Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

1981 MÁRCIUS 25. VASÁRNAP TA HÉT yilÁCPOLtTIKAI Fókuszban a közép-amerikai beavatkozás A lausenne-i kudarc — A kubai-angolai közlemény Leleplező tények Washington nkaraguai és salvadorí akcióiról Az Egyesült Államokban folytatódtak az elnökválasztási hadjárat csatározásai. Nagy érdeklődés előzte meg az Illinois államban megtartott előválasz­tást. Ennek ugyanis azt kellett volna lemérnie: az amerikai nagyipar egyik fő centrumá­ban sikerül-e a korábban „üs­tökösként” szerepelt Hart co­loradói szenátornak — az elő­ző hét déli próbaválasztásain felfelé ívelő pályájáról hirte­len lefelé való térítése után — javítana helyzetén? A demok­rata szavazók megnyeréséért Mondale volt alelnök, Hart riválisa szerezte meg azonban a 'papírforma szerinti győzel­met. Mondale, aki a demok­rata pártgépezet és a szakszer­vezetek vezetőségének támo­gatását élvezi, nem örülhet azonban osztatlanul a siker­nek: mindössze öt százalékkal előzte meg a coloradói szená­tort. A nagy versenyfutás a párt hivatalos elnökjelöltségé­nek megszerzéséért folytató­dik tehát, s a következő ..súly­pontok” időrendben így követ­kéznek az előválasztási menet­rend szerint: március 27-én Connecticut, április 3-án Nerc York és április 10-én Pennsyl­vania állam. Ahogyan a küzdelem élező­dik, úgy erősödik a nyomás az elnökjelöltekre, hogy fogal­mazzák meg világos formában külpolitikai programjukat. En_ nek hatására mind Mondale, mind Hart átfogóbban, mint eddig, közzétette: mit szándé- kbzik tenni a világpolitika égető kérdéseiben, ha történe­tesén ő kerülhetne be a no­vemberi választás eredménye­ként a washingtoni Fehér Ház­ba. Mondale fő jelszavát úgy fogalmazta, meg most, hogy vissza kell téríteni . azonnali haladéktalan intézkedéssel az amerikai külpolitikát a fegy­verzetcsökkentési tárgyalás sín­jeire. A volt alelnök élesen bírálta a Reagan által kezde­ményezett új fordulót a fegy­verkezési versenyben. Hart szenátor pedig külpolitikai programjában első helyre a Szovjetunióval való kölcsönös és egyenjogú kapcsolatok meg­teremtésének szükségességét állította. Választási beszédei­ben azért rótta meg a republi­kánus párti elnököt, mert olyan helyzeteket teremtett, hogy a szovjet—amerikai viszony „fa­gyossá válhatott” és hogy megszakadtak a genfi tárgya­lások. Reagan, akinek a republiká­nusoknál nincs vetélytársa a nyári elnök jelölő kongresszusra, elnöki ténykedését igyekszik korteshadjáratában kihasznál­ni. A köztársasági párt veze­tői erre a célra kiválóan alkal­masnak találták Mitterrand francia elnök washingtoni lá­togatását. A francia elnöknek azokat a megnyilatkozásait emelték ki, amelyek Reagan fegyverkezési politikáját és fő­leg a nyugat-európai amerikai rákétatelepítést helyeselték. MI A HELYZET A LAU- SANNE-I KONFERENCIA UTÁN LIBANONBAN? Ez a tanácskozás, amelyet a politikai rendezés kidolgozásá­ra hoztak létre a polgárhábo­rúban részt vevő libanoni erők, eredmény nélkül zárult. Csu­pán abban jött létre megegye­zés hogy a tűzszünetet a hely­színen igyekeznek tartóssá változtatni, s erre valamennyi erő bevonásával bizottságot alakítanak legmagasabb szin­téken. E bizottság feladata volna a szemben álló erők szét­választása a frontvonalakon és a nehézfegyverek eltávolítása. Dzsémajel elnök Bejrútba va­ló visszatérte után már meg is kezdte e testület megalakítá­sának előkészületeit. A helyzet azonban csak bo­nyolultabbá változott a lau- sanne-i konferencia után, az alkotmány módosítása ügyé­ben ott kirobbant, különösen heves nézeteltérések miatt. A falangisták táborában sincs egység az eljövendő nemzeti egységkormány létrejöttéhez nélkülözhetetlen új alkotmány kérdésében. Megoszlanak so­raikban a vélemények, hogy az egyes erők milyen arány­ban jussanak kormányzati tisztségekhez, összecsapások robbantak ki Nyugat-Bejrút- ban is, amely a hazafias ellenzéki erők ellenőrzé­se, alatt áll. Csütörtö­kön a Haladó Szocialista Párt alakulatai, amelyeket a síita Amal- mozgalom támogat, meg­ütköztek az Al-Murabitun el­nevezésű nasszerista milíciá­val. Ez utóbbiak — szintén az ellenzéki fegyveresekhez tar­toznak — szunnita mo­hamedánok, akik mozgal­mukat 1985-ban teremtet­ték meg, s szoros szövetség­ben voltak az El Fatah palesz­tin szervezettel, és tevékeny részt vállaltak az 1975—76-os libanoni polgárháborús ese­ményekben. A Haladó Szocia­lista Párt közleménye szerint azért léptek fel most az Al- Murabitun milíciái ellen és fegyverezték le osztagaikat, mert a nasszeristák tevékeny- gége akadályozta a tűzszünet és a nyugat-bejrúti közbizton­ság megszilárdítását. Bár az összecsapások péntek reggelre véget értek, megfigyelők a harc kiújulásától tartanak. MI A KUBAI—ANGOLAI KÖZLEMÉNY JELENTŐSE­GE? Miután Angola a közelmúlt­ban tüzszüneti egyezményt irt alá a fajüldöző dél-afrikai rendszerrel, a nyugati sajtó ezt Luanda valamiféle „meg­hátrálásának” igyekezett fel­tüntetni, s azt állította, hogy Pretoria ezzel és a későbo Mozambikkal megkötött . ha­sonló megállapodásával „ki­tört elszigetelt r helyzetből.’’ Különösen az Angolával kö­tött szerződés körül igyekez­tek zavart támasztani, s meg­kérdőjelezték ezekután a ku­bai kontingensek jelenlétét a volt portugál gyarmaton. Mint emlékezetes, az angolai kor­mány a dél-afrikai agressziók visszaveréséhez kért interna­cionalista katonai segítséget a hetvenes évek közepén a ka- rib-tengeri szigetország veze­tőitől. Dos Santos angolai elnök a héten Havannába repült és tárgyalásokat folytatott Fidel Castro kubai államfővel. A megbeszélésekről kiadott köz­lemény „helyére teszi” az Af­rika déli részében történteket és világossá teszi, hogy milyen feltételek közepette kerülhet sor a kubai egységek Angolá­ból való fokozatos kivonására. A legfőbb és a legelső feltétel az, hogy vonják ki Angola te­rületéről a fajüldöző dél-afri­kai csapatokat. Mint emléke­zetes, ezek az utóbbi hónapok­ban mélyen betörtek a namí- biai szaDadságharcosok elleni „megelőző akciók” ürügyen Angora területére, és a Bizton­sági Tanács sorozatos elítélő határozatai ellenére tartósan megszállva tartották annak dé­li tartományait. A dél-airikai —angolai megállapodásban Pretoria kötelezte magát, hogy csapatai elhagyják ezeket az angolai területeket és hogy a jövőben hadserege nem lépi át a határvonalat. A havannai közlemény kö­veteli, hogy „teljes mérték­ben alkalmazzák a Biztonsági Tanács 1978-as határozatát, amely Namíbiának a Dél-Af­rikától való teljes és igazi függetlenségéről intézkedik.” Felszólítja továbbá Pretóriát, hogy szüntessen meg minden­fajta agresszióval való fenye­getést és hagyja abba az UNITA nevű ellenforradalmár zsoldosszervezet angolai fel­forgató tevékenységének tá­mogatását, az Egyesült Álla­mokkal együtt. A világos fogalmazások cél­ba találtak. Pretoriában csök­kent a mesterségesen keltett „győzelmi hángulat.” Egyes sajtókommentárokból kitűnt, hogy a fajgyűlölő rendszer urai persze nem így értelmez­ték a Luandával aláírt tüzszü­neti megállapodást. S ez a visszhang joggal kelthet gya­nút az iránt, hogy vajon Pre­toria nemcsak időnyerés céljá­ból kötött megállapodást An­golával, s hogy valójában az agresszív cselekmények folyta­tását tervezi... MIÉRT VÁLT „ROBBANÉ­KONNYÁ” A HELYZET KÖ- ZÉf-AMERIKÁBAN ? A héten Honduras felől újabb ellenforradalmár fegy­veres