Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1984. MÁRCIUS 13., KEDD A TRAKISZ legjobb öl esztendeje Józan kereskedelmi stratégiával A TRAKISZ a napokban' tartotta meg 1983. évi mérleg­záró részközgyűlését. A do­logban nem járatosaknak ma­gyarázatul mindössze annyit, a szövetkezetnek nemcsak vá­rosunkban van telepe, márpe­dig annak rendje s módja szerint mindenki véleményé­re kíváncsiak. Így a nagykő­rösi a Budapesten tartott szintén részközgyűlés követ­te, s ezekből alakult ki vég­legesen, elfogadva a múlt évi tevékenységet, a jelentés. Mikor most belelapozunk ebbe, tágítsuk vizsgálódásunk körét, arra a mértékre, amely­re a szövetkezetiek is tették, a legutolsó öt év vizsgálatá­val. Az első, amely ide kívánko­zik az, hogy folyamatos, cik­cakk nélküli a fejlődés, a szö­vetkezet történetének legjobb öt esztendeje alatt. Több csatornán E gyors summázat után né­hány számmal is támasszuk alá mindezt. Az állóeszközök értéke 38-ról 53 millió forint­ra nőtt, a középlejáratú hitel 18 millióról 7 millióra csök­kent (!), s a létszám mindösz- sze 83%-a az öt évvel ezelőt­tinek. A teljesítmények növe­kedése meghaladta az orszá­gos átlagot, s ezzel lépést tar­tott az exportra kerülő áru- mennyiség is. A nyereség mintegy 60%-kal haladja meg az 1978-ast, és tavaly a dolgozók átlagkeresete 61 és fél ezer forint volt. Az is lényeges, s hisszük, nemcsak a szakember számá­ra sokatmondó, hogy a 100 Ft eszközre jutó árbevétel emelkedése azonos ütemű a készletnövekedéssel, ugyanak­kor egy dolgozó átlagosan kö­zel egymilliós termelési érté­ket produkált, az öt év előtti 550 ezerrel szemben. Azt Nagykőrösön sem igen tudják viszont, hogy a szövet­kezet nagysága milyen meg­ítélés alá eshet. Persze, köny- nyű a válasz, hisz ez nyilván attól függ, mihez viszonyít­juk. Hazai környezetben tipi­kus példája a közepes szövet­kezetnek, ám ha külföldi, hasonló profilú céggel hason­lítjuk, ott már az ekkora nagynak számít. Ez viszont meghatározza a gyártható, gyártandó ter­mékek körét is, minden bi zonnyal nemcsak gazdaságos- sági számítás, de a józan ész is diktálja azt, olyan termékek gyártását kell végezniük, me­lyek vagy kis sorozatnak, vagy pedig kis anyagigényű, de nagy munkát magukban fog- lalóak. Ez az, amelyet szin­te bármely piacon, kedvezően lehet értékesíteni, de ehhez már józan kereskedelmi stra­tégia is szükséges. A TRAKISZ erre is jó pél­dát ad, hiszen például a nyu­gatnémet piacon is a több- csatornás eladást választotta Így, ha egyik valamilyen ok­nál fogva pang — amire, saj­nos éppen most is akad pél da —, a másik még mindig fungálhat. Így továbbra sem kívánnak semmilyen piacon sem a velük szerződő keres­kedőknek monopolhelyzetet engedni, mert úgy vélik, eb­ből csak ők húzhatják a rö- videbbet. De ez érvényes a gyárt­mányfejlesztési elképzeléseik­re is. Középúton vannak a ke­vés és a sok termék között Ha befagy a hegesztőberende­zések eladása, akkor az ipari röntgenekből is tudnak gyár­tani, bár kétségtelen, ezt most könnyen leírhattuk, de okos előrelátással tudták csak kí- fundálni. Érdekes, mi az álláspont­juk a dolgozóikkal kapcsolat­ban is. (De — meggyőződé­sünk szerint — általánosabb érvényt hordoznak.) Azt ta­pasztalják ugyanis, ma még a rosszul dolgozó számára is előny, hogy a jobban dolgozó még nagyobb teljesítményt nyújthasson, így ugyanis a jobban dolgozó által javakból neki is csurran-cseppen... Válaszuk viszont van erre a furcsaságra: ha ugyanazt a munkát kevesebben végzik el, ezzel csak jobban járhatnak. Persze, ez nem valamiféle el­bocsátási kampányt jelent, csak azt, ha valaki nyugdíj­ba megy, vagy elköltözik, fel­mond, meggondolják, pótol­ják-e — amúgy is nehezen kapható — munkaerővel. Dolgozóikat szeretnék ma­gukhoz kötni. Erre már eddig is sokféle módszer létezett, most a fennálló rendelkezések értelmében a célrészjegyjegy­zést szorgalmazzák. Ezzel a formával tagjaiknak lehetősé­get biztosítanak arra, hogy megtakarított pénzeiket lekös­sék. A tag is jól jár, mert 12%-os kamattal kapja vissza pénzét, de a szövetkezet is, hi­szen a bank legalacsonyabb visszafizetési percentje 13%. Nem hisszük, hogy különösebb magyarázat kellene ide — a lényeg, hogy így egymás mun­kájára is jobban odafigyel­nek. Az meg különösen a körösi tagoknak hangzott jól, hogy tovább szélesítik a decentra­lizálásukat, és a kisvállalkozá­si formákat minden vonatko­zásban tisztázottá szeretnék tenni. A felügyelő bizottság a na­gyobb odafigyelést sorolta a feladatok közé. Ha probléma- mentes a termelés, könnyebb az eladó dolga, de a szervize­lésre is ez áll. Egyszóval: összmunka kell. S Nagykőrösnek mit jelent a TRAKISZ? Nagy tekin­télyt vívott ki magának — munkájával. Várospolitikai hozzájárulásuk is jelentős, s említést, s mi több, nagy el­ismerést érdemel társadalmi munkájuk is. Köztudott, eze­ket különféle helyeken alá­írásokkal, pecsétekkel bizony- latolják — a TRAKISZ szo­cialista brigádjai nem egy esetben rá se hederítenek ezekre a formaságokra, egy szerűen csak — dolgoznak. A kezdeményezők sorába tartoznak — városunkban itt próbálták ki elsőként a kis vállalkozási modelleket, ami egyúttal azt is jelenti, hogy számukra a rugalmasság nem­csak az egyre többet és töb­bet, hanem azt formázza, al­kalmazkodni kell a piaci kí­vánalmakhoz, nem a raktár­ra termelve. A részközgyűlés személyi kérdésekben is döntött. Rácz Zoltán telepvezetőt elnökhe­lyettessé is választotta. Ezt a Budapesten tartott is megerő­sítette. Személyes érdekeltséggel Az 1984-re érvényes tervek visszafogottak. Ebben szerepet játszik az, hogy tovább emel­kedtek az anyag- és energia­árak, és ezeket nem tud­ják árakban érvényesíteni. A gazdasági szabályozók is az előző évinél nagyobb terheket jelentenek. Növekedtek az importból származó ellátási gondok is, s. mindezt tetézi a piaci hely­zet rosszabbodása, mikor is belföldön is, külpiacokon is csökkent a kereslet. Ebben a helyzetben a teljesítést meg­teremtő feltételek sem elha­nyagolhatók. Ezek közé tartozik, hogy csökkenteni kell a készleteket, meg kell szüntetni a gazda­ságtalan kooperációt, növelni kell a szakcsoportok piaci kapcsolatait, ugyanakkor csök­kenteni az igazgatási és im­produktív kiadásokat. A ter­vek valóra váltása a szemé­lyes érdekeltséget is bizto­sítja, amelyet a jövedelem emelkedése fog remélhetően jelezni. B. O. Tanácstagi beszámolók Városunkban mostanában zajlanak a tanácstagi beszá­molók. E fórumokon is lemér­hető a lakosság közéleti ér­deklődése. Akadt rá példa, hogy szép számú érdeklődő gyűlt össze, de