Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-24 / 71. szám

Mégsem mennek a városba Naponta friss, szép az áru Ital helyett most tápot mér Batu János helyesbít: 6 nem kofa. Alkalmazott és üz­letvezető inkább ebben az ap­ró, újszilvási zöldségesboltban. Alkudni sem lehet, kötött na­pi árakon kapható itt minden, ami a háziasszonyok és a fő- zőcskéző férfiak konyhájába kívánkozik. Naponta cserélő­dik az áru, mert kapós a szép alma, a vöröshagyma, sárga­répa, fejes káposzta. — Januárban több mint félmillió forint volt a forga­lom — mondja a férfi, miköz­ben öt kiló burgonyát mérle­gel. — A forgalom legnagyobb hányadát a szemes termény s a tápok sokfélesége tette ki. Kapható kukorica és búza, malac- és süldőtáp, ezeket jobbára az állattenyésztő kis­termelők vásárolják, zsák­számra. — Honnan kapja az árut? — A zöldségféleséget Tápió- szeléről, a tápokat a nagykátai keverőbői. Szállít a ceglédi Füszért, s tavasszal, nyáron né­hány kistermelő is. — Elégedett a szállítással? — Nem panaszkodom. Ha valami nagyon hiányzik, pél­dául savanyúság vagy zsem­lemorzsa, elég egy telefon, s másnap megérkezik a keresett árucikk. Néhány, láthatóan jókedvű asszony toppan be az ajtón. Hangosan csevegnek, alkudoz­nának, dehát ez a négy fal kö­zé szorított „piac” nem tévesz­tendő össze a ceglédivel... Az asszonykák mosolyognak, vá­sárolnak, elköszönnek. Kedd van, délelőtt, havas reggel, — Ilyenkor, kedden vagy pénteken, amikor Cegléden he­tipiac van, sokan lemaradnak az autóbuszról — folytatja Ba- tu János. — Minek zötykölőd- nének, amikor itt minden kap­ható? így gondolkodnak. Én tavaly ősz óta dolgozom eb­ben az üzletben, azelőtt a sar­ki kocsmában mértem a fröcs- csöket. — Viszont itt nincsen bor­ravaló — vetem közbe. — Tisztes alapfizetésem van, s nem túl fiatal lévén, nekem már a nyugdíjra is kell gondolnom. Nyugodt a mun­kám, nem zargatnak az itta­sok. Reggel hétkor fölhúzom a rolót, délután négyig nyitva tartok. Szabadnapom hétfőre esik, nem is baj, felénk ezen a napon nemigen főznek az asszonyok. Marad vasárnapról elég eledel. Vaskos férfi köszön be az ajtón, hízótápot vinne, ha le­het. Batu János félrelibbenti a függönyt, s ketten a férfival, kiemelnek két zsákot, s a nyi­tott csomagtartójú Wartburg­ba billentik a röfögök vacso­ráját. Besze Imre A Tápió-vidék néprajza cí­mű fotókiállítást sokan meg­nézték már a ceglédi Kossuth Múzeumban. Az anyag — a hétfői szünnapok kivételével — délelőtt 9 órától délután 17 óráig látható. CEOJLÉDI K^Cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Építők évzárója Rugalmasság nélkül nem megy Alig akadt beruházás A múlt év indulása bizony nem a legkellemesebb emléke­ket idézi a Ceglédi Építőipari Szövetkezet dolgozóiban. A pénzszűkében levő megrende­lők sorban bontották fel a komplett szerződéseket, több millió forintos kérdőjelet ál­lítva ezzel a szövetkezet elé. Igaz, hogy a rendelkezésre ál­ló rövid idő alatt mégiscsak sikerült feladatokat találni, a kapacitást lekötni, de a kedve­zőtlen fordulat nem maradt következmény nélkül Kényszerhelyzet Ami az árbevételt illeti: a már módosított tervben sze­replő 48 millió 600 ezer fo­rint helyett csupán 44 millió 577 ezer forintot könyvelhet­tek el a szövetkezetiek 1983- ban. Mindez korántsem mun­kájuk színvonalát jellemzi, ha­nem azt a kényszerhelyzetet, fgyógyító elfoglaltság Kreatív terápia a kórházban ...JBx&Skes KlédlMst látni..ezekben, a napokban ceglédi kó rház tanácstermében. Az alkotók: a két pszichiátriai osz­tály lakói. A kreatív csoportok mutatkoznak be rajzaikkal, kisplasztikáikkal, vagy szép hímzéseikkel, hasznos időtöltésü­ket példázó, saját kezűleg készített használati tárgyaikkal. A kiállításon a kórház igazgató főorvosa, dr. Szabadfalvi András mondott megnyitó beszédet, szavainak adunk helyet ez alkalommal az újságban. Az elfoglaltság a természet legjobb orvosa, és az emberi boldogság lényege — mondta Galenus. Ezt az elvet vallotta a múlt században Filippe Pi­ne! is. Mégis hosszú időnek kellett ahhoz eltelni, hogy a munka- és foglalkoztatási te­rápia elterjedtebb gyógyító módszerré váljék. A ceglédi városi tanács kórház rendelő- intézete pszichiátriai osztályai­nak tízéves jubileuma alkal­mából itt megtartott Pest me­gyei pszichiátriai fórumhoz kapcsoltan rendeztük ezt a kamarakiállítást, pszichiátriai osztályaink kreatív csoportjai­nak alkotásaiból. A kiállított művek betegek produktumai és lényegében egy tudományosan megalapo­zott terápiás tevékenység gyümölcsei. Nem szokványos kiállítás­ról van szó. A látható tár­gyak túlnyomó többségéről el­túlzott elfogultsággal sem le­het azt mondani, hogy művé­szi értéket képvisel. A hasz­nálati eszközök, textíliák, pár­nák létrehozatalának termelő tevékenysége sem az érték- előállítás céljait szolgálta. Ezek lényegében csak mellék- termékek — illetőleg indiká­torai egy nagyon eredményes gyógyító módszernek. A meg­alkotott legfőbb érték: a hely­reállított egészség, a rehabili­tált munkaképesség. Természetesen e megfonto­lások semmit sem vonnak le az alkotások valós értékéből. Sőt! Ennek a szemléletnek a fényében még becsesebbnek minősülnek, szívünkhöz még közelebb kerülnek. Az itt lát­ható tárgyak mindegyikének — legyenek groteszkek, nai­vak, vágy akár konvencionális formájúak —, története van. Azokat pszichiátereink, foglal­koztató szakembereink igen nagy szeretettel interpretálják. Amikor művészetterápiá­ról, foglalkozásterápiáról és egyéb kreatív gyógyeljárások- ról beszélünk, nem feledkez­hetünk meg arról, hogy mind­az a gyógyintézmény szocio- terápia együttesének része­ként valósul meg. Ennek so­rán egy nem verbálisán meg­nyilvánuló kommunikálás forma teremt kapcsolatot a beteg és orvosa, a beteg és beteg, illetve a beteg és a társadalom között. Az egyik kerámiatárgy alkotója például hosszabb időn át nem volt hajlandó beszélni, mondandó­ját az alkotásaival fejezte ki. Pszichiátriai megbetegedé­seknél általában korai tünet á munka hatékonyságának csök­kenése, a munkahelyi kudarc és a személyes foglalatosság csökkenése, esetleg abbaha­gyása. Minél nagyobb mérték­ben csökken a munkavégzés képessége és minél tovább marad fenn ez a betegségál­lapot, általában annál nehe­zebb az eredeti munkaképes­ség helyreállítása és a munka újbóli felvétele. E célból nél­külözhetetlen, hogy már a be­teg kezelésének kezdetén is biztosítsuk a megfelelő krea­tív tevékenység lehetőségét. Ahhoz, hogy az alkotó em­bernek sikerélménye legyen, természetesen az is szükséges, hogy elismerje valaki. A be­tegek tudják, hogy a munká­juk hasznos. Alkotásaikat kö­zösségekben készítik, ahol egymás mellett élnek köny- nyebb és súlyosabb betegek. A súlyosabb állapotban lévő látja a kevésbé súlyos beteget. A betegek igyekszenek utá­nozni egymást és mindig a,kad valaki, akivel őszintén meg­vitathatják gondjaikat meg- bíráltathatják alkotásaikat. A gyógyító közösség kulcsembe­re természetesen a kreatív terápia szakavatott vezetője, aki helyes mederbe vezeti az alkotói folyamatot. A foglalkoztatás elsősorban az ilyen irányú kedv és ér­deklődés felkeltését, valamint a megmunkálandó anyag, az eszközök és a lehetőségek biz­tosítását jelenti. A férfiak számára főleg a technikai ma­nipulációra alkalmas művele­tek, nők számára pedig legin­kább a kézimunkák bizonyul-' nak közkedvelteknek. Az anyágformázást, illetve a ke­ramikus jellegű munkát szinte mindenki szívesen végzi. A kerámiatárgyak a leginkább egyediek. Többségük groteszk, naív módon kifejező, némelyi­kük szinte archaikus. A bo­nyolultabb formák rendezet­lenségén a szemünk szinte ké­pes eltévedni, megmozgatja fantáziánkat, csak azért sem hagy nyugodni bennünket, amíg alkalmas címkét nem ragaszt rájuk a fantáziánk. A kézimunkák avatott fog­lalkoztató terapeuta jótékony hatását bizonyítják. A kalo­csai, a matyó, vagy a torockói hímzések már kevesebb lehe­tőséget engednek a fantáziá­nak, annál inkább szolgálják a kitartó, céltudatosan fegyel­mezett tevékenységet. A kli­nikai állapot javulásával ará­nyosan egyre összetettebb, bo­nyolultabb és igényesebb ter­mékek jelenhetnek meg. Ez a kórházi kiállítás azt is bizonyítja, hogy a kreatív te­rápia értelme több, mint mun­kával gyógyítani. A jól sike­rült alkotás önálló életre kel, visszahat az alkotójára, és visszahat a szemlélőjére. Esz­tétikai élményt kelt, gondola­tot ébreszt, késztető ötletet ad, praktikus funkciót teljesít Színesíti környezetünket, örö­mök forrása lehet. amibe kerültek: tavaly alig akadt beruházási teendőjük, a termelés jellegét át kellett hát formálni, s így a javítási, fel­újítási, karbantartási feladatok váltak hangsúlyossá. Ez eleve alacsonyabb termelési értékkel kecsegtette a szövetkezetieket. Érdekeltség A füstbe ment beruházások megtizedelték az alvállalkozói tevékenységet, emiatt szintén apadt az árbevétel. A szövet­kezeti létszám 6 százalékkal való csökkenése viszont nem befolyásolta a termelési muta­tók alakulását. Végül is a két­száz fős szövetkezeti tagság­nak sikerült kilábalnia a ne­héz helyzetből. Megalakulásuk óta épp a tavalyi évben tettek szert a legmagasabb nyere­ségre, több mint 8 millió fo­rintra. Ennek eléréséhez min­denképp szükség volt megfe­lelő termelési program össze­állítására, jobb munkaszerve­zésre, előrelátó készletgazdál­kodásra, s a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozására. A sikerhez nyilván hozzájá­rultak azok az alkalmak (ne­vezzük műszaki értekezletek­nek), amelyeken a termelés- irányítók és a brigádvezetők közvetlenül tudtak véleményt cserélni a munkához fűződő gondokról."' ríészí,étkérdésekről'. A bérszínvonal címszó mögött az eredeti tervben 53 345 fo­rint állt. Aztán lett belőle 55 144 forint. Ez a változás ter­mészetesen nem szorul bővebb magyarázatra, de a szövetke­zetiek annál inkább örülnek neki. Tavalyt munkák Melyek voltak 1983 emléke­zetesebb munkái. Az egyik igencsak sikeres üzletnek bizo­nyult a vendéglátóipari pultok gyártása, 6 millió forint ér­tékben. A gáz- és a villanyve­zeték szerelésén kívül az ösz­szes építőipari tevékenységet vállalták. Jelentős munkájuk fekszik a ceglédi polgári vé­delmi pince kialakításában, a nagykőrösi kórház rekonstruk­ciójában. Kezük nyomát viseli a ceg­lédi városi ravatalozó épülete, a Duna Élelmiszer- és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat ceglédi fiókjának új raktárhe­lyisége, nem kevés tanoda nyári tatarozása, Abonyban az Abonyi Lajos úti iskola teljes felújítása és még jő néhány átalakítás, bővítés, javítás. V. S. Fogadóórák Március 28-án, szerdán dél­előtt 8—12 óráig fogadóórákat tart a városi tanács épületé­ben, hivatali helyiségében Cegléden Fekete Antal tanács­elnök. Váci tanárok hangversenye A váci Bartók Béla Állami Zeneiskola tanárai adnak hangversenyt Cegléden, hét­főn, március 26-án, este 18 órai kezdettel a zeneiskola hang­versenytermében. Az esten fel­lép fúvósötösük is. Szakközépiskola Versenyzők négy megyéből Cegléden, a 203. Bem Jó­zsef Szakmunkásképző Inté­zetben zajlik a hét végén, március 24-én és 25-én a szakmunkások szakközépisko­lája hallgatóinak tanulmányi verseny döntője, amelyre Bé­kés, Heves, Szolnok és Pest megyei versenyzőket várnak. Az írásbeli és a szóbeli színhe­lye a Hold utcai iskolaépület lesz, eredményhirdetésre va­sárnap, március 25-én a déli órákban kerül sor. A vendé­gek szállást a Dózsa kollé­giumban kapnak. A fejcsóválás nem elég Hiányzó családi háttér Egy akkora településen, mint Albertirsa, előfordul, hogy a gyerekek egy — szerencsére kisebb •— csoportja valami­lyen ok miatt hátrányos hely­zetbe kerül. Velük szervezett keretek között törődnek, fog­lalkoznak. A nagyközségi ta­nács — a társadalmi szerve­zetek bevonásával — figyeli és segíti a rászorulókat. A nagyközségben most majdnem harminc kiskorút tart nyilván a gyámhatóság: Vannak , köztük 'íiataikorúák, akiket a bíróság jelzései alap­ján, valamilyen bűncselek­mény elkövetése miatt, kell szem előtt tartani, őket a gyámhatóság pártfogói fel­ügyelet alá helyezi. A társa­dalmi pártfogók rendszeresen látogatják őket és családju­kat. Elbeszélgetnek velük, nyo­mon követik az életüket, isko­lai, munkahelyi magatartásu­kat. Segítenek a szülőknek a gyereknevelésben. Mindezek hatására a fiatalok többségé­nél sikerül kedvező változást elérni; magatartásuk, érdeklő­dési körük a helyes irányba fordul, beilleszkednek a kö­zösségbe. Grafikus és patikus volt Sokoldalú alkotó emlékére Hétfőn délben, éppen a ha­rangszóval egy időben az abo­nyi Rozsnyai Mátyás patiká­hoz nem receptekkel érkeztek az emberek, hanem egy rö­vid, bensőséges ünnepségre siettek. Az egészségügyi intéz­ménynél dolgozott 1945 és 1948 között Csemitzky Tihamér, aki e napon, március 19-én ünnepelhette volna nyolcvana­dik születésnapját, ha nem A kreatív csoport bemutatott anyagából Apáti-Tóth Sándor felvétele fiatalon, 56 éves korában ra­gadja el a halál. A Törteién született grafi­kus és festő gyógyszerészeti tanulmányai mellett az Ipar­művészeti Iskolában is tanult. 1927-től főleg alkalmazott gra­fikával foglalkozott, amelyek­ből hat évvel később kiállí­tást rendezett az Alkotás Mű­vész Házban. 1940-től 1944-ig a Film, Színház, Irodalom című hetilap képszerkesztője és ka­rikaturistája lett. A német megszállás idején, amiben tudott, segített az ül­dözötteknek. emiatt letartóz­tatták, de 1945 elején megszö­kött fogságából. A felszabadu­lás után a Képes Világ fele­lős szerkesztője volt, majd abonyi tartózkodása után a fő­városi külkereskedelmi válla­latok részére reklámgrafikákal készített. Időközben a Thera- pia Hungarica című folyóirat tördelőszerkesztője, illusztráto­ra és művészeti tanácsadója lett. Az igen sokoldalú ember faliszőnyeg-tervezéssel, eszté­tikai. filozófiai és matematikai tanulmányokkal is foglalko­zott. Csemitzky Tihamér munkás­ságát Helling György, az abo­nyi Gyulai iskola művésztaná­ra méltatta, majd a gyógyszer- tár épületfalára, emléktáblá­jánál elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúit. Elvétve fordul elő, hogy a kedvezőtlen családi háttér, a felnőtt testvér hatására ered­ménytelen a pártfogó erőfe­szítése. Ezek a fiatalok ismét törvénybe ütköző cselekedetéi követnek el, vagy munkahe­lyükön nem állják meg a he­lyüket. Keresik a hozzájuk hasonlók társaságát, csoporto­san csavarognak, őket más módszerekkel kell a helyes útra téríteni, de szerencsére erre ritkán van szükség. veszélyeztetettség oka többnyire a szülők italozó, ga­rázda magatartása. A gyámha­tóság javaslatára ilyen eset­ben a felnőtteknél alkohoiel- vonó kezelést rendelhet el az egészségügyi osztály, bár né­mely esetben már ez sem jár eredménnyel. Megesik, hogy 8 magáról megfeledkező szülő ellen feljelentést kell tenni az ügyészségen garázda viselke­dés miatt, vagy a kiskorú gye­rek veszélyeztetéséért. A gyámhatóság — a társadalmi pártfogókkal együtt — min­dent megtesz, hogy ezek a gyerekek minél kevésbé érez­zék hátrányos helyzetüket. Közrejátszhat a könnyelmű életvitelű családoknál a szer­telen költekezés miatti pénz­hiány, máshol a szülő beteg­sége, rokkantsága teremthet nehéz anyagi helyzetet. Ahol valamelyik szülő iszákos, ott azt a család már megérzi, a gyerekeket nem látják el kel­lőképpen. A gyámhatóság ilyenkor rendkívüli segélyként ad támogatást a legszüksége­sebb ruhadarabokra, a napkö­zi otthoni ellátás költségeire. Természetesen szigorúan el­lenőrzik a forintok felhaszná­lását. Szembetűnő eredményeket sikerült elérni a cigánycsalá­dok körében. Ma már minden nyerek iár óvodába, iskolába Mind több család igyekszik életkörülményein változtatni OTP-kölcsön igénybevételével vásárolnak lakást, otthonukra, öltözködésükre igénvesebbek. Rendszeresen dolgoznak és ke­resetükből el tudják tartani a családjukat. A gyermekvédelemnek Al- bertirsán is sok tennivalója van, hogy a felnövekvő gye­rekekből becsületes, szorgal­mas ember váljon. A szülők­nek, általában a felnőtteknek kötelességük figyelni a kör­nyezetükben élő fiatalok ma­gatartását. A rendellenessége­ket nem szabad szó nélkül hagyni, súlyosabb esetben a gyámhatóságot is tájékoztatni kell. A feicsóvé'ás és a felhá­borodás önma^^an nem e]ég. Tóth Istvánná ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents