Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

wvr mu. mVMS~ 1984. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK Felvették-e a kesztyűt? Gyümölcsöző az alkalmazkodás Kapkodás nélkül megoldották SZENTENDREI v/uriap Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA » Mint Ismeretes, Pest megye adja a vidék Ipari ter- £ melésének mintegy 16 százalékát, s az ország külkeres- ^ kedeimi tevékenységéből is jócskán részesedik. Az eb- ^ ben a környezetben dolgozó Szentendre, s vonzáskörze- ^ tébe tartozó községek gazdasági szempontból kis-, vagy ^ közepes súlyúak. Ám eredményeik, sikereik, esetleges ^ kudarcaik — nem elhanyagolhatóak, í Tavaly — s ez is ismeretes mindenki előtt — a gaz- g dálkodási feltételek tovább szigorodtak, s a gazdasági ^ szabályozók évközi változása a vállalatokat komoly erő- ^ feszítésekre késztette. Tovább csökkentek a beruházási ^ lehetőségek, s a jövedelem-szabályozás merevsége, a ^ pénzügyi elvonások növekedése szűkítette a gazdálko- ^ dó egységek mozgásszabadságát. Jelen volt az import- ^ korlátozás (igaz 1982-höz képest mértéke nem növeke- ^ dett), de jelen volt az ütemtelenség, a szerződési fe- V gyelem megsértésének a problémája is. Emberiességgel a békéért Csendesen, de hatásosan Mindezekből már világosan látható, hogy sem a városi, sem a városkörnyéki üzemek­nek nem volt rózsás a helyze­tük. Persze a kérdés az, ho­gyan reagáltak, miképpen vá­laszoltak a gazdasági élet fo­lyamatos kihívásaira? Felvet- ték-e az odadobott kesztyűt? Lemaradtak vagy teljesítették terveiket? Eleget tettek-e a velük szemben támasztott kö­vetelményeknek? Kiegyensúlyozottan Mindjárt, elöljáróban szö­gezzük le, hogy ebben a zord gazdasági klímában a válla­latok tevékenysége viszonylag kiegyensúlyozott maradt. Vesz­teséges egység nincs, s kiemel­kedő eredménnyel zárta az esztendőt a pomázi Írószer- szövetkezet. Az is igaz viszont, hogy tovább folytatódott a műit évben a gazdasági, az ipari-szövetkezeti egységek differenciálódása, megmutat­koztak tehát a gazdálkodás­ban, az alkalmazkodóképes­ségben kétségtelenül meglevő különbségek is. A pártszervezetek is erősí­tették gazdaságpolitikai mun­kájukat, noha több helyen volt tapasztalható még az eredmé­nyeket vagy hibákat csak utó­lag regisztráló, a gazdaságpo­litikai munkát az állami ve­zetők hatáskörébe utaló szem­lélet. Munkájuk mégis döntő­en elősegítette, hogy a feszí­tett feladatok végrehajtását a vállalatok kapkodás nélkül megoldották. Persze — gondolhatja az ol­vasó — ezek általános megfo­galmazások, hol vannak a konkrétumok? Természetesen, ilyenek is szép számmal akad­nak. Szóródást mutat Az ipari egységek termelé­si értéke összességében 17 szá­zalékkal nőtt. Nagyobb mérvű, de tervezett csökkenés az ERGÉP-nél mutatkozott, ko­moly növekedést — mint írtuk — az Irószerszövetkezet és a Papíripari Vállalat szentend­rei gyára ért el. Sokkal nagyobb szóródást mutat az ipari szervezetek nyeresége, mely a bázishoz képest 66,7 és 196,5 százalék; a tervhez képest 75 és 186 szá­zalék között mozgott. Ezek az adatok kitűnően megmutatják a szabályzók, a piac és az azokhoz való alkalmazkodás hatását. A BVM mintegy 75 százalékos eredménye az új beruházás költségei egy részé­nek kigazdálkodását jelzi. Az Irószerszövetkezet nyereségét meg a jó piaci munka, a meg­felelő termékek megfelelő re­lációban történő értékesítése és tudatos létszámpolitika hoz­ta magával. Viszont három gazdasági egység, az, OKISZ Labor gombüzeme, a BESZKÜ, és a KDVT alacsony jövedel­mezőséggel zárta a múlt esz­tendőt. Az üzemek nagyobb beru­házást csak kivételes esetben indítottak el. Ilyen volt az ERGÉP új telephelyének épí­tése, ahol a termelést a tech­nológia szerinti sorrendben folytatják majd. a PEFÉM re­konstrukciós. az írószergyár többszintes üzemcsarnoka, ahol egységes technológiai tömbök kialakítása válik majd lehetővé. A BVM PPB geren­dagyártó sora pedig a magán­erős lakásépítési programot segíti majd. A naayfcbb egysé­gek közül egyedül az LSZV- nek sikerült a tőkés export dinamikus növelése, de jelen­tős a SZISZ eredménye is. S mindezek után mi a teen­dő ebben az esztendőben? Van cél és feladat Amint azt az MSZMP váro­si végrehajtó bizottsága a leg­utóbbi ülésén megfogalmazta: sok! De ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az idén sem javulnak, számotte­vően a gazdálkodás körülmé­nyei. A pénz sem lesz több, új beruházás idén is csak ki­vételes esetben indítható. A termelés jövedelmezőségét csökkenő létszám-, csökkenő energia- és anyagfelhasználás mellett kell megalapozni. Az iparban dolgozó egységek közül számítanak az LSZV exportjának további dinami­kus növelésére, az Írószer­gyárnak és az írószerszövetke­zetnek pedig törekednie kell a behozatal csökkentésére. A BVM fejezze be a PBB geren­dagyártó sor üzembe állítását, s állítsa helyre korábbi nyere­ségszintjét. A PEFSM a re­konstrukció sikeres befejezésé­vel, egyes gyártmányok ked­vezőtlen hatásainak kivédésé­vel bizonyítsa alkalmazkodó­képességét. Az ERGÉP foly­tassa az új telephely kialakí­tását, s gazdasági stabilitása mellett találja meg a kedvező, nyereséges profilt. Amint látjuk, van kijelölt cél és megoldandó feladat bő­ven. A többi már a vállalato­kon múlik. A Magyar Vöröskereszt szentendrei szervezete csende­sen, ám annál hatásosabban dolgozik. Tevékenységük fel­lelhetők jóformán az élet min­den területén. Tettenérhetők az egészségnevelés, a család- védelem, a véradómozgalom berkeiben, de éppen úgy más társadalmi megmozdulásokban is. Persze igaz, hogy munká­juk nem ötletszerű, hanem nagyon is tervszerű. Alapja a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusán elfogadott ha­tározat. A szervezeteket irá­nyító aktivistákat tanfolyamo­kon készítették fel azok vég­rehajtására. A jó felkészülés eredménye: a sok-sok sikert és eredményt adó múlt esz­tendő. Érdemes néhányról szót ejteni. ' A szervezet nagy gondot fordított az egészségügyi is­mereteket adó előadások és tanfolyamok megszervezésére. Eredmény: tavaly jelentősen emelkedett a részvétel. Legsi­keresebbek az elsősegélynyúj­tó tanfolyamok voltak. Igaz, külső tényezők is közrejátszot­tak, nevezetesen az üzemek vezetői, akik magukévá tették az ilyen tanfolyamok felkaro­lását, valamint a jól felké­szült előadógárda, amely szí­nes és érdekes előadásokkal segítette ezt a munkát. To­vábbra is gondot jelent vi­szont, hogy a szervezet nem kap megfelelő egészségnevelési kiadványokat, propaganda- és szóróanyagokat, noha ezekre bizony nagy szükség volna. ""Három'sikeres 'akcióról is szólnunk kell, mert azok vissz­hangja túljutott a város és környékének határain is. Ilyen volt a novemberben megren­dezett Szentendre Egészségne­velési Konferencia, ilyen a po­mázi művelődési házban meg­tartott alkoholizmus elleni küzdelmet elősegítő tanácsko­zás, valamint az ugyancsak novemberben megtartott táp­lálkozási és fogászati hónap, melynek keretében előadások, filmvetítések tették népszerűvé az akciót. Kiemelt feladatként kezelte a szervezet a községekben élő időslcorúakkal való foglalko­zást. Pomázon például felmé­rést készítettek arról, hogy hányán igénylik a napközi ott­honos ellátást. Ezután kérték az akkor még működő járási vezetést, valamint a nagyköz­ség tanácsi vezetőit, hogy biz­tosítsanak egy épületet a nap­közi otthon részére. A Vörös- kereszt szervezet vállalta, hogy annak felújítási munkáiban tagjaival társadalmi munká­ban részt vesz majd. Javasla­tukat elfogadták, s ma mór leírhatjuk, hogy minden re­mény megvan arra, hogy a hasznos elképzelés jövőre meg valósul. Kimagasló eredményt ért el a szervezet a véradómozgalom szervezésében és lebonyolítá­sában is. A múlt évi vérvételi tervüket már október végére teljesítették. S itt kell meg­említeni azt is. hogy a véradó napokat az aktivisták készítet­ték elő, s ugyancsak ők gon­doskodtak a tervszerű lebo­nyolításról is. Idei tevékenységüket jel­mondatuk határozza meg: „Emberiességgel a békéért!” Kiírták a falusi dolgozók XXXIII. spartakiádjának és a MEDOSZ V. munkahelyi olimpiájának téli döntőjét. Ez alkalomból felkerestük Hajdú Gábor sportfelügyelőt, hogy három kérdésre választ kér­jünk. íme az első: — Mi a verseny célja? — Először: a mezőgazdasá­gi és falusi dolgozók számára a sportolási lehetőségek biz­tosítása; másodszor: a töme­ges részvétel lehetőségének megteremtése útján o sport­ágak népszerűsítése; harmad­szor: a tehetségek kibonta­koztatása céljából és az egész­séges versenyszellem kialakí­tása érdekében az adott sport­ágakban alapszervezeti, köz­ségi és megyei szintű verse­nyek helyezéseinek eldöntése; és végül megállapítani, hogy az összesített eredményt el­érők részére alapított vándor­serleget melyik alapszervezet, község csapata nyeri el. És itt a második kérdés: — Hol lesz a verseny és mikor? — A munkahelyi és községi versenyek február 5-ig bonyo­lódnak le. a MEDOSZ-sparta- kiád döntője február 11-én lesz, helye: Szentendre, Fel- szabadulás lakótelepi általá­nos iskola. A megyei döntő pedig Cegléden lesz, február 25-én 8.30-kor. Tőkés expótra is Az esztergapadok nélkülöz­hetetlen eleme az a tárgybefo­gó szerkezet, melyet szak­nyelven tokmánynak nevez­nek. Nemcsak a hazai piacra, hanem már tőkés exportra is készít a PEFÉM szentendrei részlege esztergatokmányokat. És végül a harmadik kérdé­sünk: — Mik lesznek a verseny­számok? — Asztalitenisz (női egyéni, páros, kétfős csapattal, ifi egyéni, páros, háromfős csa­pattal, vegyes páros), sakk (női egyéni kétfős csapattal, férfi egyéni négyfős csapattal). A lövészetben légpuskás női, férfi, kispuska női s férfi ka­tegóriákban mérik össze tudá­sukat, s adnak számot felké­szültségükről a résztvevőik. A járási döntőre a nevezéseket február 5-ig kellett elküldeni a sportfelügyelőségnek, feltün­tetve benne a létszámot. A név szerinti nevezéseket vi­szont a verseny színhelyén, a verseny megkezdése előtt 8 óráig kell leadni. — És akkor még egy utolsó kérdés: Ki vagy kik rendezik a versenyt? — A KISZ városi bizottsá­ga. a sportfelügyelőség és a szakmaközi bizottság együtte­sen patronálja, rendezi meg a versenyeket. Az oldalt írta: Kará; on--' triván FoU Erdős! Agne3 Egyéniségekre emlékezve Kőből épített álmok A Dunakanyar, Szentendre és a környékéhez tartozó falvak — nem panaszkodhatnak. Gazdagok történel­mi emlékekben, természeti szépségekben, nem egy hajdan­volt nagy embert vonzottak erre a tájra. Négyük életút­ját mutatjuk be, s azt is, hogyan találtaik rá a Duna­kanyarra, hogyan lettek rabjai ennek a tájnak. Először emlékezzünk egy építőművészre, aki kőből építette meg álmait. Pollack Mihály 1855 januárjában halt meg Pesten, mint a magyar klasszicizmus építészetének legjelentő­sebb alakja. 1773-ban a Bécs melletti Hetzendorfban szü­letett. Építészeti tanulmányait Bécsben kezdte el, majd Itáliában. Féltestvére mellett megszerzett gyakorlati fel- készültségének birtokában, 25 éves korában került Pest­re, ahol kész szakemberként kezdte meg tevékenységét. Zseniális egyéniség volt. Megtalálta azt a társadalmi (keretet, a polgárságban és a reformkor haladó nemessé­gében, amely lehetővé tette művészetének kibontako­zását. A pesti Deák téri templom, a székesfehérvári me­gyeháza építésénél, a pécsi székesegyház helyreállításá­nál kifejtett munkássága alapján kora magyarjai csak­hamar felismerték Pollaokban azt az irányító és kiváló tehetségű építészt, kire nagyarányú feladatokat bízhat­tak. 1808-tól folytatja a pesti Német Színház építését. Az öreg Hild János halála után Pollack Mihály döntő sze­repet játszott három évtizeden keresztül az úgynevezett Szépítő Bizottmányban, mely a pest-budai építkezések irányítására jött létre. Vidéki munkái közül kimagaslik az 1828 és 1837 között épült székszárdí megyeháza, to­vábbá a dégi és az alcsúti kastély. Három pesti fő műve a Ludoviceum, az egykori Vigadó és a Nemzeti Múzeum épülete. Ez egyébként legjelentősebb, legnagyszerűbb alkotása, a magyar klosz- szicista építészet befejezése. Ez nemcsak Pollack művé­szetének koronája, hanem a hazai, sőt egyúttal az euró­pai klasszicizmusnak is egyik kimagasló remeke. A mú­zeum építésének gondolata régóta vajúdott, amióta Szé­chenyi Ferenc és Pyrker egri érsek nagy adománya le­hetővé tette a hazánkban hiányzó történelmi, művészeti múzeum és könyvtár létesítését. Pollack tudatában volt az építendő múzeum eszmei jelentőségének, s nem csu­pán nagy gonddal, hanem szinte óriási nemes becsvágy­évá fogott a terv megvalósításához ... Ö is azok közé tartozott, akik elsőnek ismerték fel a Dunakanyar természeti szépségeit. A múlt század közepén szőlőt vásárolt Tahitótfaluban, s ott több kisebb épület hirdeti legnagyobb klasszicista építészünk géniu­szát. A tahi pincesoron, fákkal körülvett parkban, sa­ját használatára klasszicista stílusban építette szüreti há­zát a XIX. század első felében. Ugyancsak itt látható Pollaclcnak 1815-ben tölgyfából készült egykori borsaj- tolója. És ami ennél is több: Tahitótfalu római katolikus temetőjében alussza örök álmát. Romantikus síremlékét egykori tanítványa, Operaházunk alkotója: Ybl Miklós tervezte. Emlékezzünk rá, s idézzünk egy verssort: „A honfi eljár ősei sírjához, / s gyújt a régi fénynél új szövétneket". Jövő héten Obemyik Károlyra emlékezünk. Piksra utaznak az elemek Különböző méretű és átmérőjű betoncsatornákat készítenek a Beton- és Vasbetonipari Vállalat szentendrei gyárában. Képünkön a paksi atomerőmű építkezéséhez gyártják a gép- házpillér-elemeket. MIM HETI KULTURÁLIS AJÁNLATUK Tanácsadó szol­gálat. A télutói és a tavaszi bőrápo­lásról ad hasznos felvilágosításokat telefonon és a helyszínen is, dr. Záborszky Magda bőrgyógyász főor­vosnő február 10- én, pénteken 16 órától 18-ig. Tele­fon: 10-294. A Magyar Rá­dió „Családi tü­kör” című műso­rának szerkesztői­vel, Juhász Judit­tal és-- Németh- Miklós Attilával találkozhatnak az érdeklődők ugyan­csak pénteken, február 10-én dél­után 17 órakor, kötetlen beszélge­tésen. Gönci Antal tex­tiltervező iparmű­vész alkotásaiból rendezett kiállítást nézhetik meg az érdeklődők szintén pénteken, február 10-én 17 órától. És még egy aznapi rendezvény; feb­ruár 10-én indul a Kortárs Filmklub II. sorozata. Emlékszel Dolly Belire? című ju­goszláv filmet ve­títik aznap 19 óra­kor, mint a soro­zat első darabját. Az előadásokra bérletek még az előadás előtt vált­hatók. Ügy tűnik, a PMKK ugyancsak kitett magáért ezen a hétvégen, mert a szombati műsorajánlat is bőséges kikapcso­lódást és jó szóra­kozást ígér. Játsszunk báb­színházát. Február 11-én, szombaton 10 órakor kezdő­dik az országos verseny Pest me­gyei bemutatója. A műsorban sze­repel: a Suprika bábszakkör Tiny- nyéről; a Kuckó bábszakkör Duna- varsányból; a Lá- menta bábegyüt­tes Pilisszántóról; a Rosszcsont báb­csoport Pilisszent- keresztről, a Pa­csirta bábcsoport Jászkaraj ©nőről, a Nevenincs bábcso­port Biatorbágy­ról; a Csuporka bábcsoport Gyál- ról. A belépés díjta­lan. Ugyancsak feb­ruár 11-én, szom­baton várja szere­tettel a nyugdíjas­klub farsangi mulatságra tag­jait, valamint azok hozzátartozóit, ba­rátait. Kuvaittól Szent­endréig. Február 12-én, vasárnap délután 18 órakor a több hónapos kuvaiti vendég- szerepléséből ha­zatért Vujicsics együttes ad kon­certet, majd azt követően táncház lesz. Kis emberek da­lai. ‘ Óvodások hangversenye feb­ruár 15-én, szer­dán délelőtt 10 órai kezdettel. Ügy érezzük, hogy a PMKK heti műsorajánla­ta valóban segít mindenkin, aki tartalmasán szó­rakozva akarja el­tölteni ezt a hét­véget. / Spsriskiád, munkahelyi olimpia Három sportágban rendezik

Next

/
Thumbnails
Contents