sajnos olyan is, amely bizony nem a túlzott aktivitásról tanúskodott. A tanácstagok közül többen panaszolták, hogy kevesen mentek el a beszámolót meg­hallgatni és szűkebb lakóhelyi környezetük gondjait, terveit megvitatni. Pedig ott a min­denkit foglalkoztató kérdések­ről esett volna szó. A válasz­tók elmondhatták volna véle­ményüket, javaslatukat, ötle­tüket a lakókörzetük előbbre jutása érdekében. Miért ez a közöny, érdekte­lenség? Annál inkább elgon­dolkodtató ez, mert az ellen­kezőjére is jócskán akad pél­da. Sokan vállalnak társadal­mi megbízatásokat, s azokat maradéktalanul teljesítik, gya­korta még többet is. Napenergia Otthon A Gépipari Tudományos Egyesület nagykőrösi szerveze­te március 13-án, kedden dél­után 3 órakor az MTESZ szék­házban igen érdekesnek ígér­kező előadást rendez. A téma: Gazdaságos tüzelés és a nap­energia hasznosításának hazai lehetőségei a kislakás fűtő- berendezéseiben, az előadó pe­dig Forrai Sándor, a HNF Pest megyei Bizottságának gazda­ságpolitikai főelőadója. Frr // r Tusoszures A Tüdőbeteg-gondozó Inté­zet ezúton is közli a város la­kosságával, hogy a felújítási munkák végeztével újra meg­kezdődött a tüdőszűrés a szo­kásos rendelési időben. nm Mozi Dutyi dili. Színes, szinkroni­zált. amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Föltámadott a tenger. Ma­gyar történelmi film, fél 6- kor. Most még mosolyognak... Most még bizony mosolyog a tanárnő és tanítvány is — jói is teszik, hiszen nincs veszve még a diákélet — csak újabb lépés­sel került közelebb az érettségi, a szakmunkásvizsga a Toldi szalagtűző Báljával Varga Irén felvétele A különleges élmény ezután következett Az építészet népszerűsítése A napokban érdekes rendez­vény volt a nagykőrösi gim­náziumban. Az Építőipari Tu­dományos Egyesület Dél-Pest megyei csoportja szervezésé­ben Kaszás Károly, a Műszaki Egyetem tanára előadást tar­tott Az építészet sajátosságai címmel. Az összejövetel kimondott' célja az építészet népszerűsí­tése, a pályaválasztás előse­gítése volt, ám a program sokkal többet nyújtott en­nél. Kaszák Károly először a Műszaki Egyetemen folyó mérnökképzésről beszélt álta­lában, elmondva milyen tár­gyakat tanulnak az egyetemi hallgatók, illetve, hogy a vég­zés után milyen munkák vár­nak rájuk. A különleges élmény ezután következett. Az előadó közel száz diaképet vetített le a je­lenlévőknek, bemutatva az építészet történetét, kialakulá­sát, jellemző sajátosságait. A képeknek az adott értéket, hogy valamennyit maga Ka­szás Károly készítette,- tehát már a felvételek során az építész szemével nézte, látta a témákat. Érdekes volt látni a dél­amerikai, a japán, a finn vagy a holland építési megoldáso­kat, de talán ennél is többet jelentett, hogy a nézők időben is visszautazhattak évszáza­dokkal az építészet múltjába. A képeket látva néha az volt az ember érzése, hogy költé­szet nemcsak az irodalom vi­lágában létezhet, hanem az építészetben is. Egy-egy falfe­lület vagy belső térelrendezés megmutatta, hogy az élette­len anyagból mit varázsolhat elő az építész. Az ÉTÉ elképzelése, hogy népszerűsítse az építészetet, mindenképpen bevált, s B. Tóth Ferenc, a szervezet tit­kára, akinek köszönhető a ren­dezvény, sokat segített a fia­taloknak abban, hogy közelebb kerüljenek mind az épületter­vezéshez, mind az építés fo­lyamatához. A gimnázium pályaválasz­tás előtt álló diákjai Kaszás Károly előadása után keve­sebb aggodalommal fognak je­lentkezni a Műszaki Egyetem­re. Tóth Tibor Sport Sport Sport Tavaszi nyitány - csalódás Vácszentlászló—Nagykőrösi Kinizsi 3-1 (1-0) Kinizsi: Molnár — Nagy J., Cseh, Szőke, Csikós, Zöldi (Kovács L. a szünetben), Sza­Festőecset a nyújtódeszkán N emrégiben ismerősöm kis­sé büszkén jelentette ki, ő nem sütő-főző háziasszony, nem a konyha rabja. Amit ké­szen lehet kapni, azzal segít magának időt lopni olvasásra, szakmai művelődésre, rendez­vények látogatására. Ha nagy ritkán ráéheznek valami fi­nomságra, édesanyjára min­dig számíthat. Nagy vendég­járás soha nem volt náluk, ha erre sor került, szendvicsek­kel „kápráztatta” el látogatóit és boltban vásárolt sütemé­nyekkel. Életükbe változás akkor állt be, amikor kislánya hétvégi délutánokon meghívásokat kapott, melyeket viszonozni is illett. Így is sok új, érdekes élményhez jut, belelát mások életébe — otthon mindenről beszámol. „Tudod, anyu — akkor Kati néni süteményt hozott be, kakaós volt az alja, habos a teteje, nagyon finom volt. Te soha nem sütsz! — a Pilótakekszet unom, és töl­tött barackmagot se vegyél, a múltkor sem kellett a vendé­geknek. Olyan legyen, amit te sütsz!” Ez ultimátumként hangzott Elővette hát a régen kapott szakácskönyvet, melyet akkor egy mozdulattal a könyvek mögé rejtett — olyan minek ez nekem gondolattal. Gyors, egyszerű dolgot akart készí­teni, már a választás is ne­hezen ment, hát még a tenni­valók „válaszd szét a fehérjét a sárgájától, keverd gőz fe­lett, futtasd meg az élesztőt, pihentesd, hajtogasd stb.” Csüggedt lett, belátta, ez így nem fog menni, az ala­pokkal sincs tisztában. Mint már annyiszor, a véletlen se­gített. Másnap ismerősénél fi­nom sós süteménnyel kínál­ták, hamar kiürült a tál. Csak később derült ki, hogy a fi­nomság készítője is ott ül kö­zöttük. Elpanaszolta neki gondját, mentegetőzött is egy kicsit járatlansága miatt. A másik megértőén hallgatta, nem csodálkozott és nem né­zett rá a beavatottak fölényé­vel. Elszaladt és egy vastag füzettel érkezett vissza. Soká válogatott, majd kiválasztotta a receptet és részletesen elma­gyarázott mindent. A sütéshez szükséges dolgo­kat még az este megvá­sárolta. A másnap délutánt úgy intézte, hogy egyedül le­hessen otthon, ha kudarcot vall, legyen módja eltüntetni a sikerélmény nyomait. Hoz­závalók felhasználási sorrend­ben az asztalon, részletes re­cept tixóval a csempére ra­gasztva, szemmagasságban. Kifejezetten izgatott volt, min­den művelet után összehason­lító ellenőrzést végzett a re­cept abc pontjai szerint. A massza egyre tömörebb lett az összedolgozás hatásá­ra. Üjabb siker, nyújtható és nem ragad. A tepsibe már az adott formára és méretre ra­kosgatta. A sütési idő végéig nem tudott várni, lenyitotta az ajtót: szépen emelkedő rudakat látott, s az illat is egyre kellemesebb lett a kony­hában. A még meleg sütemé­nyek közül kivett egyet, két keze között hűtögette — bele­harapott, ízletes, omlós volt. Feszültsége csak lassan ol­dódott, rágyújtott egy ciga­rettára, s nagyon türelmetle­nül várta az ismerős lépteket. Végre nyílott az ajtó, a me­sefilm élményeivel berohant kislánya. Mi ez a jó illat? Te sütöttél? Biztos? R ámutatott a lisztes desz­kára, az üres tojáshéjak­ra, a kenőtoll híján használt festőecsetre. Már együtt, ültek a nem túl nagy konyhában, nem kellett biztatás, fo­gyott a sütemény. Az elisme­rő szavak hallatán elpirult zavarában. Azóta rendszeresen keresi, gyűjti a gyorsan elkészíthető recepteket. Szendrődi Judit bó T., Petrezselyem, Benkó, Lővei (Pálfi a 80. p.), Kovács Z. Ideális körülmények között játszhatta első tavaszi bajnoki mérkőzését a Kinizsi labdarú­gócsapata. Remekül előkészí­tett, jó talajú pálya, jó idő, jó mérkőzésre éhező szurko­lóik, minden adva volt, csak a várt jó játékkal maradtak adósak a körösi játékosok. Igen lanyha iramban indult a mérkőzés, a hazai támadá­sok nem voltak eléggé elgon­doltak és nem volt bennük semmi tűz. Körösi szöglet után az előrehúzódó Cseh lövése alig kerülte el a kaput, majd Csikós fejese szállt kapu fö­lé. A vendége^, próbálkozásai gólveszélyesebbek voltak, Mol­nár tisztázott meleg helyzet­ben, és Szőkének voltak jó ütemű szerelései. A 35. perc­ben Zöldi nem egész pontos átadása Cseh lábáról a lesen álló szentlászlói csatár elé pat­tant (ellenféltől kapott labda), akinek lövését Molnár vetőd­ve kapufára ütötte, a labda befelé pörgött és a menteni akaró Csikós lábáról még bel­jebb került. 1-0. A 40. perc­ben Kovács Z. ígéretes hely­zetben rosszul indított. Jól indult a második félidő: az első körösi támadásnál láb­ról lábra ment a labda és Lő­vei ügyesen a kapuba ívelt. 1-1. De ezután rosszul folyta­tódott. Még az egyenlítésnek örültek a hazaiak, már ismét a körösi kapuban volt a labda. Nem veszélyes helyzetben a vendégek csatára a labdát a tizenhatosról kapura lőtte. Molnár vetődött, a labda meg­pattant és keze mellett a há­lóba jutott. 2-1. Lendületesen támadott a körösi csapat, Ko­vács L. jó lövéseit védte a ka­pus, Lővei gólhelyzetben to­vább adta a labdát, az egyen­lítés a levegőben lógott, ezzel szemben a 70. percben a ven­dégek játékmestere (akit nem fedezett senki) 20 méterről védhetetlen lövést zúdított a kapu felső sarkába. 3-1. Hazai pályán az utolsó előtti helyezettől elszenvedett vereség a kiesés ellen való küzdelmet hozta magával. Reméljük, en­nek jelentőségét a játékosok átérzik és a további mérkőzé­seken nagyobb akarással és tudásuk szerint fognak játsza­ni. Kapitány Elek játékvezető nagyon tárgyilagosan, a leg­kisebb szabálytalanságot is észrevéve, kifogástalanul ve­zette a mérkőzést. Szerdán Tiszakécskén lesz edzőmérkő­zés. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Vácszentlászló ifi 5-2 (4-1) Kinizsi ifi: Kolompár — Kiss (Zódor), Kecskés, Hege­dűs, Boros, Mihályi, Fercsi (Csapó), Barabás, Pavelkó, Koncz (Simon), Szívós (Galgó- czi). Az ifik 4-0-ig ötletesen ját­szottak, utána lazítottak, gól­helyzeteket kihagytak, hárít­ható gólokat kaptak, de győz­tek, hozták a tőlük várt ered­ményt, ez dicséretes. Góllövő: Szívós 2, Mihályi, Koncz és Fercsi. P. S. Keddi sportműsor Kosárlabda Kecskemét: Nk. Arany lsk. —KSC Hunyadi isk. I. és KSC minik—Nk. Arany isk. úttörő leány Bács-Kiskun megyei bajnoki mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagyköröst Hírfar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents