Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-07 / 31. szám
Gép'pam mozaikok Kezdődik a technikusképzés Csak azok távoznak, akik nyugállományba vonulnak Egy volt kollégista, Bánfi Sándor emlékezik Korcsok Gergely felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1984. FEBRUAR 7., KEDD Félszáz emberrel kezdte el Nem ment minden olyan simán Korszerű termelési módszerek Mozgalmas napodat zárt a múlt héten a Lőwy Sándor Ipari Szakközépiskola tanári kara és diáksága. Az elmúlt, hét évben már megszokottá vált, a gépiparisták rendezik és nyerik a megyei középiskolai fiú sakkcsapat-bajnokságot. Az idén megtört a jég. A rendezők a lőwysek maradtak, de a bajnokságot a fóti szakközépiskolások nyerték, akik az országos döntőre utazhatnak. Az országos tanulmányi verseny I. iorauiojaban beregszászi Zoltán IV/C. osztályos ta. nuló matematikából, ue fizikából még inkább megközelítette a 10U százalékos tedjesít- menyt. Izgatottan várják a tanárok és tanulók a versenybizottság döntését, hogy mit ér ez a várakozáson felüli eredmény megyei és országos viszonylatban a szakközépiskolások között. Az iskola közel egyéves átfogó atlenőrzo-látogatasáról készült jegyzőkönyvet vitatta meg egyik nap, a Pest megyei Tanács vb művelődési osztálya és az intézmény teljes tantestülete. A Csikós Tóth Agnes általános tanulmányi felügyelő által készített, mindenre kiterjedő 35 oldalas jegyzőkönyvbe az elismerés mellé csak kötelességből kerülhetett be néhány bíráló mondat, tízek is inkább a túlzottan sok feladat vállalására vonatkoztak. Az egyenletesebb teherviselést kérik számon a felettes szervek. Legfeljebb egy megállapításával lehet vitába szállni. Olyan kis mértékű a fluktuáció, hogy csak azok távoznak a tantestületből, akik nyugállományba vonulnak, vagy súlyosan megbetegednek. Az elnökségben helyet foglaló Nagy Géza, a Vác városi Tanács vb művelődésügyi osztályvezetője, Vörös Géza, Csikós Tóth Ágnes, Berényi Ede és Farkas Lajosné, a Pest megyei Tanács vb művelődési osztályának irányítói és Kádár Jenöné, az MSZMP váci Bizottságának képviseletében jelentek meg és szóltak elismerőleg a tantestület eredményeiről, mondtak köszönetét a tanuló ifjúságért végzett áldozatos munkáért, valamint bátorítást adtak az idén a felnőtt tagozaton, jövőre pedig a nappali tagozaton újra induló technikusképzéshez. Huszonöt évvel ezelőtt, 1959 januárjában épült ki a szocialista kollégiumi hálózat. A Lőwy Sándor Ipari Szakközép- iskola régi és jelenlegi tanárai és diákjai ünneplőbe öltözve gyülekeztek a jubileumi közgyűlésre a régi alma mater dísztermében. A Himnuszt még lemezről hallgathatta az ünneplő közönség, de utána két művet a szárnyait bontogató kollégiumi vegyes kórus előadásában, Brusznyai Mária tanár-karnagy dirigálásával. Szőnyi János tanuló (ÍV/C.), a kollégiumi diáktanács titkára üdvözölte a megjelenteket és ismertette az egész délutánt betöltő programot. Először Molnár Lajos iskolaigazgató emelkedett szólásra és áttekintést adott a magyarországi kollégiumok történetéről. Az iskola 1950-ben 46. sz. Ipari Gimnázium néven alakult meg, a diákotthon ugyanakkor a mellette levő régi piarista épületben nyert elhelyezést. A diákotthon első igazgatója Klopcsek Pál volt, a szocialista kollégiummá váláskor Abonyi Dezső az intézmény vezetője. Az ezt követő időszak eredményeiről, a jelen feladatairól Bolvári Péter kollégiumi igazgatóhelyettes adott tájékoztatást. Sajnálattal állapította meg, hogy a sok meghívott régi kollégista közül csak Kuthy Albert magyar-német- orosz szakos tanár, a 60-as, 70-es évek kollégiumigazgatója és Bánfi Sándor, az 50-es évek diákja - jelent meg. Az egykori nevelőtanárok szép számmal képviseltették magukat. Az előadó elmondta, hogy a kollégium közel 2000 falusividéki diákot segített hozzá az érettségihez, illetve a képesítőKrasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára volt az előadó péntek délután az MHD váci gyárának szabad p ártnapján. A sok érdeklődőt vonzó rendezvényen Krasznai Lajost Cseri Béla, az üzemi pártbizottság titkára és Takács Imre, a gyáregység igazgatója köszöntötte. Ott volt dr. Olajos Mihály, a váci városi pártbizottság első titkára és Weisz György, a városi tanács elnöke is. A megyei első titkár előadásában tájékoztatást adott az időszerű nemzetközi kérdésekről, a világgazdaságban zajló folyamatokról, összefüggésben hazánk gazdaságpolitikai kérdéseivel. Szólt az 1984. évi célokról, várható fejleményekről, népgazdasági törekvésekről, Pest megye iparának helyzetéről, a településfejlesztés kérdéseiről. Köszönetét hoz. Említést tett Marótzy Miklósról is, aki mint kollégiumi diák nyert az országos műszaki tanulmányi versenyen. Ma a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. Érdekes párhuzamot vont az igazgató- helyettes az egy-két évtizeddel ezelőtti állapotok és a mostaniak között. Akkor korszerűtlen berendezésekkel túlzsúfolt volt a kollégium, sok kényelmetlenséget kellett elviselnie az akkor itt lakóknak. Mégis sokkal jobbak voltak a tanulmányi eredmények, mint ma. Pedig most majd 50-nel kevesebben laknak itt, ráadásul már több helyiség is van az épületben. A régi diák. Bánfi Sándor is köszöntötte a tantestületet és a nebulókat. Elmondta, hogy a diákotthon révén szerette meg Vácot annyira, hogy az iskola elvégzése után ittragadt a városban. Ma fia is az intézmény növendéke, a III/A. osztályba jár. Czmarkó Gyula tanár mondott a váci kollektívák múlt évi erőfeszítéseiért, s külön kiemelte az MHD, a Forte és a Váci Kötöttárugyár gazdaságpolitikai, termelési eredményeit. A diaporáma meghonosítója Kocsis Iván A KOCSIS CSALÄD — a dokumentumok tanúsága szerint — legia-lá'bb 200 éve él Vácott. A művész édesapját sokan a régi főtéri fűszer- és csemegeüzletéből ismerték. A kereskedő csalód legidősebb gyermekeként született Iván már 12 éves korától fo- tózgat, de szívesen rajzol, mintáz, ír verset, novellát, dalszöveget, még balett szövegkönyvet, vagy három évtizeddel ezelőtt lapunkban cikkeket. A pesti Bolyai textiltechnikum után egy ideig techn/ikus- ként dolgozik a váci Bélés- árugyárban. Gyermekkori nagy élménye a mozgókép, a film. A felnőttkor küszöbén a Színház és Filmművészeti Főiskolára jelentkezik, filmrendező aikar lenni. Makacs kitartással egy évtizeden át öt alkalommal felvételizik. A sikertelen felvételik mellett egyre aktívabban foglalkozik a fotóművészettel. Művészetelméleti és fotóművészeti stúdiumok mellett 1957-től jelennek meg képei hazai kiállításokon. 1962-től a külföld is megismeri nevét. Eddig körülbelül 150 külföldi és vagy 80 magyar kiállítás katalógusában olvashatjuk nevét a kiállítók között. Közben külföldi utak: négyszer Párizs — minden művész nagy élménye és vágya — de más utak is; olasz, svájci, osztrák tájak jelennek meg képein, de bejárja Varsót, Krakkót, Észak- Csehországot éppúgy mint Drezdát; Berlint és az NDK északi tó vidékét. MÉG 1958-BAN többedmagáAz új közigazgatási rend életbelépése óta Göd területileg Dunakeszi város vonzás- körzetéhez tartozik. A gödi Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területének nagyobb része azonban most is váci vonzás- körzetben terül el. Ez indokolja, az idén 35. működési évét betöltő termelőszövetkezetről megemlékezzünk. A régi birtokon Ennyi ideje, hogy megalapították a termelőszövetkezet első jogelődjét. 