Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

Gödöllői Tangazdaság Újítási fogászon A Gödöllői Tangazdaságban tavaly kétszeresére emelkedett az újítások száma. Több mint harminc újdonság, ésszerűsítés és a régitől eltérő eljárás le­írását nyújtották be a dolgo­zók, ezek közül huszonnégyet fogadtak el, s hasznosítanak ma is. Számításaik szerint a tavaly bevezetett újítások egy év alatt egymillió forint hasz­not hoztak. A kifizetett alko­tói díj csaknem ötvenezer fo­rint volt. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a tangazda­ságban, mint minden évben, tavaly is elkészítették az újí­tási feladattervet, ráadásul az újítások értékelési módszerein javítottak, ez is fokozta a ked­vet. Görcsoldó tea Tízezer a boltokban Ebben az évben mintegy öt­venezer csomag epeteát készí­tenek el a kerepestarcsai Szi- lasmenti Tsz gyógynövény-fel­dolgozó üzemében. Februárban már tízezret átadtak a főváros­ban levő öt üzletüknek, s ahogy a készleteik fogynak, folyamatosan pótolják Kere- pestarcsáról. Tri-Ton Töjzsgárda A péceli Tri-Ton Háziipari Szövetkezet évzáró közgyűlésén értékelték a szocialista mun­kaverseny eredményeit, s ezért elismeréseket, jutalmakat ad­tak át. A jelesebb évfordulók­hoz érkezett régi dolgozóikat és a törzsgárdatagokat megju­talmazták. Illés Józsefné, a konfekcióüzem munkatársa húszéves tagságát ünnepelte, tizenhat dolgozójukat pedig a tízéves jubileum alkalmával részesítették elismerésben. LLjOI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 61. SZÁM 1984. MÁRCIUS 13.. KEDD Vegyesipari Szövetkezet A ciklus legjobb esztendeje A gödöllői Vegyesipari Szö­vetkezet mérlegzáró és tiszt­újító közgyűlésén a vezetőség nevében Szávai Tibor elnök szép eredményekről adhatott számot. De már az elején ki­emelte, amiként 1983-ban, úgy az idén sem fognak a gazda­sági körülmények és folyama­tok a szövetkezet igényeihez igazodni. A termelés és a szolgáltatás vezetőinek kell a folyamatok között jól eliga­zodniuk, csakis akkor kerül­hetik el a nagyobb buktató­kat. Nem várt események, gon­dok is mindig előfordulnak, kiiktatni ezeket sem lehet. Nagyobb létszám Hibák persze házon belül is előadódnak. Ezek azonban olyanok voltak a múlt évben, hogy belső intézkedési terv ké­szítésével és megvalósításával ki lehetett küszöbölni. A megváltozott gazdasági szabályozókból adódó lehető­ségeket kihasználva, a gödöl­lői Vegyesipari Szövetkezet is bevezetett új formákat. Gya­rapodott az átalánydíjas rész­legek száma, s létrehoztak két ipari szakcsoportot. Ezek az újszerű gazdálkodási formák kedveltek mind a szövetkeze­Kényelmesedő falu Életmód és vásárlás Jó kapcsolatok révén több kapós termék Korunk egyik jellemző fo­lyamata az urbanizálódás. Növekszik városaink népessé­ge, mérete, egyik-másik köz­ségünk lélekszáma viszont stagnál vagy éppen csökkenő tendenciát mutat. Vidékünkre is érvényes ez a társadalmi jelenség, bizonyítják a ^nép- számlálások adatai. Szűkebb pátriánkra vonatkoztatva ezt az idegen kifejezést, nem csu­pán Gödöllő lakosságának nö­vekedésére kell gondolnunk, hanem a szó másik jelentésé­re. a városiasodásra is. Községeinkben egyre ké­nyelmetlenebbé válik az élet, terjed a városi életmód. Ezt támasztják alá vásárlásaink. A túrái Galgavidéke Áfész el­látási körzetébe tartozó tizen­hat községben például az el­múlt esztendőben csaknem negyvennégy és fél millió fo­rintot költöttek tartós fogyasz­tási cikkekre a helyi üzletek­ben. A számok sok mindenről árulkodnak. Tavaly a tizen­hat községben mindössze har­minchat olajkályhát vásárol­tak. Nem pusztán azért, mert ez a tüzelési mód drága, ha­nem azért is. mert a most épülő vagy az elmúlt években épített családi házak fűtés­technikáját a lehető legké­nyelmesebb, legpraktikusabb módon igyekeznek megoldani: központi fűtéssel. Így nem csoda, hogy az el­múlt évben 224 kazánt adtak el a szövetkezet boltjaiban, s ettől még több is gazdára lelt volna, ha kapható lett volna. A realitás kedvéért meg kell jegyezni, hogy a szövetkezet jó kapcsolatai révén az országos átlagot meghaladó mértékben tudta kielégíteni ebből is, és még jó néhány más kapós fo­gyasztási cikkből vevőköré­nek igényét. Az utóbbi években egyenle­tesen magas a kereslet vil­lanybojlerek iránt. Két éve 832 tavaly 849 darabét vásá­roltak. Ez sem csupán arról tanúskodik, hogy kényelme­sebbé vált a háztartások egy részében a tisztálkodás módja és a konyhai munka, hanem arról is, hogy a korábban épült házakban mind több he­lyen létesül fürdőszoba, készül el a vízvezeték, ahogyan azt az anyagi körülmények enge­dik. Vannak olyan eszközök, ké­szülékek. amelyek a régi, hosszú házak idős lakóinál ugyanúgy megtalálhatók, mint a kétszintes házakban. Ritka az olyan lakás, ahonnan hiányzik a rádió, televízió — ebből a színes készülék hódít, ebből 121 darab kelt el —, hűtőszekrény. A gáztűzhelytől és egyéb gázzal működő ké­szülékektől az idősebbek egy része idegenkedik, mondván; elég feledékeny vagyok már, mi lesz, ha elfelejtem elzár­ni! A háztartások döntő több­ségében a gáztűzhely is a nélkülözhetetlen konyhai fel­szerelések egyike. Időt nyer­nek a háziasszonyok az auto­mata mosógépek használatá­val is. Ilyenből is mintegy negyven százalékkal vásárol­tak többet, mint 1982-ben, a hagyományos, csak mosni tu­dó gépek forgalma viszont 562-ről 480-ra esett vissza. A centrifugák iránt miég mindig nagy az érdeklődés, több mint ötszáz kelt el ta­valy is. s azt megelőzően is. Bene Mihály A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Oktatófilmek vetítése (kör­nyezetismeret) Erkel iskola 10 órakor, a Karikás iskolának 14 órakor. I. világháborús katonaemlé­kek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz galériája: Igaz Lajos parasztfestő ki­állítása, megtekinthető 9—16 óráig. Veresegyház, művelődési központ: A hiszékeny király címmel gyermekműsor óvodásoknak és kisiskolásoknak, 10.30 óra­kor. i ti, mind az egyéb munkahe­lyen dolgozók körében. Ennek tudható be, hogy a vegyes­ipariak létszáma a múlt év­ben csaknem 16 százalékkal gyarapodott. Ezek a részlegek, ha nem is lényegbevágóan, de javították a szövetkezet gazdálkodási feltételeit. Ám ez is fontos, hiszen a mai körülmények között minden, eredmény szá­mít, minden forintnak értéke van. A tervekről a beszámolóból kitűnt, hogy azokat minden tekintetben teljesítették. A megelőző évinél nagyobb volt a szövetkezet egészének és a szolgáltatási ágazatnak a be­vétele. A lakosságnak nyúj­tott szolgáltatás mértéke majdnem 15 százalékkal emel­kedett. A korszellemnek meg­felelően, a vegyesipariak is nagy figyelmet szentelnek az eredményességnek, a jövedel­mezőségi mutatónak. Ez a mutató meghaladja az 1982-est és a múlt évre előirányzottat egyaránt. Nyereségtermelés Napjainkban a gödöllői Ve­gyesipari Szövetkezet létszáma meghaladja a kétszázat. Kül­döttgyűlést ennek ellenére sem tartottak. Így érthető, ha a hét végi összejövetelen érté­kelték részletesebben az ága­zatok munkáját. Mint az imént jeleztük, a szolgáltatási ágazat tetemesen növelte nyereségét. De ezen belül is akadnak te­rületek, ahol a nyereségesség javításában minimálisak a si­kerek. A lakásszerviznek és a fodrászatnak csak az önfenn­tartásra elegendő a jövedelme, fejlesztési alapot nem képez­hetnek belőle. Az elektromos berendezése­ket javító, valamint a bizton­ságtechnikai részleg jótéko­nyan hatott a szövetkezet gaz­dálkodására, noha azt nem le­het mondani, hogy nyereség- termelésük meghatározó. A végyesüzem, elsősorban a kon­fekcióműhely, a korábbi évi­nél kevesebbet produkált, pontosabban kevesebb nyere­séget termelt, ahogyan ezt szaknyelven mondják. Annál többet a lakatos­üzem, amelyet a tavalyi mér­legzárón még bírálni kellett. A múlt évben több mint öt­százezer forinttal tettek be többet a közös kasszába. Ám­de ezek a tények sem indokol­ják az ágazatok mechanikus szétválasztását, még kevésbé a szövetkezeten belüli alá-fölé rendeltséget. Ami az egyiknél előny, az a másiknál lehet hátrány. Egyszer az egyik, máskor a másik fut ki jobban. Ami korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne és kellene újabb lehetőségeket keresni, amelyeket kihasználva esetleg további szerkezeti változások következnének be. A helytállásért Szóltak a beszámolóban a két ipari szakcsoportról is. Az egyikben saját dolgozóik, a másikban, egy kivételével, más vállalatok emberei van­nak. Mindkettő munkáját hasznosnak értékelték, noha például a könyvvitelben, a gazdálkodásban tapasztalhatók hiányosságok, amelyek azon­ban a járatlanságukra vezethe­tők vissza. Nem csupán a múlt évihez viszonyítva volt jobb a szö­vetkezet tavalyi gazdálkodása, állapította meg a beszámoló, az egész választási ciklust te­kintve is a legkiemelkedőbb. A legkiemelkedőbb, ami nyilván elégedettséget kelt, de megnyugváshoz nem vezethet, mert az elkövetkező évek sem ígérkeznek könnyebbnek. Kö­vetkeznek az újabb feladatok, s nem kevésbé az új utak ke­resése. A szövetkezet vezető­sége azt reméli, hangsúlyoz­ták a beszámolóban, hogy a kollektíva egyetlen tagja sem hiszi, hogy a szövetkezet az eddigieknél könnyebben bol­dogulhat. Az új feladatok megoldásához, a jobb helytál­láshoz igyekeznek minél job­ban ösztönözni. Egyebek kö­zött a bérfejlesztési lehetőség maximális kihasználásával, a negyven órás munkahét álta­lánossá tételével, az év máso­dik felében. K. P. Forrad»!mi ifj*rági napok Meist, k§r!ű öltözékben Gödöllőn és vonzáskörzeté­ben ebben az évben is sok ér­dekes programot rendeznek a forradalmi ifjúsági napok je­gyében. A rendezvények már a múlt héten megkezdődtek, a Petőfi Sándor versmondó versennyel. Az események/ ezen a héten, március 15-e körül sűrűsödnek. Az 1848— 49-es forradalom és szabad­ságharc évfordulójának nap­ján Gödöllőn délelőtt 10 óra­kor ifjúsági nagygyűlést tar­tanak a Petőfi téren, amelyen az oktatási intézmények, az üzemek, intézmények KISZ- szervezetei és az úttörőcsapa­tok vesznek részt. A nagygyűlés és a koszorú­zás előtt az egyetemről korhű öltözékben indul a menet a városba. A téren az úttörőcsa­patok, a Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kola, az agráregyetem diákjai, hallgatói adnak műsort. A Pe- tőfi-szobor talapzatán elhelye­zik a kegyelet koszorúit a vá­rosi pártbizottság, a tömeg­szervezetek, az Agrártudomá­nyi Egyetem KlSZ-bizottsá- gának képviselői. Ezt köve­tően az egybegyűltek énekel­ve vonulnak át a városi mű­velődési központ elé, majd koszorút helyeznek el a Pető- fi-emléktáblánál. Déli 12 órakor vetítik a vá­rosi filmszínházban az Apo­kalipszis most című művet. Ezzel egyidejűleg kezdődik az egyetemi program, kirakodó­vásárral, filmvetítéssel, non­stop színpaddal, koncerttel, diszkóval. Aszódon is ünnepélyesebb a. idei ünnepségsorozat a szo­kásosnál. Március 15-én nyit­ják meg a Petőfi Múzeum új, állandó kiállítását, amelyben jelentős helyet kapott a név­adó életének és munkásságá­nak emlékanyaga. A múzeum előtti téren tartandó ünnepség előtt az aszódi moziban bemu­tatják a Hatásvadászok című filmet. Délután négy órára hatszáz fiataít várnak a mú­zeum épülete elé, az ünnepi műsorra. Az ünnepi beszéd után az énekkar 1848-as dalokat éne­kel, utána adják át a FIN-ki- tüntetéseket. Ezt követően tár­latvezetés az újonnan meg­nyílt állandó kiállításon, majd az ifjúsági házban népzenei műsor, táncház. Este 6-kor kezdődik a fáklyás felvonu­lás, amelynek útvonala: Petőfi Múzeum, Szabadság tér, Kos­suth Lajos utca, Petőfi Sán­dor utca, 1848-as emlékmű. A következő napon, már­cius 16-án fordított nap az agráregyetem gépészmérnöki karán. Szombaton, 17-én Aszó­don megemlékezés a diákott­honok kollégiummá válásának 25. évfordulójáról. Ez megyei megemlékezés, amelynek kul­turális műsorában a váci, nagykőrösi, gödöllői, ceglédi és a helybeli kollégium cso­portjai működnek közre. Munkásmozgalmi hagyomány Kibővített bizottság Emlékkönyv az évfordulóra A tízesztendős munkásmoz­galmi emlékbizottság megtar­totta utolsó, illetve új formá­jában első ülését. Ä városi pártbizottság mellett működő testület tanácskozásán megje­lent Herczenik Gyula, a párt- bizottság titkára és rövid is­mertetőt tartott, felvázolta a feladatokat. Kibővült az átszervezett pártbizottság munkája, és új tisztségviselőket is alkalmaz­nak. Az emlékbizottság felada­tai is megváltoznak, amellett, hogy ezentúl munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizottság néven folytatja ténykedését. Herczenik Gyula javaslatot tett arra, hogy a kibővített tes­tületnek Heltai G. Miklós le­gyen az elnöke, a helyettese pedig dr. Bazan István. Koncz István, a pártbizott­ság politikai munkatársa arról szólt, hogy a Galga völgyében alapos munkával gazdag anyag­hoz jutottak. Történelmi 'idők eseményeit vetették papírra, vagy rögzítették hangszalagra. Javaslataik alapján emléktáb­lát állítottak, s tájmúzeumokat hoztak létre. Heltai G. Miklós, a gödöllői bizottság munkájáról adott képet. Az elkezdett kutatást kiszélesítve kívánják folytat­ni. Dr. Bazan István arról be­szélt, hogy sok eívtárs életútját még a. leszármazottak sem is­merik, nemhogy a bizottság. Forgács Ferenc azt fejteget­te, hogy az emberek a két há­ború közötti időkben félelmük­ben igyekeztek megszabadulni személyes tárgyaiktól, írásos és fényképes dokumentumaik­tól. Mindezt az eddigi kutatá­sok is bizonyítják. Az idő ro­han, s ha krónikásai akarunk lenni a múltnak, akkor igyeke­zetünket erősíteni kell. A tizenhat felszólaló után Herczenik Gyula zárszavában elmondta, hogy Gödöllő felsza­badulásának 40. évfordulója tiszteletére, szeretnék könyvben megjelentetni a kortársak visz- szaemlékezéseit. Segítséget kért ehhez. Csiba József Mól i Szegény Dzsoni és Árnika. Színes magyar mesefilm. Csak 4 órakor! Megbilincseltek. Amerikai film. 6 és 8 órakor! Építés, kölcsönzés, tervezés Azt akarják: több olvasó legyen — ígéretünket, amely sze­rint még ebben az évben az olvasók rendelkezésére bocsát­juk a szakkatalógust —mond­ta —, az átépítés ellenére sem halasztjuk el. Ha a mostohább körülmények miatt lassúbb, meg nehezebb a munka, azért csak tesszük a dolgunkat, mert ezerkétszáz olvasónkat ilyen körülmények között is szolgál, ni szeretnénk. Adám Imréné minden gond, akadály ellenére is örül az építkezésből adódó nehézsé­geknek, mert a jelenleg; szor­goskodással szépül, nagyobbo­dik, korszerűsödik a könyvtá­ruk, amelyben nemcsak az ol­vasók, de a könyvtárosok is jobban érzik majd magukat. — Az elmúlt év utolsó hó­napjának az elején kezdődött a költözködés — tájékoztat a munkáról. — A Pest megyei Levéltár aszódi részlegének használaton kívüli helyiségeit kaptuk meg ideiglenesen, hogy ott tároljuk intézményünk több ezer kötetes állományát. Raktár épül — A felújítási munkák ér­téke megközelíti, de talán el is éri az egymillió forintot, s ebből megépül az új, korszerű világítási rendszer, és beveze­tik az elektromos fűtést. Nő az épület alapterülete. A bel­ső átrendezések lehetővé te­szik, hogy a gyermekkönyvtár alapterülete is nagyobbodjon, ugyanakkor a szomszéd épü­letből a hozzánk csatolt helyi­ségből célszerű, áttekinthető, munkát segítő raktár épül. Meseudvar, olvasókért — A belső építéssel egyide­jűleg a közelmúltban haszná­latba vett új iskolában mintegy négy és fél ezer kötettel fiók- könyvtár nyílik, amely elsősor­ban gyermek- és ifjúsági állo­mánnyal rendelkezik majd, s nagy számmal tárolja a kötele­ző olvasmányok köteteit, vala­mint a gyermekek tanulását segítő kézikönyvtári anyagot: lexikonokat, szótárakat. Az átalakítások mellett fes­tik, mázolják az épületet, s betonozzák az udvarát, ahol már a tavasszal meseudvart, olvasókertet szeretnének kiala­kítani. Ádámné nem panaszltodik. Kevés községi könyvtár dicse­kedhet annyi támogatással, a tanács érezhetően jóindulatú segítőkészségével. Hogy ez fo­rintokban mit jelent, annak igazolásául álljon itt egyetlen adat: 1984. évi könyvbeszerzé­si keretük százötvenezer forint. Húszezer forintot költhet­nek újságok, napi- és hetila­pok, folyóiratok előfizetésére. Jó néhány — hasonló vagy alig valamivel kisebb lélek- számmal rendelkező község — ennek a tizedrészét is csak ne­hezen adja könyvtárának. Színvonalat emelni Elégedetlenségünknek egyet­len forrása van — mondja el­ismerő szavaimra Ádámné —, mégpedig az, hogy az olvasói létszám nem emelkedik elkép­zeléseink szerint. Kampányok helyett sok évre, sőt évtized­re megtervezett munkával próbálunk a helyzeten változ­tatni. — Alapelvünk az, hogy ne egyszerűen csak az olvasók számának növelésével akar­junk törődni, hanem az olva­sás színvonalának emelésével, mert nemcsak az a fontos, hogy olvassanak az emberek, hanem az is, hogy mit olvas­nak, hogyan olvasnak, milyen mélységben tudják a könyvek­ben felhalmozott szellemi ér­téket önmaguk számára hasz­nosítani. Fcrcsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) Aszódon jártam és benyitot­tam a nagyközségi közös ta­nács által működtetett könyv­tárba, ahol a könyvtárosok helyett építőmunkások fogad­tak. — Átalakítjuk a könyvek birodalmát — mondta egyikük, S kérdés nélkül magyarázta: — Ha az úr kölcsönözni akar, annak nincs semmi akadálya. A kartali út melletti lakótele­pen nyitva találja a fiók­könyvtárát, s ott kaphat ked­vére való könyvet. Menjen csak nyugodtan, Mudris Lász­ióné fiókkönyvtáros minden vendéget szívesen fogad. így is szolgálnak — A kényszermegoldás is se­gít most valamit — mondta Adám Imréné, a községi könyvtár vezetője, akit szin­tén a fiókkönyvtárban talál­tam Baja Ferencné könyvtá­rossal együtt. Bajáné a szűk, most irodának, azelőtt olvasó- helyiségnek használt pár négyzetméteres szobácskábán a könyvtári munka szívét és agyát egyaránt jelentő feldol­gozást végezte, vagyis gondos­kodott arról, hogy a katalógu­sok naprakészsége ebben a fel­fordult állapotban se szakad­jon meg.

Next

/
Thumbnails
Contents