Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-14 / 62. szám

6 1984. MÁRCIUS 14., SZERDA Jogi tanácsok Ki étkezhet üzemi konyhán? ® Mikor szabható ki építésrendészeti bírság? ® Beszámít a nyugdíjba? I "Tíz NAP | Rendeletéiből! Az illetékekről szóló jogsza­bályok módosításáról a 11/1984. (II. 7.) PM. számú rendelet je­lent meg, a Magyar Közlöny 6. számában. A valutaellátásról ugyanitt olvashatják az érdekeltek a 405/1984. MNB. számú köz­leményt. A felsőoktatási intézmények­ről szóló, 1962. évi 22. sz. tör­vényerejű rendelet módosítá­sáról az 1984. évi 3. törvény- erejű rendelet intézkedik. (Ma­gyar Közlöny 9. száma.) Az egyetemekről és az egyetemi jellegű főiskolákról ugyanaz a hivatalos lap tartalmazza a 13/1984. (II. 29.) MT. számú rendeletet. A közjegyzőkről és egyes közjegyzői eljárásokról a? 1/1984. (II. 29.) IM. számú rendeletet is ebben a közlöny­ben találják meg az érdekei- teli. Üzemi baleset történt egy iparvállalatnál. A telepén az egyik intézet alkalmazottja az intézet által gyártott berende­zést meg akarta indítani. Eközben az egyik munkás á készülék három és fél méter magas tetejéről leesett és sú­lyosan megsérült. Mint kide­rült, a berendezésen védőkor­lát nem volt. A SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatósá­gának megyei igazgatósága az iparvállalatot a sérült ember gyógykezelésével felmerült 19 ezer forint megfizetésére köte­lezte, mert a baleset meg­előzésében mulasztást követtek el. Ezek után a vállalat peri indított az intézet ellen) a SZOT-nak kifizetett összeg öt­ven százalékának visszatérí­téséért. Az intézet elismerte, hogy a Negyven körüli asszony két­ségbeesetten panaszolta, hogy el akar válni tőle a férje. Igaz ugyan: néhány hónappal ezelőtt ő mondta neki, hogy elég volt, fejezzék be, de azt nem gondolta komolyan. A férfi mégis összecsomagolta a holmiját, és . otthagyta a csa­ládját. Megjött az idézés A napokban érkezett meg az idézés. A házastárs olyannyi­ra szivére vette azt, hogy ki­adták az útját, hogy a váló­keresetét is beadta a bíró­sághoz. Most mi lesz? — kér­dezte kétségbeesetten az asz- szony. Elválaszthatnak ben­nünket az én akaratom elle­nére is? Aztán elmesélte, tud­ja, hogy a férjének már élet­társa is van, de ő (már mint az asszony) ezt megbocsátja, csak jöjjön vissza. Nem hagy­hatja itt csak úgy a családját, őt és a két gyereket. Sajnos egyértelműen nem tudtam megnyugtatni az asz- szonyt. A bíróság a válóper­ben természetesen megvizs­gálja, hogy a másik házasfél megbocsátó magatartása ré­vén helyre jöhet-e még a há­zasság, de csak ezen az alapon nem erőlteti tovább együtt­élésre a feleket. A bírói gya­korlat szerint a házasságot a kötelességsértő házastárs ké­relmére is fel kell bontani, ha a házasság teljesen és helyre­hozhatatlanul megromlott. A családjog nem ismer olyan egyedi bontóokot, amelynek megléte esetén a házasságot fel kell bontani. (Tehát nin­csenek abszolút bontóokok, min': például régen a hűtlen elhagyás.) Csak az egyik Per indulhat az egyik fél kérelmére vagy egymással megegyező akaratnyiLvánítás alapján. Erre /csak akkor van mód, ha mindkét fél. válni 0 Csak a szakmunkástanuló­ként ténylegesen eltöltött idő számít szolgálati időnek a nyugdíj szempontjából. A nyugdíj szempontjából szolgálati időről rendelkező társadalombiztosítási jogsza­bállyal kapcsolatban több helyről érkezett alkalmazását illetően kérdés. A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiu­ma is állást foglalt ez ügyben. Nem volt egységes a gyakor­lat ugyanis abban a kérdés­ben, hogy a felszabadulás előtt létezett ipariskolák, szakisko­lák és felsőipariskolák ta­nulóinak a tanulmányi ideje szakmunkástanuló-viszonyban eltöltött időnek, illetőleg a nyugellátás megállapításánál szolgálati időnek minősül-e. balesetet a védőkorlát hiánya okozta, de arra hivatkozott, hogy az iparvállalat mint üze­meltető, köteles lett volna munkavédelmi szempontból felülyizsgálni a berendezést. A megyei bíróság a véde­kezést elfogadva, a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság az inté­zetet a peresített összeg meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a berende­zést az intézet szerződésben vállalt kutatómunkájához gyártotta és használta. Ezért a munkavédelmi követelmé­nyek biztosítása is őt terhelte. Gondatlanul járt el, amikor az üzembehelyezést anélkül enge­délyezte, hogy a munkavédel­mi követelményeknek minden­ben megfelelt volna. akar, nincs vita köztük a gyermek elhelyezésében, tar­tásában, a közös lakás haszná­latában, és a vagyonmegosz­tásban sem. Előfordulhat az is, hogy valamelyik házastárs tartásra szorul. Ezt is maguk között kell rendezniük a fe­leknek az említett esetben. Ha a per csak az egyik há­zastárs kérelmére 'indul meg, akkor neki kell előadnia mindazokat az okokat és kö­rülményeket, amelyek szerinte előidézték a házasság meg­romlását. A mi esetünkben szereplő asszony ugyan megbocsátana mindent a férjének, és olyan élethelyzet következett be az idők folyamán, hogy az már aligha ad reményt a családi élet helyreállításához. A férfi magatartása arra utal, — élet­társat keresett — hogy nem kívánja már családjával foly­tatni a közös életet. A bíróság a bontóper első tárgyalásán — persze később is, ha erre okot lát — meg­kísérli a felek békítését. Na­gyon sok bontóper be is feje­ződik itt. A felek a tárgyila­gos, nagy tapasztalatokkal ren­delkező bíró közreműködésé­vel jönnek rá arra, hogy kár lenne a harmóniában leélt éveket eldobni azért a konf­liktusért, ami most köztük fe­szül. Előtérben a gyerek A felek kérhetik az eljárás szünetelését is. Ennek idő­tartama egy év lehet. Ez alatt az idő alatt az ellentétek meg­oldódhatnak. Előtérbe kerül a gyerekekért való aggódás, és a felek úgy döntenek, hogy folytatják az együttélésüket. A házassági per szünetelte­tése alatt is sor kerülhet a gyermektartás (esetleg házas­társi tartás) ideiglenes rende­zésére is. Dr. Kertész Éva Nem minősül annák. A szak­munkástanulók a munkáltató­val ún. tanoncszerződést kö­töttek, különböző juttatások illették meg őket, és a tanul­mányi idejük túlnyomó részét a termelésben töltötték el, a szakmával összefüggő iskolai elfoglaltság csupán heti né­hány órát tett ki. Ezzel szemben a szakiskolai tanulók tanoncszerződést nem kötöttek, s így nem illették meg őket a tanoncoknak járó juttatások. Tanulóidejüket ezért nem lehet ' beszámítani munkaviszonyban töltött idő­nek. © Kik kaphatnak üzemi ét­keztetést, köteles-e a vállalat az étkezéshez hozzájárulni, to­vábbá jár-e a nyugdíjasnak munkaruha, és hogyan kell a kihordási időt meghatározni? — kérdezik a monori kefe- gyárból. A vállalat engedé­lyezheti nyugdíjasainak vagy más vállalat ott dolgozóinak, valamint a gyakorlati oktatás­ban részesülő tanulóknak az üzemi étkeztetés igénybevéte­lét. A jogszabály ezt kötele­zően előírhatja. A munkálta­tó — az erre a célra rendelke­zésre álló alapja terhére — az üzemi étkeztetés költségeihez hozzájárulhat. Munkáltatói hozzájárulást csak ténylegesen igénybe vett üzemi étkeztetés­hez lehet adni. Az étkeztetés­sel kapcsolatos intézkedéseket a kollektív szerződésben kell szabályozni: egyebek közt a kedvezményes üzemi étkezte­tésben való részvétel feltéte­leit, a térítés összegét és a munkáltató által nyújtott hoz­zájárulás mértékét is. Munkaruhát a vállalat azok­ban a munkakörökben adhat, amelyekben a ruházat nagy­fokú szennyeződéssel vagy el­használódással jár, vagy ha a munkaruha-juttatást egészség- ségügyi szempontok indokol­ják, illetve, ha az egyenruha, a szabványruha vagy egyéb felszerelés használata elő van írva. Ezek juttatását jogsza­bály kötelezővé is teheti. A munkaruha- és formaru­ha-juttatásra jogosító munka­köröket, a dolgozókat ezekben megillető ruhafajtákat, a jut­tatási időket, valamint a jut­tatás egyéb feltételeit szintén a kollektív szeriődésben kell meghatározni. A dolgozót megillető munkaruhát termé­szetben és díjtalanul, elismer­vény ellenében kell kiadni, azt pénzben megváltani nem lehet. A munkaruhára a dol­gozó akkor válik jogosulttá, amikor olyan munkakörbe lép, amelyben őt munkaköri jegy­zék szerint munkaruha illeti meg. Viselési idejét a dolgozó napi munkaidejének figyelem- bevételével kell meghatározni. Ha tehát például a munkaru­ha kihordási ideje a szokásos munkaidőt figyelembe véve egy év. akkor az a nyugdíjas, aki fél napot dolgozik, az adott munkaruhát két évre kapja. A munkaruha és a formaru­ha a használati idő letelte után a dolgozó tulajdonába kerül. Ha munkaviszony ko­rábban megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irány­adók a visszaszolgáltatás vagy a dolgozó részéről való meg­váltás tekintetében. ® Mikor szabható ki építés­rendészeti bírság? Több olvasórtk panaszolja, hogy az építési engedélyen túlmenő építkezésért bírságot szabtak ki reá. Egy másik ol­vasónk pedig azt panaszolja, építési engedély nélkül vég­zett kisebb átalakítás miatt szabtak ki rá nagy összegű bírságot. *• Olvasóink szeretnék tudni, mit tartalmaznak ilyen esetre a rendelkezések, mekkora bír­ságot lehet kiszabni, lehet-e azt mérsékelni vagy elenged­ni. Az építkezések rendjének megszilárdítása és az építési engedély nélküli, illetőleg az engedélytől eltérő építkezések megelőzése érdekében a 17/ 1931. (VI. 19.) ÉVM. számú rendelet kimondja, hogy építé­si engedélyhez kötött építési munkát az építési engedélytől jelentősen eltérő (az engedé­lyezett helyszínrajzi elhelye­zést vagy alaprajzi elrende­zést, rendeltetést, nagyságot, szerkezeti megoldást vagy külső megjelenést érintő) mó­don, építési engedélyhez nem kötött építési munkát a város- (község-) rendezési terv, to­vábbá az általános érvényű kötelező építésügyi és a mű­emlékvédelmi előírások meg­sértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végez­tet, illetőleg végez. Nem szabható ki építésren­dészeti bírság, ha az építés­ügyi, hatóság a szabálytalanul megépített építmény (épít­ményrész) lebontását elrendel­te, illetőleg az említett sza­bálytalan állapot kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a sza­bálytalan állapot — e határ­időn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomá­sára jutott. Az építésrendészeti bírság a szabálytalan építés folytán keletkezett vagy megsemmi­sült építmény (építményrész) értékének, lakóépület esetében 10—20%-a, melléképület és melléképítmény esetében 20— 30%-a, országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező te­lepüléseken, továbbá műemlé­ki, városképi, természet- és tájvédelmi szempontból vé­dett területeken az előzőekben nem említett építmények ese­tében 30—50%-a. Az építésrendészeti bírság alapjául az építménynek (építményrésznek) nem állam­polgár építtető esetében az építési munka igazolt költsé­ge, illetőleg ennek arányos ré­sze, állampolgár építtető ese­tében pedig a rendelet mel­lékletének figyelembevételével kiszámított értéke szolgál. Dr. M. J. A Budapesti Közlekedési Vállalat felvesz Viennes­es trolibusz­vezetőket Feltétel: betöltött 20. életév általános iskolai végzettség és pályaalkalmasság. Kereseti lehetőség a tanfolyam elvégzése után: a munkaóráktól függően: 6000 Ft felett évi 8000 Ft forgalmi juttatás. Nyugdíj-korkedvezmény, szükség esetén munkásszállás. Felvilágositás és jelentkezés: a BKV felvételi irodáján, cím: Budapest VII., Kertész u. 10. Telefon: 221-440, 1489-es mellék. Nem volt védőkorlát Egy válóper tanulságai Döntő-e a megbocsátás? ■ " Vizek partján- HORGÁSZ BOTTAL M Tavalyi MOHOSZ-mérleg A tavasz még várat magára, a bátrabbak azonban már szerencsét próbálnak. Az első álmatag pontyok is horog­ra akadtak már, a gyakori kapás azonban még nem jel­lemző. Ezúttal nem is annyira a vizek partjának hírei­vel foglalkozunk — most a MOHOSZ statisztikája alap­ján közlünk rövid jelentést a horgászmozgalom tavalyi fejlődéséről. Az egyesületi közgyűlések döntéseinek is­meretében bizonyára hasznos információkat kaphatnak az olvasók arról, hogy mely területeken van még tenni­való, s milyen lesz a horgászcikk-ellátás az idén. Taglétszám A horgászok számára növe­kedése 1983-ban sem állt meg. December 31-én 12 ezer 391 fővel több tagot tartottak nyil­ván, mint 1983. január elején. A létszám emelkedése gyakor­latilag általános, csak az úgy­nevezett kedvezményezettek kategóriájában tapasztalható némi csökkenés. Az egyesüle­tek száma is változott, jelen­leg 734 közösségbe tömörülnek a horgászok. Az idei közgyűlések, kül­döttgyűlések egyik fontos fel­adata volt az alapszabályok módosítása. A MOHOSZ által kiadott útmutatót valamennyi helyen jól tudták használni, s ez megkönnyítette a vezetősé­gek munkáját. A szövetség kiemelt terület­ként kezeli a horgászcikk-el­látást. Az adatok azt mutat­ják, hogy az elmúlt években bővült a választék, s manap­ság a hazai gyártmányokon kívül sok külföldi eszköz is kapható a boltokban. Az im­portnak természetesen határt szab az ország gazdasági hely­zete, ám ennek ellenére a kül­kereskedők mindent megtesz­nek, hogy minden, nálunk nem készített felszerelés beér­kezzen az országba. Botokból az olcsóbb üveg- és a drágább teleszkópos rendszerűekből elegendő volt tavaly is, bár gyakran gondot okozott, hogy a nehezebb, nagyobb teherbí­rású összedugható és összetol­ható botokból időnként hiány volt. Az orsóellátás sem volt za­vartalan. A MOHOSZ-hoz be­érkező információk szerint a Triál boltjaiban elsősorban a nagyobb méretű és drága ter­mékek voltak kaphatók, a kis­méretűek közül a hazai Nep- tunból sikerült kielégíteni a keresletet. Az NDK-beli olcsó és keresett peremfutó orsók szintén csak alkalmanként vol­tak láthatók az üzletek pol­cain. Orvhorgászok Külön kell szólnunk a fe­gyelmi helyzetről is, amely a horgászmozgalom egyik neu­ralgikus pontja immár eszten­dők óta. A szövetség jelentése megállapítja, hogy általános­ságban a fegyelmi ügyek szá­mának, az elkövetett cselek­mények súlyának csökkenésé­ről nem lehet beszélni. Amíg például 1982-ben az úgyneve­zett feketelistára 55-en ke­rültek, addig tavaly számuk elérte a 83-at. Büntetésük 2- től 5 évig tartó eltiltás, vagy enyhébb esetben az egyesület­ből való kizárás. Sainos. sok az orvhorgász: az ellenőrzés tavaly is több ilyen esetet tárt fel. Ám ugyancsak nagy a száma azoknak, akik érvényes horaászien®vel. de területi en­gedély nélkül vetették be kész­ségüket valamely vizen. Még mindig nagyon sok a méret- és darabszám-korláto- zásokra vonatkozó szabályok megsértése. Gondot okoz az is, hogy az egyesületekben a fegyelmi bi­zottságok döntési gyakorlata nem egységes, ugyanazon vét­ségért az egyik helyen súlyo­sabb, a másikon enyhébb bün­tetést szabnak ki. Film, könyv A MOHOSZ gondozásában tavaly is több könyv jelent meg, s elkészült jónéhány film is. A Mezőgazdasági Kiadóval együttműködve a jövőben ke­rül a boltokba Molnár Aurél: Vízi zenebona, Vigh József: Kisebb horgászvizeink, Antos —Ferenczy: Horgászok bar- kácskönyve és Kácsor—Kövi: Pergető, legyező horgászat cí­mű könyve. Még ebben az esz­tendőben megjelenik a ha­zánk horgászvizeit tartalmazó térkép is. Halgazdálkodás Részletesen értékelték a szö­vetségben a tavalyi halgazdál­kodást is. A MOHOSZ és az intéző bizottságok kezelésében levő vizekbe a múlt. évben is' tervszerű volt a kihelyezés. Azokon a területeken, ahol a vártnál nagyobb volt a ven­dégforgalom, s így a napije­gyekből származó bevételek emelkedtek, lehetőség nyílt nagyobb mértékű halasításra. Az intéző bizottsági vizek te­lepítésére 4 millió, az egyesü­letiekére pedig 3 millió 800 ezer forintnyi támogatást adott a MOHOSZ, A Velencei-tó ha- lasítására 3 millió 600 ezer, a Tisza II. víztározó halállomá­nyának utánpótlására pedig 800 ezer forintot fordított a szövetség. V ersenymozgalom Természetesen, a halakat is tudni kell kifogni Ebben élen járnak a halfogó versenyeken indulók, akik tavaly is tovább öregbítették a hazai mozgalom hírnevét. Az első nemzetközi Duna-kupa ifjúsági horgász­versenyen fiataljaink bizonyí­tották felkészültségüket. Az összkép is kedvező: a magyar versenyzők 1983-ban 2 első he­lyet és számos értékes helye­zést értek el a különböző via­dalokon. HOKÉV-termelcs A MOHOSZ jelentése infor­mációkat közöl a Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalat tevékenységéről is. (Erről la­punkban nemrég mi is részle­tesen beszámoltunk.) Most csupán néhány adattal bizo­nyítjuk, mennyire jutott a termelés korszerűsítésében a HOKÉV. Tömör üvegszálas botokból 62 ezer, teleszkópbotokból 27 ezer, kettő-, illetve háromré­szes csőbotokból 9 ezer, gyer­mekkészletből 2 ezer, felnőtt készletből 1 ezer, balsafa úszókból 600 ezer, műanyag úszókból 200 ezer, zsinórból pedig 800 ezer tekercs hagyta el az üzemeket, műhelyeket. A teljes termelés értéke megha­ladta a 140 millió forintot. Már a boltokban van a 3 méter 30 centistől a 7 métere­sig összeállított HOKÉV—Star márkajelű teleszkópbot-soro­zat. Rövidesen kapható lesz a mechanikus pumpával ellátott távcsali spray, amelynek pa­lackja így bármikor újra tölt­hető. Furucz Zoltán, Vereszki János

Next

/
Thumbnails
Contents