1949 őszén. ötvenkét ember lépett akkor a közösségi útra, mint az „alsógödi Vörös Csillag’’ Termelőszövetkezet alapítója, a volt Nemeskéry-birtokon. A másik jogelőd az 1950-ben, ötven taggal alapított „Felsőgödi Űj Élet” elnevezésű termelőszövetkezet volt, a régi Schäffer-b irtokon. A két jogelőd azután 1951- ben „Egyesült Törekvő” Termelőszövetkezetté alakult át. Ez a termelőszövetkezet biztos alapokon működött, még az ellenforradalmi kemény napokat is átvészelte, nem tudták szétbomlasztani. 1962-ben újabb egyesüléssel csatlakozott hozzá a két dunakeszi, az „Űj Élet” és az „Aranykalász” termelőszövetkezet. A név is változott: „Göd- Dunakeszi Egyesült Duna- menti Mgtsz” lett. Ezzel a termelőszövetkezet termőterülete ezerkilencszáz hektárra nőtt, tagjainak száma pedig elérte az ötszázhúszat. Ez a útra készül val megalapítja a Dunakanyar Foitóklubot, mely 26 év alatt az ő vezetésével fejlesztette ki tájegységünk sajátos fotóművészet5 kultúráját. Nevéhez fűződik egy új fotografikus műfaj, a diaporámaművészet hazai meghonosítása. Ezért 1979-ben neki ítélik a Gerendás Mlihály díjat. 1981-ben a Dunakanyar Fotóklub vezetőjeként végzett közművelődési tevékenységéért „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesült. „Civilben” a kezdeti fotólaboráns', majd népművelési munkája után 1966-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola szakoktatója, majd fotólabor vezetője lett. 1978-tól tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Művészeti Alapnak. 13 éves főiskolád munkája után, 1979-ben szabad foglalkozású fotóművész lesz. Két magyar filmben dolgozik trükkfotósként, könyveket illusztrál, fotóeliméleti előadásokat, diaporám,a-bemu- tatcükaf tart. Az elmúlt év végén készült el a Váci Kötöttárugyár által megrendelt pályaválasztási és propaganda- célokra készült hangosított diasorozattal. Egy másik megbízója a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat: a most bővülő váci strand fedett uszodájába tervez egy 3x17 méteres fotogra- fikai eljárással készült faliképet. E munka befejezése után a Móra Kiadó egy állatokról szóló antológia illusztrálására kérte fel. De közben Olaszországba készül: nemrég elnagyságrend már lehetővé tette a nagyüzemi gazdálkodásmód kialakulásának lehetőségét. A termelőszövetkezet 1974-ben érte el huszonöt éves jubileumát, ekkor a taglétszám már hétszázhúsz volt, vagyona pedig meghaladta a százmilliót. Egyesültek A hetvenes években a területi koncentráció elve érvényesült. A budapesti termelő- szövetkezetek feloszlásával újabb egyesülésre került sor, minek következtében a rákos- palotai „Blagoev” Termelőszövetkezetet egyesítették a gödivel. Ezután, 1978-ban a szoko- lyai „Béke” Termelőszövetkezet, majd később a szobi „Űj Barázda" Termelőszövetkezet csatlakozott, az akkor már „Gödi Dunamenti Mgtsz” nevet viselő szövetkezethez. A jelenlegi helyzet 1982. január 1-vel alakult ki véglegesen. A történet látszólagos komplikáltsága híven tükrözi a való életet, éppen ezért óva int mindennemű általánosítástól. A jelenlegi nagyság, a A galambsport szerelmesei ismét kiállításra készülnek. Ezúttal a váci 31. számú galambász egyesület tagjai mutatják be kedvenceiket. A nyerte a Római Magyar Akadémia ösztöndíját, mely 3 hónapos római tartózkodást jelent — é<s természetesen 3 hónapos fotós munkát, melynek célja az EUR építészeti együttes, továbbá a reneszánsz és a barokk Róma műemlékeinek fotógrafikus feldolgozása. A SZÜKEBB PÁTRIA fotósai és fotóbarátai erre az időre sem maradnak vezető nélkül. Helyét erre az időre 21 éves fia. ifj. Kocsis Iván veszi át, aki apja nyomdokain haladva a Dunakanyar Fotóklub ifjúsági csoportjának vezetője, egyébként a Forte gyár filmöntőjében dolgozik. A 12 éves Krisztina lánya sem szakított a családi hagyományokkal, kedvenc hobbyja a rajzolás. A család negyedik — nem kevésbé fontos — tagja a feleség, aki mind- annyiuk számára megteremti az alkotói munka feltételeit rendkívüli tagoltság miatt is komoly hozzáértést követel, hiszen a termelőszövetkezet területe lpolydamásd, Dömös, Márianosztra, Szob, Kóspal- lag, Verőcemaros, Szód, Göd, Dunakeszi és Rákospalota közigazgatási körzeteiben, a Dunát kísérve közel 80 kilométer hosszan, mintegy hétezer hektáron fekszik. A régebbi számítás szerint ez durván tizenkétezer holdnak felel meg. Az alapításkor még 52 taglétszám 1982-re 6972-re emelkedett. A termelési érték pedig bőven meghaladja a kétmilliárdot! Modern szervezet Természetesen az idők folyamán sok gond is akadt. Nem ment minden olyan simán, mint ahogy ezt egy krónikás elmondhatja. De a szövetkezeti termelésmód korszerűségét és jóságát bizonyítja az a tény, hogy a jó kollektívák meg tudnak birkózni az élet támasztotta követelményekkel. Radányi Lajos február 11-én és 12-én megrendezésre kerülő galambbemutató előtt érdemes visszapillantani a szervezett galambtenyésztők évtizedeire. Az első összefogás alapjait 1932-ben rakta le a Vác és Vidéke Fajállattenyésztőinek Egyesülete, amely kilenc év leforgása alatt taglétszámát 497- re gyarapította, magába foglalva a galamb-, eb-, barom*5-, díszmadár- és nvúltenyésztők táborát. A második világháború után az országos és a helyi egyesületek megszűntek, működésüket új alapokra helyezték. A helyi galambtenyésztők már 1947 decemberében kiállítást rendeztek. 12 fajtából 23 kiállító 159 galambbal. Ezután minden évben sor került egykét kiállításra. Kiemelést érdemel az 1975- ben megrendezett — Vác 900 éves alapítását ünneplő — jubileumi kiállítás, amelyen minden szervezett tenyésztő szerepeltette madarait. Szép példával szolgáltak az elköltözött tenyésztők is. idetarto- zónak vallva magukat. Eljöttek, hogy szereplésükkel felzárkózzanak. A jó szervezés eredményeként nemcsak az ország sok más helységéből, de a környező országokból is jöttek látogatók. 52 tenyésztő révén 30 faltából, 488 galambot mutattak be. A helyi tenyésztők ott vannak minden országos és hazánkat képviselő nemzetközi kiállításon. Sokan ügy vélik, hogy a két egyesület együtt nagyobb sikereket érne el. Mások aggódnak az utánpótlás miatt is. A galambászok azt vallják, hogy aki egyszer elkezdte, az egy életre kapcsolatba kerül a galambokkal. Erre jó példa a most kiállítók közül idős Jakab Ferenc, aki 91 évesen még éneklő madarakat is tenyészt. Papp LászlA ISSN 013S—2759 (Váci Hírlapi Épületlakatosipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókat forgácsolókat, és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11. Telefon: 290-850, 490-507. Pénteken délután Előadás a hajógyárban Településfejlesztés és az ipar A kék ég fehér vitorlásai A sportág múltja, jelene Minden évben egy-két kiállítás Porubuszky Dezső
