Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

1984 MÁRCIUS 25. VASÁRNAP POSTABONTÁS Évforduló Az idén lesz tíz esztendeje, hogy 50 taggal megalakult a Gödöllő és Vidéke Afész kere­tén belül a mogyoródi kerté­szeti és kisállattenyésztő szak­csoport. Az évi rendes t gér- tekezleten Bodrogi Imre, a szakcsoport elnöke beszámolt az elmúlt évtized eredményei­ről és vázolta a soronkövetke- ző távlati feladatokat. A szak­csoport tíz év alatt 1257 má­zsa nyulat adott el, ami közel 5 millió forint bruttó bevételt jelentett a nyúltenyésztőknek. Az 1982-ben megkezdett hús- csirkeprogram keretében a múlt esztendőben 20 600 darab húscsirkét értékesítettek az áfésszel kötött szerződés alap­ján. Az elnöki beszámoló rész­letesen szólt a szakcsoportnak a háztáji kertek gazdaságos termeléséért kifejtett tevé­kenységéről is. Így többek kö­zött a tagság burgonya vető­maggal, szőlőoltvánnyal és gyümölcsfacsemetével való el­látásáról. A szakcsoport nagy gondot fordít a tagok szakismeretei­nek bővítésére és termelésük minőségére. Ezt a célt szol­gálták az évente több alkalom­mal megtartott kisállattenyész­tési és kertészeti szakelőadá­sok, valamint a zöldség-, gyü­mölcs-, virágkiállítás is. A ju­bileumi tagértekezlet végén is­meretterjesztő filmvetítésre került sor a kisállattenyésztés és a burgonyatermesztés téma­köréből. Kőváry Ferenc Mogyoród Nagyobb szigorral Nemrég olvastam, hogy Amerikában törvényt hoztak azok ellen, akik a középüle­tek vagy a metró falát ízlés­telen, otromba írásokkal, raj­zokkal elcsúfítják. Már azért is 15—30 napig terjedő köz­munkára ítélhetnek bárkit, ha rajzkészségét és írását ott gya­korolja, ahol nem szabad! Jó volna nálunk is a munkát, a tanulást kerülő lődörgőket, randalírozókat, irkafirkálókat keményebben kézbe fogni. Ha csak a MÁV-ot, a BKV-t és a Postát nézzük, akkor is több tízmillióra tehető az az ösz- szeg, amit a — büntetlenül elkövetett! — rongálások hely­reállítására fordítanak. Az évek során a helyzet csak rosszabbodott. Több szigor, kellő következetesség és társa­dalmi összefogás kellene, va­lamint egy olyan törvény, amely végleg elvenné a nem­zeti vagyonunk értékeit pusz­títók bátorságát. Sík István Gödöllő ★ Törvényünk éppen van — igaz, nem túl szigorú — a számonkérés­re, a büntetésre. Igaza van, elkel­ne az olyan szigor, amely valóban kedvét szegné a rombolóknak. A társadalmi összefogásra is szük­ség lenne — s itt az összefogáson van a hangsúly! — hogy ne* ma­radjon egyedül az, aki rászól a randalírozókra, értékeink pusztí­tóira. Van játszótér A múlt nyáron írtam a Pos­tabontásnak. Panaszkodtam, hogy nincs látszóterünk, sem a községben, sem az újfalui óvodában. Köszönöm, hogy le­velemet közölték és most örömmel írom, az óvodában már van játszópark, a gyere­kek nagy örömére. Ezúton is szeretném a szülők és a gyer­mekek nevében megköszönni mindazoknak, akik közre­működtek a játszótér megte­remtésében. Ezután még job­ban bízunk abban, hogy ha­marosan lesz közterületen is játszótér. Elkelne a faluban akár kettő is, és egy az újfalui üzlet mögött. Ott a kisiskolá­sok is élvezhetnék a játékot, vidámabban telnének a játék­ra fordítható óráik. Lekötné őket a játszótér. Kéri Tiborné háromgyermekes édesanya Tápiószentmárton Jövőre Aszódon Tavaly októberben Kiskőrö­sön találkoztak a Petőfi-em- lékhelyek képviselői. Akkor megállapodtak, hogy ezentúl minden esztendőben március 15-én összegyűlnek a Petőfi- emlékhelyeket őrző települé­sek képviselői, vezetői. Az idén Mezőberényben volt a ta­lálkozó. A Petőfi-szobornál rendezett koszorúzás után em­lékülést tartottak, majd meg­tekintették a Kőrös-parti em­lékművet. E találkozó részt­Csiitörtöki találkozások A szigetszentmártoni Jókai Mór művelődési ház kézi- munkaszakkörének asszonyai nevében köszönjük a lap február 26-i számában megjelent cikket. Jóleső érzéssel olvastuk az elismerő szavakat vezetőnkről, Kántor Jó- zsefnéról. Nagyon örültünk, hogy hatvan évesen is vállalta a népművészeti szakkör vezetését. Ügy érezzük, elsősorban a mi kedvünkért, a közösségért tette. Nagy öröm szá­munkra, hogy eredeti képzőművészeti alkotásokkal is­merkedhetünk meg. Jó közösség a mienk, s ez Ilonka néni érdeme, aki fá­radságot nem ismerve, lelkesen, vidáman szervezi az életünket. Gazdag, sokrétű program teszi változatossá csütörtöki találkozásainkat. TIT-előadás, kedves névnapi köszöntés, majd egy-egy kirándulás, vagy egyszerűen csak kellemes baráti beszélgetés közben készülnek a ké­zimunkák. Úgy érezzük, a község lakói és vezetői ismerik, elisme­rik tevékenységünket, hiszen az évente egy-két alkalom­mal megrendezett, munkáinkat bemutató kiállítások és a vendégkönyvbe bejegyzett szavak ezt jelzik. Köszönjük mindezt Ilonka néninek, s örülünk annak, hogy a cikk révén mások is tudomást szereztek a mi kis falunk szakköri életéről. A szigetszentmártoni Jókai Mór Művelődési Ház nép- művészeti szakkör tagjai: xhj J-úkoJtvt-e &&<1*:ÍUL'LLí • \L ^ I * y&ij-Cg* tytoni*yu. y—jtvrkl tyfitfar+c. ..fciuw 4rfoi litVJs' Gondok áramszünetben Rövid hálózat — hosszú település Idézzük a levelet, amely oknyomozó utunkra elindított: Több család nevében fordulok önökhöz segítségért. Kérem, nézzék meg, mi az oka az áramszolgáltatás zavarainak a környé­künkön, mert rettenetes ez az állapot. Budakalász-felsőn, az Árpád utcában lakom. Szinte hetenként előfordul, hogy este 7—8 óra között megszűnik az áramszolgáltatás, és csak más­nap délelőtt kapunk újra villanyt. Karácsony estéjén is így jártunk, elképzelhető, milyen ünnepünk volt. Nem valameny- nyi lakásban van áramszünet ilyen alkalmakkor. Tehát ott nem lehet minden rendben, ahonnan mi kapjuk az áramot. Általában szombaton és vasárnap este nincs villanyunk. Akik egész héten dolgoznak, ezen a két napon szeretnének az ott­honi munkákkal végezni. Ilyenkor lennének együtt zavartala­nul családi körben, vagy éppen a tv-készülék előtt. Gyertya­fény mellett csak az idegeskedés marad hétvégi szórakozásul. Már többen jelentették ezt az elektromos művek szentendrei kirendeltségén, de semmit nem tesznek ellene — írta Nagy Józsefné Budakalász-felsőrőL CSAKUGYAN nem tesznek semmit? — kérdeztük a Fővá­rosi Elektromos Művek észak­budai üzemigazgatósága veze­tőjétől, Németh Lajostól. — Ha tennénk ellene, úgy gondoljuk, az embertelen do­log lenne — válaszolta. — Ak­kor le kellene kapcsolnunk a hálózatról azokat az ideiglenes vezetékeket, amelyek jelenleg nagyon sok családi házba jut­tatják el a villanyt. Azokban az otthonokban viszont több­ségében két-háromgyerekes családok élnek. Maradjanak teljesen áram nélkül? így azonban csakugyan előfordul, hogy csúcsfogyasztás idején, tehát a levélben is jelzett esti órákban megszűnik az áram­szolgáltatás, mert túlterhelt a transzformátor. Az üzemigazgató indokai vi­tathatatlanok. Gondoljuk meg: mosni, főzni kell, s gyertya­fénynél hogyan tanuljanak a gyerekek? Egyáltalán nehe­zen képzelhető el az. élet ma már — különösen a gépesí­tett háztartásokban — vil­lany nélkül. Azt is megtudtuk Németh Lajostól, hogy a vita­tott területen, az úgynevezett Taván-dűlőben az elmúlt né­hány esztendőben ugrássze­rűen megnőtt az ottlakók szá­ma. Velük együtt az új családi házaké is. A kiadott építési engedélyeket nem előzte meg és nem is követte a közmű- fejlesztés. Az elektromos mű­vek az építkezésekhez enge­délyt adott ideiglenes rácsatla­kozásra, a meglevő hálózatra. Ez sok esetben a telkeken át történik, egyik lakótól a má­sikig. Azután az építkezés be­fejeztével szemet húnyt továb-l bi fenntartásuk felett — az említett, nagyon méltányolha­tó okokból. — Eddig egyetlen földkábe­lünk volt, amely a HÉV-vonal alatt megy át e területre, s ez elegendőnek bizonyult az el­látásra. Most már kevés. Az ehnúlt évben 320 ezer forin­tos költséggel új hálózatot épí­tettünk egy szakaszon, és egy transzformátor-állomást “is te­lepítettünk. Ennek a kapacitá­sa jelenleg nincs teljesen ki­használva. Ám ha történetesen lenne is pénze a tanácsnak villanyhálózat építésére, akkor sem tudnánk megcsinálni. Ugyanis több helyen nincsenek megnyitva az utcák, kialakí­tásukat magántulajdonban le­vő ingatlanok teszik lehetet­lenné. Ezek kisajátításához is­vevői között Dömsöd lakossága is képviseltette magát Az év­százados tölgy alól, a Duna- partjáról koszorút vittek a Körös-partra. A jelenlevők ab­ban állapodtak meg, hogy egy év múlva, jövőre Pest megyé­ben, Aszódon találkoznak is­mét. Dr. Bíró Gábor Dömsöd Félmunka Két esztendeje sürgő-forgó emberek fűrészekkel, fejszék­kel és dózerekkel jelentek meg a dzsungellé vált gödöllői Erzsébet parkban. Mindany- nyian örültünk ennek, és meg voltunk győződve arról, hogy ezek a lelkes emberek végre rendet raknak a parkban. Saj­nos, nem így történt. Nagyon sok kiöregedett fát kivágtak, elvitték és felhasználták, de újakat nem ültettek a helyük­be. Pedig hársfák és platánok kívánkoznának a kivágott öreg fák helyére. S ami a bökkenő: a kipusztított dzsungel és az elkorhadt fák gyökerei helyén felgyülemlett és a dózerek ál­tal összekotort földkupacok ma is ott éktelenkednek az Er­zsébet parkban. Nem tudom, hogy ki a felelős az ilyen tre- hány munkáért. De szívesen venném, ha megnézné a park mai állapotát és megtenné a szükséges intézkedéseket azok­kal szemben, akik nem teljesí­tették becsülettel a rájuk bí­zott feladatot. Több figyelmet érdemelne ez a ritka adottságú botanikus­kert, ezért kérem az illetéke­seket. hogy a társadalmi erők mozgósításával is pótolják a még jóvátehető mulasztást. Magam is hajlandó lennék e nemes cél érdekében fáradoz­ni, ha ezt valaki igényelné — szervezne! Sík István Gödöllő Maszek viteldíj Március 13-án 14 órakor ér­keztünk vissza barátnőmmel Budapestről Ceglédre. Taxival akartunk hazamenni, mivel csomagunk is volt és már nem vagyunk fiatalok. Több taxi állt az állomáson, mi a PB 59-16 rendszámú kocsihoz mentünk, megkérdeztem, sza­bad-e a taxi? A sofőr nem azt válaszolta, hogy igen, ha­nem kérdezett: hová? Meg- mondtám, erre azt válaszolta, hogy csak 70 forintért tud el­vinni. Megjegyeztem, sokszor mentem már taxival, de egyet- .len esetben sem mutatott az óra 26—28 forintnál többet. Gúnyosan válaszolt, mit gon­dolok én, 20 forintos benzin­nel ilyen olcsón szállítson? S amikor tollat kértem a barát­nőmtől, hogy feljegyezzem a rendszámát, a. taxis kiszólt, tollat is ad hozzá. Egy másik taxihoz mentünk, a PB 59-18 rendszámúhoz, aki azzal uta­sított el, hogy nem ő a so­ros. Végül gyalog kellett haza­mennünk. Ha nem éri meg a Szövtaxingk, hogy utasokat szállítson, engedje át a terepet a magántaxisoknak. Som Jánosné Cegléd ★ Nem hisszük, hosry olvasónk — érthető indulattól fűtött ■— javas­lata lenne az egyetlen mód a rend­teremtésre a ceglédi taxiállomáson. A megoldást bízzuk a taxikat fenntartó intézmény illetékeseire. Falugyűlés Megtelt a mozi helyisége, amikor a tanács és a nép­front falugyűlésre hívta a la­kosságot, az érdeklődőket. Volt is érdeklődés! A jelenlevők részletes tájékoztatást kaptak az elmúlt három esztendő munkájáról, a VI. ötéves terv Válaszol az illetékes A Budai úti megállóról A Pest megyei Hírlap feb­ruár 12-i számában a Cegléd— Budai úti vasúti megállóhely­ről szóló olvasói észrevételre tájékoztatásul a következőket közöljük. A megállóhely épü­lete 1972-ben készült el, és fel­újítására 1989-ban került sor. A cikk nyomán helyszíni szemlét tartottunk, s tapasz­taltuk a vandalizmus nyomait. Ezeket a rongálásokat a MÁV megakadályozni nem tudja, a megállóhelyen szolgálat nincs. Ha az utazók a modern épü­letet kulturáltan használnák, nem fordulhatna elő, hogy egy tízéves — s közben felújított — épület ilyen képet mutas­son. Az aluljárót különböző mázolmányok éktelenítik, a vi­lágítótesteket és vezetékeiket a betonszerkezetről leszaggat­ták. Az aluljáróban a víz a le­vélben jelzett hosszú ideig nem szokott állni. A vágányok és a MÁV-létesítmények fel­ügyeletével megbízott dolgozók ellenőrzéseik során az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkednek. mét pénz kellene. Egyszóval nagyon összetett probléma ez. Talán az építkezések ütemét kellene lelassítani mindaddig, amíg a hálózatfejlesztés meg nem történhet. BIZONYOS, hogy a főváros vonzáskörzetében levő telepü­lések tanácsai meglehetősen szorongatott helyzetben van­nak házhelyek meg építési en­gedélyek dolgában. Az is két­ségtelen, nem hálás feladat nemet mondani. Azonban vannak helyzetek, amikor ez elkerülhetetlen. A budakalászi tanács elnö­ke, Kassai Miklós pontosítot­ta a helyszínt és új oldalát mutatta meg a vitatott ügy­nek. — Tévedtek az elektromos műveknél. Az Árpád utca nem a Taván-dűlőben van. A Taván-dűlő a hegyoldal, a kérdéses utca a laposban van, az pedig régi település, ki­épített villanyhálózattal. A ré­gi hálózat korszerűsítése nem tanácsi, hanem üzemeltetői feladat. Egyébként a Taván- dűlőben nem állami parcellá­zásból jutottak és jutnak ház­helyhez a házépítők. Az épí­tési engedélyek kiadását nem tagadhatjuk meg, mert akkor a nélkül építkeznek, s abból nagyobb bonyodalom szárma­zik. Ennek a területnek a vil­lamosítása folyamatos. Az idén újabb 600 ezer forintos költséggel tovább bővíttetjük a hálózatot. K. E. Ugyanis a peronaluljáró víz­telenítését szivattyúval oldjuk meg, amennyiben hordalék ke­rül a rendszerbe, s a szivaty- tyú működésében problémák jelentkeznek, rendbehozatjuk. A Cegléd—Budai úti álta­lános iskola a MÁV kérésére korábban írásban vállalta a peronaluljáró rendjének megőrzését. Ennek megfele­lően az úttörőkkel’ együtt igye­keznek az esetleges pusztításo­kat gyakori helyszíni ellenőr­zésekkel megakadályozni. To­vábbá, társadalmi munkában takarítanak (a szünidők, vala­mint a havazás kivételével). Ezúton kérem az iskola ve­zetőit, hogy a vállalt társa­dalmi megbízatásuknak meg­felelően járuljanak hozzá az aluljáró és a várakozó helyi­ség épségének megóvásához. A MÁV évente milliókat költ a kulturált utazás megte­remtésére, és a rongálások helyreállítására. Külszolgálati főnökségeinket utasítottuk, hogy sűrítsék ellenőrzéseiket, és a helyreállításra azonnal kerüljön sor. MÁV Igazgatóság Budapest Köszönjük a MÁV intézkedését. Mi is úgy képzeltük, ha már szol­gálatot nem tartanak a kérdéses megállóhelyen, legalább az ellenőr­zéseket sűrítsék. Bármennyire is dicséretes az általános iskola ügy­buzgalma, nem tartjuk helyénvaló­nak, hogy úttörők takarítsanak, felügyeljenek egy MÁV tulajdonát képező létesítményben. A gyerekek a saját közvetlen környezetüket tartsák rendben. Tehát mindenki a maga portáját söpörje! első három évének eredmé­nyeiről, majd pedig az idei tervekről. Három év alatt 12 milliós értékkel gyarapodott Dömsöd. A társadalmi mun­kák értéke mintegy négy és fél millió forintot tett ki. 'Bővült az egészségügyi hálózat gyer­mekorvosi és fogorvosi körze­tekkel. Jelentős társadalmi összefogással épült fel a sport­öltöző és szertár. Folytatódott a házhelyparcellázás, tovább bővült az ivóvízbázis és hosz- szabb lett a villanyhálózat, a kiépített járdák sora. A ta­nácsi fejlesztéseken túl az Áfész korszerű ABC-áruházat létesített a lakosság megelége­désére. Apaj területén rövide­sen elkészül az új orvosi ren­delő. A tanácsnak elsősorban a folyamatban levő munkák befejezése a célja, s ezekre 2,8 millió forintja van. Számos hozzászóló egyrészt nyugtázta az eredményeket, másrészt pedig jelezték, hol szorít a cipő. így sürgették a Vasút úti bolt korszerűsítését, bővítését. Már most szóba hozták a nyári vízgondokat, s egyes útszakaszok javításra szoruló állapotát is. A felve­tésekkel egyidejűleg javasla­tokat is tettek. Több bírálat érte a szemétszállítást, általá­ban kifogásolták a Kiskunlac- házával közös költségvetési üzem tevékenységét. Dr. Bíró Gábor Dömsöd Így azért mégse! Nem hisszük, hogy a jó hírű együttesnek szüksége lenne a népszerűsítésnek ilyen városképet csúfító formájára. Éppen az ellenkező katást váltja ki... Cegléden fotózta Váradi László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents