Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
9*ST 6 1984. FEBRUAR 8., SZERiíA TANÁCSOK A dolgozó kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni Más dolog a tulajdonjog és más a lakáshasználat • Keresőképtelenséget okozó betegség Időtartamára is jár a szabadság. Olvasónk 3 hónapig beteg- állományban volt. Amikor szabadságát kérte, erre az időszakra nem állapították meg a szabadság arányos részét. Panaszát a munkaügyi döntőbizottság is elutasítótta. Az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH. gz. rendelkezés meghatározza azokat az eseteket, amikor a munkaviszony szünetelésének tartamára a dolgozót megilleti a szabadság. Ilyen olvasónk esete is, mert a keresőképtelenséget okozó betegség idő- tartamira. megilleti a dolgozót a szabadság. Nem akartuk elhinni, hogy ennyire rosszul ismerik a munkajogi rendelkezéseket, ezért jobban utánanéztünk ennek az esetnek. A tényállás nem egészen egyezett olvasónk leírásával. Ugyanis az ön leveléből ézt lehet érteni, hogy folyamatos volt a munkaviszonya, vagy régebben dolgozik a vállalatnál, holott korábbi munkahelyéről fegyelmi elbocsátásnak minősülő kilépett bejegyzésű munkakönyvvel távozott. Ezután helyezkedett el jelenlegi munkahelyén. Itt egyhónapi munka., után beteg lett és három hónapot volt betegállományban. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 53.§ (3.) ’/ bekezdése jóllehet kimondja. hogy a szabadság kiadásánál a dolgozó kívánságát a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. Ugyanez a törvény azt is kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Ez pedig azt jelenti, hogy a szabadságot nem kiveszik, hanem kiadja a munkaadó, és lehetőleg figyelembe veszi a dolgozó kívánságait is. Ugyancsak itt mondja ki a jogszabály azt is, hogy a dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában a szabadság kiadását nem igényelheti. Olvasónk esetében ez volt a helyzet, azért tagadta meg a munkáltató a szabadság kiadását. mert még nincs hathónapos munkaviszonya. A betegállománya alatt a munka- viszony szünetelt, erre az időre is meg kell azonban kapnia a szabadságot. Ha ez mégsem történne meg, akkor olvasónk forduljon a munkáltatónál lévő munkaügyi döntőbizottsághoz kérelemmel. # Mit kell tudni a házastársi vagyonközösségről, így a nászajándékról, a menyasszonyi táncnál kapott pénzről? Nem egészen szívderítő házaséletükről számol be olvasónk. Igaz, mint általában minden házasság, ez is szépen indult A lány és a fiú szülei — ahogy szokták mondani —, apai-anyait beleadtak, hogy a fiataloknak meglegyen az otthonuk. A lány szüleinél szó szerint egy átmeneti szobát kaptak a fiatalok, azért szó- szerint átmeneti, mert rajtuk keresztül járt át az egész család. Ugyanott az udvarban kezdtek el a lány szüleinél ezután építkezni, szoba-konyha, előszoba, mosdófülke és kamrából álló kis lakást. A tégla egy részét bontásból ingyen kapták a fiú szülei és testvérei, ök is dolgoztak az építkezésen, a lány szülei a telken kívül csak a meszet és a homokot adták. A fiatalok évekig szépen éltek, három gyermekük is született a házasságból. A házasság azonban az utóbbi esztendőkben megromlott, a lány szülei beleavatkoztak a fiatalok életébe. Amikor a fiatalok egyik alkalommal vitáztak, a lány szülei felszólították a férjet, hagyja el a lakást, mert az a lányuké. Bármennyire Is sajnálatos ez az eset, de elég gyakori. Főleg ilyenkor nehéz a vagyonmegosztás. A jogszabály szerint minden, amit a házasság fennállása alatt szereznek, az a házastársi vagyonközösségbe tartozik. Az idegen telekre való ráépítéssel is közös vagyon keletkezett, de még ha nem az lenne, akkor sem tehetnék ki a lány szülei a férjet a lakásból. Más kérdés a tulajdonjog, és mis a lakás- használat. A bíróság fogja eldönteni, ha addig a szülők vagy a gyermekek nem gondolják meg a dolgot, de ez utóbbi lenne a jobbik eset, mert mindenképpen három Idén lép életbe Űj étolaj-szabvány Az egészségesebb táplálkozás egyre inkább előtérbe helyezi az emberi szervezetre kedvezőbb hatású, könnyebben emészthető növényi zsiradékok használatát. Az étolaj ipari termelése az elmúlt évtizedben nagymértékben korszerűsödött, így mindenképpen időszerűvé vált a régi étolajszabvány átdolgozása. Előreláthatóan 1984 első felében lép