Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
mr MEGYEI ►AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM Ára: 1,110 forint 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT liűtrágyáziscfk, metszenek, vetnek Szorgosan dolgoznak a határban A mezőgazdasági nagyüzemekben javában zajlanak a tavaszi munkált. A hozamok javításának egyik feltétele az is, hogy a gépek üzemképesek legyenek. A legnagyobb feladatot ezekben a napokban többek között a gépjavítás jelenti. A gazdaságok többsége a korábbi évekhez képest előbbre jár a traktorok, a vetőgépek, a kombájnok, a'teherautók felújításában. Ez a jobb szervezés és a jobb alkatrészellátás eredménye. Az utóbbi napok csapadékos, itt-ott napsütéses időjárásának hatására jejlődésnek indultak a kalászosok. Úgy tűnik, hogy a szőlő- és gyümölcsöskertekben sem okozott jelentősebb károkat a téli fagy. Az ültetvények metszése jó ütemben halad és az őszi vetések fejtrágyázása is a vége felé közeledik a megyében. A gyümölcsösökben megtették az előkészületeket a fák tél végi lemosó permetezésére. Sőt, helyenként hozzákezdtek a tavaszi talajelőkészítéshez. Ahol lehet, vetik a KAPASZKODÓK V érmes remények nélkül fogadták az illedelmesen ájtatos képet vágó végzős általános iskolásokat a Tungsram váci gyárában. Most is, mint hosszú évek óta a pályaválasztás segítendő, hagyományosak ezek az üzemlátogatások, nemcsak itt, hanem a város más ipari termelőhelyein is. Az eredmény? Nem szabad közvetlen kapcsolatot keresni az egymást hol taszi- gáló, hol libasorba rendeződő gyermekcsoportok, unottságot és érdeklődést váltogató magatartásuk, valamint égy^tegy gyár tényleges munkaerő-utánpótlása között. Sokféle áttételen érvényesülhet — remélhető: érvényesül — mindaz, amit látnak, hallanak, hiszen meglehet, a majdani tehetséges mérnökben most pendül meg az első húr, amint az is lehetséges, a vasas szakmák valamelyikével rokonszenvező fiúcska — az alkatrészgyártást látya — most ébredt rá, mennyire más az elképzelt és a tényleges valóság. A városi népfrontbizottság, mely a szülői munkaközösségekkel, más szervekkel összefogva, élve a munkahelyek készségével, legfőbb szorgalmazója ezeknek az üzemlátogatásoknak, sikerek és kudarcok mérhetetlensége, kimutathatatlan- sága ellenére sem tesz le e programok szervezéséről. Azért nem. mert mint az indok hangzik, minél több kapaszkodó kell a gyermekeknek életük első, de rögtön legjelentősebb döntésének meghozatalához, a pályaválasztáshoz. Igen. minél több kapaszkodó kellene, de még menynyire kellene! A megyében a pályakezdést követő tíz esztendőben minden második fiatal elhagyja eredetileg választott foglalkozását. Meghökkentő szám. A tanulmányok befejezésekor még csak tíz százalék azok aránya, akik el sem kezdik a .tervezett, tanult mesterséget. ez növekszik azután — diplomásoktól az általános iskola után szakmunkásképzőbe jelentkezettekig minden továbbtanulási formát beleértve — a meghökkentő ötven százalékra. Látszatra egészen másfelé tekintve: a céhes kézműiparból kétszázkét mesterséget ismerünk, túlnyomó részük — érdekes, de nem véletlen módon — a ruházati iparban, illetve a textil-, textilfeldolgozó iparban — ötvennyolc, illetve negyven mesterség — volt megtalálható. Ami jól jellemzi az akkori életkörülményeket. szükségleteket, igényeket. Még jobban jellemzi azonban a valamikori helyzetet, hogy a megtanult mesterség a szó szoros értelmében az esetek döntő részében egy életre kötelékké lett, jó meg rossz értelemben is. a pályaelhagyás szinte a megbízhatatlansággal volt egyenlő. Ilyen kötelékek után áhítoznánk? Távol áll tőlünk, sőt. fontos pozitívumnak