Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-11 / 60. szám
1984. MÁRCIUS 11, VASÁRNAP 5 Átadás jövőre Új iskola épül Dabason Állnak a falak, most a kazánház készül Dabas gyóni kerületében két évvel ezelőtt kezdték meg annak az új, nyolctan termes általános iskolának az építését, amelynek átadási határideje 1985. szeptembere. Az épület falai az elmúlt évben készültek el, de áll már a tornaterem is. az építők jelenleg a kazánházon dolgoznak. — A nagyközség gyóni kerületében jelenleg 680 általános iskolás korú gyermek van, s oktatásuk sajnos nem megoldott — mondja dr. Lukácsné Gúlái Anna, a városi jogú nagyközségi tanács pénzügyi csoportvezetője. — Ez a magyarázata annak, hogy tizenegy helyen, többnyire szükség- tantermekben okítják a kicsinyeket. Bár az új, nyolctantermes iskola elkészültével sem oldódik meg véglegesen az iskolai helyzet, mégis sokat enyhít majd a gondokon. A probléma nem időszakos jellegű, a nagyközségnek ebben a részében évek óta emelkedik a gyermekek születési száma. Ennek már ma konkrét jelei vannak: az óvodába sem tudnak minden apróságot felvenni. — Saját erőnkből nehezen tudtuk vola megvalósítani a terveinket — mondja Schön- weitz Tamás vb-titkár. — A teljes építési költség meghaladja a 40 millió forintot, amelyből 17 milliót közppnti támogatásból teremtünk elő. Az iskola építésére saját erőből 1,5 millió futja. Azt tervezzük, hogy 4 millió forint értékben áthidaló bankhitelt veszünk fel. Nemcsak a tanács, de a helyi lakosság is bekapcsolódott az iskolaépítésbe. A lakosság önkéntes hozzájárulása alapján 180 ezer forint gyűlt ösz- sze, ezenkívül a kisiparosok jelentős társadalmi munkával segítették az építkezést. — Az épület kivitelezője a tanács költségvetési üzeme — veszi át ismét a szót dr. Lukácsné Gúlái Anna — természetesen a helybeliek támogatásával. Már eddig is volt és a jövőben szintén lesz jó néhány olyan feladat, amit a lakosság segítségével akarunk, illetve tudunk csak megvalósítani. Ilyenek, mint a különféle szerelési munkák, a területrendezés, takarítás. A szülők társadalmi munkájára 1 millió forint értékben számítunk. Bízunk abban, hogy ez meg is lesz. Tizenhárom feljelentés érkezett Különös magánlaksértés Nem segít a nagyobb összegű büntetés sem Tavaly 85 szabálysértési feljelentés érkezett az ácsai községi tanácshoz, egy évvel korábban 94. .Az akták számának csökkenése viszont, sajnos nem.. jalenti,,azt<. mintha kevesebb lenne a renitenskedő helybéli, mint korábban volt. — Két-három esztendő adatait ismerve kijelenthetjük, hogy a szabálysértések most már lényegesen kevesebb munkát adnak, mint régebben. Csak az a bökkenő, — mondja Szemler Árpád, a községi tanács igazgatási csoportvezetője, hogy — legalább is az én véleményem szerint —, pusztán a feljelentések száma csökkent, nem a szabály- sértéseké. Tavaly 29 tulajdon elleni szabálysértési ügyet tárgyaltunk. A tettesek zömmel apróbb dolgokat tulajdonítottak el: kávét, italt, cigarettát, s más élvezeti cikkeket. Ám Öcsán is, mint az agglomerációs községek többségében, az a jellemző, hogy a lopásokra nem helyben, hanem valamelyik fővárosi áruházban, illetve önkiszolgáló boltban kerül sor. Akad persze súlyosabb eset is, amikor az elkövető értékesebb tárgyakkal, — cipővel, papucscsal — akar fizetés nélkül