzből biztosította létfenntartását, szórakozását. Ügyükben felelősségrevoná- sukra, a szükséges gyógykezelésükre és gondozásukra történt intézkedés. Dr. Orel! Ferenc János főügyészségi ügyész, az Országos Alkoholellenes Klubbizottság tagja Van lehetőség a bővítésre Benépesültek a vízpartok, s ez a tél utolsó hideg leheletével viaskodó tavasz csalhatatlan jele. Igaz, a keszegek még nem nagyon igyekeznek az ébredéssel, a pontyok azonban már — ha néha álmosan is — egyre jobban kapnak. Innen is, onnan is érkeznek a hírek, hogy a vermelöhelyek közelében szépen akadnak a termetesebbek. Jelenleg csukát március 31-ig, süllőt, kősüllőt, balint április 30-ig, kecsegét pedig június 30-ig nem szabad fogni az országos horgászrend előírásai szerint, kivételt csak azok a helyek jelentenek, ahol a szabályok másként rendelkeznek. Telepítések Néhány nappal ezelőtt tartotta soronkövetkező ülését a MOHOSZ Pest megyei Intéző Bizottsága, fontos témákat tárgyalva. A legutóbbi megbeszélés óta eltelt időszak eseményeiről Miseta János, az IB titkára számolt be. Elmondta, hogy a megye egyik legnépszerűbb horgászvizébe, a tassi V. és VI. területre legutóbb 2 tonna háromnyaras pontyot és 7 ezer előnevelt csukaivadékot telepítettek. Délegyházán pontyból 33 tonna, csukából 15 ezer, süllőfészekből 62, pisztrángból 1500 került kihelyezésre. Emellett a Budapesti IB is telepített 2 tonna pontyot. A jelenlevők megtudhatták azt is, hogy a tavalyi elszámoltatások befejeződtek, de az egyesületek egy harmada csak többszöri felszólításra tett eléget kötelezettségének. Ezért az IB olyan döntést hozott, hogy akik késve fizették be a pénzt, a jövőben csak készpénzfizetés ellenében kaphatnak területi jegyeket és más értékcikkeket. Tasson befejeződött a halőri tartózkodó -felújítása és a tereprendezás, amelyre 335 ezer forintot költöttek. Kihelyeztek egy szemétgyűjtő konténert is. Módosult a napijegyek kiadása ezen a területen: jelenleg a 24 órára érvényes területi engedély a halőröknél váltható. Halpusztulásról eddig csak egyetlen egyesületből, I ötről érkezett jelentés. Az intéző bizottság azonnali segítséget nyújtott a további bajok elke- rülésíáre, eredménnyel. Szabályszegők Az elhangzottak után a testület tagjai megvitatták az IB titkárának beszámolóját. Többen javasolták, hogy azok az egyesületek, amelyek késve számolnak el, ne kapjanak országos területi jegyet sem. Ugyancsak döntöttek arról, hogy az idén az elnököknek és a titkároknak közös megbeszélést rendeznek, ezzel is javítva a vezetőségek tájékozottságát Felszólalt Czinczok György, az IB elnöke is, aki egyebek között köszönetét fejezte ki azért, mert valamennyi közösség határidőre leadta a fogási naplókat, ezzel könnyítve meg az intéző bizottság munkáját. A halasításokkal kapcsolatban többen szóvá tették, hogy meg kellene fontolni: a jövőben ne a ráckevei híd lábánál engedjék be a telepítésre kerülő pontyokat, mert azok bandába verőéve ott maradnak, s így nemcsak a horgászok, hanem a rabsicok is alaposan megtizedelik az állományt. Többen látták, hogy a leggondosabb őrzés ellenére is a hajójavítók hálóztak. Más vélemény szerint csak ez a terület alkalmas a halaik behelyezésére, mert itt legalább szem előtt vannak, s ez némileg visszatartja a szabályokat megszegőket. A víz ezen a szakaszon mintegy 2 méterre a parttól meglehetősen mély, így a pontyoknak lehetőségük van a megbúvásra, s az ilyen alacsony vízállásnál sem fenyeget az oxigénhiány. Gerencsér Endre, a megyei tanács halászati felügyelője azt említette, hogy tapasztalatai szerint több egyesületben nem mérlegelik megfelelően a vízterület eltartó képességét, s gyakorlatilag túlzsúfolják ezeket a tavakat. Emiatt fennáll a telepítés utáni pusztulás veszélye. — tavaly 3—4 helyről érkezett is ilyen jelzés. Megoldásként az év közbeni többszöri kihelyezést javasolta. Jó példaként említette a Sasad Tsz HE tevékenységét. Ez a kollektíva a víztározó alacsony vízállása miatt úgy döntött, hogy most nem telepítenek egyetlen halat sem, nem vállalva a rendkívül nagy kockázatot. Elhangzott, hogy a telepítéseket a horgászok által befizetett pénzekből fedezik, így nemcsak a vezetőségek, hanem minden tag érdeke, hogy a drága pénzért vásárolt állományt védje. Hogy a jövőben minél ritkábban okozzon pusztulást a meggondolatlan behelyezés, a titkárok és elnökök részére tartandó megbeszélésre meghívják a KÖVIZ- IG szakemberét, aki gyakorlati tanácsokat is ad majd a részvevőknek. Fejlesztés , Az intéző bizottság megtárgyalta azt a beszámolót is, amelyet a testület a MOHOSZ elnökségének kérésére készített a Budapest környéki horgászati lehetőségekről és az igényekről. Megyénk sajátos helyzetben van, hiszen a szű- kebb, pátriánkban élők mellett a fővárosi horgászoknak is helyet kell adni a halfogásra. Emiatt nagyon sok a napijegyes, és sokan vannak azok, akik bár nem megyénkben élnek, de több-kevesebb rendszerességgel, éves területi jegy birtokában itt horgásznak. A leglátogatottabbak a Ráckevei Duma-ág és a délegyhá- zi tavak. Az előbbin 30 egyesület. több mint húszezer taggal működik, a halasítás rendszeres, s a halgazdálkodási szakbizottság rövidesen önellátó lesz a telepítésekben. Gondot okoz, hogy egyes részeken annyira beépített a part,, hogy nem lehet megközelíteni a vizet. A most folyó kotrási munkák után lehetőség van a mindenki előtt nyitott területek bővítésére. Ami a távlatokat illeti: Délegyházán helyes lenne egy önálló halgazdálkodási bizottság megalakítása. Ugyancsak nagy előrelépést jelentene, ha a kavicstermelés befejezése után a Kiskunlacháza és Bugyi közötti mintegy 250 hektá^ps vízterület IB-kezelésbe kerülne, s ezen a részen szintén sok napijegyes horgászt lehetne fogadni. Megyénkben jelenleg 6 olyan egyesület van, amelynek nincs saját vize. Ezért az intéző bizottság felhívta e közösségek tagjainak figyelmét, hogy a délegyházi tavakra éves területi engedélyt tud számukra biztosítani. Felszólalt a vitában Stadler András. A megyei pártbizottság képviseletében elmondta, hogy szűkebb pátriánk politikai vezetése a szabad idő tartalmasabb eltöltése érdekében fontosnak tartja a horgászmozgalom további fejlesztését, s a halfogási lehetőségek bővítését. Minden támogatást megadnak a már említett 250 hektáros terület horgászkezelésbe vételére. Furucz Zoltán Vereszki János