tartjuk a társadalmi mobilitásnak ezt a pótlólagos, korrekciókra alapozódó részét, gondnak, bajnak az arányokat, a pályát nem lelő többszöri pályamódosításokat érezzük, azt, hogy gyakran a pályaelhagyók nem egy hivatás, nem egy áhított szakma, mesterség, tevékenységi terület után kapaszkodnak, hanem pusztán pénz, forintok halma, kövérebbre kerekedő jövedelmek hívogatásának szól a kapaszkodás. Lehet, hogy e kapaszkodás azért társadalmi súlyú gond, mert a gyermekek nem kaptak kellő kapaszkodókat annak idején a pályaválasztáshoz? Több ismeret, tájékoztató füzet, üzemlátogatás. seregnyi más kellene tehát? Aligha ezeken múlik. Inkább azon. hogy — mint tapasztalhattuk — a gyerekek már eleve előítéletekkel érkeznek például az üzemlátogatásra, otthonról hozott vélemények, leszólások, lebecsülések tükröződnek szavaikban, bár ténylegesen azt sem tudják, miről nyilatkoznak, mi lenne az a mesterség valójában, melyet nagy magabiztossággal nyilvánítanak cikinek... T izenkétezer felett van a megyében azoknak a gyerekeknek a száma, akik az általános iskola nyolcadik osztályát elvégezve, valamilyen döntést hoznak a holnapjukat illetően. A döntések egy része — mondják a leginkább érintett, tájékozott osztályfőnökök —, nem más. mint elodázott választás, érdekes módon legtöbbször éppen az átlagostól elmaradó képességű, tanulmányi eredményű fiúk és — főként — lányok esetében érvényesül ez a halogatás. A gyermeknek, az ifjúnak kínált, nyújtott kapaszkodók java a társadalom különböző intézményeitől. szervezeteitől ered, holott — az értelmi, érzelmi kötődés okán — elsősorban a családnak kellene a gyermek kezébe adnia azokat. Tiszteletet érdemel minden közös erőfeszítés, mégis, örvendezni a családoktól származó kapaszkodóknak tudnánk igazán, mert azok a legerősebbek. Mészáros Ottó borsót, a zabot, a petrezselymet. Az üzemekbe folyamatosan érkezik a kukorica vetőmag. Van elegendő, gondot csak egyes középérésű fajták hiánya okoz. A fel-feltámadó szél ellenére az' utóbbi napok kedvezőbb időszakát kihasználva, megye- szerte benépesült a határ. így van ez a Felsőbabádi Állami Gazdaságban is, ahol a 830 hektáron vetett búza, az első fejtrágyázás után szépen megerősödött. Szerencsére a téli fagy nem károsította az őszieket, viszont a nedvesség megóvása érdekében tömöríteni kell a talajt, mihelyt rá lehet menni a földekre. Az őszi szántást idejében befejezték a mezőgazdasági nagyüzemben, már csak a simítózás van hátra. A lucerna-telepítések alá vetik az őszi árpát. Az almáskertekben befejeződött a fák téli ápolása, a szőlőskertekben pedig jó ütemben halad a metszés. Az elképzelések szerint új burgonyát és káposztát 400 vagonnyit termeltet az állami gazdaság háztájiban. A zöldséget Budapest ellátására szánják. B. Z. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és dr. Rainer Barzel, a Német Szövetségi Köztársaság parlament; nek elnöke a Központi Bizottság székházában. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta dr. Rainer Barzelt, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének elnökéit. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról, és ezzel összefüggésben a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együttműködés megőrzésének fontosságáról. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a nap folyamán az Országházban fogadta a dr. Rainer Barzel vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK parlamenti küldöttségeit. A megbeszélésen részt vett Cser- venka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalában találkozott az NSZK-beli parlamenti delegációval. Valamennyi eseményen jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Ha tavalyi munkájúk mérlege az idén kevesebb nyereséget mutat is, ez egy cseppet sem kisebbíti a Texgráf Ipari Szövetkezet tagjainak erőfeszítéseit. Sőt! A szerényebb Folyamatos karbantartás a PEFÉM-ben Bővítik a választékot A Pest megyei Fémipari' Vállalat három évvel ezelőtt kezdett esztergatokmányokat gyártani. Mint ahogy arról annak idején olvasóink is értesülhettek, a Danuviától égy- már meglevő gépparkot vettek át, amit mintegy 17 millió forint értékű berendezésekkel kiegészítettek. Mire azonban megkezdődhetett a tömegtermelés, lengyel, cseh és, román tokmányokat hoztak be vevőik az országba. Végül is mit tehetett a PEFÉM a konkurenciával szemben? Igyekeztek olcsóbbak maradni, és ez lényegében sikerült is nekik, ugyanis az anyagárak emelkedése ellenére sem adják drágábban termékeiket, mint korábban. Ugyanakkor az is a hazai gyártmány mellett szól, hogy acélból készül, tehát jobb a minősége. Az esztergafokmányok iránti kereslet azonban csökkent, a vállalatok pedig a már raktáron levő külföldi esztergatokmányokat igyekeznek elsősorban felhasználni. A PEFEM ezért jelentős fejlesztői munkával bővíti termékválasztékát. Többféle típusú és méretű esztergatokmányokat kísérleteznek ki és kínálnak fel megvételre. A termékszerkezet karbantartása náluk nem kampányszerű, hanem folyamatos feladat. El. E. Semegi Pál Ismertette a vezetőség beszámolóját. Mellette az első sorban balról jobbra: Pamrner Ferencné és Barinkai Oszkárné. Erdőst Agnes felvétele jövedelmezőséggel is — ami az arányokat illeti — a megye legjobbjai között vannak, s ezért mindenképpen dicséret illeti a kollektívát Mint ahogy meg is történt: tegnap a dunaharaszti művelődési házban megtartott közgyűlésen a legjobbaknak járó kitüntetéseket és jutalmakat is átadták. A közösség megbeszélésének középpontjában természetesen az elmúlt esztendő számvetése szerepelt. Pamrner Ferencné vezetőségi tag rövid megnyitója után a vendégeket köszöntötték — köztük Barinkat Oszkárnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, Bernáth Tibort, az Ipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének elnökét és Tarjányi Bélánét, a 17. számú választókerület országgyűlési képviselőjét —, majd Semegi Pál, a Texgráf elnöke ismertette a munkahelyi tanácskozásokon és a küldöttértekezleten már előzetesen is megtárgyalt és az észrevételekkel, javaslatokkal kiegészített beszámolót, amit a vezetőség állított össze. Kiemelte: alapjában véve valamennyi ágazat a terveknek megfelelően dolgozott, a legtöbb gondot talán a műanyaggyártás okozta 1983-ban. Szót kért Bernáth Tibor is, aki a közgyűlés napirendjén szereplő másik fontos kérdésről, az elmúlt esztendőt veszteségesen záró Taksonyi Háziipari Szövetkezettel való egyesülésről mondott véleményt. A tagság a tavalyi mérleget, a taksonyiakkal való egyesülést, valamint az ellenőrző bizottság jelentését elfogadta. (Részletes beszámolónk a harmadik oldalon.,’ V 1 A Texgróf éves számvetése A legjobbak között vannak Kádár János és Losonczi Pál tegnap fogadta Rainer Barzelt f r - I, j | Aí Agrotek Vállalat készletgazdálkodását, a Kiflii tUCAllJ) 37 arlamVAF beszerzés, az értékesítés és a számlázás bo- '*CF lOIWIJd flÄ ClHOlWAat. nyoiult műveleteit gyorsítja meg a biatorbá- gyi rendszerfejlesztési és számítástechnikai központ. így könnyebb, gyorsabb a mezőgazdasági gépalkatrészek, a műtrágya és a növényvédő szerek forgalmazása — ezekkel a cikkekkel foglalkozik a vállalat. A képen: Szigeti Róbertné és munkatársai a gépek jobb kihasználása érdekében bérmunkában is vállalnak adatelőkészítést. Trencsényi Zoltán felvétele