osztagok érkeztek Nica­raguába. Folytatódott a kikö­tők előtti vizek elaknásítása, s legutóbb már egy olajszál­lító szovjet hajó is megrongá­lódott a nemzetközi joggal el­lentétes kalózcselekmények folytán. Mind Moszkvában, mind Managuában joggal mu­tattak rá: az ellenforradalmá­rok amerikai segítség nél­kül nem tudnának aknákat telepíteni Nicaragua kikötői elé a tengerbe. Minthogy az is köztudott, hogy a CIA, a washingtoni Közpon­ti Hírszerző Ügynökség embe­rei részesítik kiképzésben a szomszédos Honduras terüle­tén, a Nicaraguába átdobandó ellenforradalmár-osztagokat. A CIA tevékenységére de­rült látványos formában fény a salvadori polgárháború nyomán is. Walter Cronkite, az amerikai CBS televíziós háló­zat immár nyugdíjas, hírneves kommentátora folytatott Wa­shingtonban televíziós kame­rák előtt beszélgetést egy ma­gas rangú salvadori kormány­személyiséggel. Az interjú- alany fejét kámzsa fedte, s csak az amerikai tolmács hangját lehetett hallani, ne­hogy hazájába visszatérve ma­ga is áldozattá váljék, ha ne­tán felismernék. A tanúvallo­más arról szólt, hogy a haladó gondolkodású személyeket ki- végző, úgynevezett „halálbri­gádok” tevékenységét a CIA ösztönzi, s hogy ezek washing­toni utasításra folytatják gyil­kosságaik sorozatát ... Joggal írnak tehát kommen­tátorok arról, hogy a „robba­nékonnyá vált” közéo-ameri- kai helyzetnek a washingtoni beavatkozások az előidézői... Árkus István Chile Rsndkími állapot Chilében péntek éjféltől az ország egész területére rend­kívüli állapotot léptettek élet­be. Az intézkedést bejelentő Sergio Onofre Jarpa belügy­miniszter azt álh'tottai hogy ez „meggyőző lépés” a társadalmi rend biztosítására. A TASZSZ hírügynökség tu­dósításában rámutat: a mosta­ni drasztikus nápellehes intéz­kedéseik valódi célja az. hogy a chilei katonai vezetők meg­akadályozhassanak mindenfaj­ta politikai rendezvényt. A „rend biztosítása” ürügyén hozott hatósági intézkedések mindössze négy nappal előz­ték meg a politikái ellenzék és a szakszervezetek országos tiltakozó napját. Törékeny bejrúti tűzszünet Kivonják a francia haderőt A drúz szocialista erők és a független nasszeristák között létrejött tűzszünet ellenére is folytatódtak az összetűzések Bejrút nyugati részén. A bejrúti rádió bejelentése szerint a muzulmán politikai és Vallási vezetők, valamint a Drúz Haladó Szocialista Párt (PSP) képviselői megállapod­tak abban, hogy péntek dél­utántól tűzszünetet léptetnek életbe. Az erről folytatott ta­nácskozáson azonban nem vettek részt az Al-Murabitun elnevezésű nasszerista milícia képviselői. Hírügynökségi szerint pénteken ta milícia erői jelentések a nasszeris- visszafoglal­A bércsökkentő törvényjavaslat miatt Nagyszabású rámái tüntetés Az olasz szakszervezeti moz­galom eddigi legnagyobb tün­tetésére került sor szombaton az olasz fővárosban. Ez az el­ső olyan tömegmegmozdulás, amely a szakszervezeti egység megteremtése, 1972 óta az el­lentétek jegyében zajlik: á kereszténydemokrata érdeke- keltségű CISL és a szocialista irányítású UIL, valamint a CGIL kisebbségi (szocialista) szárnya beleegyezett a mozgó bérskála 3 százalékos csök­kentésébe és ezzel közvetle­nül is előidézte a szakszerve­zeti szakadást. Az Olasz Általános Mun­kásszövetség (CGIL) szervezé­sében több százezer ember érkezett Rómába, azzal a szándékkal, hogy a kormány bércsökkentő, inflációellenes­nek minősített törvényjavasla­ta ellen tiltakozzon, annak teljes visszavonását vagy ala­pos megváltoztatását követel­je. ták főhadiszállásukat. Rendőr­ségi jelentés szerint, a har­coknak legalább 18 áldozata volt, három polgári személy is életét vesztette. Charles Hernu francia had­ügyminiszter szombaton dél­előtt bejelentette, hogy egy héten belül kivonják Bejrút­ból a francia csapatokat. A Bejrutban állomásozó 1250 francia katonát a libanoni ha­tóságok által kijelölt egységek fogják felváltani. Miután a libanoni interven­cióban részt vett Anglia, Fran­ci áórszág és Olaszország kai­rói nagykövetsége, fenyegető levelet kapott a magát Isz­lám Al-Dzsihadnak („Szent Háború”-nak) nevező szerve­zettől, nagy-bejrúti, dél-liba­noni és kuvaiti bombame­rényietek állítólagos végrehaj­tójától, bejelentették: bomba­riadó volt pénteken Izrael kairói nagykövetségén. Ez volt az első — névtelen telefonhívás útján elhangzó, egyébként üres —, fenyegetés, amit az 1981-ben felállított nagykövetségen valóban ko­molyan vettek. Mitterrand elutazott Washingtonból Nem volt teljes az egység Az egyesült államokbeli hivatalos látogatáson tartóz­kodó Francois Mitterrand francia államfő szombaton Washingtonból Atlantába, or­szágjáró kőrútjának első állo­mására utazott. A látogatás hivatalos része ezzel véget ért, de az ameri­kai sajtó első értékelései sze­rint az atlanti egység de­Afgcn elhnforradzlinárok meghiúsult akciója Tmeggyilkosságrakészültek Az afganisztáni forradalmi erők éberségének köszönhe­tően rendkívül veszélyes el­lenforradalmi akciót sikerült meghiúsítani Kabulban. Mint arról az Izvesztyija be­számol, az afgán fővárostól alig húsz kilométerre a rend­őrök feltartóztattak egy fiatal­embert, akinek poggyászában fél kiló ciánt találtak. Az il­lető nem tagadta: Pakisztánból azzal a rendeltetéssel indítot­ták őt útnak, hogy a több tíz­ezer ember meggyilkolására alkalmas mérget adja át a fő­városban elrejtőzött egyik el­lenforradalmi bandának. Cél­juk az volt, hogy Kabul nyol­cadik kerületének ivóvizét mérgezik meg, mivel itt több állami hivatal és két leány- gimnázium is található. monstrációját célzó hivatalos tárgyalások nem egészen olyan kicsengésnek voltak, mint azt a Fehér Házban szerették vol­na. A The New York Times, a baltimore-i Sun és a Los Angeles Times szinte egyön­tetűen emeli ki a Mitterrand pénteki sajtóértekezletén el­hangzottakból azt a mondatot, amelyben a francia államfő figyelmeztette a Reagan-kor- mányt: ne „kreáljon” újabb nézeteltéréseket a Szovjet­unióval a következő hónapok­ban. Az amerikai sajtó megfigye­lései szerint a „példátlan egy­ség”, amelynek meghirdetésé­vel a Fehér Ház ezt a látoga­tást bevezette, más tekintetben is fogyatékosnak tűnt. Az NBC televízió értesülése szerint pél­dául Mitterrand szemrehányá­sokkal illette amerikai partne­rét mind a közel-keleti, mind pedig a közép-amerikai hely­zetben tanúsított „óvatlan ma* gatartásáért.” SALVADORBAN ma általá­nos választásokat tartanak. A Lakosokat legutóbb 1982-ben szólították az urnákhoz, ak­kor az alkotmányozó nemzet- gyűlés tagjaira szavaztak. A Salvadori Köztársaság Közép-Amerika legkisebb or­szága: területe 21 ezer négy­zetkilométer, Lakossága 5,1 millió fő. A Csendes-óceán partján fekszik Guatemala, Honduras és Nicaragua kö­zött. A munkanélküliség egyes vidékeken — így a főváros­ban és környékén is —, 50 százalék körül van. A földte­rület több mint fele a lakos­ság két százalékának tulajdo­nában van. Az írástudatlan­ság hetvenszázalékos, 10 ezer emberre mindössze három or­vos jut. A 15 százalékos inf­láció már 1981-ben egymil- l'iérd dollár feletti külföldi adóssággal párosult. A mun­kaképes lakosságból csak 16 százalék számára biztosított egész évben a munkalehető­ség. Salvadorban a fegyveres erők létszámát 29 500 főben adják meg; a hivatalos félka­Háttér tonai szervezetek, magán­rendőrségek és -hadseregek ezenkívül 9500 tagot számlál­nak. Salvadort az 1979. évi puccs előtt évtizedeken át katonák, vagy bábjaik kormányozták. Az 1979-ben fellépő fiatal re­formista - katonatisztek alig egy év múlva kiszorultak a hatalomból. Kísérletükre . a jobboldal polgárháború kirob­bantásával válaszolt. Azóta 42 ezer polgári áldozata van a hadsereg és a halálbrigádok kegyetlenkedéseinek. 1982-ben alkotmányozó nem­zetgyűlési választás volt. A nyertes a szélsőjobboldali pártszövetség lett Roberto D’Aubuisson vezetésével. A volt őrnagy a halálbrigádok­kal fenntartott kapcsolatai miatt, még a . hivatalos Wa­shington szemében sem kívá­natos személy. A salvadori hazafiak újabb akciója. Az El Obrajuelo-i repülőtér kifu­tópályáján a hazafiak aknákat helyeztek el, amelyek súlyosan megron­gálták a salvadori légierő egyik szállító repülőgépét. AZ USA TÁMOGATÁSÁT élvező salvadori kormányzat ellen — megfigyelők szerint —, mintegy kilencezer fel­kelő küzd fegyverrel. A Fa- rabundo Marti Nemzeti Fel- szabadítási Front harcosainak fő működési területe a vidék, mert a nagyvárosokban a vá­logatás nélküli, tömeges ter­ror miatt nem vállalják a harcot. Vidéken állandó tá­maszpontjaik és felszabadított területeik vannak, választott közigazgatással. A mai általános választáson baloldali pártok egyáltalán nem indulhatnak. A felsorako­zó nyolc jobboldali párt kö­zül kettőnek van esé've arra, hogy jelöltjét az elnöki szék­be juttassa. Az induló pártok és jelöltjeik: Kereszténydemokrata Párt (PDC); elnökjelöltje: Jósé Napoleon Duarte. Jobbközép Irányzatú, 1980—82.' között részt vett a katonai kormány­ban, s csatlakozott a földre­form-program beindításához. A baloldallal való érintkezés fölvételét javasolja, fellép az embe-i jogok szinte már in­tézményesített megsértése el­len. Ugyanakkor egyértelmű felelősség terheli a vére6 pol­gárháború kirobbanásáért. Az alkotmányozó nemzetgyűlési választáson annak idején a legtöbb szavazatot kapta (40 százalékot), de az összes töb­bi párt összefogott ellene, és megakadályozta, hogy ő legyen az ideiglenes államfő. Nacionalista Köztársasági Szövetség (ARENA); jelöltje: Roberto D’Aubuisson, a ha­lálbrigádok irányítója. Az ARENA a szélsőjobboldal leg­erősebb pártja, szélsőségesen kommunistaellenes. Célja, nemzeti front létrehozása a hadsereg oldalán a felkelők eilen. Nemzeti Egyetértés Pártja (PCN): jelöltje: Francisco Jó­sé Guerrero. Konzervatív irányzatú, a hadsereg megbí­zásából 1961—79. között kor­mányzott. Az amúgy is visz- szafogott reformok „konszo­lidálását”, valójában leállítá­sát helyezi kilátásba. Demokratikus Akció (AD); jelöltje: Rene Fortin Magana. A párt magát szociáldemok­ratának minősíti, de vezetője a szélsőjobboldal bizalmából lett ideiglenes államfő. Kö- zéoosztálybeli támogatókra számít, akiknek az adminiszt­rációban ígér pozíciókat, a kormányzat szakmai alapokra helyezésének jelszavával. Salvadori Autentikus Al­kotmányos Párt (PAISA); je­löltje: Roberto Garda Esco­bar ezredes. Szélsőjobboldali, a PCN egyik frakciója Volt tavaly októberig. A Népi Orientáció Pártja (POP); jelöltje; Gilberto Tru­jillo. Szélsőjobboldali, jelsza­va a szabad vállalkozás. Szilárd Köztársasági Cent-' rista Mozgalom (MERECEN); jelöltje: Juan Ramon Rosa­les. Magát mérsékeltnek, az összes többi pártot szélsősé­gesnek minősíti. 1982-ben nem indult a választáson. AZ ELNÖKI TISZTSÉGET az nyeri el, aki a szavazatok. abszolút többségét megszerzi. Amennyiben ez az egyik je­löltnek sem sikerül, április végén vagy május elején újabb fordulót tartanak, ame­lyen már csak az a két poli­tikus vehet részt, aki a leg­több szavazatot kapta. T. Z. A HALÁLBRIGÁDOK ÁRNYÉKÁBAN

Next

/
Thumbnails
Contents