Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1984. FEBKUÁR 5., VASÁRNAP Védőnövényt kcpnaSc Akár bő, akár eső, csak csssn A homokosra szudáni füvet, silókukoricát A Mészáros János Termelő­szövetkezetben mérést végez­tek, s ennek eredményeképpen megtudták, hogy az utóbbi három évben a leesett csapa­dék — viszonyítva az előző nyolc évihez — átlagosan 275 milliméterrel volt kevesebb. Ennek hiánya megmutatkozik a gazdálkodáson is. ta zöldborsót vetünk. A vető­magot a Nagykőrösi Konzerv­gyár biztosítja. A termék ér­tékesítése teljes egészében a vállalatnak történik. Háztáji kukorica hektárnyi területen jut a földbe, a háztáji kukorica pe­dig mintegy 252 hektáros. — A vetési munkát várha­tóan mikorra fejezik be? — Május közepéig elkészü­lünk vele. K. K. ffitelosífeft mérlegek Akinek nincs, kölcsönbe vehet Nagykőrösön a szolgáltatá­sok iránti igény egyre nő. A mérlegek működtetése jóllehet nem tartozik a legjelentősebb szolgáltatások közé, de fontos­ságát illetően nem lehet két­ség. A városi tanács figyelembe véve a lakossági igényeket több hídmérleget működtet. A piacon például van egy mér­leg, mely 200 kilogrammig mér, Az őstermelők a porté­káikat kötelesek hitelesített mérlegen mérni. Ám akadnak, akik nem rendelkeznek ilyen mérőeszközzel. Rajtuk a ta­nács úgy segített, hogy beszer­zett több hitelesített mérleget, melyet kölcsönbe vehetnek. Utánfutóban Vásárok idején pedig mű­ködtetik a 10 tonnás mérleget állatok mérésére. A Bajza utcai mérlegház 1970-ben épült. Kezelője Mol­nár Istvánná, aki közvetlenül a mérlegház szomszédságában lakik. Munkájában segítségére van a férje is, aki jó hírű pék volt, jelenleg nyugdíjas. — Meddig és főként milyen portékákat méretnek? — A mérleg 10 tonnáig mér. Nehéz lenne felsorolni mind­azt, amiket mérünk. Vágott fát, kukoricaszárat, trágyát. Amikor hidegebbre fordult az időjárás, megszaporodott a disznómérések száma. Igen sok munkát adtaik a röfik pénteki napokon, mert szabad szomba­tokon már a feldolgozó kések alá kerültek. Azon a napon, amikor ott jártunk, rövid időn belül né­gyen is megfordultak itt. — Nem mindig van ez így — mondotta Molnár Istvánná. — A lakosság elsősorban a keddi és a pénteki napokon hoz méretnivalót. — A szokások változtak-e az elmúlt évek alatt? — Elterjedt a szállításra ki­válóan alkalmas utánfutó használata. Ma már nemigen hajtják ide saját lábukon a disznókat. — A közületeknek is végez­nek méréseket? — Különösen jó a kapcsola­tunk a MÉH nagykőrösi tele­pével és a közeli tüzelő, és építőanyag-kereskedővel. Ne­kik jelentős mennyiségű árut megmérünk. — Szerencsés helyzetben van, aki ide jön méretni. — Annál is inkább, mert valakit mindig a mérlegház­ban, esetleg otthon talál. Gyakran még késő este is megkérnek arra, hogy valami­ket, elsősorban fát mérjünk meg. Tejszínt — A mérésnél mire ügyel­nek? — Arra, hogy pontos legyen. A mérésnél nincs koma, jó barát, csak mérleg van. — A mérés mennyibe kerül? — Tizenöt forintot kell érte fizetni. — Milyen a forgalom? — Nyáron, egész rövid ideig előfordul, hogy kevesebb a mérnivaló. A betakarítási munkákkal egy időben a mai teendőnk is megnő. Az időjá­rás is befolyásolja a napi for­galmat. — A mérlegelési díjét kik szokták fizetni? — Ez megegyezés kérdése, általában az eladók. Arra is volt már példa, hogy az el­adó és a vevő összeugrott amiatt, hogy ki fizesse a 15 fo­rintot. Ám nem ez a jellem­ző. A Kossuth Lajos úti mérleg kezelője Widerspan Sándorné. A rábízott mérlegen 15 ton­náig lehet mérni. Ottjártunk- kor éppen egy Némediből ér­kezett kocsit mért, mely tej­színt hozott a tejüzemnek. A mérleg összesen 6,13 tonnát mutatott, melyből visszamérés után az autó 5,7 tonnát tett ki. — A mérleggel szokott-e probléma lenni? — Örömmel mondhatom, hogy nem, mert a mérést igénybe vevők óvatosan bán­nak vele. A mérleget minden évben hitelesítik. A mérlegelé­si díj itt is 15 forint. A mun­kába besegítenek a felnőtt családtagok is. A lakásunk és a mérlegház egy épületben van. Hajnaltól késő estig jön­nek az ügyfelek, sőt még va­sárnap is. Ha már itt vannak, nem küldjük el, hanem meg­mérjük a rakományt. A hét végén az enyhült idő­ben jó, közepes piac volt, na­gyobb baromfi, és zöldségfel­hozatallal. A kocsis piacon csak vágott .tűzifát árultak, mázsánként 120-130 forintért. A szemesterménypiacon csak őstermelők árultak. A búzát 5,50-6, a morzsolt kuko­ricát literenként 7 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 6-12, a körte 10- 20, a héjas dió 28-30, a kö­leskása 40, a szárazbab 30- 50, a mák 100, a dióbél 120- 130, a burgonya 10, a kelká­poszta 8-16, a fehér káposzta 10-12, a savanyú káposzta 20, Kétségtelen tény, hogy az aerobik jött, látott és győ­zött. Városunkban is több aerobikcsoport létezik és gya­korol. Igaz, hogy már újabb divathullám kopogtat — a jó öreg hulahopkarikáról van szó — de az aerobik még jó darabig fogva tartja azt, aki elkezdte. Diszkcritmusra Molnár Zsuzsa a városi ta­nács művelődési osztálya ál­tal szervezett tanfolyam veze­tője. — Nekem tulajdonképpen szerencsém volt, hiszen első­kézből, Amerikában ismertem meg ezt a fajta gyakorlatso­rozatot kint tartózkodásom al­kalmával. Már ott próbáltam ellesni a mesterfogásokat, azt, hogy mindig ugyanazt csinál­ják-e, vagy változtatnak a be­vett gyakorlatsorozaton. Ott például orvosi igazolás nél­kül nem is engednek be sen­kit sem az aerobikstúdióba. Ezt én is bevezettem, bár nem ennyire szigorúan, de meg­kértem a résztvevőiket, vizsgál­tassák meg magukat, mert ha valaki itt ájulna el, legalább tudjuk, mi a baja. Ide különben mindenki jár­hat. Éppen bemelegít az osztályvezetőnő, a háttérben meg általános iskolások várják már a kezdést. — Kezdetben majdnem het­venen voltunk, mára már le­csökkent ez a szám. Átlag huszonötén jönnek. — Mi a haszna?; — Ehhez anyagi érdeke is fűződik? — Abban a tekintetben igen, hogy a fizetséget a forgalom után kapom. A munka egész évben egyenletes. A napi for­galmat illetően már nem ilyen egységes a kép. Akad olyan nap, hogy egyetlen bejegyzést sem kell tenni, máskor pedig 18-at is. A lakossági mérése­ken felül a tejüzemnek és a MÉH-nek is végzünk ilyen feladatot. Gyerekekkel — Szeretem a munkámat. Van 6 gyerekem. Amikor ki­csik voltak, könnyebben ne­veltem őket, ugyanis már két évtizede látom el ezt a teen­dőt. A gyerekek azóta már fel­nőttek, de a munkámtól nem szeretnék megválni. egyéb savanyúság 30, a kara­lábé 14-15, a cékla 12, a vö­röshagyma 10-12, a fokhagyma 50, a zeller 20-25 forint volt. Melegágyi zöldségek között az uborka 150, a fejes saláta 8-10, a hegyes zöldpaprika 6-7 fo­rintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 190-240, a vágócsirke 120-240, kilóra 50, a kacsa 180- 200, a lúd 500, a tyúktojás da­rabja 2 forint volt. A barom­fikereskedő a vágott házi csir­ke kilóját 75 forintért árulta. Helyi és vidéki kereskedők sok konfekciós és divatárut kínáltak, nagy volt a használt- cikkpiac is. — Haszna? Például az, hogy aki idejár, könnyebben, szu- szogás nélkül fel tud menni az emeletre. Jobb lesz a ke­ringési rendszerének állapo­ta, s egyfajta kondíciót kap. — Milyen zenére megy a gyakorlat? — Jó diszkóritmusna, a gya­korlatok jellegiétől függően. Én nem szeretem a kiadott lemezt, mert jelentős időt vesz el, míg felfogja a gyakorlato­zó, mit is csináljon. Nincs oxigénhiány — S kinek jó az aerobik? — Végeredményben minden­kinek, de persze nyilván an­nak jobban, aki eddig sem­mit se csinált. Kár viszont, hogy sokan az élsportot hagy­ták ott emiatt. Persze, mozgás az itt is van, hiszen a be­melegítésnél a kisujjtól a váll izmaiig mindent átmozgatunk. Kemény fizikai munka ez. — Lehet-e az aerobiktól fogyni? — kérdeztem Lovas Józsefet, a tiszakéc.sikei gim­názium testnevelőjét, aki a konzervgyáriak KlSZ-szerve- zetének tanfolyamát vezeti. — Hogyne. Ha az ember fo­gyókúrázik is mellé. — Akkor mi az, ami a nő­ket idecsábítja? — Az, hogy jó zenére gya­korlatozhatnak, s nem érzik tehernek a testmozgást a napi munka után. — Mennyiben más ez a cso­port a többinél? — Talán abban, hogy ná­lunk a bemutatást gimnazis­Április elején — Az aszályos nyár után rendben földbe kerültek-e az őszi vetésű növények? — kér­deztük Marsi Gusztáv főága- zatvezetőt. — A vetést időben elvégez­tük. Október 25-re a mag a földbe került. Az őszi vetésű növények közül búzát 1048, árpát 489 és rozsot 358 hektá­ron vetettünk. A szárazság kedvezőtlenül hatott a kelés­re is. Aztán a korai fagyok okoztak károkat. A januári csapadék és az enyhe időjárás elősegítette a növények fejlő­dését. Ügy vagyunk vele, akár hó, akár eső, csak essen, hogy viz jusson a szomjazó földre. — A talajmunkával, hogyan állnak? — Már csak csekély szán- tanivalónk van azon a homo­kos területen, melynek őszi szántását nem is terveztük. Oda szudáni füvet és silóku­koricát vetünk. A napraforgót március végén, április elején vetjük. Amennyiben enyhébb­re fordul az időjárás, február­ban ugyanott védőnövényként rozsot is vetünk. Ez megvédi a napraforgót a szélveréstől. Jobb minőség A 280—290 hektárnyi napra­forgó mellett, mintegy 100 hektáron a lucerna is védő­növényt kap. Erre azért van szükség, mert lucernánál az egy hektárra való vetőmag ára 34 ezer forint. A napra­forgó kedvező körülmények között hektáronként 1,6 ton­nát is teremhet, s ennek ered­ménye 4—6 ezer forint lehet. — A zöldborsót mikor ve­tik? — Ennek szakaszos vetését márciusban kezdjük meg. A 256 hektárnyi területre 7-faj­ták végzik. Mindig ketten van­nak itt hármójuk közül, úgy gondoljuk, ezzel érdekesebb, változatosabb a programunk. A lányoknak persze — bár meggyőzően ki is fejtették, nem azért csinálják, nincs gondjuk a zsebpénzre, s nekik is jó, hogy mozoghatnak. — Tény, hogy az első soro­zatkor még nagyobb sláger volt, mint napjainkban — teszi hozzá Magyar Ágnes a KISZ-esek részéről. Valahogy csillapodott a divatjellege, s most már jobbára azok jár­nak, akik valóban hiányát ér­zik a mozgásnak. A nőnapon meglepetés éri majd dolgozóin­kat, bár most kibeszélem, mert filmet is készítettek rólunk, s ezt majd akkor mutatják be. Kellékekkel — Illő valamit arról is szól­ni, mi is valójában az aerobik. Nekem — márcsak azért is, mert én találtam ki — a lég- bikázás szófejtés tetszik, no de ehhez persze semmi köze. Az alapja az aerob szó, ami gö­rögül annyit tesz, mint levegő és az aerob szót a biológusok anyagcsere-folyamatra alkal­mazzák. Az aerobik ebből kö­vetkezően olyan testgyakorla­tok, edzések rendszere, amelyek alkalmazása jelentékenyen gyorsítja az anyagcserét, az oxigénfogyasztást, de — és ez a lényege — oly módon, hogy közben nem lép fel oxigén­hiány, ezáltal az izmokban az anyagcseretermékek, mint tudjuk, ez elsősorban a tej­sav, nem halmozódhatnak fel. K. K. Piaci jelentés Fogyókúrával cgyisft karcsússá ss Nagyobb sláger volt az első A szakaszos érés segíti a be­takarítást, másrészt jobb minő­ségű nyersanyag kerülhet fel­dolgozásra, mert nem öregszik az indán a szem. — Kukoricát is vetnek? — A fővetésű kukorica 645 Fopdéórák Gyenes András, Nagykőrös országgyűlési képviselője, feb­ruár 9-én 13 órától az MSZMP városi bizottsága székházában fogadóórát tart. —Sporthírek— Sakkozók és problémáik Nem akarnak versenyezni A Nagykőrösi Arany János Tsz SE sakkszakosztálya a termelőszövetkezet irodaépüle­tében értekezletet tartott. Csí­pő Balázs egyesületi elnökségi tag az alábbiakban mondta el a körösi sakkozók gondjait. A szaikosztályvezetőség nem úgy működött, ahogy kellett volna. Minden tevékenység Kiss Sándorra hárult. Lét­számgondok miatt többször csak nehézségek árán tudtak kiállni tíz táblán a megyei I. osztályban. Szobra nem tud­tak elutazni, amiért büntető­ponttal a 8. helyről a kieső 10-re kerültek az erős me­zőnyben. Teljes gárdákkal bent maradhattak volna. A tagok jó része úgynevezett szalonsakkot játszik, rendsze­resen versenyezni kevésbé sze­ret. Az edzésekre kevesen jár­tak. A művelődési központ át­építése miatt ide-oda rakták őket, ami nem volt ideális ál­lapot. A jelenlevők megvitatták a problémákat, és a következő döntés született. Ezt az évet a fiatalításnak szentelik. Nem indulnak a megyei csapatbaj­nokságban, de tavasszal szak- szervezeti csapatbajnokságot, ősszel pedig egyéni versenyt rendeznek a városban. A sak­kozni vágyó dolgozókat és a fiatalokat csütörtökönként 17 órától szívesen várják az Arany János Tsz Ceglédi út 3. — Emellett legnagyobb Je­lentőségét abban vélhetjük fel­fedezni, hogy az aerob-anyag- cserét igénylő mozgásokat az utóbbi időkben valahogy egy­re jobban kiiktattuk életren­dünkből. Egyre többen ülünk be a kocsiba, pedig gyalog is le lehet menni a boltba, s egyre terjed a bőséges vacsora is. Ezek mind az aerob-anyag- csere ellenségei. De következ­ményei nemcsak ijesztőek, fe- nyegetőek is, a hajszálérháló­zat átmérője csökken, ezáltal könnyebben meszesedik, de így meg a szerveink tápanyag­ellátása lesz rosszabb. Ennek végső fázisa meg a rettegett infarktus... De ne fessük az ördögöt a falra, inkább nézzük, mit tehetünk ez ellen? — Leginkább az aerobik- nak nevezett mozgásformát ajánlják a szakemberek. Ez tartósan magas teljesítményre készteti a szívet, megterheli a tüdőt, s teszi mindezt a kezdetén és végén is fokozato­san. — Az már megint más kér­dés, hogy mint jóformán min­den a mai világban, ez is di­vat, kellékekkel, érmelegítök- kel, hajleszorítóval, harisnyá­val. De ha csak ennyi az ára az egészségnek — miért lenne sajnálatos? A folytatás? — Végezetül még egy. A gyáriak aerobikszervezete fel­hatalmazott bennünket egy ki­hívásra. Miszerint szívesen összemérnék edzettségüket, gyakorlottságukat a másik csoportéval. Mivel mindez csak előre vi­heti az egészségüket, már le is írtuk, kíváncsian várva a folytatást, vagyis, ki (nem) ijed meg jobban a légbikától... Ballai Ottó szám alatti irodaépületének pincehelyiségében. A XX. nyári úttörő-olimpia városi sakkdöntőjét az Arany János Művelődési Központban rendeztek. Mind a 4 kategória, ban kihasználta minden isko­la az indulói keretszámot. Sakkórával, 2X15 perces idő­vel, teljes körmérkőzéses rendszerben versenyeztek a résztvevők. Az úttörő leányok­nál, de különösen a fiúknál (ott csupán az utolsó forduló döntött) alaposan meg kellett küzdeni a továbbjutást jelentő 1—2. helyekért. A kisdobosok­nál a bajnokok a továbbjutók. A Petőfi iskolások szerepeltek a legjobban: a 4 számból 3-at megnyertek. Úttörő fiúk: 1. Cselóczky Gábor (Petőfi isk.) 7;. 2. Deák Ferenc (Abony) 5,5; 3. Sági János (P) 5; 4. Kerékgyártó (A) 4; 5. Aszódi (Rákóczi) 3; 6. Hoffer (Kossuth) 2,5; 7. Győ­ri (K) 1; 8. Szűcs (R) 0 pont­tal. Kisdobos fiúk: 1. Matuska Sándor (P) 3; 2. Szendi Attila (A) 2; 3. Sz. Tóth Gábor (R) 1; 4. Faj ka (K) 0 ponttal. Üttörő leányok: 1. Fehér Tünde (P) 7; 2. Boros Ágnes (R) 6; 3. Kecskeméti Andrea (P) 5; 4. Némedi (A) 4; 5. Barta (R) 2,5; 6. Soós (K) 2; 7. Orsányi (K) 1; 8. Imecs (A) 0,5 ponttal. Kisdobos leányok: 1. Sasi Ildikó (R) 3; 2. Bánóczki Krisztina (K) 1,5; 3. Gelencsér Krisztina (A) 1; 4. Petőfi Ró­za (P) 0 ponttal. S. Z. Szapsyáfóanyag Hogyan kell szaporítóanya­got előállítani és termeszteni? Erről fog beszélni dr. Merényi Károly, a Gyümölcs- és Dísznövénytenmesztési Kutató Intézet főigazgatóhelyettese. Előadására a Magyar Agrár- tudományi Egyesület nagykő­rösi csoportja és a Nagykő­rösi Konzervgyár szervezésé­ben kerül sor, február 6-án. hétfőn délután 2 órakor az MTESZ nagykőrösi városi intéző bizottsága székházá­ban. gam Mozi Jegesmedve a porondon. Szí­nes, szinkronizált román ifjú­sági film. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Alomvilág. Színes, szinkro­nizált szovjet film, fél 4-kor. Gallipoli. Szines, szinkroni­zált ausztrál film. fél 6-kor. Hétfői műsor Szeretők. Szines magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdiómoziban Magyar feltalálók. Színes magyar rövidfilm-összeállítás, fél 6-kor. aa Színház ■ A kecskeméti Katona József Színházban délelőtt 11 órakor, Háry János. Bérletszünet. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Ilfr'f

Next

/
Thumbnails
Contents