Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

ptsr MEGYE 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA 6 ■Jogi TANÁCSOKÉ Adható részletfizetési engedély # Meddig terjedhet a kedvezmény mértéke? • Nem fajulhat verekedéssé a vita • A lakás-használatbavétell díjból adható-e részletfizetési kedvezmény! Nagy örömmel újságolta M. A., hogy kétszobás tanácsi bérlakást utaltak ki részére. Kérdése az, hogy a kétszeres használatbavételi díj megfize­tésére adható-e kedvezmény. Olvasónk kérdésére kedvező választ adhatunk. A módosí­tott 2/1971. Korm. sz. rendelet 2/1971. (II. 8,) ÉVM—PM. és a végrehajtására kiadott együttes rendelet és az ÉVM. elvi állásfoglalása alapján van lehetőség arra, hogy a lakás­ügyi hatóság a lakás-haszná­latbavételi díj összegére rész­letfizetést engedélyezzen. Ezek a kővetkező esetek: ha a bérlő legalább három, vagy ennél több gyermek el­tartásáról saját háztartásában gondoskodik, a jogcím nélkül lakó jóhi­szemű személyt a lakásügyi hatóság félkomfortos, va«y komfort nélküli tanácsi bérla­kás bérlőjéül jelöli ki, a tanácsi bérlakásra fenn­álló lakásbérleti jogviszonyt az előző bérlő halála esetén olyan személy folytatja, aki la­kás-használatbavételi díj fize­tésére kötelezett, társbérleti lakásrészt a ta­nácsi bérlakásban visszama­radt társbérlő részére utalja ki, illetve a bérlő előző taná­csi bérlakására fennálló la­kásbérleti jogviszonya társ­bérlet felszámolása céliából szűnt meg. A lakásügyi hatóság a tár­sadalmi bizottság meghallga­tásával kérelemre, rendkívül méltánylást érdemlő esetek­ben, az előbbiekben nem em­lített személyek részére is en­gedélyezhet részletfizetést, ha a bérlő a jövedelmi, a vágyó ni, a szociális helyzete alkján egyébként tanácsi bérlakás ki­utalására jogosult lenne. • Meddig terjedhet a kedvez­mény mértéke! A kedvezmény mértéke a félkomfortos és komfort nél­küli tanácsi bérlakások eseté­ben a szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett lakás­használatbavételi díj egyszeres összegéig, összkomfortos és komfortos tanácsi bérlakás ki­utalása esetében a szociálpo­litikai kedvezménnyel csök­kentett lakás-használatbavéte­li díj egyszeres összegének 80 százalékáig terjedhet • Adható-e részletfizetési kedvezmény a lakás-használat­bavételi díj egyszeres összegét meghaladó részére! Nem adható. Annyit azonban közölnünk kell B. k-né olvasónkkal, ha a vállalt gyermek nem szüle­tett meg a határidőig, szociá­lis helyzetére figyelemmel, az elengedett szociálpolitikai ked­vezmény megfizetésére azon­ban engedélyezhető részletfi­zetés, legfeljebb két évi idő tartamra. A részletfizetés idő­tartama a lakás-használatba­vételi díjnak legfeljebb tíz év lehet, és a havi törlesztő rész­A balatoni üdülőkörzet egyes településein a lakásépítés kor­látozásáról a 14/1984. (III. 10.) MT. sz. rendelet intézkedik (Magyar Közlöny 10. száma.). A pedagógusállások számá­nak meghatározásáról és a pe­dagógusok alkalmazásáról szintén a Magyar Közlöny 10. számában találják meg az ér­dekeltek a vonatkozó 8/1984. (III. 10.) MM. sz. rendeletet. let 100—350 forint között álla­pítható meg, a lakás komfort- fokozatától függően. # A munkásszálláson kelet­kezett károsodásért a munkál­tatót terheli-e felelősség! N. E. olvasónk öcsára jár hetenként haza a fővárosból. Munkásszálláson lakik. Job­ban mondva építő-szerelő vál­lalat lakókocsijában. Itt ve­szett el neki kb. ezer forint értékű ingósága, amely miatt rendőrségi feljelentést is tett. Az ismeretlen tettes ellen in­dított nyomozás nem vezetett eredményrev A rendőrség az ügyészség jóváhagyásával a nyomozást megszüntette. Ol­vasónk