Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-03 / 53. szám
1984. MÁRCIUS S., SZOMBAT íj* KttiHan Tettükről a haiáfokon túl is elismeréssel beszélnek Vakvágányon «agy jé nyomon? Most végre előadhattam ré. ______ __ gi sérelmemet a Pe st megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán. Az történt ugyanis, hogy amikor a képrablás ügyében talpon állt az ország rendőrsége és Jószerivel minden gépjárművet igazoltattak, engem egy közömbös intéssel tovább engedtek. Szóval rólam még ezt sem feltételezték... Jót nevettek a bűnügyi osztály tagjai és rögtön hozzátették: ez o rendőri szimat! Néha egy pillanat tört része alatt kell döntenie a rendőrnek, s az a pillanat hatással lehet a dolgok további menetére. Ez igaz és mégsem ilyen egyszerű. öt nyomozótiszt ül velem szemben, civilben és úgy válaszolnak laikus kérdéseimre, mint bármely más szakma képviselői, akik rajonganak munkájukért, amikor siker koronázza fáradozásukat és elkedvetlenednek, amikor egymás után telnek a hetek és úgy érzik, teljesen vakvágányra futottak... így volt a képrablás nyomozása során is. Honti Pál rendőr alezredes, bűnügyi technikus mondja: azon a bizonyos hajnalon, amikor riasztották, azonnal munkához láttak. Rövid idő alatt tizenötezer fotót készítettek. Huszonnégy órán belül az egész országot ellátták a keresett értékek fotóival. Aki hadrafogható volt, a riadóra azonnal indult... Éjjelek és nappalok folytak egybe. A budapesti rendőrökkel szorosan együtt dolgoztak. Ráadásul a fővárosi kapitányság laboratóriumát javították és a sokkal kevésbé felszerelt Pest megyei laborban kellett sokmindent megoldaniuk. Egyáltalán nem látványos ez _____ a munka. A regén yekből ismert vagy a televízióban közvetített krimikre legfeljebb a nyomozás iz- galmassága, hasonlít. A képernyőn gyorsan történnek a dolgok és nyilvánvaló, hogy a végére miriden kiderül. A valóságban? — képzeljük csak el: több ezer bejelentés „vékony”, legtöbbször „mellékszálán" kell elindulni. Több ezer jelzés valameny- nyijét lelkiismeretesen kibogozni és rájönni, hogy melyik szál lehet valódi, s utána tudomásul venni?, az sem vezet sehová, kételkedni, hátha mégis? Kiválasztani a sok-sok ezerből azt a néhányat... És sikerült. Éppen nekik, akik itt beszélgetnek. Vagy nevetve idézik az emlékét: amikor kudarc kudarcot követett, egymást marták. Ilyenkor mindenki bal lábbal kel fel, semmi sem jó ... Több mint egy hónap keserves eredménytelensége után kezdett derengeni a fény. Akkor, amikor a teljes kétség majdnem eluralkodott rajtuk. Így van ez más nyomozásnál is, hiszen a totális nyomozás 99 százalékig sikertelen. S az az egy százalék a biztos nyom, ami a képrablás minden mozzanatának felderítésénél is nemzetközi elismeréshez vezetett. S ahogy az eredménytelen napokon pö- ■röltek egymással, a sikeres akció után — ők mondják —, mindenki hirtelen bölcs lett! Nagyokos! Mennyi éjszakázás, az éj- ________szaka közbeni szorongás ... Hiszen profi bűnözőket hajszoltak Olyanokkal kellett keresni , a találkozást, akik már korábban sem riadtak vissza a gyilkosságtól. Talán erre gondolhatott Horváth András rendőr őrnagynak, a bűnügyi osztály vezetőjének felesége is, amikor kijelentette: nincs még egy asszony, aki ennyit kibírna. Persze, hogy sok ilyen feleség van rajta kívül is, de ez mit sem von le abból az értékből, hogy az állandó veszélynek kitett és éjszakai, vagy helyesebben, a véget nem érő szolgálatot teljesítő nyomozók családjának sokat kell tűrnie. Mint a kép- rablás felderítése közben is. Míg mások ünnepelték a karácsonyt, a szilvesztert, ők résen voltak. T av aly is