Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

NAGYKŐRÖSI vcátop .. I I I. Ml' • I II ■■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1984. MÁRCIUS 14., SZERDA A munka nehéz, de az ©feze? is iá Adottságaikkal m a feladatuk Ügy mondják, a legjobb akarat sem képes csodákra, különösen nem, ha hiányoz­nak hozzá a kellő feltételek. Pedig az Arany János Terme­lőszövetkezet fafeldolgozó üze­mének munkásai semmi rend­kívülit nem vártak a ’83. év­től, még csak sokat markolás­sal sem lehet vádolni őket, amikor év elején összeállítot­ták reálisnak tűnő terveiket. Igen ám, de nem rajtuk múlt, hogy a telep hátralevő beru­házásai legalább egy esztendő­vel elmaradtak, az új üzem­csarnokban a vártnál később indulhatott meg a termelés, annál is inkább, mivel a még szükséges kulcsgépeket, anyag- mozgató eszközöket, sem sike­rült időben beszerezni. Mindent megtettek S éppen itt hozhatjuk fel jó példaként az emberi ténye­zőket, amit legtöbbször két­kedve fogadunk, lebecsülünk, ha akaratról, helytállásról esik szó. Az történt ugyanis, hogy a régi üzem kollektívája ma­ximális erőbedobással próbál­ta pótolni a számításba vett, de elmaradt kapacitást. 'Termelésük mintegy kétmil­lió forinttal haladta túl az el­várhatót, ez persze kevés ah­hoz, hogy a telep eredeti 20 millió forintos árbevételi terve teljesüljön, helyette csupán 15,2 millió forintot értek el, ami így is 7,1 millió forint ágazati nyereséget foglal ma­gában. Ennek a dolgozók által is kézzelfogható eredménye a 2 százalék nyereségrészesedés, ami a termelőszövetkezetben most kifizetésre kerülhet. — Nem kell bizonygatni mennyire fájón érintett mind­annyiunkat a lemaradás, amit az év folyamán a faanyagellá­tás akadozása, ezen belül a feldolgozandó nyersáru nem kielégítő választéka is befolyá­solt — teszi hozzá Cseri Sán­dor ágazatvezető. — Dolgo­zóink megértették a hátrány okát, mindent megtettek a ki­esés ellensúlyozására, érthető azonban, hogy az eszközöket ők sem tudták pótolni. — Tavaly két munkásunk érdemelte ki a kiváló dolgozó kitüntetést. Ezt azért hangsú­lyozom, mivel nem volt vélet­len, hogy az anyagi és erköl­csi elismerések ösztönző ere­jükön túli valóban a ió mun­ka jutalmaként töltötték bs szerepüket. — Az 1984-es évet már jobb esélyekkel kezdhették. Ennek alapján mire számítanak? — Adottságainkkal együtt nőttek e faladatok is. A leg­fontosabb, hogy új üzemcsar­nokunk is termel. Derűlátób­ban fogtunk munkába s úgy hiszem, a 20 millió forint ár­bevételi tervünknek biztos alapja van. Ennek megfelelően kötöttük meg a szerződéseket, a piaci oldal tehát biztosított. Mégsem lehetünk még elége­dettek, mivel a hiányzó keret­fűrészt a megnövekedett ter­melés sém tudja teljesen pó­tolni, rajta kívül még egy homlokvillás anyagmozgató targonca is hiányzik a legfon­tosabb gépek közül. — Mik a konkrét tenniva­lók? — összesen 6 ezer köbméter gombfa'anyagot kell feldolgoz­nunk, ennek jelentős része fű­részáru, s ebből 3,5-4 ezer köb­méter késztermék lesz. Árbe­vételünk zöme — mintegy 14 millió forint a konzervgyári megrendelésekből — leszorí­tókeretek, raklapok, vegyes ízes ládák — származik. — Fontosabb partnerünk még a TRAKIS, oda faalkat­részeket szállítunk. Saját hasz-, nálatra szatmár ládákat is ké­szítünk, a későbbiekben pedig épitőtelepünk részére fűré­szelt árut fogunk gyártani. Lennének exportlehetősé­geink is, a jelenlegi technoló­gia mellett ezt sajnos még nem tudjuk vállalni, a magas mun­kabér nem tenné kifizetődővé. Pótolni kell — Mostanáig hogyan alakult dolgozóik keresete, munkaide­je? — A termelőszövetkezetnek ez év elejétől lehetősége nyílt a 42 órás munkahét bevezeté­sére, viszont a bérfejlesztés nem valósulhatott meg a kel­lő mértékben, aí behatárolt bérszint szűk korlátáihoz iga­zodnak a kereseti lehetőségek. Mégis a szűnni nem akaró lét­számgondjaink, meg az évi 40- 50 százalékot is kitevő fluk­tuáció koránt sem erre vezet­hetők vissza. — Ha nehéz munka árán is. de 5—5500 forintos kereset­tel rendelkezrtek munkásaink. Az alapvető okot a szociális ellátottság hiányában látjuk. Megfelelő öltöző, fürdő sajnos még a mai napig sincs, ezt a Az új Skodát Is átnézik Évente 10 millió forint értékben javítanak különféle Személy­es kistckergőpkccsikat a Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezet Ceglédi úti autószervizében. Az elmúlt évben több mint 6 ezer gépkocsit javított az itt dolgozó 30 tagú kollektíva. A ja­vító tevékenység melleit 11 típus garanciális átvizsgálását is elvégzik az ügyes kezű szerelők. A képen: Fritschek Antal au­tószerelő egy Skoda 120 GSL-t ellenőriz. Hancsovszki János felvétele jövőben mindenképp pótol­nunk kell. Ládagyárral együtt — Addig is mit tesznek a stabil gazda kialakításáért? — Kezdettől fogva erre tö­rekszünk, a betanított mun­kásképzés beindításával min­den évben gyarapodik azok száma, akiket a szakismeret megszerzése is hozzásegít, hogy gyökeret verhessenek nálunk. Tavaly öten végezték el sike­resen a NEFAG tanfolyamát, idén ugyancsak tervünkben szerepel a képzés. E segítsé­gért köszönet illeti a ládagyár vezetőségét, maximális hozzá­állást tanúsítanak ügyünkben annak ellenére, hogy végtére is a konkurrenciát jelentjük. Miklay Jenő Hevezés bémsenyre Aki az elmúlt évben jó bort termelt, indulhat az április 27-én megrendezésre kerülő megyei borversenyen. Persze ehhez néhány feltételnek meg kell hogy feleljen, amelyek ál­talában megegyeznek az or­szágos verseny részvételi és bírálati szabályaival. így a kistermelők közül azok pályázhatnak, akiknek leg­alább 500 liter áll rendelkezé­sükre. A téeszeknél, intézmé­nyeknél 5 ezer liter, állami gazdaságoknál, pincegazdasá­goknál 100 hektoliter a megkí­vánt mennyiség. A nevezéseket április 5-ig kell eljuttatni a Pest megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. A nevezés díja fajtánként 200 Ft. Bővebb tájékoztatást az ér­deklődők a tanács városgaz­dálkodási osztályán kaphat­nak. A fanácshafakm győzelme Nagykős-ascn A népakarat lett a jog forrása Hivatva vaa az ország felvirágoztatására Budapesten 1919. március 21-én kikiáltották a Tanács­köztársaságot. A hírre az egész meg nem szállt országrészben a néphatalom helyi szervei át­vették a hatalmat. Nagykőrö­sön 1919. március 26-án ala­kult meg a munkáshatalom le­téteményese, á Nagykőrösi Di­rektórium. Széles látókörrel A direktórium létrejötte egy több hónapig tartó forradalmi folyamat eredménye volt. 1918. november 1-én megalakult Nagykőrösön a polgári demok­ratikus átalakulás végrehajtá­sára a Nagykőrösi Nemzeti Ta­nács. A vezető tisztségviselők­ből álló városi tanács és a nemzeti tanács egyhangúlag, határozatilag mondta ki, hogy „a város egész közigazgatási szervezete a helyi Nemzeti Tanácsnak magát aláveti a he­lyi Nemzeti Tanács ellenőrző, irányító és vezető joghatóságát elismeri.” A nemzeti tanács megalakulását a négyéves há­ború alatt sokat szenvedett és nélkülözött néptömeg éhség­tüntetése kísérte. 1919. februárjában a forra­dalmi átalakulás újabb testü­let — a képviselőtestületet fel­váltó — Nagykőrösi Néptanács létrejöttét eredményezte. A néptanács, célul tűzte ki, hogy „a háború által okozott óriási csapás (Nagykőrösön az 1. vi­lágháborúnak több mint 1000 áldozata volt!) és pusztulás romjainak eltakarításá(ban)... a legfőbb feladat a szocializ­musra vár, mely hivatva van az ország megmentésére és fel­virágzására.” A proletárdiktatúra a már említett direktórium 1919 már­cius 26-án történt létrejöttével valósult meg a városban. Elnö­ke az Amerikát is megjárt, szé­les látókörű nagykőrösi aszta­los, Zsembery Gyula lett. Jó­zansága, emberi, erkölcsi ma­gatartása és nem utolsósorban politikai ítélőképessége révén méltán töltötte be a város ve­zetőjének tisztségét, a Tanács- köztársaság négy hónapja alatt. A direktórium két másik tagja Niklosz János és Sallai János lett. Az áprilisban megtartott ta- nácsváliasztás a fiatal Tanács- köztársaság nagy erőpróbája volt. Nagykőrösön április 7-én lezajlott tanácsválasztás erősí­tette meg a direktóriumot és hozta létre a 60 tagú városi munkástanácsot és az operatív intézkedésekre szervezett 20 tagú intézőbizottságot. A tanácshatalom törekvése volt, hogy a tanácsokban első­sorban a forradalmi közigaz­gatásban a szegénység érdekeit sorsközöségből jól ismerő, s ebből következően ez iránt leg­fogékonyabb emberek — éppen a legszegényebbek kapjanak helyet. E törekvést igen szem­léletesen fejezte ki Nagykőrös tanácsának összetétele, ugyan­is a 60 tanácstagból 55, a 20 ta­gú intézőbizottságból 19 va­gyontalan volt. hivatott A városi direktórium köz­vetlen felettes hatósága — a tanácsbatalom demokratizmu­sából eredően — a munkásta­nács volt. A munkástanács ál­tal kinevezett „Direktórium, mint az uralomra jutott prole­tárdiktatúra helybeli közigaz­gatási hatósága, mely hivatva van a népjólétet előmozdítani, a közrendet, a közbiztonságot és általános helyes társadalmi berendezkedést biztosítani. Most a népfenség és népakarat a jog minden forrása és a sza­badságharc alapja..olvas­ható a városi tanács, a mun­kástanács és a direktórium 1919. március 26-án tartott együttes ülésén felvett jegyző­könyvben. Megszervezte A munkástanács és a direk­tórium rövid működése alatt — többek között megvalósítot­ta Nagykőrösön a közigazgatás szocialista átszervezése mellett, az egyházi birtokok és iskolák államosítását, az üzemek szo­cializálását, megszervezte a lakosság ellátását, sorozást végzett a Vörös Hadsereg ré­szére. megszervezte a Nagykő­rösi Forradalmi Törvényszéket. Dr. Szabó Attila Sporthírek Ä cselgáncsozók is helytálltak Győzelem kosárlabdában Kosárlabdásaink legutóbb egy időben három színhelyen mérkőztek a bajnoki ponto­kért: az NB II-esek a Petőfi- tornacsarnokban, a serdülők ellenfelük otthonában, a leg­fiatalabbak pedig Kecskemé­ten. Az NB Il-es férfi bajnok­ságban: Nk. Kinizsi—Miskolci Postás 59-43 (33-28). Nk.-iek: dr. Ábrahám (2), Ábrahám I. (5), Salgó (12), Pomázi (15), Lakatos (5); csere: Bukta (8), Mocsai (2), Pijakovics (6), Fel földi (4),’ Kangyal. Az első fél­időben zónázva játszottak a körösiek és jól kezdve a 9. percig 19-4-re elhúztak, majd a vendégek feljöttek. Szünet után a hazaiak áttértek az emberfogásra, s 19 ponttal el húztak, majd jó küzdőképes seggel igen fontos győzelmük­kel visszavágtak az őszi vere­ségért. A Pest megyei serdülő és diák fiú bajnokságban: Ceg­lédi Gimnázium—Xk, Gimná­zium 48-41 (25-22). Szoros mérkőzésen a cserelehetőség­gel is bíró pályaválasztó csa­A legjoü&an ajánlható fajták ismerete Emlékérem alapítását tervezik Mlssifen pisiteken szaktanácsadás A kertbarát klub a minap tartotta évi rendes közgyűlé­sét. Ez a nap a kertbarátok ünnepének számít, amikor a hivatalos tárgysorozat után el­beszélgetnek a múlt és az idei esztendő munkálkodásáról és feladatairól, a megoldásra vá­ró termelési és értékesítési probiémákról. Tanulmányút A közgyűlésen a városi ta­nács városgazdálkodási osztá­lyát Hau Károly, az Áfészt pedig Godó Ferenc képviselte. A klub 1983-as esztendejének munkálkodásáról és az 1984-es tervekről Csikai Pál elnök tar­tott részletes beszámolót. Is­mertette a kéthetenként tartott összejöveteleket, amelyeken gyakran kiváló szakemberek tartanak gyakorlati ismerete­ket nyújtó tanulságos előadá­sokat. Az idei programok sorában a közeljövőben dr. Szegedi Sándor nyugalmazott szőlészeti kutató, a termelésre legjob­ban ajánlható szőlőfajtákról tart előadást. Az idei tanul­mányi kirándulások sorában a klub augusztusra kétnapos Tokaj—Tolcsva—Sárospatak kirándulást készít elő. Hoz­zánk pedig a szentesi kertba­rátok jönnek, a tavalyi tanul­mányi útunk viszonzásaként. Az ellenőrző bizottság jelen­tését Egressy Tibor bizottsági elnök terjesztette elő. Sajnos kevés a tag annak ellenére, hogy az évi tagsági díj csak 100 forint és a tagok szőlészei ti gépeket és szakkönyveket kapnak kölcsön és mindenkor hasznos tanácsokat. A tagdí­jakból többek közt hozzájárul­nak a nyári kirándulás költsé­geihez. MévfeEvétel A felszólalások során Hau Károly elismeréssel szólt ar­ról, hogy Szabó Dénes nyugal­mazott növényvédelmi főfel­ügyelő, az áfész kertészkedők boltjában minden pénteken szaktanácsot ad a kertbarátok­nak. Csodálkozik rajta, hogy Nagykőrösön, ahol már 3 ezer felé halad a zárt- és hobbiker­tek száma, kevés tagja van a szakcsoportnak. Dr. Konrád Zoltán a kon­zervgyár termeltetési főosz­tályvezető arról szólt, hogy te­lepítsék a tagok a jól értéke­síthető bogyós gyümölcsöket, a piros ribiszke kivételével. Godó Ferenc áfész-agrohó­mus bejelentette, hogy az áfész felvásárlási irodájánál, a Men- tovich utcában megkezdik a tavaszi permetezésekhez való mészkénlé árusítását. A gyü­mölcs- és zöldségtermelők mi­nél előbb kössék meg a zöld­ségfélékre, de a gyümölcsre is, a termelési szerződést. Az idei felvásárlási árakat az áfész közli a termelőkkel. Majd minden gyümölcs- és zöldségfélénél kisebb felvásár­lási áremelés lesz. A felvá­sárlási osztály a múlt nyári szárazság ellenére felvásárlási tervét túlteljesítette. Dr. Lengyel Ádám nyugal­mazott főiskolai tanár java­solta, hogy a kertbarátok klub­ja vegye fel nevébe a nagykő­rösi zöldségtelepítő B. Tóth Ferenc nevét és kimagaslóan jó szőlő- és gyümölcstermelők jutalmazására alapítsanak B. Tóth Ferenc emlékérmet. Új tagot Dr. Szarka György végül ar­ra kérte a tagságot, hogy a létszám növelése érdekében minden tag vigyen .egy új ta­got. Kopa László pat nyert. Legjobb dobók: Ne­mes (16) és Barta (8). A Bács-Klskun megyei baj­nokságban. Úttörő leányok: Kecskeméti SC IL—Nk. Arany isk. 53-21 (30-9); a magasabb ellenfél jobb erőben volt; ld.: Csányi (11). Mini fiúk: KSC III.—Nk. Kossuth isk. I. 19-17 (14-8); szoros mérkőzésen a körösiek sokat kapkodtak. Ld.: Barcsay (8). A Nk. Kossuth isk. I.—Nk. Kossuth isk. IL mérkőzést későbbre halasztót“ ták. Török ismét remekelt Kunszentmiklóson 296 indu­lója volt a serdülő szabadfo­gású ORV-nek. Az országos bajnokságnál is erősebb me­zőny színvonalas küzdelmet vívott. A körösi sportolók eredményei a következők vol­tak. A 45 kg-osok súlycsoport­jában (22 induló): 2. Farkas Zoltán (idei legjobb teljesít­ményével remekül szerepelt, a magyar bajnok csak ötödik lett). 49 kg (20): 1. Török Béla (tovább folytatta sikersoroza­tát: hétszer nyert kétvállal). 62 kg (47!): Tóthpál László (négy győzelemmel sem tudott a rendkívül nagy mezőnyben döntőbe kerülni). +78 kg (21): 4. Fehér Tibor (jó birkózás­sal). A debreceni Honvéd Kupa felnőtt kötöttfogású verseny­nek 120 résztvevője volt. A Kinizsit jobbára junior korúak képviselték, akiknek az erős mezőnyben nem sikerült súly­csoportjukban a legjobb 6 kö­zé jutniuk. Csclgáncssiker Szegeden tíz szakosztály száz fiatalja vett részt az út­törők III. korcsoportos (12 évesek) körzeti cselgáncs rangsorversényén. A Nk. Ki­nizsi sportolói jól helytálltak. 39 kg (11 induló): 3. Fritschek Attila. 49 kg (11): 3. Szatmári Zoltán és Kakuk Attila. Szerdai sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajáték-te­rem, 14.45: Nk. Gimnázium— Váci Gimnázium serdülő és diák fiú, 15.45: Nk. Gimná­zium—Váci Gimnázium ifjú­sági férfi megyei bajnoki mér­kőzés. Labdarúgás Tiszakécske: T. KSK—Nk. Kinizsi, barátságos mérkőzés. S. Z. «a Mozi Dutyi dili. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Föltámadott a tenger. Ma­gyar történelmi film, fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykörös! fflriep

Next

/
Thumbnails
Contents