távozni az üzletből. — Tavaly a becsületsértési ügyek száma már nyolcra emelkedett. Ezek mögött általában ádáz vita, veszekedés húzódik meg, amelyet egyre durvább kifejezések követnek. Nőtt a magánlaksértések száma is, 6 alkalommal kellett ilyen ügyben eljárnunk. Az egyik igen érdekes eset volt. Egy ittas férfi Albertirsán bement egy idegen házba, s a helyiektől a cipőjét követelte. Amikor meg akarták neki magyarázni, hogy nem Ócsán van, vitatkozni kezdett, majd egyre durvább lett. Mikor kijózanodott, már csak arra emlékezett, hogy valamiért fizetnie kell, de a részletekre nem valószínű, hogy emlékszik. .. A különféle szabálysértések elkövetőinek többsége első alkalommal kerül szembe a hatóságokkal, de vannak olyan személyek is, akik egyáltalán nem járatlanok már az ilyen ügyekben. — Ami az eljárások során kirótt büntetéseket illeti, tavaly egy ízben kezdeményeztünk elzárást — folytatja az igazgatási csoportvezető. Az illetőnek mindössze 500 forint értékű büntetést kellett volna törlesztenie, de erre a felszólítások ellenére sem volt hajlandó. Mivel állandó munka- JjeUM.WHX., rep.déll^zett, , „a pénzt letiltani sem tudtuk. Végül is akkor fizetett, amikor kész helyzet elé állítottuk. A kiszabott büntetések nagysága csak egyszer volt kiugróan magas: 10 ezer forint. A zugkimérésben az italozás egy alkalommal rendkívül súlyos következményekkel járt; végül is többszöri — lakossági — feljelentések nyomán sikerült leleplezni az engedély nélkül szeszes italt árusító szabálysértőt. Az idén március 2-ig 13 feljelentés érkezett a tanács illetékeseihez. Most is a tulajdon elleni szabálysértések vezetnek, de akad olyan, aki megtagadta a tankötelezettséget, mások a köztisztaság ellen vétettek, tiltott helyen horgásztak. — Bár az elmúlt év szeptembere óta a korábbinál jóval nagyobb összegű büntetések kiszabását teszik lehetővé a jogszabályok, különösebb változást eddig nem tapasztalunk — folytatja Szemler Árpád. — Sőt, tavaly az év második felében, több akta érkezett hozzánk, mint korábban. S mint már említettem, az idei esztendő első két hónapjában is bőségesen akadt tennivalónk. Csitári János Házi ízek nagyüzemi módra Idén harmincezer sertést vágnak Újfajta termékük négy változatban készül Biztosan mindannyian ettünk már az érdi húsgyár készítményeiből, csak talán származásáról nem tudtunk. Magam is akkor figyeltem fel rá, amikor egy budai buszmegállóban egyszer csak megjelent a Benta-Hús feliratú kis fehér szállítókocsi és pakolni kezdték az árut. Az ínycsiklandozó illatok felrázták az egykedvű várakozókat, többen a szállítók után, a hentesbolt irányába indultak. Aztán befutott egy piros meg egy fekete hetes, és percek alatt eltűnt a fehér kocsi, a szállítmány és a húsbolt. Ekkorra már döntöttem: felkeresem a Benta-völgye Termelőszövetkezetet és megnézem, hol és hogyan készülnek ezek az ínycsiklandó illatú falatok. Feldolgozva jobban fizet — Tizenöt évvel ezelőtt, amikor sertéshús-feldolgozással kezdtünk foglalkozni, még csak kétezret vágtunk le egy évben, 1975-ben már tizenötezret, és ez a szám tavaly megduplázódott, holott nem terveztünk ennyit, lassúbb ütemű fejlődésre számítottunk — közölte Dékány István elnök. — Hét mezőgazdasági üzem — termelőszövetkezet és állami gazdaság — gazdasági társulása biztosítja számunkra, hogy az idén is meglesz a harmincezer. Ebből húszezer hízik a háztáji gazdaságokban, tízezret nevelnek nagyüzemi módon. A sertések nem egyforma súlyúak és minőségük sem azonos, meg egy disznó nemcsak karajból meg sonkából áll, vannak az olcsóbb kategóriába tartozó részei is. A tőkehús sohasem fizet olyan jól, mint a húskészítmények. Ezért is döntöttek a feldolgozás mellett. Elsőrendű feladatuk a környék ellátása: Érdre, Százhalombattára és a környékre épp ezért tőkehúst is szállítanak a feldolgozott áru mellett (összesen száz vagonnal), Budapestre kétszázzal. A felvásárlási árak emelkedtek, de differenciáltabban oszlanak meg a különböző minőségi kategóriákban. Az elsőbe pedig a 95—125 kilogramm közötti sertések tartoznak, az idén csak a 95—115 kilogrammos állat számít első osztályúnak. A tüzet éjszaka is őrzik A gyárban fehérkötényes férfiak hosszú asztal mellett csontozzák a húst. Nagy üstökben fő a kolbásznak, hurkának való. — Hányán dolgoznak itt és mennyi a termelésük — kérdeztem Csonka Zoltán élelmi- szeripari, kereskedelmi és háztáji főágazatvezetőt. — összesen százan vagyunk, ebből tizennégy a szakmunkás. A többség itt tanulta a szakmát, mi neveltük. Mert 1982-ben tanfolyamot indítottunk, kihelyezett tagozat működött az üzemben. Jól összeforrott a kollektíva. Az idei év januári tervét maradéktalanul teljesítettük, heti két vagon árut állítottunk elő. A Benta-völgye Tsz készítményeit hagyományos módon füstölik, ez az egyik oka a házias ízeknek, ínycsiklandó illatoknak. Az üzem csak egy műszakban dolgozik, de a füstölőben folyamatosan rakják és őrzik a tüzet. Ez a feladat délután és éjszaka egy emberre vár. Családiasabb légkör Január elsejétől új vezetője van a húsfeldolgozónak. Kovács Béla a budapesti mar- havágóhíd megszüntetésével került ide. — Milyen érzés egy ilyen nagy vállalat után ebben a jóval kisebb „gyárban" dolgozni? — Ez alatt a rövid idő alatt, amióta itt vagyok, csak jót mondhatok az üzemről. Egy kisebb közösségben sokkal családiasabb, nyugodtabb a légkör. Feladatom, hogy a megnövekedett húsmennyiség feldolgozását nagyüzemi tapasztalataim felhasználásával elősegítsem, de közben ügyeljek a megszokott minőségre. Amit sertéshúsból elő lehet állítani, mindent készítenek a szövetkezet \ húsgyárában. Negyvennyolcféle áruból válogathatnak a megrendelők. Új termékük a sonkarolád, négyfajta ízesítésben készül, paprikás, zöldborsós, sajtos és kolbászos töltelékkel. Sercss Eszter Ica óvó néninek, Nagykovácsi Egyik feladat hozza a másikat — Tessék? Nagykovácsi posta. — Az óvodát kérem! — Sajnos, nem tudom kapcsolni, nincs telefonjuk. — Meg tudná mondani, melyik óvodában dolgozik Cserháti Imréné? — Persze, a régiben — válaszol az ismeretlen női hang a vonal túlsó végén és kérés nélkül elmagyarázza, hogyan jutok oda a buszvégállomástól. Amikor néhány nap múlva elmesélem a telefonbeszélgetés történetét Cserháti lmré- nének, a nagykovácsi óvoda vezetőjének, mosolyogva mondja: — A harminc év körüli falubeliek szinte kivétel nélkül a növendékeim voltak. Néhány éve az Egyesült Államokból hozott levelet a postás. A címzés helyén ez állt: Ica óvó néni, Nagykovácsi. Százltúsz gyereke volt Bizonyára kevesen tudják a községben, hogy Cserháti Imréné alföldi, Kunhegyesen született. Amikor 1950-ben elvégezte a budapesti óvónőképzőt, a nagykovácsi óvoda éppen fiatal munkaerőt keresett. Egy évfolyamtársa kibumli- zott a községbe, s hírül adta, hogy ez egy sáros, utak és járdák nélküli kis település a dombok között. Kolléganője nem fogadta el a javaslatot, Ica azonban — akinek az orvos hegyi klímát javasolt — jelentkezett az állásra. A mai szülőknek szinte hihetetlen, hogy a fiatal lány az akkori vezető óvónővel, Némedi Ár- pádnéval, egy dajkával és egy főzőasszonnyal százhúsz gyermeket látott el a düledező vályogépületben. „Valójában itt vált hivatásommá a szakma. Erzsi néni, az óvodavezető volt a példaképem, s ma Is az ö tevékenysége számomra a mérce. Náluk laktam, családtagként keVASÁRNAPI GONDOLATOK Agresszív „koldus" nált a szó, a kelletlen nevetés sem — vagy száz ember tűrte e furcsa, bántó szitokáradatot. Eredetileg szívesen adtam a lompos férfinak aprót, most már bántam. Nem koldus, nem részeg, nem tébolyult — egyszerűen csak közösségkárosító durvaság dúl benne. Lehet, hogy vannak problémái, lehet, hogy kevés méltányosságot kapott a szülői háztól, hajdan, vagy a feleségétől, ha volt egyáltalán. Mindez azonban magánügy — meditáltam magamban —, hiszen nincs ember, akiben ne gyűlt volna fel keserűség, szomorúság, de önmagába zárja. Emlékszem a párizsi clochardokra, az isztambuli kéregetőkre, rongyaik szánalmat és együttérzést ébresztettek. Ez a tombolás azonban itt a reggeli metrón, a Blaha Lujza téren — indokolatlan. Kabátja sem szakadt, erős kopogású bakancsa is hidegtűrő, s ha van valami baja. a társadalom több karral is segítséget nyújt feléje. Tajtékzása szerencsére nem tart már sokáig. Hozzálép egy kucsmás férfi, s nagyon határozottan csöndre inti. Ért a szóból, elhallgat. Újra megszületik mindany- nyiunk közös óhaja, kincse; a harmónia. Losonci Miklós zeit, de a munkában nem volt pardon. A ’ mostoha körülmények ellenére, olyan jó eredményeket értünk el a gyerekekkel, hogy csodájára jártak a csoportjainknak. Akkoriban még nem mérték, számolták a faluért végzett társadalmi munkát. Természetes volt, hogy a szülők hétvégén az omladozó falakat vakolták, javítgatták a rozoga házat. Akkora volt a lelkesedés, hogy egyszerűen nem maradhatott közömben az ember." Két év múlva Némedi Ár- pádné a Művelődésügyi Minisztériumba került, a kezdő óvónőből pedig vezető iett. Az elődjétől tanult hivatástudattal és szakismerettel dolgozott, s amikor az épület állaga tovább romlott, addig kilincselt, amíg új óvodát nem ígértek. „Egy év alatt hozták tető alá ezt a házat, a fél falu besegített; 1955 nyarán avattuk fel. A szülőkkel nagy ünnepséget, vacsorát szerveztünk. A tsz akkoriban birkákat legeltetett a hegyoldalban, azokból kaptunk kettőt paprikáénak. Még ma is kilel a hideg, ha eszembe jut, az ünnepi beszéd alatt egyszer csak arra figyeltünk fel, hogy néhány szülő egy birkát kerget végig a falun. Sok volt a vendég, még egy állatot le kellett vágni, ez azonban semmiképp nem akart tányérba kerülni... Kétségbeestem, hogy lesz ebből pörkölt. Végül kitűnően sikerült az ünnepség, s talán azóta sem ettem olyan jó paprikást." Majdnem meghalt az izgalomtól Az évek múltával Cserháti Imréné jobbító szándéka, szervezőkészsége kinőtte az óvoda kereteit, figyelme a gyerekek A hernádi Március 15. Tsz újhartyáni csipkeverő üzemében Bilik Istvánné hozzáértően követi tekintetével a gépen futó pamutszálakat. Erdős! Agnes felvétele mellett az idős emberek és a falu mindennapos gondjai felé fordult. Ezért is esett rá a választás 1980-ban, amikor a népfronttitkári megbízatásról döntött a község lakossága. „Amikor megtudtam, hogy a falugyűlésen jelen lesz a tv stábja, azt hittem meghalok az izgalomtól. Lámpalázas voltam, még az alföldi dialektust is, amellyel pedig évtizedekig jól megvoltam, szégyelltem. Amikor elvállaltam, arra gondoltam, hogy eddig, megbízatás nélkül is éppen elég sok időt töltöttem társadalmi munkával, ennél többet a népfronttitkári poszt sem követel. Csakhogy egyik feladat hozza magával a következőt. Amit elértem, akár az óvodában, akár a község gyarapításában, nem egyedül tettem, mindig voltak lelkes segítőim. Ilyenek a népfront aktivistái is. Sokszor elgondolom, hogy mennyivel eredményesebben dolgozhatnánk. ha ők is jobban megismerhetnék a tanácsi testület munkáját, egy-egy döntés megszületésének hátterét. Csakhogy, míg a tanácstagokat elengedik munkahelyükről az ülésekre, a HNF aktivistáit nem. Pedig évente egyszer- kétszer nagy szükség volna az ő részvételükre is ezeken az értekezleteken.” Nagykovácsi utcáin, egész környezetén látszik, hogy asz- szonv szervezi a társadalmi munkát. Alig egy esztendő alatt csaknem tízezer fát, illetve díszcserjét ültettek ki a községben. Cserhátiné kertje hónapokig egy faiskolai lera- kathoz hasonlított. S lehet, hogy hamarosan virágkertészet benyomását kelti, mert tavasszal elkezdődik Nagykovácsiban a virágültetés. A nyugdíjasoknak klubot szeretnének berendezni, a múlt emlékeinek megőrzésére pedig falumúzeum terveit dédelgeti Cserhátiné. Meg kell nyerni az ingerülteket is A falugyűlés után beszélgetünk, természetes, hogy az elhangzott vélemények, gondok is szóba kerülnek. „Mindig mérgelődtem magamban ezeken a fórumokon, ha olyan ügyekkel hozakodtak elő, amelyeket a tanácsházán vagy más helyeken is el lehet mondani, s megoldani. Az idén ilyen nem sok akadt. De minden évben van néhány hozzászóló, aki olyan türelmetlenül és követelőző hangon beszél, mintha mindig a közösségért, a falu épüléséért dolgozna. Ha így volna, sem lenne indokolt az ingerültség. Azért is nem szóltam hozzá a falugyűléshez, mert első mérgemben talán megsértettem volna néhány ideges embert. Pedig őket is meg kell nyerni." Móza Katalin M indenekelőtt a fogalom tisztázása szükséges; kétségtelenül agresszív volt az a bottal csoszogó, elfogadhatóan öltözött, semmiképpen sem roggyant hatvan év körüli férfi, aki a Blaha Lujza téri aluljáróban hozzám lépett. Először észre sem vettem erőszakosságát, hangjában természetes határozottságot véltem; „Uram, segítsen ki öt forinttal!” összekotortam valami három forintot apróban, annyi volt, odaadtam. Köszönet helyett így tromfolt: „öt forintot kértem!” Kapcsoltam. Most, életemben először érdemtelennek adtam. Fújtatva ment tovább a metró feljárójához, ahol áramlott a nagy tömeg. Csak úgy „öncélún”, szörnyű káromkodásba kezdett, ontotta a trágár szavak zu- hatagát. Valaki leintette, de ő agresszív maradt, különösen a nőket szidalmazta, úgy általában. Volt, aki nevetett, más felháborodva figyelmeztette, hagyja abba. Nem haszCsipkeverok
