Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
Pear « turn ici 1984. FEBRUÄR 8., SZERDA Magyar gazdasági napok Angliában A Magyar Kereskedelmi Kamara, a brit társszervekkel közösen április 9—13. között magyar gazdasági napokat rendez Londonban és Manchesterben, hogy ily módon is jobban megismertessék az angol szakembereket a magyar gazdaság eredményeivel. A magyar napok programjában a Körösi Csorna Társaság és a londoni egyetem másfél napos szimpoziont szervez Körösi Csorna Sándorról, születésének 200. évfordulója alkalmából, a londoni National filmszínházban magyar filmhetet rendeznek, ahol az angol közönség hat játékfilmünket tekintheti meg. A londoni Goldsmiths Hallban április 4-én megnyílik és 19-ig tart a magyar érem- és kisplasztikái kiállítás. Már megkcnduí! a vészharang (2.) Marad az átmeneti megoldás... A Tannimpex Guszcv utcai kiállítótermében textilipari kiállítást rendezett a Novotrade Vállalat. A bemutatott termékek a gyapjúiparban eddig hulladéknak számító nyersanyagból készültek. A tetszetős szőnyegek és takarók iránt — amelyeket nemsokára gyártani kezdenek — érdeklődnek a nyugat-európai tőkés országokban is. A megyei népfronteíaikség ülése Közügyként kezelt közoktatás Családnak, iskolának nem lehet más célja A mozgalom VII. kongresszusa óta kifejtett munka összegezésére vállalkozott az a jelentés, amely kedd délutáni ülésén a napirend első pontjaként tárgyalt meg és fogadott el a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöksége. A testület úgy döntött, hogy a beszámolót a megyei bizottság következő tanácskozásán terjeszti elő megvitatásra. A továbbiakban az elnökség a népfrontmozgalom szerepét cs teendőit elemezte a közoktatás társadalmi támogatásában. Az ország hasonló közigazgatási területei közül Pest megyében a legmagasabb mind az alsó-, mind a középfokú oktatásban a tanulók száma, ami fényt vet a teendők súlyára is. A közoktatás — hangzott el az elnökség ülésén — a jövőt meghatározó legfontosabb beruházás, a mint ilyen, feltételezi az elsőrendű közügyként való kezelést, aminek gyakorlatára örvendetesen sokasodnak a példák. A népfronímoz- galom arra törekszik, hogy minél változatosabb formákban legyen segítségére az iskoláknak, a családoknak, azaz folyamatosan keresi azokat a módszereket, eszközöket, amelyek tükrözik az átalakuló feltételeket és körülményeket. A népfront a megyében szívesen adott fórumot oktatáspolitikai kérdések megvitatásának, érzékenyen reagál a szülők véleményére, tolmácsolva azt az érintett hivatalos szerveknek, hatásosan van jelen a különböző iskolaformák szülői munkaközösségeinek tevékenységében, s nem utolsó sorban tekintélyes a része az oktatási intézmények társadalmi erőforrásokra támaszkodó bővítésében, korszerűsítésében. Ez utóbbi azért is érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a megyében nagy hagyományai vannak a gyermekintézmények társadalmi támogatásának, amire a következő időkben az eddigieknél is nagyobb szükség lesz, mivel a közoktatás tárgyi feltételeinek javítására szolgáló pénzalapok nem bővülhetnek a korábbiakban megszokott mértékben. Gazdag példatár Gazdag példatár nyitotta meg kapuit az elnökség tagjai előtt, amikor sorra vették, milyen részterületeken működik közre a népfrontmozgalom a közoktatásban. Szerepe van például a Cegléden negyedévente megjelenő Neveljünk együtt, című kiadvány létrehozásában, a tankötelezettségi törvény betartatásában, ami főként az agglomerációs övezet településein, valamint a cigánylakosság egy részénél nem egyszerű, ott van a maga része — rétegpolitikai bizottsága aktivitásával — Százhalombattán a hátrányos helyzetű családok gondjainak enyhítésében. Részt vállalnak a népfront aktivistái a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségeinek népszerűsítésében, a szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés teendőiben — így az irodalom és honismereti körökkel, az úttörő csapatokkal közösen rendezett béke és barátsági programokkal, nemzetiségi táborokkal és vetélkedőkkel, honvédelmi versenyekkel —, amint fokozódik a kapcsolatok szorossága iskola és népfront között a környezetvédelem területén is. Munkamegosztás Mind- az áttekintést kínáló írásos anyag, mind a vitában véleményt nyilvánítók többsége hangsúlyozottan szólt a család szerepéről, semmi mással nem helyettesíthető közreműködéséről az oktató és nevelő munkában, annak a fontos fölismerésnek a gyakörlatbani érvényesítéséről, hogy iskolának és családnak nem lehet más célja, mint a gyermekek lehető legjobb felkészítése életpályájukra. Éppen ezért nem szabad belenyugodni abba — hangzott el a hozzászólásokban —, hogy a családok egy része, szinte teljes egészében ráhagyná a gyermekét az iskolára, ami — érdekes, elgondolkoztató módon — főként a középfokú oktatásban jellemző. Széles kört felölelő, a helyi népfrontbizottságoknak útmutatásként kínált feladatterv elfogadásával kívánt a megyéi elnökség tegnapi ülésén újabb lendületet adni a közoktatást támogató munkának. A mozgalom, sajátos helyzeténél fogva, hasznos koordinátora lehet helyben a közoktatás társadalmi segítségét szolgáló erőknek, szorgalmazója az egészséges munkamegosztásnak. Szükség mutatkozik arra, hogy a városi, a nagyközségi, a községi népfrontbizottságok rendszeresen összegezzék a családi nevelés tapasztalatait, fokozott támogatást adjanak a szülői munkaközösségek tevékenységéhez. Összekapcsolva Részletekben bocsátkozva Szól a feladatterv a népfrontnak a pályaválasztást segítő lehetőségeiről, a közoktatás és a közművelődés határterületeinek tudatos összekapcsolásáról, a középiskolás fiatalok jelenleginél népesebb csoportja megnyeréséről a honismereti, a környezetvédelmi, a társadalmi munkaakciókba. Kitér arra is a program, milyen területeken igyekezzék a mozgalom a maga eszközeivel a közgondolkodást formálni — a többi között a jó pedagógiai munka társadalmi megbecsülésének erősítésével, a szülői hivatás népszerűsítésével —, mi módon lehetséges új formák kipróbálásával serkentést adni a helyi nevelési hagyományok átörökítéséhez a mindennapi gyakorlatba. M. O. Vajon miféle veszélyekkel jár a szennyvizeik kezelése, illetve nem kezelése? A választ a Pest megyei KÖJÁL-nál kerestük. A szó dr. Károlyi Erzsébeté, a település- és a környezet-egészségügyi osztály vezetőjéé. A kékbetegség oka — A szennyvizek útja többféle lehet. Haladjunk ezen a nyomon. A tisztításos úttal csak annyi a gond, hogy a szennyvíz kisebbik hányadát teszik ismét felhasználásra alkalmassá, s többnyire nem megfelelően tisztítják. (Ezt támasztja alá a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly március 9-én kelt jelentése. Ebből kiderül, hogjy a KÖVIZIG és a KÖTIVIZIG a megye területén 68 szennyvízkibocsátót ellenőrzött, s ennek alapján több mint 22 millió forint összegű bírságot rótt ki a 68 közül 63-ra. A sorban a nagyüzemek mellett ott a szenyvíztisztító telepeket üzemeltető PVCSV és a DMRVV is.) — S mi a helyzet a tisztítatlanul maradó vizekkel? — Ezek súlyos problémák forrásai lehetnek. Vegyük a legjellemzőbb esetet; Ha elhagyott kútba öntik a szennyvizet, a benne levő szerves anyag a baktériumok hatására a talajvízben nitritekké, nitrátokká alakul át. Ha az ilyen vízből iszik a csecsemő, vagy azt étele elkészítéséhez használják, kékbetegségbe eshet — a tudományos neve meghaemoglobinaemia —, s szélsőséges esetben ez fulla- dásos halálhoz is vezethet. Amennyiben a szennyvíz nem tisztul kellően, s az ivóvízbe jut, bakteriális eredetű betegségeknek is oka lehet. Hasonló következményekkel járhat, ha a tisztítatlan szennyvíz közvetlenül a felszíni vízfolyásokba kerül. — És ha mezőgazdaságilag művelt területre öntik? — Ez nem feltétlenül baj. Az a lényeg, hogy közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növényekkel ne érintkezzen, így ugyanis szintén közvetíthet bakteriális vagy féregfertőzést. Néhol technológiaszerűen öntözik híg trágyával vagy szennyvízzel a növényi kultúrákat. (Hallott az olvasó talán a gyulai vagy a kecskeméti nyárfás bakhátas módszerről. Most készülnek bevezetni Cegléden egy takarmánynövényekre alapozott szennyvízöntöző rendszert.) Ennek az a veszélye, hogy ha a betakarítást megelőző időben nem eléggé korán hagyják abba az öntözést, a talajban marad, s bemosódik a nitrátoso- dást okozó felesleg, ugyanúgy, mint amikor a nitrogénműtrágyát nem használja fel teljes egészében a vegetáció. — S ha csak egyszerűen szétlocsolják a szennyvizet? — Ez a legveszélyesebb. Akár a felszíni vizet, akár a talajt szennyezik így, közvetlenül érintkezhet az- ember a kórokozók tömegével. Riasztó históriák — Ezek tehát a veszélyek. S mik a lényleges következmények? — Megyénkben jelenleg 18 településen adnak a csecsemőknek palackozott ivóvizet, mert ott a kutak vize kivétel nélkül nitrátos. Néhol már a forrásoké, a vízműveké is. Ahol a csapból ilyen víz folyik, figyelmeztetik a lakosságot, s kijelölik a megfelelő kutat. A Duna sem kivétel, kimutathatóan nő a nitráttartalma, de még szerencsére távol van a veszélyes határértéktől. — Járványokat nem okozott a szennyezett ivóvíz? — Az elmúlt 3 évben nem, de azelőtt több úgynevezett vízjárvány is volt a megyében. Csak néhány példát: 1971-ben Tóalmáson 200 gyér mek kapott kólifertőzést, mert fekális szennyeződés került a vízmű medencéjébe. Ha évvel később ugyanott 88 embert megbetegítő vérhasjár- vány volt, a mélyfúrású kutat árammal ellátó vezeték csövén jntott be a szennyvíz. 1978-ban Vácott 824-en fertőződtek, s a hasrnenéses tüneteket feltehetően az okozta, hogy tisztítatlan Duna-víz került a vezetékbe. Ugyanebben az évben Letkésen vérhasjár- vány volt, 131 beteggel, itt több ásott kútban találtunk magas bakteriális szennyezettséget. 1980-ban Hernádon hetvenötén betegedtek meg, egy kútfej aknába csörgött a szennyvíz műszaki hiba miatt — Mennyire gyakoriak az ilyen esetek? — Enyhébb tüneteket okozó vagy csak néhány embert ágynak döntő kórokból akad bőséggel. Csak utal a méretekre: tavaly 230 kút fertőtlenítését írta elő a KÖJÁL a megyében. Végül ide kívánkozik: mérgezési és allergiás tüneteket is okozhat a kom...hegy a vevő ne káresetijén! StJLYCSONKlTÁS, téves számlázás, rossz kalkuláció, lejárt szavatosság, és a többi... és a többi... A fogyasztók megkárosításának megannyi esete, amit megannyi népi ellenőri jelentés rögzít. S mi, fogyasz-* tők, ilyenkor kétszer bosz- szankodunk: egyszer, amikor saját magunk is tapasztaljuk, hogy pénzünkért nem azt kapjuk, és nem any- nyit kapunk, amit és ameny- nyit kellene, másodszor pedig akkor, amikor a népi ellenőri jelentések összegzéséből megállapíthatjuk: bizony nem esetleges, nem alkalmankénti, hogy a kárunkra tévednek. A próba- vásárlások tapasztalatai szerint ugyanis az esetek húsz, harminc, de akár negyven százalékában is becsapnak bennünket. A közelmúltban a rádióban nyilatkozott a fogyasztók országos tanácsának elnöke, s szavaiból az derült ki: bár e társadalmi szervezet jogai közé semmiféle szankció nem tartozik, adott esetben azért nem tartaná elképzelhetetlennek, hogy más országokban már szokásos módon a FŐT bojkottot hirdessen azon termékekre — vagy akár magukra a gyártó vállalatokra —, amelyek nem érik- meg a pénzüket. Illetve: a mi pénzünket. Mert azt végül is tudomásul is vesszük, hogy változó világunkban, a nehezedő gazdasági feltételek között, az árak sem lehetnek változatlanok.. De azt már nem kell tudomásul vennünk, s nem is vesszük tudomásul, hogy egyes vállalatok és szolgáltatók terven felüli és jogtalan áremeléssel — hiszen a kelleténél kevesebb vagy a nem megfelelő minőségű áru eladása is ez — apasszák pénztárcánkat. A BOJKOTT persze roppant kétes kimenetelű védekezési mód. Mert hiszen nagyon nehéz megtagadni vevői kegyeinket olyan gyártóktól, amelyek félig- meddig vagy egészen monopolhelyzetben vannak a piacon, termékükre viszont szükségünk van. S ugyancsak nehezen érvényesíthetjük ily módon jogainkat bizonyos kereskedelmi és szolgáltató vállalatokkal szemben is. Mert hát legfőképpen bizony magunkat büntetjük ha rossz tapasztalataink nyomán a város másik végébe kutyagolunk a mindennapi kenyérért, tejért, felvágottért. Ráadásul még ez a vállalkozás is kétesélyes, hiszen semmi garancia nincs rá, hogy ott olyan árut kapunk, ami „megéri a pénzünket”. Akkor hát mit tehetünk? Alighanem kénytelenek vagyunk magunk is úgy vásárolni, mintha minőségi ellenőrök volnánk. Hogy például 110 forintért egy kiló sertéscombot kapjunk, s ne 86 deka zsírpacnit. Ehhez persze nemcsak bátorság kell — mert hiszen kár lenne tagadni: nem kevés kurázsit igényel a reklamáció —, hanem megfelelő feltételek is kellenek. Nevezetesen: hitelesített és állandóan ellenőrzött kontroli- mérlegek, Amelyek használatára igenis rá kell szoktatnunk magunkat. Ezen kívül szükség van mind a hatóságok, mind a társadalmi szervezetek fokozottabb és az eddiginél rendszeresebb ellenőrzésle. is. Mert a vevő reklamációjának csak akkor van eredménye, ha maga mögött tudhatja az erre illetékes szankciókat is. AZT PERSZE bizonyára merő naivitás lenne elképzelni. hogy a jövőben — pusztán a bennünket meg- gondoltabb költekezésre indító áremelések okán — egy csapásra megszűnik a súlycsonkítás, a téves számlázás, a rossz kalkuláció, egyszóval a vevők megkárosításának megannyi formája. Azt azonban feltételezhetjük, hogy e próbálkozásoknak az eddiginél szűkebb határt szab a hatóságok — s persze a társadalmi szervezetek — ellenőrző tevékenysége. No meg a miénk, a vásárlóké is. Gyémánt Mariann munális szennyvizekben levő mosószer, Hypó, festék, oldószer s még sokféle háztartási vegyszer. Marad a kompromisszum Vizeink tisztasága felett őrködik a KÖVIZIG is., Véleményük figyelembevétele a leürítő helyek kijelölésével kötelező a tanácsok számára. A vízminőség-védelmi osztály vezetője, dr. Varga Pál így beszél: — A vizeinkbe kerülő szennyező anyagoknak csak kisebb része jut pontszerűen, csatornákon, ellenőrizhető utakon a természeti környezetbe, a többi szétszórtan károsít. A mai állapotokat feltáró, s a hosszú távú megoldást felvázoló tanulmánytervet készített a MÉLY ÉPTERV, E szerint eszményi esetben a teljes körű szennyvíztisztítás a végcél. Ehhez azonban kevés a tisztítótelep, s a meglevőket is előkezelővel kellene bővíteni. Ugyanis a csatornán érkező és a szippantott szennyvíz nem egyforma. Az utóbbi több szerves anyagot, ammóniát tartalmaz, töményebb, ezért hígítást és levegőztetést igényel. A meglevő telepek ilyen bővítéséhez mai árakon számolva is több mint 100 millió forint kellene. — Ennyit nehéz hamar előteremteni... — Nemcsak sok pénzbe, sok időbe is kerül az ilyen fejlesztés. Addig maradnak az átmeneti megoldások, melyek vízvédelmi szempontból kompromisszumot jelentenek. Lehetséges a mezőgazdasági hasznosítás, de ez még gyerekcipőben jár a megyében. A másik a deponálás, a leürítő helyeken történő szennyvízelhelyezés. Ezzel kapcsolatban sok a tiltás. — Kérem, vegyük sorra! — Védeni kell a felszín alatti talaj- és karsztvizeket, ezért a depóniánál vízzáró réteg szükségeltetik, vagy legalább másfél méteres szintkülönbség a mindenkori legmagasabb talajvízszint és a leürítő hely alja között. A vízművek védterületein, felszínre került nyitott karsztokon, jó áteresztésű kavicsteraszokon, időszakosan elöntésre kerülő területeken, vízfolyások, tavak, tározók közelében tilos a szennyvízelhelyezés. Ahogy élővizekbe, kutakba sem szabad bevezetni. Végül a lakott helyektől is legalább ötszáz méteres védőtávolságot kell tartani. — S mennyi depónia létesítésére \alkalmas hely van a megyében? — Tudomásom szerint erről soha nem készült felmérés, de sok olyan terület akad, amely alkalmassá tehető. Szó sincs arról, hogy ez medence, mélyedés legyen, már csak azért sem, mert ott közelebb a talajvíz! Ezért többnyire ahol szétterítették a szilárd szemetet s földdel takarták, ráürítik a szippantókocsik tartalmát. — Tehát minden tanács kijelölhetne a területén ürítőhelyet? — Nem. A Csepel-sziget, a Szentendrei-sziget, a Dunakanyar vízparti települései jórészt vízmű-védterületek. A budai nyitott karsztos vidék (Buda je nő, Páty, Tinny e, Perbál, Biatorbágy, Nagykovácsi térsége) sem alkalmas. Végül minden teljesen beépült lakóhely is kizárható. Az iméntiekből következik, hogy nagy területek maradnak szennyvízlerakóhelyek nélkül. Ezért hosszúak olykor a szippantókocsik útjai. Ez pedig már összefügg az illegális és tiltott szennyvízürítésekkel. Hogy miként, arról szól a sorozat következő része. Vasvári G. Pál (Folytatjuk.) Nem vész kárba, valutái hoz