munkahelyétől akar kártérítést követelni, nem tud­ja megteheti-e ezt. tőlünk kér tanácsot. A Munka Törvénykönyve szerint, a vállalat a dolgozó­nak munkaviszony keretében okozott kárért, vétkességére tekintet nélkül teljes mérték­ben felel. Ennek alapján az érvé­nyes munkaügyi állásfoglalás szerint, a vállalat a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértésével kapcsolatban előállott kárért pedig akkor felel, ha az a munkaviszonyból folyó köte­lezettségek teljesítése során kifejtett tevékenységgel ösz­Csoportos elkövetés Az ifjúsági bűnözés utóbbi évtizedeinek adatai alapján az abszolút számok lassú emel­kedésén túl más aggasztó je­lek is tapasztalhatók. Ilyen el­gondolkodtató jelenség, hogy a fiatalok közül egyre többen csoportosan követnek el tör­vénybe ütköző cselekménye­ket. Ezért a különböző cso­portjaikkal való foglalkozás a rendőrségnek, ezen belül is az ifjúságvédelmi osztálynak leg­fontosabb feladata. Napjainkban mind több szó esik azokról a fiatalokról, akiknek magatartása nem fe­lel meg a társadalmi elvárá­soknak. Különféle külső je­gyekkel — ápolatlansággal, szakadt ruhákkal, feltűnő vi­selkedéssel — hívják fel ma­gukra a figyelmet. Ezeknek az ifjaknak többsége azonban nem sérti meg törvényeinket, munkáját szerető, becsületes felnőtté válik, ha kellő figyel­met és segítséget kap a kör­nyezetétől. Súlyos gondot okoznak viszont a társada­lomnak azok a fiatalok, akik csavargó, bűnöző életmódot A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói jö­vedelemkiegészítő pótlékáról és térítési díjairól a Művelő­dési Közlöny 4. száma tartal­mazza a 106/1984. MM. sz. uta­sítást. A felsőoktatási intéz­mények oktatói és egyéb dol­gozói munkabéréről ugyanitt jelent meg a 16/1983. ÁBMH. sz. rendelkezés. szefüggésben keletkezett. Ugyanis olvasónk esetében egyik munkatársát gyanúsítot­ta és a felelősségre vonáskor tettlegesség következett be, és a másik dolgozó súlyos testi sérüléseket szenvedett. Emiatt aztán olvasónk ellen indult el­járás. Kétségtelen, hogy olvasónk bármennyire is felindult le*>-*- tett, amikor megtudta, hogy meglopták, gyanúja még ha megalapozott is volt, akkor sem ragadtathatta volna el magát odáig, hogy verekedéssé fajuljon a vita. Hogy ebből a vitából olvasónk munkatársa súlyosan sérülten került ki, ennek kárát olvasónknak kell viselnie. Az ellopott ingósá­gait illetően, csak akkor fele] a vállalat, ha az elővigyáza­tossági előírásoknak a dolgo­zók is eleget tettek. így pl. a munkásszállást, lakókocsit tá­vozás után bezárták, a na­gyobb érték őrzéséről megfe­lelő más módon gondoskodott, illetve a fogason lógó kabát­jában nem helyezte el havi fi­zetését. Mert ha ezt tette, bár­mennyire is gyanús lehet mun­katársa, kellő bizonyíték ese­tén a bűncselekmény nem bi­zonyítható reá. És ha ön nem volt eléggé körültekintő, ak­kor a vállalat sem felel a ká­ráért. Dr. M. J. folytatnak. Veszélyességüket fokozza, hogy esetenként egy- egy csoport hangadóivá, veze­tőivé válva bűnözésre bírják társaikat is. A fiatalok által elkövetett bűncselekmények háromne­gyed része betörés, lopás, rab­lás. Ezeken belül is a kis kár­értékű, alkalmi esetek vannak többségben. Emellett jelent­keznek az úgynevezett nehéz fajsúlyú bűnök is, de ezeket általában felnőttekkel közö­sen, vagy felnőttek sugalma- zására követik el. Előfordul­nak olyan bűntettek is, ame­lyek során a szülők a gyerme­keiket tudatosan felhasznál­ják a törvénybe ütköző cse­lekmények végrehajtásához. Pénzt nyelő automata Űj jelenség az utóbbi évek­ben a különböző játékszenve­délyek — ezen belül is a já­tékautomaták nyújtotta lehe­tőségek — mindenáron való kiélése. Megsokszorozódott az ezzel kapcsolatos bűncselek­mények száma: a gyermek leg­többször szüleit és társait lop­ja meg, esetenként rabolja ki. Az így szerzett pénz nagy ré­szét a játékautomaták nyelik el. A Belügyminisztérium ille­tékeseihez a szülőktől számos levél érkezett, amelyekben ké­rik a játékautomaták betiltá­sát, vagy azt, hogy csak 18 éven felüliek számára engedé­lyezzék azok használatát. A fiatalokra leselkedő ve­szélyek sorában háttérben hú­zódik meg, de az okok között előkelő helyre kerül az alko­hol. Nem csekély azoknak a gyermekeknek és fiataloknak száma, akik életük elején tar­Többször vétett a telepvezető Egy áfész telepvezetőjét fe­gyelmi büntetésül kisebb fi­zetéssel járó alacsonyabb munkakörbe helyezték. Terhé­re rótták, hogy megsértette a bizonylati fegyelmet, a társa­dalmi tulajdont veszélyeztet­te, az áruk kezelésénél és őr­zésénél gondatlan volt. Koráb­ban is többször fegyelmi bün­tetéssel kellett sújtani. Mind­ebből következik, televvezetés- re nem alkalmas. A büntetés alóli mentesíté­sét kérve a telepvezető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely az áfész határozatát az év végi nyereségrészesedés megvonására és fél évig a te­lepvezető fizetésének havonta kétszáz forinttal történő csök­kentésére enyhítette. A jogerős ítélet ellen emelt törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bíró­ság a következőket mondta ki* — A telepvezetőnek elsőren­dű kötelessége volt a bizony­lati fegyelem megtartása, a társadalmi tulajdon és a fo­gyasztói érdekek védelme. Mindezek elmulasztásával sú­lyos fegyelmi vétségeket köve­tett eL Nem hagyható figyel­men kívül, hogy az utóbbi há­rom évben a fogyasztók meg­károsítása, kísérőjegy nélkül kiadott áru, ittasság, a bizony­lati fegyelem megsértése miatt négyszer fegyelmi büntetést kapott, de ezek nem érték el a kívánt nevelő célt — Nincs jelentősége annak, hogy húsz éve áll munkavi­szonyban és az utóbbi három évet kivéve nem volt ellene fegyelmi eljárás. Magatartása megítélésénél éppen a f’^vel- mi eljárások időszakát kell fi­gyelembe venni, és ezt az áfész jogosan tekintette sú­lyosbító körülménynek. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül kellett helyez­ni és a szövetkezet által ki­szabott fegyelmi büntetést .•helybenhagyni. tanak, de már alkoholizálnak. Azért tesznek így, mert ezt látják környezetükben, első­sorban szüleiktől. Hazánkban 150 ezer idült alkoholistáról tudnak a hatóságok. Ennek következtében több mint 120 ezer az olyan gyermekek szá­ma, akik családon belül — részben az alkohol, részben a morálisan lezüllött szülő miatt — súlyos erkölcsi veszélyek­nek vannak kitéve. Ha a fia­talkori bűnözés forrásait ku­tatjuk, akkor jórészt itt talál­hatjuk meg — mutatnak rá a minisztériumban. Céltalanul őgyelegnek Az iszákosság mellett egyre intenzívebben jelentkezik a kábítószer-pótlékok élvezete. Mint ismeretes, harminc fia­tal halála vezethető vissza er­re. Gyermekeinknek e vesze­delmes szenvedélytől való megvédése az egész társada­lom ügye. De legtöbbet maguk a fiatalok tehetnének azzal, hogy felhívják a felnőttek fi­gyelmét, ha társaik körében észlelik a „kábítózás” vala­milyen formáját, vagy maguk megkísérlik erről lebeszélni társukat. A szakemberek szerint a fiatalkori bűnözés okai közé sorolhatók egyebek között a családon, az iskolán és a mun­kahelyen belüli nevelés hiá­nyosságai, a tanulásra, a mun­kára, a kötelességteljesítésre való nevelés hiánya, a szabad idő céltalan, szervezetlen fel- használása is. Az ifjúságvédelmi munka eredményeként arányaiban évek óta nem változik jelen­tősen nálunk a fiatalok által elkövetett bűncselekmények száma. Az ifjúságvédelemben érintett szervek sokirányú te­vékenységgel segítik a nevelő­munka színvonalának emelé­sét, az ifjúság védelmét, jo­gainak érvényesítését. A fia­talok testi, szellemi és erköl­csi veszélyeztetettségének megelőzése, okainak feltárása, felszámolása egyre inkább az egész társadalom ügyévé vá­lik. BTíZ NAP RENDELETÉIBŐL — Ifjúsági bűnözés és ami mögötte van Az egész társadalom felelős •1 A Belügyminisztérium illetékeseinek tájékoztatása | szerint hazánkban az utóbbi tíz év átlagában az összes 4 bűnelkövetőknek 4 százaléka 14 éven aluli, azaz gyer- 4 mekkorú, 12 százaléka 14—18 év közötti fiatalkorú és 28 ^ százaléka 18—24 év közötti fiatal felnőttkorú. Tehát a bű- ^ nözők 44 százaléka az ifjúság köréből kerül ki. A visz- ^ szaesők aránya viszonylag kevés: a 20 százalékot sem ^ éri el. Egy más statisztika arról tanúskodik, hogy 10 ^ ezer 24 éven felüli felnőtt közül 62, ugyanennyi 18—24 ^ év közötti fiatal közül 200 követ el valamilyen bűntet- | tét. A 14—18 év közötti fiatalkorúaknál ez a szám 160. TaET OZÁS Üzemi lapokban olvastuk Ä Az üzemi újságok, híradók elsősorban azzal a céllal készül- á oek, hogy egy-egy szűkebb közösség — gyár, szövetkezet, in- & tézmény — dolgozói jobban tájékozudha sanak közös dolgaik- 2 col E kiadványok mégis sok olyan hírt, információt, cikk.t tar* ^ talmaznak, ameiyek akár érdekességük, akár újdonságuk.^ eset- ^ leges tanulságaik miatt talán nagyobb olvasó fór um érdeklődésé- z re is számot tarthatnak. Ez alkalommal ezek közül válogattunk V egy csokorra valót. inHiiouoviiatn ooiooroiN« um A gyűli Szabadság Terme­lőszövetkezet dolgozóinak lap­jában jelent meg Kovács Fe­rencnek, a tsz dolgozójának olvasói levele. „Évekig laktunk 6 gyerme­künkkel a gyáli Fácános ta­nyán omladozó épületben, víz és villany nélkül. A gyáli nagyközségi tanács, a terme­lőszövetkezet vezetőségének kérését is figyelembe véve, jutányos áron Gyál belterüle­tén telket juttatott számunk­ra. A telek birtokában 1983. nyarán elkezdhettük az épít­kezést. A tsz sörpalackozó üzeme Béke szocialista bri­gádja Bohák János műszak­vezető vezetésével, valamint a brigád tagjain kívül is szá­mosán jöttek dolgozni épülő lakásunkhoz. A termelőszövet­kezet vezetősége bontási anyaggal, majd a befejezéshez 25 ezer forint szociális segély juttatással sietett segítsé­günkre. Az ipari tmk vil­lanyszerelő szocialista brigád­ja a villanyszerelési munká­latokat vállalta, a bányaüze­miek is segítettek. Így, közös összefogással lakhatóvá tud­tuk fenni az épületet és 1983. december elején beköltözhet­tünk új otthonunkba. Köszönöm a társadalmi ösz- szefogást, mely lehetővé tette, hogy gyermekeim, a többi gyermekhez hasonló körülmé­nyek között nevelkedhetnek”. |vMEZÖGAZDASAGI ^MÉRNÖK . "M=*® • A OÖDÖtUSfvaaRitRTUOOMANY'! S3T8TEM LAPJA « Sokan tagadják, mások —s ők vannak többségben —, azt vallják, abból lesz jó szak­ember, aki már tanulóévei alatt igyekszik minden tudo­mányt elsajátítani. A Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem hallgatóinak első félévi bizo­nyítványa a napokban jelent meg a felsőoktatási intézmény lapjában. Az 1983/84-es tanév első félévét a mezőgazdaságtudo­mányi kar 3,58-as, a mezőgaz­dasági gépészmérnöki kar 3,16-os átlageredménnyel zár­ta. A mezőgazdaságtudomá­nyi karon a legjobb eredményt a negyedéves angol szakfordí­tók (4,29) és a növényvédő szakirányú hallgatók (4,13) ér­ték el. A legnehezebben az elsőévesek vették az akadályt 3,19-es átlaggal. Egy sokoldalú rendeltetésű, már-már a XXI. század építé­szetét