majdnem munkával telt a szilveszter. December 31-én délután még a szélrózsa minden irányában nyomoztak. Végül mégis együtt köszöntötték ' az új esztendőt, mert szórakozni is együtt szoktak. Horváth András és Honti Pál tizenhét esztendeje dolgozik együtt. Bencsik István rendőr főhadnaggyal másfél évtizede, Berceli István rendőr főhadnaggyal hét éve és a legfiatalabb Gaál Zoltánnal is már tíz esztendeje. Provokálom őket: a Szépművészeti Múzeum illetékeseinek felelősségét emlegetem, amiről úton-útfélen beszél mindenki, Bár köztudott, hogy do- kumentumok bizonyít j ák: helyzetük miatt ostromolták már régóta a minisztériumot. Vagy azt, mennyiben bűnös vagy bűntelen a 16 éves lány. aki mindenárom olaszhoz akart férjhezmenni. Az édesapáról, aki aggodalmában kereste elveszett lányát és így segített egy nagy, nemzetközi bűnügy felgombolyításábari. Higgadtan magyarázzák:' ők felderítik az ügyeket, de nem Ítélkeznek. Nem bírálják el, ki mennyiben bűnös, majd a bíróság mérlegel... Bennük a bűn, vagy a bűn( elkövetője elleni gyűlölet sem munkálhat. Nekik az a dolguk, hogy megkeressék az indítékokat is, megpróbálják átélni mi miért és hogyan következett be. Az eredetet tisztázzák, hogy közelebb kerüljenek a cselekmény, vagy az elkövető magatartásának megértéséhez. így köny- nyebb célt érni. Régi bűnügyeket azt, amikor külföldi állampolgár felvett eigy autóstpos lányt, majd erőszakoskodott vele, végül kis híján halálra rugdalta. Négy óra hosszát tartózkodott mindössze hazánkban, átutazóban volt —, joggal hitte, hogy semmiképp nem jutnak nyomára. Ök derítették fel a nyomot. Mint ahogy a csoportjuk munkáját dicséri azoknak a gyilkosoknak is a felderítése, aminek alapján az olasz rendőrség az ott bujkáló bűnösöket kiadta hazánknak. Emlegetnek egy esetet, amikor szívesebben csukatták volna le az apát, mint gyermekét — a szeretet nélküli nevelés sok tragéüiába torkollott már. Ünnepelt hősöket kerestem a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon. Azokat, akik a fővárosi kollégákkal, mint oly sok más alkalommal, a képrablás ügyében is együtt dolgoznak. Tettükről még a határokon túl, ma is beszélnek. Hiszen csak a minap került rendőrkézre Olaszországban Ivano Scianti, a képrablás bandavezére és folyik a nyomozás Görögországban. A csoportnak egyik tagja sem hasonlít az előre elképzelt hős típusra. Kérkedés helyett Honti Pál még rezignál- tan azt is megjegyzi, hogy jó lenne, ha minden állampolgár elismerné a rendőrök munkáját, s rájönne, hogy az épp olyan, mint más ember. Bencsik István szerint ők is a kötelességüket teljesítik mint mások, más szakmában. Berceli István bevallja, ő el sem tudna képzelni a maga számára más pályát. Horváth András a csapatmunka erejét emlegeti, meg azt a pluszt, ami nélkül nincs felderítés. Gaál Zoltán a harmonikus közösségi szellemet dicséri, őt az ösztönzi sokszor. Csupa egyszerű szó, életelv. Szokásaik is hasonlóak a civil társadaloméhoz. Honti Pál házat épített Horváth András bármikor fekszik le, másfél órát még olvas — a történelmi regényeket kedveli, bár — s kuncog —, most a Fürdik a hal című horgászkönyvet bújja. Berceli István a Tv-híradó és a Hét műsorának nézője. Gaál Zoltán a hajósitörténeteket, Bencsik István a családregényeket szereti... Bármelyik °ldalr°i közelítek 1 1 __— sehol nemi búji k elő a rettenthetetlen hős rendőr figurája. Pedig a tények számomra makacsok: mégiscsak elfogták a képrablókat, a többi között ők is bravúros szakmai tudásról, bátorságról tettek tanúbizonyságot. Munkájukért, hősies helytállásukért tegnap kitüntették őket. Horváth András, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet, Berceli István a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, Gaál Zoltán a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, Bencsik István a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, Honti Pál főkapitányi dicséretet és jutalmat vehetett át. Az osztály dolgozói közül további három munkatárs részesült főkapitányi, illetve fő- kapitány-heiyettesi elismerésben. Sági Ágnes Kitüntetéseket adtak át pénteken a Belügyminisztériumban: a Szép- művészeti Múzeum ellopott műkincseinek felkutatásában es visszaszerzésében, valamint a tettesek elfogásában kifejtett eredményes tevékenységükért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta Siklói György rendőr vezérőrnagynak, Borbarát Béla, Kertész Imre, Konczer István, Kopet- ty Lajos és Mérges István rendőr ezredeseknek. Az Elnöki Tanács Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tűntetett ki további nyolc rendőrtisztet, és sokan részesültek miniszteri kitüntetésben és elismerésben. A kitüntetéseket, jutalmakat Horvátit István belügyminiszter adta át, az ünnepségen részt vett Kö- peczi Béla művelődési miniszter. Emlékezés Kimmel Emilre Koszorúzás Kimmel Emil, a magyar munkás- és szakszervezeti mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 60. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken a Mező Imre úti temetőben. Sírjára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága nevében Suhaj- da József és Barinkat Oszkáf, a KEB tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Ligeti László és Palotai Károly alelnökök, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete képviseletében Borkainé Kovács Klára alelnök és Lux János főtitkár, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége részéről Benkö Károly titkár és Eck Gyula, a választmány tagja, a Lapkiadó Vállalat nevében Szabó János vezérigazgató-helyettes és Csákvári János, a szakszervezeti bizottság titkára koszorúztak. A síron a tisztelet, a kegyelet virágait elhelyezték Kimmel Emil családjának tagjai, barátai, volt munkatársai. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Budakalászi kétszintesek p||| ffYPi Ttft: w. ^ m\ . • ■ ■ ' í . ry»~ ?" í í1 A Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat dolgozói lakásgondját 28 házból álló lakótelep építésével kívánja enyhíteni. A vállalat budakalászi gyáregysége szomszédságában 100 négyzetméteres, kétszintes lakóházakat építettek több mint ötezer óra társadalmi munkával. A lakásprogramot folytatják, • újabb 14 lakásos sorház építését kezdték meg. Heve visszaköszön a katalógusokból A Texelektro éves számvetése Ha valakinek kezébe kerül, s netán még bele is lapoz a Neckermann, a Bodenschatz cég, vagy a Wclla áruházi központ katalógusaiba, meglepődve tapasztalja, hogy a budaörsi központú Texelektro Ipari Szövetkezet néhány terméke köszön vissza a reklámfotókról. A céget, azaz a Texelektrót ismerve, azt hiszen nem kell különösebben csodálkozni, hiszen a korábbi években az élvonalban voltak, s ma is sikerült ott maradniuk. A múlt év azért nekik is kemény leckét jelentett. Egy sor olyan ténnyel kellett szembenézniük, ami az előbbre lépés gátja, fékje volt, s lehetett is. De vegyük csak sorjába a tegnapi közgyűlésen elhangzottakat. volt. Ugyanakkor az úgynevezett import kiváltásuk — dollárért, kemény valutáért behozott anyagok értéke — számottevően csökken. Ebből a költségoszlopból — mely a népgazdaság költsége is! — sikerült lefaragni harmincmillió forintot. Miközben — ahogy a már említett számok is jelzik — egyre nagyobb mennyiségben szállítottak