Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-17 / 65. szám
6 %?£Man 1984. MÁRCIUS 17., SZOMBAT FéSmilüé gyűlt össze Társasutak saját zsebre 5 A pénzzel, számlákkal, bizonylatokkal bánó embe4 rek mindennapi munkája meglehetősen bonyolult, hiszen ^ ezernyi szabály és előírás határozza meg a befizetések, ^ könyvelések és átutalások rendjét. A számok eme fur- ^ csa világában egy szigorú elv uralkodik, aminek lénye^ ge: a pénz a legkuszáltabb áttételeken keresztül is í hiánytalanul, az utolsó fillérig eljusson oda, ahová szán, % ták. Aki alaposan ismeri ezt a mechanizmust, jól tudja, f hogy különösebb esély nincs a szabályok kijátszására, a ^ számlák és tételek manipulálására, mert ha más nem is, ^ de egy utólagos ellenőrzés többnyire igen hamar fényt ^ derít az ügyeskedésre. Mégis: időről időre akadnak, kik ^ megkísértik a lehetetlent, s különös botorsággal vakon 4 hisznek abban, hogy ők jöttek rá a leleplezhetetlen sik- 3 kasztás biztos módozatára... Pandttgondok Pandaanya és bocs Hűnapok óta megfeszített erővel folyik a munka a kínai Szecsuan tartományban: biológusok és zoológusok válogatott csapata, s vadvédelmi dolgozók százai igyekeznek megakadályozni a Kínában őshonos óriás pandák kihalását. A kedvesen bumfordi állatok már jó néhány éve felkerültek arra a listára, amely a föld legveszélyeztetettebb fajait tartalmazza. Különlegességüket, értéküket érzékelteti, hogy legtöbbször csak igen magas rangú politikusok pekingi látogatása alkalmából, ritka díszajándékként szoktak külföldre juttatni belőlük egyet-egyet, mint például a kínai —japán, vagy a kínai—amerikai csúcstalálkozók esetében. Napjainkban szabadon, helyesebben szólva Kína tizenkét vadvédelmi erdőterületén élő példányait mindössze ezerre becsülik. A szakértők szerint köztük most 300— 400 állat élete forog kockán, mivel a legfontosabb, vulungi természet- védő körzetben (Szecsuán fővárosától, Csengtutól 140 kilométerre északra) kipusztult a pandák alaptáplálékául szolgáló bambusz. E növény ugyanis 50—80 évenként egyszer virágzik, szórja szét magvait, majd elszárad; utána pedig körülbelül egy évtized múlik el, míg az elhullajtott magvakból fogyasztásra alkalmas bambusz sarjad. Márpedig a pandák válogatósok, s más táplálékot alig-alig hajlandók elfogyasztani. A tudósok megpróbáltak újfajta bambusztipu- 8 okát klnemesltenl, de ezek nem pötolják teljesen a megszokott étrendet. Numizmatikai akadémiát rendez Keszthelyen a városi művelődési központ, a TIT és az éremgyűjtők helyi csoportja. A június 2-től 6-ig tartó program keretében jelvény- és éremkiállítás nyílik a Balatoni Múzeumban; mód lesz éremcserére, valamint a vendéglátó város és környékének megismerésére is. Az utolsó három napon több érdekes előadás hangzik majd el, egyeAz a Vácott élő és dolgozó kereskedelmi előadó, aki a Volán 20-as Vállalatának helyi üzemigazgatóságánál állt alkalmazásban, mindenesetre bízott abban, hogy manipulációira egykönnyen nem derülhet fény. A harmincnyolc éves Szunyogh Péterné, az üzem- igazgatóságnál működő Volánirodában dolgozott, ahol a különböző utazások szervezése és lebonyolítása mindennapos dolog volt. Vett fel megrendeléseket iskoláktól, kluboktól, intézményektől és szervezetektől buszkirándulásra ugyan, úgy, mint külföldi túrákra, társasutazásokra. Pénz, csak papíron A pénzzavarral küszködő kereskedelmi előadó kitűnően ismerte ezeknek mechanizmusát, s talán az ellenőrzés felületességében, vagy hiányában bízva — még évekkel ezelőtt — megkísérelt egy manővert. A Volán-iroda egy társasutazást szervezett. A részvételi dijai annak rendje-módja szerint beszedte a túrára jelentkezőktől, nyugtát is állított ki az összegről, de aztán a pénz egy részét nem utalta át válbek között a dunántúli kelta pénzverésről, az Árpád-kor pénzverdéiről, a magyar és erdélyi tallérverés első évszázadáról. A kurzus oklevélkiosztással ér véget. A rendezők kérik az érdeklődőket, hogy jelentkezési szándékukról legkésőbb március 31-ig értesítsék a Magyar Éremgyűjtő Egyesület keszthelyi csoportját (8360 Keszthely, Ady u. 35.). lalatának, hanem magánál tartotta. A buszkirándulás lezajlott, a résztvevők bizonyára jól is érezték magukat, az elkallódott néhány ezer forint pedig nem tűnt fel. Szunyoghné e siker után bizonyára megbátorodva újabb manipulációra szánta el magát. Apróbb és nagyobb összegek „futottak” papíron, a kézzel fogható pénz azonban meg-megrekedt nála. Néha csak két-három ezer forint, esetenként azonban nagyobb tétel enyhített anyagi gondjain. Az egyik ilyen eset egy iskolai kirándulás megszervezésénél történt. Az őrbottyáni iskola negyven résztvevővel indult pár napos túrára, szállást Is kértek. Szunyoghné közvetítette a tranzakciót; mintegy 15 ezer forintot inkasszált Is, megrendelte, s vállalatán keresztül ki is fizettette a szállás költségét, ám a készpénz sohasem került be a kasszába. A vállalat fizeti Ilyen és ehhez hasonló ügyleteinek véghezvitelében segítségére volt egyik kolléganője, Cserfás Gyuláné, aki ugyancsak a Volánnál dolgozott, mint munkaügyi előadó. Kettőjük nevéhez fűződik annak a kirándulásnak ilyetén lebonyolítása, amit egyébként saját üzemigazgatóságuk hirdetett meg Hajdúszoboszlóra. Negyvenöt Jelentkező volt rá, Cserfásné szedte be személyenként a 400 forintokat, s adta át társnőjének, aki megint csak „elfelejtette” annak befizetését. A legnagyobb fogásnak azonban egy tavalyi külföldi kirándulás bizonyult. Szunyoghné szervezte, de úgy tüntette fel, mintha az üzem- igazgatóság KISZ-szervezete hirdette volna meg Isztambul —Várna útvonalon a társasutazást. A szükséges üzleti levelezést lebonyolította a Vo- lántouristtal, majd személyenként 6500 forint részvételi díjat, s 2400 forintot mint költőpénzt 44 embertől beszedett. Az összegyűlt 286 ezer forintból 135 ezret be is fizetett a vállalat váci pénztárába, több mint 70 ezret a költőpénzből beváltott, ám mintegy 186 ezer forint eltűnt a kezük között. A végszámlát Szunyoghné úgymond „jogosította”, aminek alapján a vállalat a be nem fizetett ösz- szeget átutalta a Volántourist- nak, noha egy olyan előírás volt a vállalatnál érvényben, hogy az utazás megkezdése előtt a részvételi díjnak az utolsó fillérig be kell érkeznie a kasszába. Sosem érkezett be a hiányzó összeg. Vádemelés sikkasztásért Tulajdonképpen sok-sok ilyen tétel nem futott be a Volán számlájára. Amikor egy váratlan ellenőrzés hirtelen Végett vetett a kereskedelmi előadó ténykedéseinek, akkor már több mint félmillió forint sorsát kellett kinyomozni. A hatalmas méretű vizsgálat szép lassacskán tételről tételre haladva felgöngyölítette a sikkasztássorozatot, összesen 160 társasát dokumentumait és bizonylatait nézték át, összeállítva azt a listát, mely 2—3 ezer forinttól a 20—30 ezreken át százezres tételig 546 ezer forintra rúgó végösszeget kerekített ki. Ezek között el nem számolt menetokmányok ugyanúgy szerepeltek, mint kedvezményes díjtételű iskolai kirándulásnak feltüntetett au. tóbusztúrák. Szunyoghné „ügyletei” között szakmunkásképző Intézettől, a kunhegyest vagy őrbottyáni általános iskolán át a vácdukai nyugdíjasklubig megannyi intézmény és szervezet szerepelt. Igaz, a lebukás pillanatában Cserfásnéval együtt előkerítettek egy jelentős összeget, melyet hamarjában befizettek a vállalat pénztárába, s így a több mint félmillióból mintegy 230 ezer forint megtérült. Ez azonban vajmi keveset von le cselekedetük tényéből. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság ügyüket sikkasztás és hűtlen kezelés alapos gyanújával most adja át a megyei főügyészségnek. T. I. Éremcsere, kiállítás, előadások Numizmatikai akadémia Térkép veszélyes helyekről Megmozdult a föld alattuk Amikor valaki anyagi lehetőségeivel számotvetve telket vásáröl és építkezni akar, igyekszik körültekintően figyelni minden szempontra. Természetes dolog ez, hiszen a ház, amelyet később esetleg bővítenék, évtizedekig otthona lesz, és a következő nemzedékeket is szolgálja. Mit néz tehát a vásárló, aki a pénztárcájának megfelelő lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet akarja kiválasztani? Mindenki fontosnak tartja, hogy milyen a közművesítés, a közlekedés, az utak állapota, a telek fekvése és növényzete — de az építés geológiai adottságokra csak kevesen gondolnak. Sőt, az is megesik, hogy amikor a tervezéssel megbízott szakember kifejezetten javasolja a vizsgálatot, inkább máshoz fordulnak. Ügy vélik, hogy fölösleges az aggodalmaskodás, és a többletköltség, hiszen ha a szomszédban is épültek házak, akkor az övékével sem lesz baj. A tapasztalat azonban, sajnos ezzel ellentétes példákkal is szolgál. Dr. Zsilák György, a Magyar Állami Földtani Intézet területi szolgálatának a vezetője, egy néhány éve Tihanyban épült — kacsalábon forgó kastélynak is beillő — villát említ, melynek tulajdonosa éppen a tervező által javasolt próbafúrásokra sajnálta a pénzt. Már az emeleti rész is elkészült, amikor kiderült, hogy nagyon Is indokolt lett volna az óvatosság. Mivel nem megfelelő helyre rakták az alapokat, súlyos kár történt. Repedező falak Évente ezernél Is több eset van, amikor utólag kerülnek napvilágra geológiai problémák, melyeket a szakemberek előre tudtak volna jelezni, ha Idejében kérik a segítségüket. Egy váchartyáni ház ügyében is — az Állami Biztosító megbízása alapján — csak akkor került sor a vizsgálatra, amikor már jóvátehetetlennek látszik a kár. Mint arról már korábban írtunk, a Kossuth Lajos utca 7. szám alatti — a hatvanas években épült — ház tulajdonosai kétségbeesve vették észre, hogy szétcsúsztak a betongerendák, megrepedtek á falak és lakhatatlanná vált a családi otthon, amit egy élet munkájával felépítettek. A látvány olyan, mintha földrengés pusztított volna, de a valóságban más történt. Az épület alatti anyagos föld az aszály következtében erő* sen kiszáradt, megsüllyedt, és ez okozta a bajt. Abban az utcában több házon látszanak hasonló jellegű, de nem olyan erős repedések. A Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei most foglalkoznak a témával, hogy valami megoldást próbáljanak találni Dr. Zsilák György építésföldtani térképet mutat,, melyen különböző színek jelzik — a laikusok számára is áttekinthetően — azt, hogy hol alkalmas a terület minden fajta (akár lakótelepi, toronyházas) építkezésre, hol pedig csak kisebb házak jöhetnek számításba, esetleg szaktervező által, javasolt speciális megoldásokkal. És olyan • terület is van, amit bármilyen szép a tájék, a földtani adottságok miatt szabadon kell hagyni. Ismeretlen pincék A térkép nagy biztonságot ad. Anyagi ráfordítással is járó vizsgálatokra csak akkor kerül sor, ha számítani lehet arra, hogy ingadozó a talajvíz, agyagos a föld, vagy más gátló körülmények lehetnek. Ilyen például a szentendrei pincelabirintus, melynek teljeskörű feltárásán a szakemberek most dolgoznak. A régészek számára csemegének számító, változatos méretű, formájú üregek veszélyt jelentenek. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan helyen építkeztek, ahol pipce fölé került az alap. Ilyen meglepetések egyébként nemcsak Szentendrén adódhatnak. Nemrég Ecserről érkezett egy kétségbeesett levél, melynek feladója azt kérte: nézzék meg, miért támadtak veszélyesnek látszó repedések most készülő házának a falán? A vizsgálat során kiderült, hogy azon a helyen egykor pince volt, melynek létére már a legöregebb emberek sem emlékeztek. Néhány méterrel odébb kellett volna kezdeni az alapozást, hogy minden rendben legyen. Ám megoldást így is lehetett találni; az üreget betömték és megerősítették a házat. A nem minden szempontból kedvező szakvélemény egyébként sem jelent feltétlenül tiltást, csak a helyi adottságokhoz igazodó módszerek kiválasztását. Adott esetekben pedig mérlegelési lehetőséget ad, hogy nem lenne-e kifizetődőbb máshol letelepedni? A lakótelepek, a közintézmények építésénél, valamint a rendezési tervek készítésénél kötelező a minden részletre kiterjedő építésföldtani vizsgálat, de a családi otthonok és a víkendtanyák esetében ez gyakran elmarad. Többnyire inkább tájékozatlanság miatt, mint könnyelműségből. Többnyire későn A Magyar Állami Földtani Intézet területi szolgálata 1977- ben alakult, akkor Pest megye minden városi és községi tanácsának elküldték a figyelemkeltő felhívást, de visszajelzés csak néhány helyről érkezett. Tény, hogy az egyéni építkezők közül is egyre többen kérnek előzetes tájékoztatást, segítséget, de nem minden helyzetben, amikor szükség lenne erre. Mint a példák mutatják. sajnos olyan is van, aki csak akkor jelentkezik, amikor már-már a fejére dől a ház. Gál Judit EGYÜTT //£// AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTS Marnltz László: Az autópályákon a forgalom zavartalan. A főutakon nagyobb építéskorlátozás nincs. A Dunakanyarban a hét végén a kirándulóidé miatt élénk gyalogosforgalmat várunk, s nemcsak az átkelési szakaszokon kell rájuk számitanl. A Dunán valamennyi komp közlekedik, a Mátrában és a Bükkben a magasabban fekvő síterepeken még mindig rengeteg a hó. A Kékestetöre vezető bekötő utat ezen a hét végén is lezárják a forgalom elöl, az autót Mátraházán kell hagyni. A Bánkútra vezető út jól Járható, de több helyen vízátfolyás okoz csúszásveszélyt. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Mint arról már hírt adtunk, sőt, fényképpel is illusztráltuk súlyos baleset volt hétfőn Érden. A 70-es út és a 6-os kereszteződésében B. J. pécsi bányász nem adta meg- az elsőbbséget az éppen akkor odaérkező és Budapest felé tartó pótkocsis teherautónak, s az nekiütközött. B. J. Skodája a járdára sodródott, s az ütközés következtében egyik utasa a helyszínen meghalt. A másik utas és B. J. súlyos sérülést szenvedett. A két járműben körülbelül 33 000 forintnyi a kár. © Ez a bal-eset sincs tanulság nélkül. A vétkes gépkocsivezető Budapest felől tartott Pécs felé, s Érden olyan helyen nem adott, elsőbbséget, ahol tábla jelzi, hogy a Balaton felől érkezőknek előnye van. Még akkor is előnye lenne az erre közlekedőknek, ha nincs erre utasító tábla, mert jobbról érkeznek. A terep belátható, se bokor, se egyéb zavaró körülmény. Annyira nagy B. J. hibája, hogy a rendőrségi Intézkedés során vért is vettek tőle, megállapítandó, nem volt-e ittas. Külön érdemes szólni erről a kereszteződésről Is. Egyike a megye leg- balesetveszélyesebbjeinek. Az objektív körülmények kedvezőek, tehát józan ésszel azt gondolhatnánk, hogy itt nemigen következik be baleset, A tények azonban ránk cáfolnak. Talán a szubjektív tényezőkkel van hiba. Egyrészt a Balaton felől érkezők, miután lejtőn jönnek, kicsit jobban megeresztik a kocsijukat, a balra, Pécs felé kanyarodok lassúbbaknak látják őket, mint a valóságos sebességük. Másrészt talán hiányzik itt a stoptábla, ami korábban szabályozta a forgalmat. A megállást előíró tábla ellenzői azt mondják — s ebben nem kevés az igazság —, hogy az álló helyzetből továbbinduló több időt tölt az útkereszteződésben, hosszabb ideig van kitéve veszélynek. Különsen a nagyobb terjedelmű, súlyosabb járművek, amelyek egyben lassúbbak is. S érv még, hogy a jobbról érkező járművek útvonala kitűnően belátható. Bizonyára sok igazság van a stoptáblát kívánók és ellenzők táborának is, de meggyőződésünk, hogy csak egy felüljáró tudná megnyugtatóan balesetveszélyte'enné tenni ezt a kereszteződést. TÉNYEK — SZÁMOK — ADATOK Most vizsgáljuk meg, hogy azokban az esetekben, amelyekben a gyalogosok voltak a sérüléses balesetet előidézők, milyen az életkori megoszlás, melyik korosztály a legönveszélyesebb. Az mindenki előtt világos, hogy egy gépjármű és egy gyalogos koccanásakor a gyalogos húzza a rövidebbet. Józan ésszel arra számíthatunk, hogy a kisgyermekek és a nagyon idősek fogják vezetni a listát, de az élet — mint már annyiszor — ezúttal is megcáfolja a felületes számítást. A legtöbb balesetet a huszonnégy és hatvan év közöttiek idézték elő. Igaz, ez a legnépesebb korosztály, mégis sok, hogy negyvenkét esetben voltak vétkesek saját sérülésükben. A hatvanesztendősnél idősebbek huszonöt alkalommal nem vigyáztak eléggé magukra, s gyaníthatjuk, hogy nem egy esetben csak a jogszabályok rideg fogalmazása szerint ők a hibásak, mert a járművezetők előrelátóbb, deffenzlvebb vezetési stílusa megakadályozhatott volna tragédiákat. Ugyanez a helyzet a kisgyermekeknél, hiszen a statisztika szerint huszonhét esetben hat éven aluli gyermek okozott balesetet. Az ő viszonylatukban érdemes még a szülők, vagy a velük lévő felnőtt felelősségét is felvetni, ha jogilag elítélni nem is lehet. A második legönveszélyesebb korosztály a hattól tizennégy éveseké, azaz az általános iskolásoké. Miattuk harminchétszer (!) kellett mentőt hívni. A tizennégytől huszonnégy évesek csoportja tizenkilenc balesetet okozott tavaly. A statisztika szerint ők alkalmazkodnak a legjobban a mai forgalmi viszonyokhoz, de a tizenkilenc eset megelőzhető lett volna. DIAGNOSZTIKA INGYEN Mint már megírtuk, a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Szervezete és a budafoki autójavító a Trabant Hycomat-tulaj- donosoknak, s az átépített Trabantot vezető mozgássérülteknek március 31-én, szombaton reggel 7 órától ingyenes autódiagnosztikai napot tart. Az érdeklődőket a budafoki autójavító üzemben (Budapest, XXII. kerület, Nagytétényi út 116.) várják. A vizsgálat mellett térítésmentesen állítják be a fényszórókat és a kuplungot. Kérik az érdekelteket, hogy mozgáskorlátozott szervezeti tagsági igazolványukat hozzák magukkal. JÖJJÖN EL EGY VERSENYRE HOZZÁNK! Mondják az IPV Kupa ’84 Dunakanyar autós hegyiverseny szervezői, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a Váci Autójavító Kisvállalat és a Rallye Service Manager Team gmk. Az országos bajnokság idei első futamát a Pilisben, a Panoráma úton (Lepence—Pilisszántó—Szentendre) rendezik. A pálya hossza 4380 méter, szintkülönbsége 312 méter. Az út szélessége hét méter, s a kitűnő kanyarok ívei a leggyorsabb hazai pályát ígérik. A versenyre március 24-én, a jövő hét szombatján kerül sor. Hajnali hatkor kezdődik a gépátvétel, mert csaknem száz nevezés érkezett eddig, s tízkor már rajtol az első versenyző. Közben edzések lesznek, s aki hajlandó korán kelni, az már sokat láthat a rajt előtt is. Az ünnepélyes díjkiosztásra délután négykor kerül sor a szentendrei művelődési házban. A jegyárusítás már javában tart, 35 forintért válthatnak azok,_ akik az elővételt választják. A helyszínen tíz forinttal drágább lesz a belépő. Kapható diákjegy is. A szervezők kérését tolmácsolva hadd mondjuk el, hogy az erdőt, a természetet kímélendő ne dobáljának el szemetet, vigyázzanak a táj szépségére, óvják a környezetet. MAGUNKBA NÉZÜNK - KÍVÜLRŐL eredményeiről hallottunk Oroszlán Lászlótól, a Budapesti Közúti Igaz- gatóság műszaki igazgatójától. Az adatok, s valójában ez sem meglepő, hasonlók a világ más tájain végzett felmérések adataival. Arról van sző ugyanis, hogy az autótulajdonosok szinte kivétel nélkül használják kocsijukat a hétvégeken is, s ha csökkentik I« a Jármüvek használatát, ezt lskább a lakóhely—munkahely útvonalon teszik Az autós turista nem megy el kocsijától három percnyi gyaloglásnál nagyobb távolságra, s ez alól csupán tíz százalék kivétel. Bár ezeknek fele (5 százalék) Is csak öt percnyi gyalogolásra vállalkozik. Kényelmesek vagyunk tehát. Tudtuk magunkról, de valójában soha nem vallottuk be, hogy ennyire. S hogy egészséges-e ez a — szerintünk — túlzott kényelmesség? Erre a kérdésre kategorikus nemmel felelnek az életvitelünket vizsgáló orvosok. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gyalogosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter
