Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

*&£Mup 1984. MÁRCIUS 1.. CSÜTÖRTÖK Mihail Gorbacsov beszéde Szükséges a munkamódszerek javítása ! Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az SZKP KB titkára tegnap a sztavropoli te­li rületen lévő Ipatovóban mondott beszédet választói előtt. Gorbacsov hangsúlyozta,' hogy Jurij Andropovnak, az SZKP és a szovjet állam ki­magasló személyiségének em­léke örökké fennmarad a szovjet emberek emlékezeté­ben, mert példát mutatott né­pe, a dolgozó emberek szolgá­latában. Az SZKP Központi Bizott­ságának februári rendkívüli plénuma hangsúlyozta a párt politikai irányvonalának fo­lyamat osságát, s azt, hogy ez a politika a fejlett szocializ­mus tökéletesítésére, a világ­béke megszilárdítására, vala­mint arra irányul, hogy töret­lenül megvalósuljanak a párt XXVI. kongresszusának ha­tározatai, amelyeket az azt követő KB-plénumok alkotó módon gazdagítottak és fej­lesztettek tovább. Konsztantyin Csemyenkó- nák, az SZKP KB főtitkárá­nak a februári KB-plénumon mondott beszéde mély, marxista—leninista elemzést adott az SZKP bel- és külpo­litikájáról, s meghatározta a munkának azon legfőbb irány­vonalait, amelyekre most a kommunisták és az egész nép erőfeszítéseit összpontosítani kell — mondotta Mihail Gor­bacsov. Politikai téren — foly­tatta Gorbacsov —, ez annyit jelent, hogy: meg kell szilár­dítani a párt és a tömegek kapcsolatait; fejleszteni és tá­mogatni kell a munkásosz­tály, minden dolgozó alkotó tevékenységét; támogatni kell a munka gyakorlati eredmé­nyeire irányuló vállalkozó szellemet; tökéletesíteni kell a pártvezetés, valamint az egész állami és gazdasági ap­parátus tevékenységének stí­lusát azzal a céllal, hogy az irányítás minden szinten kez­deményezőkész legyen, ponto- san ismerje és teljesítse kö­telességeit. Gazdasági téren ez azt je­lenti, hogy: gyorsítani kell a népgazdaság fejlődését és nö­velni kell hatékonyságát; energikusan meg keli valósí­tani azokat az intézkedéseket, amelyek célja a gazdaság ha­tékonyabbá tétele, a tudomá­nyos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a gazdasági mechanizmus és az irányítás tökéletesítése; a tár­sadalmi termelésnek a nép­jólét emelését kell céloznia. Szociális téren arról van szó, hogy töretlenül fejlesz­teni kell és meg kell szilárdí­tani a szovjet életformát; minden körülmények között tiszteletben kell tartani a tár­sadalmi igazságosság szocia­lista elveit; folytatni kell a rendcsinálást, tovább kell nö­velni a követelményeket, a szervezettséget és a fegyelmet; megalkuvás nélküli harcot kell folytatni a negatív jelen­ségekkel, amelyek ellentét­ben állnak erkölcsünkkel, szo­cialista törvényességünkkel. Nemzetközi téren — mon­dotta a továbbiakban Gorba­csov —, ez azt jelenti, hogy: meg kell teremteni a szovjet nép alkotó munkájának ga­rantáltan békés körülményeit; erősíteni kell a Szovjetunió védelmi képességét; tovább kell szilárdítani a szocialista közösséget; következetes har­cot kell folytatni az emberi­ség legnagyobb feladatának megoldása: a béke védelme érdekében, és el kell hárítani a nukleáris katasztrófa ve­szélyét. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt az előző vá­lasztások óta eltelt öt év gaz­dasági eredményeiről, s meg­állapította: ez alatt az idő alatt jelentős mértékben nőtt a szovjet emberek életszínvo­nala. A továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy — mint a köz­ponti bizottság februári plé­numa is megállapította —, a jelenlegi ötéves terv döntő időszak a termelés, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése terén. Az elmúlt esztendő volt az 1982 májusában elfogadott élelmiszerprogram gyakorlati megvalósításának első éve — mutatott rá Gorbacsov. Az eredmények már ma is észre- vehetőek: a mezőgazdasági termelés volumene öt száza­lékkal emelkedett, a koráb­biakhoz képest több gabonát, burgonyát, cukorrépát takarí­tottak be a mezőgazdasági dolgozók, jó volt a gyapot- és zöldségtermés is. Javultak az állattenyésatési ágazat muta­tói az ország egész területén, a köztársaságok, körzetek és területek többségét illetően. A további sikerek egyik legfontosabb zálogát a mun­kastílus és munkamódszerek javításában, a káderállomány politikai és szakmai felké­szültségének javításában lát­ja a párt. Olyan vezetőket kell találni, akik képesek kor­szerűen gondolkodni és dol­gozni, döntéseikben összhan­got tudnak teremteni a gaz­dasági, szervezési és nevelési feladatok között. A lenini stílus egyik legfontosabb jel­lemzője a munkához való hoz­záállás — nemcsak hangza­tos szavakban, hanem tettek­ben is — hangsúlyozta a töb­bi között választási beszédé­ben Mihail Gorbacsov. Zsarkovics moszkvai tárgyalásai Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminisz­ter tegnap a Kremlben talál-' kozott Vidoje Zsarkoviccsal, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kollektív ál­lamfői testületének alelnöké- vel, Lazar Mojszov külügymi­niszterrel és Jón Szrbovannal, a szövetségi végrehajtó tanács tagjával. A tegnapi megbeszélésen Vi­doje Zsarkovics megelégedés­sel szólt a Konsztantyin Cser- nyenkóval, az SZKP KB főtit­kárával létrejött találkozójá­ról, amely — mint mondotta — jelentős mértékben hozzá­járul a szovjet—jugoszláv kapcsolatok minden területén történő fejlesztéséhez. Szovjet-amerikai kereskedelem Tyihonov fogadta Verity-t Nyikola) Tyihonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke tegnap a Kremlben fo­gadta William Verityt, az ame­rikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács társelnökét. Az amerikai üzletember, aki egyben a Armco Steel cég igazgató tanácsának is elnöke, azzal a céllal érkezett a szov­jet fővárosba, hogy a testület soron következő, New York-i tanácskozásával kapcsolatos kérdéseket megvitassa. A szovjet—amerikai gazda­sági kapcsolatok helyzetéről szólva Tyihonov hangsúlyozta, számos lehetőség kínálkozik a két ország közötti kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővíté­TASISI-kommentár a stockholmi konferenciáról Kitérő washingtoni magatartás A nyugat-európai rakétate­lepítés által bizonytalanná vált katonai-politikai helyzet­ben a Szovjetunió és a többi szocialista ország fontos béke­kezdeményezéseket tett Stock­holmban. Javaslataik az egész világot fenyegető nukleáris háború elhárítására irányul­nak. Washington elfogadhatat­lan javaslatokkal akadályozza az értekezlet munkáját — írja a TASZSZ szovjet hírügynök­ség katonapolitikai szemle­írója. A kommentátor rámutat: egyetlen ország biztonsági ér­dekeit sem sérti a szocialista országok azon javaslata, hogy kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásának kiiktatá­sáról. Ellenkezőleg, elfogadása hasznos lenne minden állam számára. A kommentátor utal arra is, Ausztria érdekelt a feszültség csökkentésében Reagan—Kirchschläger találkozó A kelet—nyugati kapcsola­tok álltak Ronald Reagan amerikai elnök és Rudolf Kirchschläger osztrák köztár­sasági elnök keddi megbeszé­léseinek középpontjában. Az amerikai elnök kedden a Fe­hér Házban fogadta Kirch­schläger osztrák államfőt, aki­nek személyében első ízben tesz hivatalos látogatást oszt­rák államfő az Egyesült Álla­mokban. Az osztrák köztársasági el­nök a találkozón síkraszállt a nemzetközi feszültség csök­kentéséért, amelyben — hang­súlyozta — a semleges Auszt­ria földrajzi fekvésénél fogva is őszintén érdekelt és amely­nek előmozdítására minden tőle telhetőt megtesz. Kirch­schläger ezzel kapcsolatban külön hangsúlyozta a szovjet— amerikai párbeszéd felújításá­nak fontosságát. Amerikai források szerint mind Reagan elnök, mind ven­dége kifejezte azt a reményét, hogy a bécsi haderőcsökkenté- *1 tárgyalások március 16-án kezdődő újabb fordulója „olyan jelentős előrelépés lesz, amely elvezethet a nuk­leáris fegyverzet korlátozását célzó genfi tárgyalások felújí­tásához”. A két államfő egyezményt írt alá amerikai—osztrák együttműködésről a tudomá­nyos alapkutatások területén. hogy a Szovjetunió egyszerű és hatékony lépés megtételét javasolta: a katonai fenyege­tettség csökkentésének érdeké­ben — kezdetnek — a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok fagyassza be jelenlegi nukleáris fegyverkezési szint­jét. Az Egyesült Államok azon­ban a stockholmi értekezleten is kitér a bizalomerősítés alap­vető kérdéseinek megoldása elől, és arra törekszik, hogy a vitát az „ellenőrzési intéz­kedések”, mindenekelőtt a szo­cialista országok fegyveres erőinek ellenőrzése felé te­relje. sére. Ennek feltétele azonban az, hogy az amerikai kormány­zat számolja fel az együttmű­ködés útjában álló mesterséges akadályokat. A Szovjetunió változatlanul valamennyi or­szággal az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön alapuló széles körű gazdasági kapcso­latok fejlesztését szorgalmaz­za. Libanoni irányváltás Asszad—Dzsemajel csúcs Politikai fordulattal felérő fejlemény, hogy az 1982-es izraeli inváziót követően meg­választott Amin Dzsemajel li­banoni elnök tegnap — első ízben — Damaszkuszba érke­zett és tárgyalásokat kezdett Hafez Asszad szíriai elnök­kel országa kilencéves polgár- háborús válságának átfogó rendezéséről. A hivatalos lá­togatás tényét Bejrútban úgy értelmezik, hogy a nyílt ka­tonai beavatkozássá fajult amerikai „közvetítés” kudarca után a faliangista politikus az „arab megoldást” választotta és egyben elszánta magát az Izraellel kötött különmegálla- padás érvénytelenítésére. A látványos és nem csekély el­lenállásba ütköző irányváltást a szíriai támogatást élvező el­lenzéki erők döntő jelentősé­gű politikai és katonai győ­zelme, a polgárháborús célok­ra felhasznált kormányhadse­reg széthullása, nyugat-bejrú­ti és hegyvidéki veresége kény­szerítette ki. Az Asszad—Dzsemajel csúcstalálkozó tárgya minde­nekelőtt a kétoldalú kapcsola­tok normalizálása, a libano­ni tűzszünet megszilárdí­tása, a libanoni megbéké­lési tárgyalások felújítása, az elavult politikai rendszer ra­dikális korszerűsítése, a nem­zeti egységkormány megalakí­tása. Az izraeli—libanoni megállapodás alkotmányos úton történő érvénytelenítése A Jordániával közös megoldás mellett Arafat ammani megbeszélései Jasszer Arafat, a PFSZ vb elnöke kedden ismételten meg­erősítette: ammani látogatásá­nak célja, hogy Jordániával közösen megoldást keressen Jeruzsálem, és a többi, Izrael által .megszállt arab terület felszabadítására. Arafat ked­den egy Ammantól észak-' keletre fekvő palesztin katonai táborban mondott beszédet. Megfigyelők szerint Husszein továbbra is úgy vélekedik, hogy az Izraellel folytatandó esetleges tárgyalások alapját csak a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú határozatai ké­pezhetik. Kedd este Arafat a ciszjor- dániai palesztinok küldöttsé­gével találkozott Ammanban. A küldöttség tagjai felszólítot­ták a PFSZ vb elnökét: szor­galmazza olyan megállapodás megkötését, amely megakadá­lyozza, hogy Izrael újabb tele­püléseket létesítsen a meg­szállt területeken, és hozzájá­rul az arab közigazgatás hely­reállításához a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza övezetben. a látogatás után várható. Ezt megelőzően Dzsemajel bizto­sítékokat akar kapni a Liba­nonban állomásozó szíriai csapatok kivonására. Míg a Falangista Párt jó­váhagyta az államfő kezde­ményezését, Camille Samun, a Nemzeti Liberális Párt el­nöke ismételten ellenezte, il­letve a szíriai csapatok elő- zetés kivonásától tette függő­vé az izraeli—libanoni meg­állapodás érvénytelenítését és ragaszkodott hozzá, hogy Svájc legyen a szíriai—libanoni csúcs színhelye. Azzal fenye­getőzött, hogy ellenkező eset­ben bojkottálja a megbékélé­si tárgyalásokat és az egység­kormányt. ★ Franciaország kedden az ENSZ-erők Libanonba kül­désére vonatkozó korábbi ja­vaslatának újabb módosított változatát terjesztette az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A javaslat tekintetbe veszi az el nem kötelezett országok csoportjának hétfőn tett ja­vaslatait is. A francia módo­sított javaslat főbb pontjai a következők: Libanonból ki kell vonni minden olyan külföldi erőt, amelynek jelenlétét a libanoni kormány nem hagyta jóvá. Li­banon egész területére vonat­kozó azonnali tűzszünet, min­denféle ellenségeskedés be­szüntetése. A libanoni kor­mánnyal egyetértésben, a BT fennhatósága alatt azonnal ál. lítsanak fel ENSZ-erőket, mégpedig olyan tagállamok részvételével, amelyek nem állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak. Az ENSZ-erők feladata, hogy helyreálljon a béke, amely nélkül nem lehet biz­tosítani Libanon területi in­tegritását, egységét, szuvere­nitását és függetlenségét A FED elnökének felszólalása Hitelválság alakulhat ki Az Egyesült Államok kor­mányzóinak téli tanácskozá­sán Paul Volcker felszólalásá­nak középpontjában a hatal­mas amerikai költségvetési hiány jelentette problémák áll­tak. A FED, a szövetségi bank- rendszer elnöke szerint nem kizárt, hogy egy éven belül hi­telválság alakul ki az Egye­sült Államokban. Az amerikai kamatlábakra stabilizálóan ha­tó külföldi pénzbeáramlás egy éven belül megszűnhet — erre figyelmeztette nyomatékosan az Egyesült Államok kor­mányzóit kedden a FED el­nöke. Volcker ismételten felszólí­tott a költségvetési hiánynak — az 1985-ös pénzügyi évtől, három esztendőn keresztül történő — évenkénti 50 mil­liárd dolláros csökkentésére. Ez összesen 150 milliárd dol­lár lenne. A Fehér Ház a következő három évben összesen 100 mil­liárd dolláros mérséklést fon­tolgat. Volcker szerint ez a terv nem alkalmas a problé­ma megoldására, ha a csök­kentés oroszlánrésze csak a harmadik évben történik meg. 'Csak röviden... PIERRE TRUDEAU kanadai kormányfő bejelentette lemon­dási szándékát miniszterelnöki tisztségéből. A hírt a kor­mányfő sajtótitkára közölte, hozzáfűzve, hogy a miniszter- elnök szándékáról levélben ér­tesítette a Liberális Párt elnö- 1c ét« CIRIACÖ DE MITA pártfő­titkárrá választásával tegnap délután véget ért az olasz Ke­reszténydemokrata Párt péntek óta tartó, eredetileg öt napra tervezett kongresszusa. MÁJUS HUSZONHETEDI- KÉN parlamenti és elnökvá­lasztásokat rendeznek Bangla- desben — jelentette be tegnap Hosszain Mohammad Ersad tábornok-elnök. NÉGYÉVENKÉNT, amikor az Egyesült Államokban újra meg újra elnököt választanak, az újságolvasónak ismételten meg kell ismerkednie a bo­nyolult óceánon túli választási rendszerrel. A legtöbb ameri­kai államban a két nagy — időnként a hatalom élén egy­mást váltogató — polgári párt, a Demokrata ás a Republiká­nus Párt hívei úgynevezett előválasztásokon vesznek részt meghatározott naptári rend szerint. Ezeken a novemberi elnökválasztáson majdan sza­vazó polgárok az illető párt hivatalos elnökjelöltségéért versengő politikusok valame­lyikére voksolnak. A leadott szavazataikkal államuk kül­dötteit választják meg, akik majd részt vesznek a Demok­rata, illetve a Republikánus Párt elnökjelölő kongresszu­sán. Az illető állam demokrata, illetve republikánus párti kül­döttei. akiket az előválasztá­son e tisztséggel megbíztak, a kongresszuson sorra kerülő szavazás első fordulójában kö­telesek arra a politikusra voksolni, mint pályázó elnök­jelöltre, aki mellett „elköte­lezettekké” váltak. A nagy verseny az előválasztásokon azért folyik az egyes elnökje­löltségre pályázó politikusok között, hogy ki szerez több küldöttet pártja majdani kongresszusára. Rendkívül ér­tékes a nagy lélekszámú álla­Jegyzet AZ ELSŐ ELŐVÁLASZTÁS UTÁN mok — New York, Kalifornia — előválasztásainak megnye­rése, mivel innen indulnak a legnépesebb delegációk a kongresszusokra. Egyes álla­mokban viszont nem rendez­nék előválasztásokat, ott a he­lyi pártvezetőségek tanácsko­zása dönt arról, hogy melyik jelöltre voksolnak majd a kongresszuson. BÁR NEW HAMPSHIRE, egymilliónál is kevesebb lé- lekszámával, egyike a legki­sebbeknek az Egyesült Álla­mokban, mégis rendkívüli ér­deklődés előzi meg az ott megtartott előválasztást. Ez azzal függ össze, hogy ez az első a sorban, s egy jelölt szá­mára pszichológiai szempont­ból. a többi eredmény kiala­kulásához rendkívül fontos a nyitány. Jellemző például, hogy a Fehér Házba elnöknek mind ez ideig nem került olyan demokrata párti politi­kus, aki ne nyerte volna meg a New Hampshire-i elővá­lasztást ... Most a kezdet meglepetéssel szolgált. Az utolsó napokig minden hírmagyarázó arra számított, hogy Mondale volt alelnök „utcahosszal” nyeri meg a demokrata elnökjelölt­ségért pályázó politikusok kö­zül az előválasztást. Carter volt alelnöke nem is kímélte az anyagiakat New Hampshire-i kampányában, s támogatói óriási összegeket költöttek megfelelő korteskedésre, rek­lámra. Az előválasztást azon­ban meglepetésre a negyve­nes éveinek derekán járó Gary Hart coloradói szenátor nyer­te meg, aki a demokrata párti szavazatok negyven százalékát szerezte meg s a második helyre utasított Mondale-nek be kellett érnie a 29 százalék­kal. Glenn volt űrhajós, jelen­leg ohiói szenátor végzett har­madikként 13 százalékos ered­ménnyel. HART ESÉLYEI ezzel növe­kedtek a majdani demokrata párti kongresszuson való hiva­talos elnökjelöltség elnyerésé­re. Sikerét azzal magyarázzák, hogy célba talált az a kortesjel­szava, amely „generációs vál­tást” hirdetett az amerikai po­litikában s elsősorban a fiata­lokhoz fordult propagandájá­val. Hart igyekezett kortes­hadjáratában nosztalgiát kel­teni „a Keiinedy-idők” iránt, amikor dinamikus, fiatal elnö­ke volt az Egyesült Államok­nak, s a jelenlegi súlyos prob­lémák „fiatalos lendülettel” való megoldását ígérte kor­teskedésében. A San Francis- có-i demokrata párti kongresz- szusig, amelyet nyáron tarta­nak, azonban neki és demok­rata párti riválisainak még nem egy „előválasztási aka­dállyal kell megküzdenie a hi­vatalos jelöltségért való ver­sengésben” — mint a hírma­gyarázók megjegyzik. Ami a republikánus oldalt illeti, ott a papírforma ér­vényesült. Ronald Reagan az újraválasztásért pályázó elnök a New Hampshire-i köztársa­ságpártiak szavazatainak 9? százalékát kapta meg. Ez .azért nem mutat azonban so­kat a valóságban, mivel ebben az államban nem is volt párt­jából számba jöhető riválisa az előválasztáson ... A „New Hampshire-i start- pisztoly” tehát eldördült, s ez­zel kezdetét vette a hosszúra nyúló versengés, amely no­vemberben fejeződik be az elnökválasztással. ★ A UPI hírügynökség összesítése szerint a New Hampshire állambe­li demokrata párti előválasztások végeredménye a következő: Gary Hart: 40 százalék (39 062 szavazat), Walter Mondale: 29 százalék, John Glenn: 13 százalék, Jesse Jackson: 6 százalék. George MeGovem: 5 százalék. Ernest Hollings: 4 szá­zalék, Alan Cranston: 2 százalék,. Reubin Askew: 1 százalék. Árkus István

Next

/
Thumbnails
Contents