idéző sport- és oktatási csarnok készül Solymáron. Erről a különleges épületről számol be a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat dolgozói­nak lapja. Solymáron 1986-ra 12 tan­termes általános iskolát kell építeni, melyhez természete­sen tornaterem is dukál. Ha­sonló nagyságú teremre a PEMÜ-nék is szüksége van. Egyrészt, hogy itt tarthassák meg tanfolyamaikat, másrészt, hogy valahol egy helyen mu­tathassák be valamennyi mű­anyag építési szerkezetüket — mintegy referenciaként —, hogy milyen sokoldalúan használható a műanyag. A 24x48 méteres csarnokot olyan padlófűtéssel szerelik fel, amely 20—25 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a hagyományos megol­dások. Az épület tetejére mű­anyag napkollektorokat állí­tanak fel, amelyek nyáron melegvizet biztosítanak a zu­hanyozáshoz. A jó szigetelést műanyag darálékkal töltött habbeton, illetve téglát helyet! tesítő hasonló anyagú blok­kok biztosítják. A csarnok szerkezete már elkészült, az építkezés befeje­zését 1985-re tervezik. , §tjmszoRú A Csepel Autógyár mintegy ötven céggel áll kooperációs kapcsolatban, közülük csak­nem negyven tekinthető a vál­lalat állandó partnerének. A szállítók többsége állami vál­lalat, tsz-melléküzemág, 10 százalékuk ipari szövetkezet. Tiszaszalkától Sopronig, Deb­recentől Dunaföldvárig talál­hatóak telephelyeik. Serdván István kooperációs főosztály­vezető véleménye szerint, ál­talában megbízható, korrekt partnerek. Aki ugyanis nem teljesítette kötelezettségeit, az­zal a vállalat megszakította üzleti kapcsolatait. De a Csepel Autógyár igyek­szik előzetesen is meggyőződ­ni arról, hogy a vállalkozó képes-e a kiszemelt feladat elvégzésére. Megfelelő-e a mű­szaki színvonal, milyen híre van a cégnek? A gyári szakemberek meg­nézik a jelentkező partnerek telephelyét, gépeinek állapo­tát, a technikai feltételeket. Ezután következik az áralku és a kis szériájú próbagyár­tás. Bizony gyakran kiderül, hogy a partner olyan mun­kára vállalkozna, amit nem képes elvégezni, vagy olyan magas árakat kér, amelyet a Csepel Autó nem tud és nem is akar megfizetni. Az alapos előkészítés a leg­főbb oka annak, hogy ellen­tétben az országos szokások­kal, a Csepel Autó és koope­rációs partnerei között har­monikus a kapcsolat, szilárd a szerződéses fegyelem. A Cement és Mészművek dolgozóinak lapjában interjú jelent meg Eisele Gézával, a CEMÜ felügyelő bizottság el* nőkével. A bizottság elnöke így jel­lemezte a cementipari vállala­tok munkáját: A változó gazdasági kör­nyezetben a cementipart a nyolcvanas évek elején ért hatásra — melyek következté­ben célkitűzéseiket és munká­jukat más irányba kellett for­dítani — a vállalatvezetés helyesen reagált. Nem estek pánikba, hanem megfontoltan és kellő körültekintéssel cse­lekedtek. Észrevételt, kritikát legfeljebb a gyorsaságra le­hetne tenni. Legfontosabb fel­adatuknak a csúcsidei ce- mentellátásnak a harmadik negyedévi szállítási nehézsé­gek ellenére eleget tettek. A következő, a cement árá­ra vonatkozó kérdésre így vá­laszolt a szakember: — A felügyelő bizottság éveken át azt hangoztatta, hogy a cementgyártás, a fel- használás és a takarékosság — a cementben, mint köztu­dott óriási energiamennyiség van — összefügg a cement árával. A mostani árváltozás­sal az ár elindult a helyes úton, de még mindig állami szubvencióra szorul a cement. A hazai ár, még mindig gá­tolja a cementmegtakaritási törekvéseket. Megfelelő ered­mény e téren csak gazdasági eszközökkel biztosítható, ha a hazai cementár a világpiaci árat megközelíti... Cs. A. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents