Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-05 / 30. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1984. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP Télüdőhsn a Kutyakapsrónál A költőt idézte az emlékezés Tavaszt idéző virágpompít Tavasz van a Park- és Kertépítő Kisüzemi Kisvállalat ceglédi kertészetének üvegházaiban, bár a naptár még februárt mutat. Szép cserepeseket nevelnek, virágboltba kerülnek' a pompás jácintok, cineráriák, muskátlik, fokfőldik, lehet velük köszönteni a Júliákat, Zsuzsannákat, Lídiákat, közelgő névnapjukon. Apáti-Tóth Sándor felvétele. A módosuló díjszabásról á szobákat vették számba Hófehér volt a tetétleni határ, hópelyhek szállingóztak a magasból, megültek az út menti fák ágain, fehér subát borítottak, a sík vidéken ifct- ott feltűnő apró épületekre. A hóbuckás úton' időnként autó, motorkerékpár, busz haladt el, a jelen szinte beleveszett az időtlen időbe. Tisztelgő települések Egy kis épület felé sokan tartottak. Vendégeket, ünneplő közönséget várt a néhai „Kaparást csárda”, a Kutyakaparó. Neves költőnk, Petőfi Sándor erre járván 1847-ben, pompás leíró versben állított emléket hangulatának, a tájnak, no meg ennek a vendégfogadónak. A verssel szinte minden iskolás gyerek találkozik. El tudják képzelni, amit a költő látott, érzett, szárnyaló fantáziájuk elröppenhet a múltba, ahonnan a vers megmaradt. A környék ifjúsága és felnőtt lakossága tisztelettel emlegeti Petőfi nevét, ha útja erre visz. A vásárló érdeke — az áruház érdeke is — mondják Al- bertirsán a 349-es Ruházati Bolt vezetői. Ezt a megállapításukat, úgy látszik, alkalmazni is tudták az elmúlt évben, hiszen 18 és fél millió forintos áruforgalmi tervüket 19 millió 680 ezerre teljesítették. Baranyai Gáborné osztály- vezetőtől kérdeztük, hogy miként érték el ezt a jó eredményt és milyen terveik vannak a vásárlók megnyerésére? — Több butik és bolt nyílt környékünkön, ami részünkre konkurrenciát jelenthet. Ezért is számba vettük lehetőségeinket, hogy mivel tudjuk vásárlóinkat megtartani. Korábban főleg Budapestről rendeltük az áruinkat, s úgy éreztük, hogy nem vagyunk elég versenyképesek. Ezért nyakunkba vettük az országot és olyan helyeket kerestünk, ahonnan megfelelően tudjuk bővíteni a kínálatot. így 1983- ban már a fővárosi szállítások mellett Szolnokról, Kecskemétről, sőt Debrecenből is voltak- beszerzéseink. — A múlt esztendőben néhány slágercikkünk komoly vásárlóerőt vonzott. A 330 forint körüli ágynemű-garnitúrát éppen olyan szívesen vitték tőlünk, mint a 100 forint körüli nyári ruhákat, vagy a 60 forint körüli gyermiekpuló- vereket. Az olcsóbb áruk mellett a drágább, időtállóbb cikkek is jól fogytak. Nagy keletje volt a szép szőnyegeknek, amik bizony több ezer fo. rintba kerülnek. Nem mondunk le a vásárokról, s azok propagandájáról sem. Míg áruinkat háromhetenkénti váltásban mutatjuk be kirakatainkban, addig vásáraink plakátja alkalmanként eljut a helyi vasútállomásra, a forgalmasabb kereszteződésekbe, téesz-telephelyekre, sőt Cegléd- bercelre és Pilisre is. Nem várunk ezeknél sem külső segítséget, mivel kirakatrendezőnk személyesen viszi az említett helyekre. — összesen 10-en dolgozunk a szabadpolcos boltban, ahol bárki megfoghatja, megnézheti, mire adja ki pénzét, öt tanulónk is van, akik most ismerkednek az eladói szakmával. — Vevőink különbözőek. Vannak, akik csak egyedül szeretnek vásárolni, de vannak olyanok is, akik az egész családot hozzák. Mi közületeTiszteletet ébreszteni már évtizedekkel ezelőtt elkezdtek, becsülettel. A csárdát 1922-ben, amikor Abony járási székhely volt, emlékhelynek nyilvánították. A Kutyakaparó falán emléktáblát helyeztek el. A Hazafias Népfront abonyi nagyközségi bizottsága és az Abonyi Lajos Falumúzeum Baráti Köre most koszorúzási ünnepséget rendezett az irodalmi emlékhelyen. Az ünnepségre meghívást kaptak, el is jöttek a környékbeli településeik küldöttei, ott voltak az egykori abonyi járáshoz tartozott községek: Űjszász, Zagyva- rélcas, Tószeg, Törtei, Kőcser, Jászkarajenő, Kőröstetétlen, valamint Abony képviseletében, tisztelettel adózva a költő emlékének. A küldöttségek koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Szeretve őrizni Tajti L&szlóné, a Hazafias Népfront k'ocséri községi biket is kiszolgálunk. Nálunk választották ki az állami gondozott gyermekek őszi, téli ruházatát is. A Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet pomázi nevelőszülők felügyelője négy napig közel 50 kisleányt és kisfiút küldött hozzánk. Mindegyiknek megmondták, hogy erre az időszakra milyen ruhák a divatosak és hasznosak, de egytől sem felejtették el megkérdezni, hogy mit szeretne. Nálunk vásárolta meg az előzőekben minden felszerelését a két helyi óvoda is. Komoly vevőnk a Petőfi Sándor Általános Iskola és még sorolhatnám tovább. Mindent, ami a profilunkba tartozik, beszerzőnk a közülietek részére, csak azt kérjük, hogy 8—10 nappal a vásárlás előtt szóljanak. — Tizenkét napos téli vásár kezdődik hétfőn. Mivel még utcáinkat hó borítja, nem lesz hiábavaló néhány olcsóbban kapható meleg, divatos ruha beszerzése. Álltunk a sarkon és hullt a hó. Nehéz, nyirkos, lomha pelyhekben szállt a földre, szél nem táncoltatta, hideg nem porlasztotta, úgy telepedett meg az utcakövön. Itt, ahol Cegléden a Rákóczi út és a Széchenyi út találkozik, nem is olyan régen korszerű, figyelemkeltő lámpákkal világítják meg estelente a gyalog- átkelő helyeket. Fényük narancsos, narancs színben szikrázott tőlük a hó is. Az autók lámpája az úttest fölött széles csíkban hideg ezüstös csillogóra fogta a havat és a strand közelében, mintha földből kiszabadult szellem volna, pára tört fel, a hidegtől láthatóvá válva: a termálvíz gőze. A szokatlan városképet más is észrevette. A közeli sorház ablakaiban többen könyököltek, az évszak adta csoda-látzottságának titkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dévay István, az abonyi művelődési ház igazgatója elszavalta Petőfi Sándor A Kutyakaparó című remek költeményét. Ünnepi beszédet Győré Pál, az abonyi falumúzeum vezetője mondott. Megemlékezett arról, hogy több mint hat évtizeddel ezelőtt hogyan fogtak össze a környező települések, hogyan igyekeztek megőrizni az utókornak ily módon is szeretett és tisztelt költőnk emlékét, hogy túl a tanyákon, a puszta mélyén a Kaparást csárda és környéke úgymond, irodalmi zarándok- hellyé váljon. Azok, akik 1922-ben az em- léktábla-,avató ünnepségén részt vettek, egyre fogynak. A falumúzeum legutóbb két személytől kapott levelet: Németh József Nagykőrösről, idős Temesközy István Abony- ból jelentkezett, miszerint az akkori ünnep részvevői voltak, kedvesen emlékeznek a rég történtekre. Eljöttek volna most is, ám nyolcvan-egyné- hány évük terhe nem engedte, hogy felkerekedjenek. Azt írták, kívánságként, hogy növekedjen sok olyan nemzedék, amely rohanó életünkben is tisztelettel, szeretettel ápolja az ilyen emlékeket és megtanítja ennek tiszteletére az uánuk következőiket. Története kötetben Dr. Tőrös László, a nagykőrösi Arany János Múzeum nyugalmazott igazgatója feldolgozta a Kutyakaparó csárda történetét; Múzeumi kincs lett a még meglevő vendégkönyvekből, hiteles tájékoztató került a csárdába, bárki olvashatja. Hat évtizede, egy nyári délutánon esézák, hintók meg egyszerű parasztszekerek hozták ide az ünneplőket. Este társas vacsora volt, köszöntők, hazafias szónoklatok váltották egymást, dallá vált Petőfi-ver- seket nótáztaik az asztaltársaságok. A remegő gyertyaláng, a fény hívogató melegsége a hangulat, a környezet a költőt idézte akkor — éppúgy, mint most, ezen a hóhullásos téli délutánon. ványnak csodálkozó, örvendő közönsége volt. A vasútállomás felől egy csapat ember jött, dohogva beszéltek a hideg kupéról, zárhatatlan ablakról, meg arról, hogy másnap megint utazni kell. — Figyelj csak, kipingálták az eget! — emelte a hangját egy bundás férfi, mondatával új témára terelve a szót. ők is megálltak. Nézték a hóesést, a színeket. Az ablakból valaki integetett, ők lelkesen fogadták a baráti jelet. — Komám, mintha nem is Cegléden járnék! Ha ezt vd- laki színes kisfilmen megörökítené és bemutatná, ráfoghatná, hogy külföldön volt. Mintha nem is ez a város lenne! — Maradjunk még egy kicsit, mert még a végén megA nagy sárga autó a ház elé dübörög. Tompán puffannak a kukák, tágas fémgyomor nyeli el a hulladékot. A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat szemétszállító járművei menetrend szerint róják az utcákat, s gyűjtik a kupacolt hulladékanyagot. A három kukáskocsi évente 50— 55 ezer köbméter szemetet szállít el a lakótelepekről és a szilárd burkolatú utak mentén elhelyezett tartályokból. A vállalat környezetvédő munkáját hosszabb ideje tetemes veszteség kíséri. A feladatok ellátásához szükséges beruházások, valamint az üzemelési költségek növekedése 1982- ben 550 ezer, 1983-ban pedig 872 ezer forintos ráfizetést okozott a szemétszállításban. A vállalatiak szeretnék a felhalmozódott hulladékot a város teljes területéről elhordani, bekapcsolva a menetrendbe a tartálykocsikkal eleddig megjárhatatlan föld- utakat is. Mindez jelentős korszerűsítést igényel, s be kell szerezni az alkalmas szerkezeteket, darabonként 750 ezer forintért. Az emelkedő deficit ellen- súlyozása és a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Városgazdálkodási Vállalat arra kényszerült, hogy a szemétszállítási díjakat a változó körülményekhez igazítsa. A díjszabás növelését, illetve az új tarifákat az Árhivatallal egyetértésben a Pest megyei Tanács hagyta jóvá. szeretem ezt a helyet — újon- gott fel egy kék sísapkás, Adidas táskás fiatalember. Maroknyi havat sodort le a gimnázium kerítésének kőpadkájáról, hóröggé gyúrta — s mint valami finom csemegébe, jóízűen beleharapott. ★ — Anyu, nézd, a hajnal utolérte az éjszakát! — Zsoltika gyere, mert sietni kell. — Anyu, de ha mondom! Ott van az égen a hold és a nap meg most bújuk elő. Nem látod? A tornacsarnoknál! — Zsolti gyere, mert rádvágok! — Anyu, hogy lehet, hogy a hold még nem alszik és a nap már... — Büdös kölök! Miattad fogok minden áldott nap elkésni a fene egyen meg! Holnap reggel kicsaplak a sötétbe, aztán mehetsz egyedül óvodába! — Hát... de anyu, akkor megnézhetem, hogy a nap, ha már felkelt, utoléri-e a holdat? ★ A hólapátoló bácsinak jó A családonként fizetendő összegeket a lakószobák száma alapján állapították meg. Példaként: az egyszobás lakás után évente 168 forintot, a kétszobás után 228 forintot, a háromszobás után 240 forintot kell leróni. Reméljük, ha már a szemét- szállítás ára nő, a saemétár apadni fog. A Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének összetartó, tevékeny közössége a ceglédi csoport. Gyakran hallatnak magukról, mint közösségi emberek, testületileg részt' vesznek nem egy alkalommal a város ünnepségein, társadalmi megmozdulásain. Klubtalálkozóikon sok a vendég, kiváltképp, amikor egy-egy utazásra készülődnek éppen, vagy egy-egy útról megtérve élményeiket osztják meg, fotók, diák bemutatásával. A klub már készíti erre az évre az utazós programot. Első félévi elképzeléseiket a vezetőség már kiadta közkézre. Országjáró, városnéző barangolásaik, külföldi utazásaik során merre jutnak most el? Márciusban például Budapestre, a Fővárosi Nagycirkusz Gála ’83 műsorára. Ezzel a vidám kiruccanással kezdik az utazások sorát. Május második felére ungvári, munkácsi túrát szerveznek, júniuskedve volt. Hogyne lett volna. Így csoportban a munka jobban megy, látványosan haladnak, két nő, egy férfi. Azaz, egy agg, egy gyereklány, meg egy pici, csupa csont asz- szony. A lapát életlen, csak vicsorog a hóra. Az asszony söprűje nyelével próbálja morzsáról morzsára elmozdítani a tetőről járdaszélre zuhant, nyiroktól nehéz hógörgeteget. A lány vihog, fejéről a kendő lecsusszan, dalol, perdül a tengelye körül, fésűt rég látott haját libegő, félig megkötött szalag fogja össze. — Az lesz majd a lakodalom, lako-lako-lakodalom — kiáltja örömét a világba. Lapátja mellette, egyik karja a háta mögött, másik ívben a feje fölé hajlik, csámpás. ázott cipőjében esetük, botük, csusszan a havon. — Kéne neked, mi?! — mordul az öreg. — Előbb dolgozz, keress pár öltözet ruhára valót! — Ugyan már, hagy örüljön — így az asszony. Hajlong, söpri a havat. Már teszi dolgát a lány is. Dúdol, jó a kedve. Ugyan, minek örül? Talán a gondolatainak? Vagy a télnek? Eszes Katalin Csegis® hangú karddosok Kedden délutánonként, eshet a hó, fújhat a szál, nem sokkal öt óra után a város több pontja felől felnőttek igyekeznek a ceglédi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola felé. Próbára gyülekezik a Városi Pedagógus Énekkar. Szeretettel, szívvel teszik, amúgy is szűkös szabad idejükből szánnak egy órácskát, vagy néha többet erre a találkozóra. A dal, az éneklés öröme tartja össze őket, a dallamok világa a láthatatlan, ám igen erős összefogó láncuk. Zenekultúrájuk erősödésének, alakulásának időnként a közönség is fültanúja lehet. Szerepelnek városi rendezvényeken, területi és országos kórustalálkozókon. Sőt, baráti meghívásra is ünneplőibe öltöznek időnként, bemutatkozva egy-egy környező település kórusmuzsikát kedvelő közönsége előtt. A napokban Abonyban szerepeltek. A Dél-Pest megyei Áfész, a pedagógus-szakszervezet nagyközségi bizottsága és a helybeli Bihari János Zeneiskola hívta meg vendégszereplésre a tanácsháza dísztermébe a ceglédi pedagógus dalosokat. Az eseményre népes közönség jött el. Az országos találkozókon már hírnevet szerzett és felkészültségéről ismert énekkar igen szép, választékos műsorral lepte meg az abonyialkat. Klasszikus és modern művek szerepeltek repertoárjukon, Lassus, Bach, Mozart dalait énekelték, Kodály Zoltán szerzeményei csendültek fel előadásukban, mai szerzők kórusműveivel zárták a dalestet. A pedagóguskórust Holló Gyula vezényelte, zongorán dr. Kiss Mihályné, gitáron P. Szabó Zoltán zenepedagógus működött közre. •Igen hangulatosak, alkalomhoz illőek voltak a számok közt elhangzott versbetétek; Túri Emília szavalatai tették gazdaggá az abonyi közönség estjét. E. K. ban autóbusszal utaznak Csehszlovákiába, Kassa, Lőcse, Poprád, Rozsnyó nevezetességeit szemlélik meg, kirándulnak a Csorba-tóhoz. Júliusra Rabacba szerveznek néhány napos autóbuszos kirándulást, és szintén Ceglédről viszi a busz a jelentkezőket majd júliusban Bécsbe, egy kis „szomszédolásra”. Az osztrák fővárosba emellett autós utazást is szerveznek. Szép nyaralásnak ígérkezik — és elég hosszú autós utazás lesz — az isztambuli, naposparti túra. Még a tavasszal ellátogathat egy csoport Lengyelországba Krakkóba. A napfényre, tengerre vágyók a klub szervezésében ezen a nyáron tizenhat napos autós utazásra indulhatnak, melynek végállomása Jalta lesz, szállásuk pedig jól felszerelt kemping. A klub irodája a város központjában, a Kossuth Művelődési Központ szomszédságában van, a Petőfi utcában. Hivatali időben az érdeklődők a tudnivalókról ott bőven kaphatnak felvilágosítást. ikzárlat Az Országos Állategészségügyi Intézet veszettséget állapított meg a Dankó Ákos al- bertirsai lakos által talált róka hulláján. Ezért a kerületi főállatorvos ebzárlatot rendelt el Albertir- sán, illetve a nagyközségnek a 4-es számú műút, a vasút és a Landler Jenő utca szegélyezte részén. A zárlat időbeli hatálya 1984. április 22-ig terjed. Az-, ebzárlat tartama alatt ügyelni kell arra, hogy a kutyák és a macskák más állatokkal (s természetesen emberekkel) ne kerüljenek érintkezésbe. A kutyákat tartási helyükről csak pórázon vezetve, szájkosárral szabad az utcára vinni. A község területéről kutyát és macskát kizárólag a hatósági állatorvos engedélyével szabad elszállítani. Pásztorebeket szájkosárral ellátva lehet állatok őrzésére használni. KSN 0133—2000 (Ceglédi Hírlap) Utánpótlást nevelnek Haszncs versenytársak Udvari Gábor Csodát lát most az utca népe j Álltunk a sarkon, szótlan, álmélkodva. Az ilyen per- $ ceket meg kell ragadni, szépségét tudatunk ezeregy re- £ készébe elraktározni, egy életre, örökre. Oda, a többi mellé, amelyek közül egyet-egyet előszedünk időnként, £ elmélkedünk felette, felidézve, hogy is volt, mint is £ volt. Hangulat, nosztalgia? Valamit keresés? Megnyug- í vásvágy? Menekülés? Messzi tájén, négy keréken \