majd életbe. Az új előírás gyártási alapanyagok szerint különíti el az étolajokat. Ez nem jelent mást, minthogy a fogyasztók csak specifikus étolajat kaphatnak, nemcsak az üzletekben — ahol ez többnyire eddig is így volt —, hanem az üzemi éttermekben, a vendéglátóiparban és egyéb nagyobb konyhákon elkészített ételekben is. A korszerű szabvány előírásai kizárják a különböző alapanyagú olajok keveredésének lehetőségét. Ma hazánkban négyféle étolajat állítanak elő. A legnagyobb mennyiségben a közkedvelt napraforgó olajakat. Számottevő még a repceolaj gyártása is, amely az űj szabvány szerint csak meghatározott összetételű repcemagból állítható elő, igy jobb minőségűvé válik. Gyártanak még szójamag- vakból és kukoricacsírából is étolajat. Ezek mennyisége jelenleg minimális, remélhetőleg a jövőben több kerül majd az üzletekbe. A kukorica csírájából készült olaj finomabb íze és magasabb ára miatt inkább salátaolajnak használatos. Az étolajokat pontozásos rendszerben minősítik: íz, szag, szín és átlátszóság szempontjából. Ha bármelyik tulajdonság a legkedvezőtlenebb pontszámot kapja, az az étolaj nem kerülhet forgalomba. A külön' böző alapanyagokból gyártott étolajok ára különböző. Ezt — a minőségmegőrzési időtartammal együtt — a palackok címkéin kell feltüntetni. kiskorú sínylené meg a felnőttek torzsalkodását. A menyasszonyi táncnál kapott pénz, mint a házasélet terheinek megkönnyítését szolgáló támogatás, általában mindkét házastársnak szánt juttatás, az tehát közös vagyon. J S mi a helyzet a nászajándékkal? A házasság alkalmából kapott ajándék (nászajándék) szintén a házastársak közös vagyonába tartozik, kivéve, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből vagy egyébként az ajándékozás körülményeiből arra lehet alaposan következtetni, hogy a juttatás csak az egyik házastárs részére történt. E tekintetben — mondja az egyik bírósági állásfoglalás —, a bizonyítás a különvagyonba tartozást állító házastársat terheli. Dr. M. J. Szövetkezet is alapíthat Leányvállalat A január 17-i Magyar Közlönyben olvasható a Minisztertanács rendelete a szövetkezetek leányvállalat-alapítási jogáról. Eszerint a szövetkezet leányvállalatának alapítása és megszüntetése a közgyűlés (küldöttgyűlés), illetőleg — mezőgazdasági szövetkezet esetében — a vezetőség hatáskörébe tartozik. A leányvállalat működését és gazdálkodását a felügyelő (ellenőrző) bizottság kíséri figyelemmel és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az éves mérleget és eredménykimutatást tárgyaló közgyűlésnek. A leányvállalat igazgatóját a szövetkezet vezetősége (igazgatósága) nevezi ki, menti fel, s ez a testület gyakorolja vele szemben az egyéb munkáltatói jogokat is. Lényeges tudnivaló, hogy a leányvállat dolgozói közvetlenül a leányvállalattal állnak munkaviszonyban. Az ipari és mezőgazdasági szövetkezet vezetősége a szövetkezet tagját az általa alapított leányvállalathoz munkavégzésre átengedheti. Ebben az esetben a tagot változatlanul megilletik a szövetkezeti tagsággal összefüggő szervezeti jogok, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagját a háztáji gazdálkodással kapcsolatos jogok. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kigyulladt a televízió Egy tisztviselő az alig valamivel több mint egy éve vásárolt Videoton gyártmányú Color Star televízióján az adást nézte, amikor kihívták a szobából. Távozásakor a készüléket nem kapcsolta ki. Hosszabb idő után visszatérve, rémülten látta: a szoba tele füsttel, a televízió ég, sőt már a mellette lévő bútor is. A fenyegető lángokat a tűzoltóságnak sikerült eloltania, a 36 ezer forint kárt pedig az Állami Biztosító megtérítette. Az ügy a bíróságon folytatódott, mert a Biztosító a készüléket eladó vállalat és a Videoton Elektronikai Vállalat ellen pert indított, amelyben a károsultnak kifizetett összeg visszatérítését kérte. Az üzlet a gyártóra hárította a felelősséget, a Videoton pedig azzal védekezett, a készülék hibátlan volt. Ennek bizonyítékául hivatkozott a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet véleményére, amely szerint a televízió az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelelt. A kihallgatott igazságügyi szakértő is azt állapította meg, hogy a tüzet- gyártási hiba nem okozhatta. Ezek után az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság kötelezte a Videotont, hogy az Állami Biztosítónak 18 ezer forintot fizessen meg. Mint az ítélet indoklásából kiderül, a szakértő véleményét feltételezésekre alapította, mert a készülék csaknem megsemmisült, és amikor a roncsot megvizsgálta, több alkatrész hiányzott. Tehát a tüzet elő’déző közvetlen okot nerri lehetett kideríteni. A tűzoltóság- megállapítása szerint viszont rendeltetés-ellenes használatról nem lehet szó. Az eset összes körülményeit mérlegelve, az a következtetés vonható le, hogy hibátlan ITí Z N A P RFNDELETEIBQIJ A közúti közlekedés szabályairól SZÓI9 1/1975. KPM— BM. számú együttes rendelet módosításáról és kiegészítéséről a 2/1984. (I. 29.) KM— BM. sz. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 4. száma). A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről ugyanitt jelent meg a 3/1984. (I. 29.) KM. számú rendelet. A magasabb vezető állású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról szóló 8/1983. (V. 18.) ÉVM. számú rendeletmódosítását a 3/1984. (II. 1.) ÉVM. rendelet tartalmazza (Magyar Közlöny 5. sz.). A kisiparról szóló törvény- erejű rendelet végrehajtásáról intézkedő '4/1981. (IX. 9.) Ip. M. sz. rendelet módosításáról a 3/1984. (II. 1.) Ip. M. rendelet intézkedik ugyanitt. A szolgálati elhelyezéshez kapcsolódó egyes térítési díjakról a 7/1984. (II. 1.) PM., a városi és községi hozzájárulásról a 8/1984. (II. 1.) PM. számú rendelet rendelkezik, amely szintén a Magyar Közlöny 5. számában jelent meg. készülék tüzet nem okozhatott — mondta ki a Legfel- sőbb Bíróság. Egyedi készüléknél a hibás gyártás akkor sem zárható ki, ha a Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet minősítő irata szerint, a típus az élet- és vagyonbiztonság követelményeinek megfelelt. Ebből viszont az is következik, hogy a lakás levegője szennyezettségének és pára- tartalma ingadozásának a televízió üzembiztonságára nincs számottevő hatása, vagy ha esetleg mégis van, az legkevésbé a vevőnek róható fel. A tűz a Videoton által gyártott készülékben keletkezett, tehát a bekövetkező kár őt is terheli. A szakértő azonban rámutatott arra is, hogy a kár csökkent volna, esetleg csak a készülékre korlátozódik, ha az nem marad hosszabb ideig felügyelet nélkül. Emiatt a károsultat mulasztás terheli, ezért a Videoton csak a tűzkár felét köteles viselni. küTallózás Üzemi lapokban olvastuk Az üzemekben, szövetkezetekben már javában az idei tervek teljesítésén dolgoznak. Mindenütt keresik a lehetőségét annak, hogy a cseppet sem könnyebb helyzetben gazdaságosan gyártható, jól eladható termékek kerüljenek le a szalagokról. Keményebb erőfeszítéseket követel a szőkébb szövetkezeti, vállalati és nem utolsósorban népgazdasági érdek is. S igaz, hogy az év eleji fogadkozások ideje már elmúlt, s ez egyébként is csak a magánéletben szokás, és önmagában még ott sem elég. A vállalatoknál azonban még sorra rendezik a munkásgyüléseket, a közös gazdaságokban megkezdődött a zárszámadások időszaka. Ezek a számvetésre, a tavalyi eredmények lajstromba szedésére kínálnak alkalmat, s a jövő feladatainak kitűzésére. A gazdasági vezetők mindenütt reális, az előrelépést szolgáló terveket tárrfak a dolgozók elé. A hozzánk most elérkezett üzemi lapszámok is rendre fölteszik a kérdést: mi várható 1984-ben, milyen feladatokkal kell megbirkózni, s ki, hogyan tekint az idei esztendő elé? Ezekből a cikkekből válogatunk most. szét átfogó rendszer, s ennek színvonala már nem felel meg a mai követelményeknek. Olyan átfogó változtatásokat kell tehát végrehajtani, ame- A diósdi gyár terveiről, cél- lyek a rendszer módszereire, kitűzéseiről Masszi Tibor eszközeire egyaránt vonatkoz- igazgató ír a lapban. Noha a nak. gyár eredményes évet zárt, idén — ha kisebb mértékben is — tovább kell növelniük a termelést. Van olyan piaci igény, amit érdemes kielégíteni. Nem csökkenhet a tőkés- export sem. További csapágytípusokat kell kifejleszteni és azok szériagyártását megkezdeni. Ugyanakkor a felhasználók minőségi igényei is nőnek, a feltételek egyre szigorúbbak lesznek. A nyersanyagok beszerzését tovább nehezítik a tovább növekvő energia- és nyersanyagárak. A gyár teljes mértékben meglevő erőire van utalva, a lehetőségek, a források köre nem bővül. Egyetlen járható út a hatékonyság, a munka- intenzitás fokozása. Mindennél fontosabb, hogy a termelés folyamatossága, egyenletessége javuljon. Kisebb mértékű egyenetlenség is nagyon nehezen behozható lemaradást eredményezhet. Ezek kiküszöbölése elsősorban a szervezettebb, gyorsabb és hatásosabb irányításon múlik. A termelés közvetlen irányítóinak nagyon pontosan kell ismerniük a napi feladatokat. Határozottan, önállóan és gyorsan kell intézkedniük váratlan helyzetekben is. Természetesen az egyenletes termeléshez megfelelő műszaki-technológiai háttér biztosítása is elengedhetetlen. Ezek közül is a legfontosabb a gépek üzembiztonságának növelése, az állásidők csökkentése. Csak ilyen megbízható alapra szervezhető egyenletes termelés. A másik nagy tartalék a minőség javítása. Csapágyat csak kifogástalan minőségben lehet eladni. A minőség szabályozása és ellenőrzése a gyár egéKöspenfi munkahelyekre felveszünk: kereskedelmi árképzésben jártas árelőadót (érdeklődni és jelentkezni lehet: 115-800, 50-es mellék), felsőfokú végzettségű, elemzésben gyakorlott piackutatót (324-560), középiskolát végzett oktatási, műn ka versen y- és újítási előadót (118-039), gépjárművek garanciális javításában, szavatossági kérdésekben jártas műszaki előadót (323-535), pénzügyi előadót (119-796), folyószámlarendezőket (119-631), gépkönyvelőket (119-631), gyors- és gépírókat részmunkaidőre is (322-537), felsőfokú végzettségű, kereskedelmi gyakorlatot és közgazdasági ismereteket szerzett MOBIL MmO a menteti »uajU munkaés üzemszervezet (322-567), ADDO-X típusú lyukasztógép kezelésére adatrögzítőt (322-537). Jelentkezni lehet személyesen is: a Mobiß Jármit- és Alkatrész Kereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályán, Budapest VI., Jókai u. 16, A Pest megyei Műanyagipari Vállalat vezérigazgatója munkásgyűlésen fogalmazta meg a vállalat idei feladatait. Az idén kétmilliárd 350 ezer forint árbevételt tervezett a PEMÜ, ami 200 millióval több a tavalyinál. Belátható, hogy ezt a pluszt többletanyag nélkül megtermelni nem lehet. Jó anyaggazdálkodással, hulladék- és helyettesítő anyagok felhásználásá- val, minőségi munkával viszont több millió forint megtakarítható. Tovább kívánja növelni a vállalat a konvertibilis exportot és csökkenteni az ilyen jellegű importot. Köztudott, hogy a legnagyobb kárt a selejtes termelés okozza, ilyenkor ugyanis teljesen elvész a termékre fordított munka és energia, de sok esetben a drága anyag is. Ezért idén a minőség javításának érdekében felhatalmazták a minőségi ellenőröket, hogy selejtgyártás esetén azonnal leállíthassák a termelést. Erre eddig csak balesetveszélyes termelés esetén volt mód. De megszigorítják az ellenőrzést minden területen. A megismétlődő hibákért fokozottabb felelősségre vo- mást alkalmaznak. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kap a költséggazdálkodás. A fóti Vörösmarty Terme- lőszövetekezetben bizonyos átszervezéseket hajtottak végre az ipari területen, amelyek elsősorban a gazdasági társulásokat érintették. A várható hatásokról számol be a lap dr. Kovács Árpád tsz-el- nökkel készített interjúja. A végrehajtott átszervezés a jól dolgozó részlegeket, ágazatokat nem, vagy alig érintette. A két kerület alaptevékenysége nem változik, sőt a korábbinál jobb feltételek között gazdálkodhatnak. Nem lesz változás a telepített iparnál sem. A tizenegy gazdasági társulásból viszont kettő maradt meg, a többi önálló ágazattá alakult át. A GT igazgatóságok megszűntek, a megmaradtak főágazatokba tömörültek, s jelentősen nagyobb önállóságot, kaptak. A felszabadult erőforrásokat a hatékonyabb termelés feltételeinek megteremtésére fordítják. Az átszervezés következtében az árbevétel csökken ugyan kétszázmillió forinttal, de a létszám is kevesebb lesz ketczerötszázzal. Az új szervezeti felállástól a hatékonyság növekedését várják. Ugyanakkor több kezdeményezést követelnek meg a vezetőktől. Támogatják az ésszerű kockázatvállalást, a felelőtlenséget viszont, nem tűrik meg. Mindent egybevetve, a szövetkezet vezetői úgy vélik, hogy az ú| szervezet megfelel a jelenlegi körülményeknek, s ily módon rugalmasan tud alkalmazkodni a szövetkezet az állandóan változó gazdasági helyzethez. M. N. P.
