Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
— Jó pipi! — kiált fél a hároméves Gyuszika apjával sétálva, midőn megpillant egy hegyes nagylányt. Az fülig pirul és bizonyára nem maradna adós a válasszal. ha az úr az éltesebb korosztályhoz tartozna. Valószínű, így replikázna: — Mit akar, maga vén kap- pan? Ehelyett csak a csínytevő ifjú apja somolyog a bajusza alatt, akinek ugyancsak nem az öreg tyúkokon jár az esze. A kis kakasnak meg szinte még a fenekén a tojáshéj. Csipogó csapat árnyalt szókin- baa A nemek szerinti megkülönböztetéshez esünk sokat merített romfiudvarok lakóinak elnevezéséből és viselt dolgaiból, pedig ott a körülmények az évek során alaposan megváltoztak. Valaha ilyenkor, kora tavasszal a gazdasszony szalmával bélelt ki egy kerek kast, beleszámolt tizenkilenc vagy huszonegy tojást, fölébe ültette a kotlóst és letakarta az öreg rostával. Ha a szárnyasnak mehetnékje támadt, pálinkás kenyérrel ' tartotta veszteg. Három hét elteltével kikeltek a kiscsibék. Főtt to- . 1st, apróra vágott hagyrr túrót vagy aludttejet kaptam, hogy gyorsabban erősödjenek. Öröm volt nézni, amint vonult a kotlós a csibéivel. Ez a hagyományos módszer napjainkra meglehetősen visz- szaszorult. Cegléden például egy iparengedéllyel rendelkező baromfikeltető, akinek a portájáról százával masíroznak ki a csirkék, kacsák. A keltetőgépbe egyszerre akár ötezer tyúktojást tehet. Február végétől egészen a nyár kezdetéig folyton a csipogó csapattal foglalatoskodik. Koczka Antal a vendéglátó- iparban betöltött állása mellett gyakorolja mesterségét. Állandó segítőtársa a felesége, akivel váltott műszakban vigyázza a kelést. Szükség esetén az anyósa is felügyeletet vállal, mert ha cselekedni kell, az nem tűr halasztást. — A keltetőgépben 38 fokos a hőmérséklet. A tojással teli kereteket kétóránként 45 fokos . szögben elfordítjuk — avat be a legfontosabb tudnivalókba a mester. — Ha a hőmérséklet eltér az előírásostól, megszólal egy csengő. Arról is azonnal értesül a gazda, ha a villanyhálózatban fáziskimaradás van. Ilyenkor el kell hárítani a hibát. — A tojásokat mindig szerdán rakjuk be, nyolc-tíz nap múlva lámpázzuk, kelés előtt néhány nappal egy kisebb keltetőgépbe pakoljuk át a készletet, amelyben a kiscsirkék napvilágot látnak. Mindig csütörtökön kelnek, ilyenkor jönnek a vevője is. Arrébb egy jól fűtött helyiségben sárga pihéjű meg fekete apróságok csipognak, kaparnak. Van köztük búbos és kopasz nyakú is. A magyar kendermagos fajta mind a mai napig elterjedt. Mások az F—1-es hibridet viszik. A tojás megbízható tyúkászoktól származik, ahol az állományt állatorvos ellenőrzi. — Tanyán nevelkedtem — folytatja a beszélgetést a házigazda. — Otthon anyám ültetett kotlót. Vannak mások is, akik így tesznek, s ha kevés a csibe, tőlem pótolják tíz-tizenkét darabbal. Volt már olyan nagymama, aki kalitkával jött húsvét táján és két csibét vitt az unokáinak ajándékba. A mezőgazdasági technikumból is volt hasonló megrendelésem, ahol valamiben verseny győzteséit jutalmazták ily módon. Évek óta visszatérő megrendelőim általában ötven-száz darabra vevők, de van, aki ezret visz. öt-hat év alatt olyannyira megismertek a környékbeliek, hogy hozzám járnak nemcsak a városiak, hanem á cegléd- berceliek, az albertirsaiak, a pilisiek, a nyársapátiak, de még a nagykátaiak is. Tudják, hogy mindig egészséges, szép az árum. Márciusban, áprilisban piacra sem kell vinnünk, elkel a háztól valamennyi. Májusban, júniusban a portéka egy része a standra kerül. Az ötlet onnan származott, hogy a fiatal házaspár amikor összekerült, elhatározta, hogy saját szükségletre baromfit nevel. Baráti segítséggel ösz- szeeszkábáltak egy kis keltetőgépet Igen ám, de több csibe lett, mint ahányat ők akartak felnevelni, így hát eladták a felesleget. Ez adta az ötletet erre a kenyérkeresetre. A vásárlók meg folyton jönnek azóta is. Egy katonatiszt jól rájuk ijesztett a múltkor. — Döglenek a csirkék — adta tudtul, amikor már egy szezonban másodszor .jött. — Hát persze, ha elvágjuk a nyakukat — folytatta hehe- részve. Mások meg hirtelen fellángolássol ezer darabbal próbálkoznak, de hamar be kell látniuk, hogy ebből nem lehet egykettőre megtollasod- ni. Az aprójószágot ajnározni kell, hidegben fűteni rá, rendszeresen etetni, itatni. Ezek mellől nem lehet üdülni menni. Sütve szereti A csirkehús kedvenc ételünk. A kilencéves Tímea inkább rántva, hétéves húga, Szilvia sütve szereti. Abban mindketten megegyeznek, hogy jó az anyunak meg az apunak segíteni, amikor a kacsatojásokat kell forgatni. Kedvtelve ügyeskednek már maguk is. A keltetőből származó csibék nem érzik a kotló hiányát. Velük született ösztönnel kaparnak, törlik a csőrüket, fü- rödnek a forgácsban. Központi fűtésű épületek kazánházában, hobbitelkek olajkályhával melegített óljaiban cseperednek fel. Rendszerint tápokkal táplálják őket. Hathetes korukban már fazékba dughatja őket a gazdasszony. A búbos a legszebb Koezka Antal úgy vélekedik, hogy sok függ a lelkiismeretességtől meg a szakértelemtől, hogy egészséges legyen minden jószág. Amikor háromhetenként kikelnek ezek a kis sárga pihecsomók, újra meg újra gyönyörködik bennük. Szerinte a búbosak a legszebbek. Tamasi Tamás Tanácstagi beszámolók Cegléden folytatódnak • a tanácstagi beszámolók. Hétfőn, március 12-én a következő helyeken tartanak ilyet: délután 17 órai kezdettel a 3-as és a 4-es körzetbelieknek a Kossuth Gimnáziumban, valamint a 10-es körzetnek a városgazdálkodási vállalat Alszegi úti kultúrtermében, 17 óra 30 perces kezdettel a 18. és a 19. körzetnek a Bajcsy-Zsilinszky úti iskolában, az 57-es, 58-as és 59-es körzetnek a Várkonyi iskola Széchenyi úti épületében. 18 órakor kezdődik a Táncsics iskolában a tanácstagi beszámoló a 14. számú választókörzetbelieknek. Március 16-án, pénteken délután 15 órakor kezdődik a Kinizsi úti iskolában a tanácstagi beszámoló az 5-ös és a \6-os számú körzet lakóinak. Együtt cseperednek Á ház, melyben a szeretet lakik r ügy élnek mint a testvérek A takaros új ház ott áll Cegléden, a városszélen, tyúklépésnyire a Budai út belső végétől. Nem magányos, régebbi épületek adtak neki helyet. Az itt élők az új családot is befogadták maguk közé, hiszen a kezdettől, az első kapavágástól láthatták, hogy milyenek. Kezük ereje, fiatal- ságuk.'tervszerűségük, beosztó életmódjuk sokat nyom á latban, hogy ennyire vihették. Pakkban madárlátta A ház lakói ilyenkor, alko- nyattájt szállingóznak haza. a kényelmes, meleg fészekbe, amelynek dolgos gazdasszonya Nagy Lászlóné. Foglalkozása: édesanya, háztartásbeli és szik- vízkészítő. Ez utóbbi mesterséget csak egy ideje műveli. Lacika születése előtt gyárban dolgozott. A családfő bádogos. Két lánykájuk iskolás. Ilonka tizenkét éves és családon beiül a Zsuzsi névre hallgat. Mónika néhány évvel fiatalabb. A három csemete közül talán ő a legcserfesebb, legelevenebb. Ám tisztelettudó, segítőkész mind a három, a pici fiú is. A családban ez a módi, ez a rend. Mónika épp az imént ért haza. Nagyot köszön, táskáját leteszi, kabátja még rajta, de első kérdése ez: Lacika hol van? Azután megérkezik Zsuzsi- llonlta, ő is a kisfiút keresi. Anyjuk már említette, menynyire összetartozik a három gyerek, ahogy mondani szokás, hogy oda vannak egymásért. Móni a táskáját, nyitja. Madárlátta csemege kerül elő belőle, egy rész az uzsonnából Hozta. . megosztja Zsuzsival, Lackóval. Zsuzsi ugyanígy tesz. Azaz, tenne, mert most, hogy vendég érkezett, váratlan fordulat következett be. Lacika kámfort játszott, eltűnt, szégyenlősen bekuekolta magát egy zúgba és nincs az a meny- nyei manna, amivel elő lehetne csalogatni. Kicsit később azután magától jön. megbarátkozik az idegennel. — Nem szokott ilyen szégyenlős lenni — menteaetődz- nek a szülők, szólongatják is szelídülésig. Amikor a hangulatosan berendezett szobában beszélgetni kezdünk, beszál- linsóznak a gyerekek. Családi kép. Két felnőtt ül velem szemben a rekamién ölükben a lánykák, kettőjük közt a mosolygós lurkó. Kedves, megnyugtató látvány. A rekamién díszpárnák, a falon subaszőnyeg, Erzsiké asszony munkái. — Szeretek kézimunkázni, de nem sok idő jut rá. Fontossági sorrendet kell tartani, első a család. Mindig is így volt. Faggatásomra beszélnek magukról. Nagyné egyetlen gyerek volt, férje tört családban cseoeredett, őt és testvérét a hadiözvegyként magára maradt édesanya egyedül nevelte. Szeretetet tőle kaptak, emberi tartást tőle tanultak. Nagyék huszadik esztendeje, hogy ösz- szekötötték életük fonalát. Albérletről albérletre kezdték, vitték a „hozományt”: egy vaságyat meg egy szekrényt. Boldogok voltak, megértették egymást. Azaz. boldogok lettek volna, ha jöttét jelezte volna a legifjabb családtag, a gyerek. De bizony késett, nagyon késett. Pedig Nagyéknál úgy szólt a megállapodás: „ha két évre család nem lesz, elválunk’’! Nos, azóta is együtt vannak. — Férjem édesanyja, hogy a fiúk kiröppentek a házból, állami gondozott gyerekeket vett magához. Egyszerű asz- szony, ez tölti ki az életét ma is. Az ő példájára került hozzánk Zsuzsi, vagyis Ilonka. Pici, sovány gyerek volt, négyesztendős. Beszédre meg kellett tanítani. Logopédushoz jártam vele. szakkönyveket szereztem be. hogy foglalkozhassak vele. Mónika? Most tízéves, szintén hasonló sorsú. Lacika, a test-vér saját gyerekünk, tizenöt esztendei házasság után született, épp apja születésnapjára, szinte ajándékként. És jött a tesó — Ajándék is! — Hangsúlyozza Nagy László. — De mi így együtt, a lányokkal vagyunk teljes család. — Mi is ide születtünk — nevet Mónika. Zsuzsi, Laci helyeslőén bólogatnak. Családon belüli összetartozásuk Így fogalmazódott meg kezdettől. A lánykák nagyon várták, hogy jöjjön a „tesó”. Nem titkolták előttük az érkezését, mint ahogy az sem titok, hogy Lacika a Nagy, Zsuzsi a Csikós és Mónika a Fekete vezetéknevet viseli, összehajolnak mind az öten, összemosolyognak: így van ez rendjén. Négy keréken Nagy László nemrég igen meglepte a családot. Autót vásárolt. Jó állapotban levő használt kocsi. Azon lesznek, hogy jó darabig szolgáljon. Kell, a kimozduláshoz, hiszen eddig messze nem jutottak. A Balatonnál akkor jártak, amikor Zsuzsi úgy ötesztendős volt. Az idén talán meglátja a nagy tavat együtt az egész család. Van egy kertjük, a zöldség java a napi koszthoz ott megterem. A hobbitelek a pihenőkért, a gyerekek játszóhelye. A szikvíztöltés, aminek a fortélyát Nagyné megtanulta, szolidan szaporítja a család jövedelmét. — Meg emberi kapcsolatot jelent. Úgy érezzük, szeretnek minket itt a környéken. A beszélgetésből, a néhány mondatból, amelyre ilyenkor idő jut, kitűnik —• mondja Nagyné. Eszes Katalin Cj szerelőcsarnok épül a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. A 800 négyzetméter alapterületű épületben műhely, raktár, mosó-, zsírzóhelyiség kap majd helyet Apáti-Tóth Sándor felvétele Forradalmi ifjúsági napok Ünnep a fáklyák fényénél Izgalmasnaík, színpompásnak ígérkezik március 14. estéje. A KISZ városi bizottsága örömmel vár mindenkit, aki a nagyszabású megmozdulás résztvevőjeként szeretne megemlékezni hazánk történelmének forradalmi hagyományairól. Az ünneplők háromnegyed hatig gyülekeznek a Kossuth Gimnázium előtti területen, majd menetté rendeződve, fáklyák fényénél indulnak el a Rákóczi úton a városmag felé. A felvonulás élén díszes hintó viszi az 1848/49-es ceglédi zászlót. Benn, a Szabadság téren zeneszó fogadja az érkezőket. A Himnusz elhangzása után irodalmi műsor fűszerezi a forradalmi ifjúsági napok e jeles eseményének hangulatát, majd Nagy Erika, a Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet diákja köszönti az ünneplő közönséget. A népviseletbe öltözött lányok táncát követően a Kossuth Lajos, Bem József és Petőfi Sándor nevét viselő intézmények képviselői helyezik el koszorúikat a Kossuth-szobor talapzatánál, közben díszsor- tűzek dördülnek. A műsor a Szózattal, illetve a zászlókivitellel zárul. Csemői úttörők Kikeletre készülődnek Március 21. meglepetést tartogat az úttörők számára. Annyi bizonyos, hogy a mozgalmi riadó napján nem lesz hiány romantikus, élménydús feladatokban. Hogy miként zajlik majd a jeles esemény, az egyelőre titok. A csemői úttörőcsapat is márciusra készülődik. A kisdobosok honismereti séták során pillantanak bele a községbeli munkahelyek életébe. Meglátogatják a November 7. Tsz nyomdaüzemét, a CÁT sertéstelepét. Megismerkednek az alakulófélben lévő hely- történeti gyűjteménnyel, s maguk is megpróbálkoznak csapattörténeti dokumentumok felkutatásával. Az úttörők arra vállalkoztak, hogy feldolgozzák az iskolát és a csapatot rendszeresen segítő üzemekkel, vállalatokkal való kapcsolat történetét. Helybeli szocialista brigádokkal találkoznak, veteránokat keresnek meg, hogy életükről faggassák őket. Számítanak a tanácsi vezetők útmutatására: hogyan segíthetnének a gyerekek a falu arculatának szépítésében. Közben színes kartonlapokon gyűlnek a régi újságkivágások, fényképek, kézzel írott levelek, hajdani mozgalmi jelmondatok, melyek a helybeli úttörőcsapat történetének, mindennapjainak egy-egy pillanatát, érdekes eseményét rögzítik. Az egyre szaporodó tablók igen értékes helytörténeti anyagként szolgálnak majd, melyet minden bizonynyal kiállítás keretében tekinthetnek meg az érdeklődők. V. S. Hasznot hozott az erdő A csemői November 7. Tsz. erdészeti tevékenységére az elmúlt esztendőben a mennyiségi fellendülés volt a jellemző. Feladataikat határidőre és a tervezett költségszinten belül maradva teljesítettték. Az előző évekhez viszonyítva az ágazat termelési értéke a duplájára nőtt. 90 hektár területen végeztek rendszeres sorkapálást, 40 hektáron pedig vegyszeres gyomirtást. Lánctalpas erőgépeikkel bérmunkát is tudtak vállalni. A faipari ágazat mindennapjait nehezítette a rossz piaci helyzet. S bár a tervtől elmaradtak, még így is nyereséggel zárták az évet. Ez főleg annak köszönhető, hogy nem vásárolt, hanem saját erdőikből kitermelt nyersanyaggal látták el a faüzemet. ESN 0133—380* (Ceglédi Hfríap) A csarnokban mindennek jut her/ Kapós a napos baromfi Csütörtökön kelnek a csibék Tojásból, búsból sokan önellátók