bőröndöket Franciaországba, Svájcba, az NSZK-ba, de a svéd AGA céggel létrejött kooperáció is külön említést érdemel. Olyan lángvágót gyártanak a kooperáció eredményeként, melyet a cég tervezett, s forgalmaz az egész világon. Tavaly ebből a lángvágóból mintegy négymillió forint értékben szállítottak, s várhatóan az idén a mennyiséget megduplázzák. Ekkor a nyolcmilliós értéknél tartanak majd az — egy több évre szóló — állandó megrendelés birtokában. Még mindig a svéd megrendelőknél maradva: egy általuk kifejlesztett display értékesítésével is számolnak, mert a minta alapján jelzés érkezett a budaörsiekhez több darab megrendelésére. Orsmű pontossággal A piaccal lépést tartani, vagy azt követni korántsem egyszerű, könnyű dolog. S talán még ennél is nehezebb a Rádupláztak az exportra Gazdasági vezetők panaszkodnak — nem is ok nélkül. Mert például ha nincs alapanyag, nehezen születhet meg, kerülhet le a szalagokról az új termék. S hogy még ilyen körülmények között is lehet szorgalmas munkával előbbre lépni, azt a Texelektro példázza: 1982-ben a tőkés piacokon eladott termékeik értéke még nem érte el a tizenöt milliót. Ezzel szemben tavaly megduplázták, harmincmillió nem látványos munka — mondja Horváth András Tizenötezer kép készült el rövid Idő alatt — emlékszik Honti Pál Számomra a legszebb szakma — állítja Berceli István Másfél évtizede dolgozunk együtt — magyarázza Bencsik István Akkor veszekedtünk lg — mosolyog akkori önmagukon Gaál Zoi. tán Fotó: Erdőst Ágnes piacokat megtartani! A szervezés segíthet ebben! S ahhoz, hogy az idei évre szóló, negyvenöt millió forintot kitevő nyugatra menő export kiszállításainak a Texelektro eleget tegyen, nagyon alapos, átgondolt szervezésre van szükség. S ugyanakkor a szállítások pontosságára — óramű pontosságára! —, s a minőség további javítására. Ott, ahol a minőséggel különösebb baj eddig sem volt... Közbeszólhat — mint ahogy tavaly közbe is szólt — az anyagellátás. Elég csak visszaidézni 1983-at, amikor az év elején anyagellátási nehézségek mutatkoztak például az úgynevezett bébifóliánál, a textilanyagoknál, a kötöttáruhoz szükséges fonalnál. Az eredmény siralmas volt: ütemtelen termelés, késedelmes kiszállítások, amit a nyereség kiesése mellett kötbér is terhelt. S hogy a következmények egy másik összetevőjéről se feledkezzünk meg: a bedolgozóknak nem volt folyamatos munkájuk, s ez csoportos kilépésekhez vezetett. Ezzel függ össze, hogy a Texelektro létszámcsökkenése tavaly meghaladta a nyolc százalékot. S az említettek pénzügyi zavarokat is előidéztek, melyek megnehezítették a gazdálkodást, azaz a hitelek felvétele a szükségesnél nagyobb kamatterheket rótt a szövetkezetre. Ha támaszkodhatnak... Egyetlen gazdasági vezető sem hisz abban, hogy az idei év elkényezteti. Ésszerű követelmény ma is a termelés hatékonyságának biztosítása — ezt a jobb szervező munka szolgálhatja —, a takarékosság, az ésszerű készletgazdálkodás, s az a törekvés, hogy minél kevesebb bankkölcsönnel finanszírozzák termelésüket. S a Texelektro feladatai sem mások, ahogy az írásos anyagban éppúgy megfogalmazódott, mint a közgyűlésen elhangzott szóbeli kiegészítésben. Többet várnak az üzemrészektől, hiszen csak így érhető el, hogy a tervnek megfelelően az idén ötven százalékkal több terméket exportáljanak. Ebben pedig a hatékonyabb gazdálkodás, a fegyelmezettebb munka, az árbevétel növekedése (tőkés relációból!), s a kooperáció szélesítése segíthet, valamint az anyag- és az energiatakarékosság. S ha ezekre támaszkodhatnak, 1985- ben sem számolhatnak be rosszabb eredményről, mint az idén. Varga Edit