Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! az MSZMP Pest megyei bizottsága és a megyei tanács Külkereskedelem v, H; Tavalyi mérleg, idei feladatok Egyenletesebb termelést és kiszállítást Az idei évben is alapvető népgazdasági feladatunk a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a külgazdasági egyensúly megszilárdítása — mondta Veress Péter külke­reskedelmi miniszter tegnap a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón. A külkereske­delmi feladatok tavalyi teljesítését értékelve kiemelte, hogy az öt évvel ezelőtt meg­fogalmazott gazdaságpolitikai irányvonalat követve a külkereskedelmi áruforgalom­ban az 1978-as több mint egymilliárd dolláros behozatali többlettel szemben tavaly immár második éve számottevő kiviteli többletet értünk cl. XXVIII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ár« 1,40 furilll 1984. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK A rubelelszámolású kivite­lünk 2,4 százalékkal volt ma­gasabb az 5 százalékos beho­zatali ■ többlet mellett. A kon­vertibilis valutában elszámolt külkereskedelmi kapcsolata­inknál a már említett többlet elsősorban az import szinten- tartásából adódott. A cserearányromlás gond, hiszen tavaly ugyanazon meny- nyiségü, importált terméktö­megért ötmilliárd forinttal több magyar árut kellett ki­vinni. mint egy évvel koráb­ban.. Ennek ,az oka elsősorban az volt, hogy tavaly a nagymér­tékű áresés legerőteljesebben az élelmiszergazdasági export­cikkeket sújtotta. Kedvezőtlen jelenség, hogy 1933-ban min­den korábban tapasztaltnál egyenlőtlenebb volt a kiszállí­tás: a hazai kivitelnek mint­egy 18 százaléka maradt az utolsó hónapra. Veress Péter a továbbiak­ban felvázolta az idei legfon­tosabb feladatokat, így az egyenletesebb exportra ter­melés-kiszállítás szükségessé; gét. a még jobb minőségű munka fontosságát. Kiemelt feladat a rubelelszámolású ex­HA MÁR FIZETÜNK A ri egy csöppet job­ban odafigyelt a gaz­dasági helyzet alaku­lására, annak nem hatott meglepetésként, hogy a kormány ismét olyan lé­pésre kényszerült, ami so­kunkat kellemetlenül érint: áremelésre. Azt nem mond­hatnám, hogy örülünk neki, azt azonban a jártomban- keltemben folytatott be­szélgetések tapasztalatai alapján . kijelenthetem, a többség megértette: ha tal­pon akarunk maradni, már­pedig akarunk, akkor ez a döntés elkerülhetetlen volt. Megértettük tehát, hogy amennyiben hazánk fizető- képességét kívánjuk meg­őrizni — a többi hasonló ■ jelentőségű iiemporttról most nem beszélve —, ak­kor a - magunk pénztárcá­jába kell mélyebben nyúl­nunk, .vagy egy lyukkal összébb húzni a nadrág- szíjat, s lemondani erről- arról, ami nem annyira szükséges. Tudjuk, hogy megéri, mert bízunk azok­ban á fórumokban, ame­lyeken ez a döntés megszü­letett. Fizetünk. Nem mindegy azonban, hogy miért. Ha már drágább lett az áru, legalább azt elvárnánk, Hogy a minősége ne romol­jon az előző állapotokhoz képest, holott joggal köve­telhetnénk azt is, hogy jobb legyen. Alaposabban megnézzük, miért adunk ki pénzt. Ha módunkban áll megnézni. A konzerves- üvegben például kívülről nem látszanak a négy-öt centiméteres zöldbabszá­rak, a megtermett borsóhé­jak. Használat előtt eldo- bandók, ám nyomják a súlyt, ami után ugye az árat megszabták. Hogy apróság? Az. A dolgozó nőtől minden­ki elvárja környezetében, hogy minden reggel gondo­san ápoltan induljon mun­kába. Eme ápoltsághoz tar­tozik a friss fizura is, ami­re ; — köztudottan — már régen nincs naponta pén­zünk. Otthon fésüljük tehát tincseinket, s hogy tartá­suk maradjon, lelakkozzuk. Persze csak addig, amíg a hajlakkspray föl nem mondja a szolgálatot. Nem kiürül — az előbb-utóbb mindegyikkel megtörténik —, hanem elromlik. Még háromnegyed vagy fél tar­talma benne van, de nem fúj. El lehet dobni, s dél­után loholni boltról boltra, vajon hol kaphatnánk olyat, ami nem túl drága, de remélhetőleg mégis mű­ködik. Az utolsó csöppig. Hogy apróság? Az. önkiszolgáló élelmiszer- üzletekben, ABC-áruházak- ban jó dolog, hogy előre csomagolt zöldségféléket lehet kapni. Van vöröshagy­ma kétkilós és egykilós adagban. De nincs félkilós. Pedig aki olyan lakásban lakik, amelynek se pincé­je, se kamrája, nagyon jól tudja, milyen rengeteg a kilónyi hagyma. Mire el­fogyna, megfonnyad, kizöl- dell, elrothad a melegben. Kimérve viszont ilyen üz­letekben nem árulnak ilyesmit. A burgonyáról ugyanez elmondható. Hogy a kereskedelem jót akar? Így igaz. Meg akar kímél­ni minket attól, hogy több­ször fáradjunk egy héten hagymáért, krumpliért. De mi most már inkább két­szer vásárolunk, s csak annyit, ami néhány napig eláll. Jó volna, ha gondol­nának erre azok is, akik eldöntik, mennyi legyen a súlya egy-egy szóban forgó zsákocskának. S ha már az előre csomagolásról elmél­kedünk, említsük meg a hűtőpultokban lelhető fel­vágottakat. Tízdekással én még nem találkoztam, öí- dekás meg biztosan nincs is. S amikor a minap az egyik ABC-ben láttam, milyen képpel lökte a mérlegre az eladó a két szelet Zalát, amit egy idős — bizonyára nyugdíjas — hölgy kért, eszembe jutott: kinek van joga becsmérel­ni az üresebb pénztárcát? A harisnyanadrágok köz­tudottan rövid életűek. Vé­kony száluk hamar meg­pattan a használatban, egy ideig még föl lehet szedet­ni a lefutott szemeket, aztán kivonjuk őket a for­galomból, szemétbe dobva. Ám azt hiszem, mindenki elismeri, milyen bosszantó, ha a harisnyanadrággal ez utolsó műveletet új korá­ban kell elvégezni. Pedig sűrűn előfordul. Vegyük például a Viktória vagy a Mimi fantázianevű darabo­kat. Jó minőségük miatt közkedveltek. Ám nagy hi­bájuk, hogy csomagolásuk mindössze egy kartondo­bozba, amelyben megsérül­nek. Száluk beleakad a do­boz kiálló részéibe (belül is akadnak ilyenek szép sorban), s mire felhúztuk, nem egyszer tenyérnyi szé­lesen fut rajtuk a szem. L ehet, hogy nem is ap­róságok? Nem fogad­hatjuk el, hogy vala­mi változatlan áron is drá­gább legyen azért, mert rosszabb a minősége, vagy mert nem annyit veszünk belőle, amennyit mi jónak látunk. A megoldás? Ehhez legyen partnerünk gyártó és kereskedő egyaránt. Mert bármelyik fél lénye­gében mi vagyunk, ma­gunk. Bálint Ibolya portfeladatok maradéktalan teljesítése. S erőpróba, hogy az idén nemcsak az 1984-es árucsereforgalmi megállapodá­soknak kell eleget tenni, ha­nem a tavalyról visszamaradt szállításainkat is maradékta­lanul teljesíteni. Nagy a jelen­tősége a szovjet—magyar áru­csere-forgalomnak, mely a ru­belelszámolású forgalomból 60 százalékkal, a teljes magyar külkereskedelemből pedig 34 százalékkal részesedik. A kon­vertibilis elszámolású forga­lomban az idén fontos cél a 700—800 millió dolláros kivi­teli többlet teljesítése. Mind­ezt az export 5 százalékos nö­velésével, az import 1933. évi szmtentartásával kell elérni. A folyamatosan romló külpiaci feltételek minden eddiginél ak­tívabb piaci munkát igényel­nek a vállalatoktól is. Ma: 3. oldal: ­Már megkondult a vészharang (3.) Le{?}vá(tás 4. oldal. Heti filmjegyzet 7. oldal: Megnyitó a téli olimpián Az első állomás Komárno 8. oldal: Ismét KRESZ-totó! Vasmagszabó óriások Konzultáció Gazdasági kérdésekről Dr. Kapolyi László Pest megyében Tegnap délelőtt dr. Kapolyi László ipari miniszter megbe­szélést folytatott az MSZMP Pest megyei Bizottságának szék­házában a megye vezetőivel. A minisztert a megyei pártbizottságon Krasznal Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, valamint Ba­logh László, a megyei pártbizottság titkára fogadta. Dr. Kapolyi László — aki miniszteri kinevezése óta első ízben látogatott Pest megyébe — meghallgatta azt a tájékozta­tót, amelyet a megye ipari, gazdasági helyzetéről, fejlődéséről és tennivalóiról a megyei pártbizottság titkárai foglaltak ösz- sze. Számos — ipart érintő — gazdasági kérdésről konzultál­tak, figyelembe véve a népgazdaság és a megye közös érdekét; Pest megye üzemeinek, vállalatainak a KGST-ben, valamint az exportban betöltött szerepét. Zárszámadás a kiskunlachází Kiskun Tsz-ben Több húst, több tejet Sikeres esztendőről adhatott tegnap számot Kiss János, a •kiskunlachází Kiskun Tsz el­nöke a termelőszövetkezet 23. zárszámadásán. A 3 ezer 800 hektáron gazdálkodó nagy­üzem háromszázegymilliós ár­bevétele 10 százalékkal volt nagyobb mint egy évvel koráb­ban. Igaz, nyereségük kétmil­lió forinttal lett kisebb 1983- ban, de így is meghaladta az 54 millió forintot. Az aszály ellenére növelni tudták ke­nyérgabona-termésátlagaikat, és kukoricából a hektáronkén­ti 60 mázsás hozamokat is meghaladták. Ebben nagy sze­repe volt az agrotechnika kö­vetkezetes, fegyelmezett be­tartásának. Állattenyésztésük miatt sincs okuk szégyenkezni. A tej abszolút mennyiségét 7 száza­lékkal, 3,3 millió literről 3,5 millióra emelték, több sertés- és marhahúst értékesítettek. Az úgynevezett alapon kívüli, vagyis a kiegészítő tevékeny­ségből jelentős többletjövede­lemre tett szert a gazdaság: az ágazat eredménye 41,8 millió forint volt. A küldöttgyűlésen, amelyet a kiskunlachází művelődési házban rendeztek meg, jelen volt Jónás Zoltán, a ráckevei városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára is. A képen látható gépóriások Adamecz Sándor segítségével a trafók tekercseihez szükséges vasmaglemezeket vágják ki. A VISZÉK sülysáp! üzemének gépei naponta 10—15 ezer vasmag­lemezt készítenek. Trencsényl Zoltán felvétele Háromtagú legénységgel a fedélzetén Rajtolt a Szojuz T—10 Összesen nyolc kozmonauta van az űrben Űjabb szovjet űrhajó tart a Föld körül keringő Szaljut— 7 űrállomás felé: szerdán, moszkvai idő szerint 15 óra 07 perckor indult útnak a Szo­juz T—10, fedélzetén három űrhajóssal. A parancsnok, Leonyid Ki- zim ezredes tapasztalt kozmo­nauta, ez már a második útja a világűrbe. A fedélzeti mér­nök, Vlagyimir Szolojov sem számít teljesen újoncnak, hi­szen az 1982 nyarán végrehaj­tott szovjet—francia közös űr­repülés teljes felkészülési sza­kaszát végigcsinálta, mint a fedélzeti mérnök dublőré. A személyzet harmadik tagja, Oleg Atykov űrhajós kutató. Foglalkozása orvos, szívspe­cialista. Szovjet űrhajós orvos másodízben indult útnak a kozmoszba. Ä Szojuz T—10 személyzete a kutatási program előírásai szerint átszáll a Szaljut—7 űrállomásra, amely a múlt év novembere, Vlagyimir Ljahoo és Alekszandr Alekszandrov visszatérése óta automatikus üzemmódban kering a Föld körül. Az űrállomáson műsza­ki és orvosbiológiai kísérlete­ket és egyéb vizsgálatokat vé­geznek majd. Mint Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrha­jósok kiképzésének irányítója a rajt alkalmából a szovjet te­levíziónak adott interjújában elmondta, a Szojuz T—10 uta­sainak kutatási programja szo­rosan kapcsolódik a Szaljut— 7 fedélzetén korábban járt űr­hajósok munkájához, annak közvetlen folytatását jelenti. A rajt utáni beszámolók ta­núsága szerint az űrhajósok közérzete jó, a Szojuz T—1U fedélzeti rendszerei rendelte­tésszerűen működnek. Egyébként, a szintén az űr­ben tartózkodó Challenger amerikai űrrepülőgép személy­zetének szerdai programjában viszonylag egyszerűbb tudo­mányos kísérletek és a mai, második űrsétára való felké­szülés szerepelt. A houstoni irányító központ közölte az űrrepülőgép utasaival, hogy velük egy időben három szov­jet űrhajós is a világűrben tar­tózkodik. Ez a korábbi — 1969-es és 1975-ös — rekordok megdöntését jelenti, lévén, hogy most összesen nyolcán: három szovjet űrhajós és öt amerikai asztronauta tartózko­dik egyidejűleg a világűrben a Szojuz T—10 és a Challen­ger fedélzetén. Közélet Kapolyi László ipari mi­niszter szerdán a Szovjetunió­ba utazott, ahol tárgyalásokat folytat a magyar—szovjet ipa­ri együttműködés kérdéseiről és a kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségéről. P - Ll . Az Üjpesti Gyapjúszövögyár tápiószccsői 9 uHIOS. tlQflU I SAV fin nnntOC üzemében Gólya Józsefné szerszámokba ^ "W3F ,W3IV" szereli a fésűsszövet láncfonalait. A lai­kusok számára ez azt jelenti, hogy a szövőgépbe szerelendő mintát készíti elő. Fontos, hogy pon­tos legyen, hiszen a gép ennek alapján készíti a szövetet. ___ Trencsényl Zoltán felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents