Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

Jegyzet Otthonunk Ország, világ, szűkebb haza, tájegység. A falut vé­gigjárták a jó üzleti ér­zékkel megáldott fotográ­fusok és minden házat le­fényképeztek. A kartonra ragasztott kép alá aranyo­zott betűkkel odaírták. A mi otthonunk. Kemény 120 forintot kértek a képekért, de senki sem sajnálta a rá- valót. Anyám sem, bár nem magára gondolt, hanem rám. Itt van fiam — mond­ta —, kereteztesd be és akaszd a falra, hogy akkor is lássad a szülői házat, amikor nem vagy itthon. Nem mondtam neki, hogy tulajdonképpen látom én azt akkor is. Bevésődött az emlékezetembe már az új, cseréptetős, meg a ré­gi, nádtetős formájában is. Mellette az almafával, az ereszig kúszó szölőlugassal, s még azt a méternyi, vé­kony repedést is látom, árhelyik a homlokzaton tá­madt egy ideje. Látom én magam előtt az utcát, a csalánnal benőtt vadast, az érpartot, a rétet, amit fe­lénk csordajárásnak nevez­nek, ahol a világ legszebb színeiben pompázik az al­konyat. Az pedig nyílt ti­tok, otthon is tudják, hogy még mindig bejárom a ha­tárt, körülkerülöm a falut. Néha kísért a gondolat, hogy jó lenne újra itt, an­nak ellenére is, hogy mos­toha volt hozzám az élet kezdetén ez a föld. Ha a lövőmet kutattam, maka­csul hallgattak a nekem most oly kedves alsósori utcák. Sem a mezők, sem a kismesterek műhelyei nem ígértek kenyeret, így hát vehettem a kalapomat. — És jó lenne-e — teszem fel szinte hangosan magamnak ilyenkor a kérdést, hiszen a pusztaságban senki sem hallhatja. Vajon nem ugyanígy járnám nyugta­lan lélekkel ifjúságom, fér­fikorom életterét, a Duna mellékét, melyről azt mondtam magam is, _ amit sok más idetelepült társam; akár második szülőváros­nak is tekinthetjük e he­lyet, hiszen ott az ember hazája, ahol maga is te­remthet. Olvasmányaim alapján ismertem csak, pusztán egyszer mertem megláto­gatni Szűcs Sándort, a szü­lőföldem jeles néprajzosát. A második találkozás szo­morú volt. A temetése után 2 órával értesültem a halá­láról a szeghalmi múzeum hirdetményeit olvasva. Mégis neki köszönhetem, hogy tudom ki vagyok, hon- nét jöttem, s bár direkt módon tőle ezt sohasem ol­vastam, azt is tudom; a ki­sebbik világ, a tájegység igazi ismerete a nagyob­bikhoz való kötődést is erő­síti. Vác sem volt soha pusztán azoké, akik itt szü­lettek. Mindig érkeztek ide valahonnét, értéket hozva magukkal, azt teremtve itt is, s így vált ez a hely nemzeti történelmünk és kultúránk formálódásának egyik színterévé. Progresszív és retrográd erők összecsapása és harca, a helyi és az országos tör­ténelem fejezetei. Az em­ber elgondolkodik, hogy mit lehet még felidézni a sokak által, sokszor elmon­dott, megírt tényeken kí­vül? Azon is, hogy a város történelmében vajon mi­kor, milyenek voltak a jő és rossz, a konzervatív és maradi tendenciák ará­nya? — Itthon néha civako­dunk, panaszkodunk né­mely állapotok miatt. Más­hol meg mesélünk erről a tájról, lakóhelyünkről. Ért­hető, mert ez a szűkebb hazánk. Messziről kicsiny pont a térképen, annak a zöld mezőnek a közepén, amilyennek Magyarország tűnik képzeletünkben, ha idegen népek távoli föld­jét járjuk. Olyankor min­den egynek és egésznek látszik. A Tisza túlsó és in­nenső vidéke, a Duna rriél- léke. Egybemosódik az a történelem is, melynek év­fordulóira ismét emléke­zünk. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1984. MÁRCIUS 17., SZOMBAT Lassan ismét benépesül a város környéki termelőszövet­kezetekben a határ. Igaz, meg­lehetősen szeszélyes évszak­ként mutatkozott be a tavasz. A több nap óta tartó szeles, napsütéses idő viszont annyi­ra felszárította a talaj felszí­nét, hogy az alkalmassá vált a megmunkálásra. Élve a le­hetőségekkel a héten már mindenütt megkezdték a mag­ágy készítését, elsősorban si- mítókkal, fogasolással és más talajművelőkkel. Ahol pedig valamilyen ok miatt ősszel nem kerülhetett sor a kisebb területek, táblavégek felszán­tására, ott erre a munkára irányították a traktorokat. Várhatóan a hét végén — ha ezt semmi sem akadályozza — több mezőgazdasági nagy­üzemben a vetést is megkez­dik. Gyenge sarjadás Az Alagi Állami Tangazda­ság váci kerületében égész télen át metszették a szőlőt. — A napokban fejezte be a brigád a nagy szakértelmet igénylő munkát — tájékoztat Nagy Zoltán, a növényter­mesztési ágazat vezetője. Je­lenleg a sorok közül a levágott hajtásokat gyűjtik össze. A gépek már teljes üzemben dol­goznak. Az elmaradt őszi szán­tást már korábban, a tél végi enyhe napokat kihasználva befejeztük. Végeztünk az őszi kalászosok fejtrágyázásával is. Amikor fagyott volt a talaj felszíne, akkor a traktor von- tatású gépekkel kiszórtuk a szükséges műtrágyamennyisé­get. A vetések sárj adásával azonban nem lehetünk elége­dettek. A szárazság miatt sok helyen nem eléggé bokrosod- tak ősszel a növények, ezért nehezebben viselték a telet. Traktorosok — Kisebb gépeink a napok­ban a rétek fogasolását és műtrágyázását végzik. Ha a jövő héten nem lesz eső, ak­kor a hét végén mintegy 240 hektáron megkezdjük a mus­tár vetését. A tavaszi feladatok végre­hajtása során a tapasztalatok szerint az eddigieknél na­gyobb figyelmet fordítanak a szövetkezetekben az energia­takarékosságra. Szervezetteb­Hazai és külföldi piacokra ben járatják a munkagépeket. A nagyobb erejű traktorok kapcsolt talajművelő eszközö­ket vontatnak. így egy munka­menetben, egy üzemanyag-fo­gyasztással végzik a simító­zást, tárcsázást, fogasolást. A szerelők is jól használták ki a javuló műszaki feltétele­ket és a korábbi évekhez vi­szonyítva a legtöbb helyen valamivel korábban javítot­ták ki a meghibásodott gépe­ket. A javításban részt vet­tek a traktorosok is. így még nagyobb lett a garancia a szakszerűen végzett munkára, hiszen az ő keresetük elsősor­ban a teljesítménytől függ. A nagyüzemekkel egy idő­ben megkezdték a tavaszi munkákat a kiskertekben is. Már ágyúsokba ültetik a bor­só-, a sárgarépa- és a zöldség­magokat. Földbe kerülnek a hagymafélék és mindazok a magok, melyeknek március a vetési ideje. Bár az elmúlt he­tekben rengeteg magot vásá­roltak a kistermelők, de még mindig sokan benyitnak ezért a boltokba. Az ellátásra nem volt és most sincs panasz. Facsemeték ültetése Amíg a nagyüzemekben egész télen metszették a sző­lőt, a gyümölcsfákat, a házi- kertekben még csak most kezdték meg a felesleges haj­tások eltávolítását. Várha­tóan a hét végén legtöbb he­lyen kinyílnak majd a szer­számos kamrák ajtai és sorra előkerülnek a kapák, gereb- lyék a kerti munkákhoz. Akik már beszerezték a facsemeté­ket, azok az ültetéssel lesznek elfoglalva. Surányi János A naponta feldolgozott tej egy részéből különféle termékeket késziíenek a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci tej­üzemében. Tejfölből 40 ezer pohár, túróból 60 mázsa, kefir­ből 15 ezer, habtejszínből pedig napi 20 ezer pohárral kerül a fogyasztókhoz. A képen Bellov Istvánná a PV 3-as típusú túróadagoló gép mellett Hancsovszlci János felvétele Nyitás az idei nyáron A Váci Hírlap korábban már hírt adott arról, hogy befeje­zéséhez közeledik a városi strandfürdő bővítése. A város VI. ötéves tervé­nek legjelentősebb szociálpo­litikai beruházása ez. A fe­dett uszoda mérete 25 méter hosszú és 11 méter széles lesz. Korszerű épületgépésze­ti megoldásokkal, gáztüzelésű kazánok szolgálják majd a központi fűtést. Az automati­kus szellőztető rendszerű csarnokhoz, 400 személy fo­gadására alkalmas öltöző csat­lakozik. A fedett uszoda vízgépészeti, épületgépészeti és befejező építészeti munkái most foly­nak. Jól haladnak a strand kül­ső területi munkái is. Ké­szül az 50 kabinból és a hozzá tartozó berendezé­sekből álló objektum. Az új szabadtéri medence burkolását tavaly csempe­hiány miatt nem lehetett be­fejezni. A most folyó mun­kálatok után kezdődhet a par­kosítás. A fedett uszoda tető­terén pilisszentiváni szürke és piros betonlapok borítják majd a napozó felületét. A múlt évben lefektetett ezer folyóméter 10 kilovoltos földkábel után elkezdődött a transzformátorház építése, hamarosan megkezdődik a Köztársaság úti gázvezetékről lecsatlakozó 250 folyóméter ve­zeték fektetése is. A meglévő medence, gyer­mekmedence, az épülő sza­badtéri medence, valamint a fedett uszoda vize is hazai gyártmányú vízszűrő-forgató rendszeren keresztül, folyama­tosan tisztított ivóvíz minősé­gű lesz. A munkák dandárját végző Mélyépítő Vállalaton kívül még tizenkét vállalkozó mun­katársai találhatók ott az építkezésen. Köztük az OR- SZAK, a szentendrei Vízgépé­szeti Kisszövetkezet, a váci Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzeme, és a fó­ti Vörösmarty Mgtsz dol­gozói. Legutóbb február 24-én tartottak operatív bizott­sági ülést a városi pártbi­zottság és a tanács veze­tőinek részvételével, vala­mint a Dunamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat vezetőinek közreműködésével. Ott volt a munkálatokban résztvevő összes vállalkozó képviselője. Az idei nyáron várható, hogy beérik a közös erőfeszí­tések gyümölcse. A városi ösz- szefogás új eredményeként birtokba veheti a közönség az új kibővített strandfürdőt és tanuszodát. Kovács István DRMVV műszaki ellenőr ség érzését. Ennek érdekében, a nyugdíjazást előkészítő ad­minisztratív teendőkön túl, meg kell oldani az idősödő dolgozók lélektani felkészíté­sét a nyugdíjas életre. Szor­galmazni kell, hogy a nyug­díjazást követően az idős korú — felkészültségétől, egészségi állapotától és az egyéni körül­ményeitől függően — vállal­jon a köz érdekében társadal­mi megbízatást. A városi KISZ-bizottság az elsők között készített intézke­dési tervet, s kérte az alap­szervezetet, hogy munka- programjukban tervezzék az idős korúakkal való foglalko­zást. Előadásokkal, diapozitív- vetítésekkel, nosztalgiamozival lehet színessé tenni a nyugdí­jasok szórakoztatását. Neiser Mária, a KISZ-bizottság mun­katársa javasolta, hogy az üzemi ifjúsági klubokban ha­vonta egyszer-kétszer szervez­zenek ilyen jellegű találko­zásokat. A 204-es számú Szak­munkásképző Intézet KISZ-alapszervezete je­lentkezett: az iskola szo­bafestő tanulói vállalják az egyedül élő, szociális szempontból rászorult öre­gek lakásának a kifesté­sét. Több középiskolából s az út­törőcsapatok részéről jelezték, hogy szívesen vállalnak taka­rítást. bevásárlást a betegeb­beknél, a rászorulóknál. Megmozdultak az üzemek is. A Híradástechnikai Anyagok Gyára szakszervezeti bizott­sága jelezte, hogy a megvá­lasztott nyugdíj-előkészítő bi­zottság folyamatosan intézi a nyugdíjba vonulók ügyét. Évente kirándulásokat szer­veznek a HAGY öregeinek, le­hetőséget biztosítanak szá­mukra a kedvezményes étkez­tetés igénybevételére. Gon­dolnak rájuk a kedvezményes üdülés beutalóinak szétosztá­sánál. Kapnak a tüzelésre fel­használható vállalati hulladék faanyagból is térítésmentesen.. Az 1983, évi kommunista mű­szak bevételének egyharmadát a nyugdíjas dolgozók megse­gítésére fordítják. A Szőnyi Tibor Kórház Egyesített Intézményei is több irányú feladatsort vállaltak. Figyelik az egy­kor egészségügyi terüle­ten dolgozók helyzetét, a nyugdíjas kor elérése után rendszeresen segélyezik a rászorulókat. Ök is rendeznek évenként nyugdíjastalálkozót. Felhívták a körzeti orvosok figyelmét, hogy a területükön élő, egye­dülálló nyugdíjasokra, magá­nyosokra fordítsanak fokozot­tan figyelmet. Januártól megszervezték a gerontológiai szakrendelést. Itt felhasznál­ják az öregkor élet- és kórta­nával, valamint egyéb vonat­kozásaival foglalkozó tudo­mányág legújabb kutatási eredményeit. Papp Rezső ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A különféle színes és fekete-fehér, valamint röntgenfilmek­ből évente mintegy 1 millió 300 ezer négyzetmétert gyárta­nak Vácott a Forte gyárban. A képen Szegő Pálné, az LDG— 27 típusú automata celofáncsomagoló gépből kikerülő színes filmeket csomagolja. Hancsovszki János felvétele Napjainkban mind több szó esik újságban, rádióban, tele­vízióban az idős korúakról. Parlamenti bizottságok, ta­nácsülések, társadalmi szer­vezetek összejövetelei gyak­ran tűzik napirendre a 60—65 éven felüliek társadalmi hely­zetének és közérzetének javí­tása érdekében hozandó vagy hozott intézkedéseket. Az MSZMP Vác városi Bizottsága 1983. június 9- én hozott határozata alap­ján megalakult Az idős korúak helyzetével foglal­kozó Vác városi Koordi­nációs Bizottság: Elnöke: István Kálmán, a városi népfrontbizottság tit­kára, s Papp Jánosné, a Vá­ci Kötöttárugyár v'szb-titkára vállalta a titkári tisztséget. A széles körű, közös össze­fogást jellemzi, hogy a Haza­fias Népfronton kívül részt vállalt e munkából a négy te­rületi pártalapszervezet. a vá­rosi tanács, a KISZ, az úttö­rőszövetség, a szakmaközi bi­zottság, s a többi társadalmi szervezet is. Ott találjuk so­raiban az egészségügyi intéz­ményeket, a nagyüzemek szak- szervezeti bizottságait. István Kálmán hangoztat­ta az alakuló ülést követően, hogy az idősek nemzetközi évét nem tekintették kam­pányfeladatnak. A nemes cél érdekében az egészséges, aktív dolgozók sokaságát be kell vonni a közös tennivalók megvalósításába. Ezáltal je­lentős mértékben csökkentik az eltartottság és a felesleges­ül Pest megyei Vendéglátó Vállalat váci igazgatósága május 1-től szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: 135. sz. Pavilon büfé, Szob, Vörös Hadsereg útja 35. 136. sz. Strand büfé, Verőcemaros, Árpád út 2. 137. sz. Szurdik büfé, Verőcemaros, Zombori út 10. 138. sz. Börzsöny büfé, Verőcemaros, Kossuth út 3. 219. sz. Éva büfé, Nagymaros, Kossuth tér 22. 328. sz. Bagi csárda, Bog, országút 477. sz. Árnyas büfé, Gödöllő, Szabadság tér Tájékoztató adatokat, március 26-tól, a vállalat váci igazgatósága ad, címe: Vác, Széchenyi út 19. A versenytárgyalás április 19-én, 13 órakor lesz Vácott, a Hattyú sörözőben: Bartók Béla út 2. Teltek?© lm sa máié idő © o Összefogás az idős emberekért \ Ez mér a tavasz Jete Elénk mozgás n fsz-ek földjein

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents