Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Pénzügyi-gazdasági vizsgálat — Népi ellenőrök javaslatai — A közigazgatás fejlesztése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoz­tatást adott Lubomír Strougal- nak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöké­nek hazánkban tett baráti lá­togatásáról. A kormány a tá­jékoztatást tudomásul vette. A Minisztertanács elfogadta az Országos Tervhivatal elnö­kének jelentését az 1983. évi népgazdasági terv végrehajtá­sának tapasztalatairól, és megszabta az irányító szervek ebből eredő további feladatait. Jelentést hallgatott meg a gaz­dálkodó szerveknél és intéz­ményeknél 1983-ban végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzé­sek tapasztalatairól is. Megál­lapította, hogy az elégtelen belső ellenőrzés, és a gazdál­kodási fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző ma­gatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. A kor­A KÖZ ÉRDEKÉBEN A népi ellenőrök tavalyi vizsgálatai, értékelé­sei elsősorban azokkal a társadalmi és gazdasági fo­lyamatokkal foglalkoztak, amelyek döntően befolyá­solják a népgazdaság kö­zéptávú tervének megvaló­sítását. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az erőforrások hasznosításá­nak, a külföldi tapasztala­tok átvételének, az infra­struktúra helyzetének és a lakosság életmódját, élet- körülményeit befolyásoló jelenségek vizsgálatára. Megkezdték — tartós prog­ramként — az anyagtaka­rékossági és technológia­korszerűsítési program megvalósításának ellenőr­zését. A tavaly indított 750 vizsgálat csaknem negyede terven felüli, minden har­madik pedig utóvizsgálat volt. A népi ellenőrök sze­rint az elmúlt év legfigye­lemreméltóbb tapasztalata: gazdaságunkban a korábbi­nál jóval erőteljesebben ér­vényesültek az egyensúly helyreállítását, a hatékony­ság javítását szolgáló erőfe­szítések. Ezek jellemzője el­sősorban a helyi erőfor­rások jobb hasznosítása, a megtakarítás, az ésszerűsí­tés volt, ugyanakkor ke­vésbé sikerült széles körben kibontakoztatni a Vállala­toknál az offenzív termelé­si, fejlesztési és piaci poli­tikát. A nehezebbé vált gazdálkodási és külpiaci feltételek miatt a vállalati vezetők figyelmét sokhe­lyütt az anyagellátás, az importkorlátozás, a munka­erőmozgás napi gondjai kö­tik le, s ez lassítja a kor­szerű szervezési, vezetési, menedzselési elképzelések elterjedését. A vállalkozó szellem élénkülése, a sok­fajta új kezdeményezés egyelőre inkább a , kereske­delmi módszerek, a szer­vezeti formák korszerűsí­tésére jellemző, és kevésbé érezteti hatását a jövőt megalapozó vállalati straté­giákban, a termelés- és a fej lesztéspoli tikéban. A népi ellenőrök tavaly sok tapasztalatot gyűjtöt­tek a társadalom különbö­ző folyamatainak hatásáról, a gazdasági környezet vál­tozásáról s ennek követ­kezményeiről. A kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételek hatására ta­valy megnőtt a lakosság részvétele a lakásépítésben. E folyamatot hátráltatta, hogy az építőanyag-ellátás nem tudott megfelelni az igényeknek. A népi ellenőri bizottsá­gok elemzése szerint a la­kosság élelmiszerellátása jó, bár a hétvégeken, az ünnepek idején akadozik a kenyér- és a tejellátás. Ál­landósult több tartós fo­gyasztási cikk hiánya, szű­kült a ruházati választék, s a belkereskedelem csak­nem két és fél ezer hiány­cikkre még mindig nem ta­lált termelőt. A KNEB tapasztalatai szerint felgyorsult a lakos­sági jövedelmek nehezen követhető átcsoportosulása. A teljesítmény nélküli jö­vedelmekre, a társadalmi tulajdon egyéni célokra tör­ténő felhasználására és a fogyasztók megkárosítására a közérdekű bejelentések is rávilágítanak. A népi ellenőrzés tavaly tovább korszerűsítette mód­szereit. Munkájában egyre inkább tért hódítanak a szociológiai jellegű felmé­rések, s a lakóterületi, 'munkahelyi ankétokkal bő­vültek a 30 ezres népi el­lenőri tábor lakossági kap­csolatai is. Részben az így szerzett tapasztalatok alap­ján jelezte a KNEB több­ször, hogy a nagyobb társa­dalmi összefogás érdekében szükség van a helyi kezde­ményezések, az öntevé­kenység ösztönzésére. T avaly a népi ellenőr­zéshez — a korábbi évekhez képest több — 5000 közérdekű bejelentés és 3000 panasz érkezett. Tartalmuk lényegében vál­tozatlan: nem csökkennek a társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett cselek­ményekkel, a szervezetlen­séggel, a fogyasztók megká­rosításával, a lakásgazdái-, kodással, az ingatlankeze­léssel, a munka nélküli jö­vedelemszerzéssel, a nega­tív vezetői magatartással kapcsolatos jelzések. A la­kosság érzékenyen reagál az új gazdálkodási formák­ra: nem azok létjogosultsá­gát vitatják, hanem héza­gos jogi szabályozásukat, az ezekben dolgozók oly­kor aránytalanul nagy jö­vedelmét kifogásolják. • A népi ellenőrök mun­kája nyomán gyakran már a vizsgálat közben kedvező változás történik. Részben a KNEB kezdeményezésére bővültek a munkaidőn túli ügyintézés lehetőségei. A népi ellenőrök a különböző vizsgálatok tapasztalatairól 11 alkalommal nyújtottak be jelentést a kormánynak és bizottságainak, s a ja­vaslatok nyomán rendele­tek, határozatok, intézkedé­si és cselekvési programok születtek. Több száz vizsgá­lati beszámolót vitattak meg és hasznosítottak mun­kájukban a helyi tanácsok és pártszervek is. mány kötelezte az irányító szerveket, hogy' tegyenek in­tézkedéseket a feltárt hiányos­ságok megszüntetésére, a mu­lasztók és a szabályok megsér­tőinek felelősségre vonására. A-KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt • évi munkájáról. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a vizsgálatok tapasztalatai, a népi ellenőrök javaslatai ered­ményesen járultak hozzá az időszerű társadalmi és gazda­sági feladatok megoldásához. Kötelezte a minisztériumok, az országos hatáskörű és a ta­nácsi szervek vezetőit, hogy a jelentésben és ajánlásokban foglaltakat munkájukban hasznosítsák. A kormány a közigazgatás fejlesztését megalapozó kuta­tások 1981—83. évi eredmé­nyeiről szóló beszámoló alap­ján megállapította, hogy a ja­vuló szervezettséggel folytatott munka segítséget ad az álla­mi intézményrendszer korsze­rűsítését szolgáló feladatok megoldásához. A kormány szükségesnek ítélte a kutatá­sok folytatását, a tudományos intézmények és az államigaz­gatási szervek e téren folyta­tott együttműködésének ja­vítását. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Csütörtökön elutazott Buda­pestről Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnoka, aki a Szojuz—84 fedőnevű törzsvezetési gyakor­lat alkalmából tartózkodott • hazánkban. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára: 1.10 forint 1984. MÁRCIUS 16., PÉNTEK Március idusán Ifjúsági nagygyűlés, koszorúzás Történelmünk jeles napjá­ra, az 1848/49-es polgári forra­dalom és szabadságharc kez­detét jelentő március idusára emlékeztek csütörtökön or­szágszerte. Az ünnep reggelén több mint ezer fővárosi fiatal gyűlt ösz- sze a nemzetiszínű és vörös zászlókkal feldíszített Március 15. téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékez­zenek a nagy költőre és for­radalmárra. A Múzeumkert­ben mintegy' hatezer budapesti fiatal jelenlétében rendezte meg — a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlését a KISZ Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Az ünnepség elnökségében ott volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Fejti György, a KISZ KB első tit­kára is. A fővároshoz hasonlóan szerte az országban megemlé­keztek az évfordulóról. A vá­rosok, a falvak fiatalsága el­helyezte az emlékezés, a ke­gyelet és a hála virágait a 136 évvel ezelőtti március nagy­A Pest megyei Tanács ma tartja ülését Ma reggel a megyeháza dísztermében összeül a Pest megyei Tanács. A testület — a végrehajtó bizottságnak a napirendre tett javaslata sze­rint — előreláthatólag megvi­tatja azt a beszámolót, amely a megye hatodik ötéves ter­ve társadalmi-gazdasági prog­ramjának 1981 és 1983 közötti teljesítéséről ad elemző össze­foglalást. Várhatóan a testü­leti ülés témája lesz az a je­lentés is, amely a családi jel­legű társadalmi rendezvé­nyek — különös tekintettel a temetkezések helyzetére — ta­pasztalatairól készült. A javasolt napirenden sze­repel továbbá a megyei tanács szervezeti és működési sza­bályzatának módosítása, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei terve, valamint személyi ügyek. jainak, mártírjainak emlék­műveinél. Nagykőrösön például a Kos- suth-szobornál a Kossuth La­jos általános iskola tanulói fergeteges sikerű megemléke­zésükben a térre varázsolták az 1848-as március 15. han­gulatát. A nap sok helyütt a fiatalok fáklyás felvonulásával fejező­dött be. Egybefonódik múlt, jelen, jövő A Petőfi-kuhusz ápolói »|p ...w Na gy Sándorné nyitotta meg az aszódi Petőfi Múzeum új állandó kiállítását Barcza Zsolt felvétele Ünnepélyes külsőségek kö­zött nyitották meg tegnap dél­után az aszódi Petőfi Múzeum új állandó kiállítását, amely betetőzése az intézményben folyó két és fél évtizedes gyűjtő- és kutatómunkának. A megnyitó előtt a gimnázium kollégiumának gyönyörű dísz­termében emlékülést tartottak ebből az alkalomból, Két elő­adás hangzott el, az egyiket dr. Kerényi Ferenc, a Magyar Színházi Intézet igazgatója tartotta, Aszód szerepe Petőfi életútján címmel. A másikban Bihari József megyei mú­zeumigazgató elevenítette fel a Petőfi Múzeum huszonöt esztendős fejlődésének történe­tét. Keskesiyáb „sarkoniyá” Visegrádiul Nem mehet az öntözés rovására A vízügyi ágazat időszerű feladatairól tartott tegnap tá­jékoztatót Kovács György ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke. . Elmondta, az elmúlt évek szárazsága ellenére a közmű­vesített települések 85 száza­lékában zavartalan volt a la­kosság vízellátása. Elegendő hűtővizet kapott a Mátravidé- ki Hőerőmű és a paksi atom­erőmű is. Tavaly újabb 140 ezren jutattak vezetékes víz­hez, de még mindig 200 körül van azoknak a községeknek a száma, ahol a nitráttartalom Építkezőknek Az Építőipari Gé­pesítő Vállalat köl­csönző telepet nyi­tott tegnap Érden. Énnek elsősorban azok örülnek, akik családi házukat saját maguk akar­ják tető alá hozni, illetve a barkácso­lók. Ugyanis több­nyire számukra sorakoztatták föl a különböző kis­gépeket, 1,8 millió forint értékben. Képünkön: az első ügyfelek a pult­nál Stihl fűrészt kölcsönöztek. magasabb a megengedett ér­téknél. A szárazság és a pazarló fo­gyasztás egyaránt indokolja a takarékosságot. Ennek elősegí­tésére részletes tervet dolgoz­tak ki, ami nem vonatkozik azonban az öntözésre. Ezt újabb kedvezményekkel igyekszik elősegíteni az ága­zat, bár a szakemberek meg­győződése, hogy az öntözési kedv nem a vízdíjak, hanem a technológiai felkészületlen­ség és a drága berendezések miatt csökken. Szó volt a víz ■minőségét ja­vító intézkedésekről is. Fi­gyelemre méltó, hogy olyan jogszabályt dolgoztak ki, mely szerint szigorúbban bír­ságolhatnak, s a büntetéspénzt a jövőben nem lehet a termék árába beépíteni. Mint ismeretes, három év­vel ezelőtt, a nagymarosi ví­zi erőmű előkészítő munkái során a folyó medrét szűkítő gátat, úgynevezett sarkantyút építettek Nagymaros és Vi- segrád határában. A rendsze­resen alacsony vízállás, vala­mint a folyó megváltozott áramlása miatt a két parton zátonyok, s éppen a vízmű­vek környékén pangó vizek keletkeztek. Nyaranta valósá­gos szúnyoginvázió támad a környék lakóira és nyaralói­ra, s leszűkült a hajozóút is. Mivel a tervezett erőmű csak 10 év múlva lesz kész, a je­lenlegi állapot tartósan zavar­hatja a környék lakóinak egészségét és nyugalmát. A válasz szerint az érdekelt települések vezetői, valamint az OVH illetékesei — a váci pártbizottság kezdeményezésé­re — április 6-án beszélik meg az ilyen s ehhez hason­ló problémák megoldását cél­zó teendőket. Ami a konkrét panaszt illeti, azon valószínű­leg még a nyaralási szezon előtt, a „sarkantyú” egy ré­szének megnyitásával fognak segíteni. A tárgyalások 'eredménye­ként született döntésekről, az OVH illetékesei áprilisban részletesen tájékoztatják olva­sóinkat. Cs. A. Az aszódi múzeum a Galga- vidék páratlan gazdagságú gyűjteménye, s a Petőfi-kul- tusz ápolója. A tegnap meg­nyitott új állandó kiállításon is méltó helyet szentelnek a költő aszódi éveinek. A két előadás után átadták a múzeum egykori és mai dolgozóinak az emléklapot, il­letve a Pro Museo kitünteté­seket a kiállítás létrehozásá­ban legtöbbet fáradozóknak. Az ünnepi megnyitót a mú­zeum előtti téren tartották, amelyen megjelent Herczenik Gyula, a gödöllői pártbizott­ság első titkára és a nagyköz­ség párt- és állami vezetői. Ün­nepi beszédet Nagy Sándorné, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese mondott. Kiemelte, ezen a helyen a legtermészete­sebb módon fonódik egybe múlt, jelen és jövő. A vendégek befejezésül megtekintették az új állandó kiállítást. Ötven esztendő Köszöntés Brutyó Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott elnökét, a mun­kásmozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója al­kalmából csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kö­szöntötte, és átadta a Központi Bizottság emléklapját. A kö­szöntésen jelen volt Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Magyar—szovjet idegenforgalom Bővülő kapcsolatok Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszternek, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöké­nek meghívására hazánkba lá­togatott Pjotr Abraszimov, a Szovjetunió Állami Idegenfor­galmi Bizottságának miniszte­ri rangú elnöke. Tárgyalásaik során értékelték a két ország közötti idegenforgalom fejlődé­sét, majd megállapodtak ab­ban, hogy új, változatosabb, a magyar utazóközönség keresle­tének jobban megfelelő prog­ramok kialakításával tovább ösztönzik a magyar kiutazó forgalmat. A Szovjetunió Állami Ide­genforgalmi Bizottságának el­nökét fogadták Havasi Ferenc és Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkárai, valamint Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese.

Next

/
Thumbnails
Contents