Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-03 / 28. szám
A boszorkánykonyhában Évente körülbelül 22 millió forint értékű termék készül a Mo- nori Szolgáltató Szövetkezet gyömrői lakatosüzemében. Innen kerülnek ki például a gyógyszertárak „boszorkánykonyháiban” használatos úgynevezett paíendulák, amelyekben a különböző medicinák alapanyagait keverik össze. Nagy Gyula egy félig kész edényt egyenget. Hancsovszki János felvétele Közel a tűréshatárhoz Az utóbbi éveik statisztikai adatai egyértelműen bizonyítják, hogy az ittas járművezetés a közlekedési baleseteknek csaknem 30-35 százalékát teszi ki. Országos jelenség, de Mo- norcn és környékén is jellem- -ző tünet, hogy a tavalyi baleseti statisztikát nagyon rontja az ittas vezetések gyakorisága. Amíg a korábbi években minden r.egyedik-ötödik balesetet okozó járművezető volt ittas, addig 1983-ban minden harmadik. Ez már közelít a képzeletbeli tűréshatárhoz. Köztudott, hogy a szabálysértési törvényt tavaly módosították, olyan új tényállásokat fogalmazták meg, illetve a meglevőket . átreformálták, amelyeket az élet változásai tettek szükségessé. Az előző szabályozás alapján nehéz volt az alkohol}ogyasztás idéjéítek bizonyítása, realizálása, ami alapvető feltétele volt a fe- lelősségrevonásnak. Jelenleg erre már nincs szükség, mert akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, felelősségire vonható, függetlenül attól, hogy azt mikor fogyasztotta, hogy milyen eljá-' rás keretében történik, az az elfogyasztott szesz mennyiségétől, az alkoholos befolyásoltság mértékétől függ elsősorban. A korábbi 0,8 százalékos véralkohol-koncentráció ezentúl nem mindig lesz választó- határ. Mert, ha bebizonyítható, hogy a „tettes” biztonságos vezetésre nem alkalmas, akkor bűncselekmény miatt vonják felelősségre, függetlenül attól, hogy mennyi a vérében a koncentráció. Adott esetben 10 ezer forint bírságot is kiszabhatnak az illetékes rendőri szerveik, de van ennél súlyosabb is, 2 hónaptól 2 évig terjedő időszakra bevonhatják a jogosítványt. Ez különösen azokat érintheti kellemetlenül, akik hivaitásos járművezetők. O Természetesen, a szigorításoknak be kellett következni, hiszen sekan fittyet hánynak 'ma is a rendelkezésekre. Ismerek olyan hivatásos járművezetőt, aki saját gépkocsiján közlekedik lakóhelye és munkahelye között. Hazafelé bevág néhány felest, meg pár üveg sört, s úgy vezet hazáiig. Az ellenpélda: ugyanilyen státusú járművezető is megiszik egy-két üveg sört, de csak azután, ahogy „letette” a kocsiját a garázsban. Ez utóbbi lehetne a követendő példa. A Monori Ramdőrkapitány- ság közlekediésd alosztálya cseppet sem elégedett az ittas vezetések számát illetően. Tavaly a felderített esetek száma 25 százalékkal emelkedett, s ez a megelőzés színvonalának javulását jelzi. Ha ez nem kis hányad tovább vezetett volna, bizonyos, hogy még több ittas balesetet okozót regisztrálhattak volna a helyszínelők. Az idén is kiemelt feladatuknak tekintik az ittas vezetők kiszűrését a forgalomból. Ennek nyomán a szokásosnál is többet cirkálnak majd a kiák-fe- hiér csíkos autók a közutakon. 0 Nem ártana azonban már a szemléleten is változtatni. Egyszerűen arra gondolunk, hogy aki akár csak egy pohár sört iszik, ne üljön utána az autóba. A saját és mások érdekében. Gér József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 23. SZAlVI 1984. FEBRUÁR 3., PÉNTEK A líápfmiiffcízcííság is sskssf vilid Segít, mozgósít, ahol Sehet Kiemelkedő, látványos munkánk tavaly nem volt, de ott voltunk mindenütt, ami a nagyközség életében történt — kezdi a beszélgetést dr. Vecserek Lajos, a Hazafias Népfront monori nagyközségi bizottságának titkára, s sorolja is mindjárt az eseményeket: az időközi tanácstagválasztásokat, a Fogyasztók Tanácsának megalakulását, majd egyre fokozódó munkáját, közreműködésüket a köztisztasági feladatokban, a társadalmi ösz- szefogást kívánó tennivalók előtti mozgósításban. Ezek bő karmozdulattal fogják át a most már városi jogú nagyközség tavalyi hétköznapjait — de egynémely feladatról konkrétabban is érdemes szólni. Még 1982-ben alakították meg — népfrontkezdeménye- zésre — a honismereti kört, melynék indítása előzőleg újra meg újra kudarcba fulladt. Monori Für Dezső vállalta a kör vezetését, s már az első lépéseket jó adag, gyűjtött történeti anyaggal kezdték. Az elmúlt év elejére 153 kézirat- oldal született a leendő könyvből, mely Monor történetét dolgozza fel, s melynek megjelentetését a nagyközség fel- szabadulásának 40. évfordulójára tervezik. Lámpással keresik A honismereti kör tagjainak munkája után kereste meg a népfrontbizottság a helyi üzemek, gazdasági egységek, intézmények vezetőit a kéréssel: bővítsék a már összeállított anyagot krónikájukkal. Háromszáz oldalas lesz végül a Monor történelmét, történetét ismertető kötet. Ha a nyomdával is sikerül kapcsolatot találni, hézagpótló krónikával gazdagodhat a község. A népfrontaktívák számára nem jelentett új feladatot a tavalyi, időközi tanácstagválasztások lebonyolításában való közreműködés. Csak any- nyiban volt új, hogy kipróbálták az új választási törvény gyakorlatát, s az öt körzetben, ahol lemondás miatt üresedtek meg a tanácstagi posztok, több jelöltet állítottak. — A próba kitűnően sikerült — mondja dr. Vecserek Lajos. — Nem jelentett gondot, hogy két jelöltet találjunk a körzetekben, de akár többet is állíthattunk volna. Aktívak, sikeresek voltak a jelölő gyűlések, a választások is. Ügy látjuk, nem okoz majd nehézséget a módosított törvény alkalmazása az 1985-ös választásokon. Addig persze lesz még időnk „körülnézni” is, s a régi, jól dolgozó tanácstagok mellé nem kell lámpással keresnünk a közéleti embereket. Munkával pótolják A közeljövő fontos tennivalója a falugyűlések megszervezése. — Pontosabban: két réteggyűlésé és egy falugyűlésé. Ez a forma már bevált, az idén is ezt alkalmazzuk. Monoron a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók részére február 20-án 18 órakor a művelődési központban, 27-én, 18 órakor pedig az ipari és mezőgazdasági dolgozók részére a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatnál kerül megrendezésre a réteggyűlés, melyeket a tanács ágazati osztályvezetői vezetnek, László János és Madari Gyula. Február 13-án kerül sor Monori- erdőn a falugyűlésre, ahol Rágyánszki Pál, a városi jogú nagyközség tanácselnöke tárt tájékoztatót tennivalókról, feladatokról. Utóbbiakról is szót ejtünk, hiszen ezt a beszélgetést a tanácsülés előzte meg, ahol a fejlesztési alap felhasználásáról is döntöttek, bizonyos értelemben meghatározva ezzel a népfrontbizottság idei teendőit is. Miben kell segítenie, mozgósítana a népfrontaktíváknak? — Kevés a pénz, ezt munkával lehet pótolni. Erre az évre 8 millió forint értékű társadalmi munkát terveztünk. Ebben sok minden benne foglaltatik, a tavaszi nagytakarításoktól a — hogy csak egyet említsek — Munkásőr úti iskolában tervezett fedett tornatér megépítéséig. Utóbbi anyagai rendelkezésre állnak, megvan a vasszerkezet, s bontási anyag a volt ecetházból kerül ki. Dolgos kezekre lesz szükség. Patronsíókat várnak Sok az apróbb feladat is, amelyek megoldásra várnak, patronálókat keresünk a játszóterek rendezéséhez például. .. Órákban, értékben jól kifejezhető az a segítség, amelyet a közösség nyújtott mindig — ez a munka azonban, éppen mert egyre nagyobb szükség van rá, mérhetetlenül sokat jelent. Koblencz Zsuzsa Sülysápon Mesejáték, kiváltság műsor A pórul járt basa című mesejáték kerül bemutatásra február 10-én, pénteken délelőtt fél 12-kor Sülysápon, a művelődési házban. Másnap, szombaton este fél 6-kor önök kérték címmel rendeznek szórakoztató műsort, melyben fellépnek: Tamási Eszter, Poór Péter, Mikes György, Miklósy József, Kiss Károly, Gergely Anna. Orgonán kísér Hegedűs Valér, dobol Németh Tamás. A belépődíj 40 forint. Egy héttel később, 18-án, este 3 órakor farsangi bált tartanak a művelődési házban, a belépődíj 25 forint. Péteriben Falugyűlés Megyeszerte megkezdődött a falugyűlések időszaka. E fontos és rangos lakóhelyi fórumokon a települések egy esztendei fejlődéséről, jövőjükről, várható gyarapodásáról esik szó. A közigazgatási átszervezés után nyilván nagy érdeklődést vált ki a péteri falugyűlés is, amit a Monor városi jogú nagyközségi közös tanács február 6-án 18 órára hivott ösz- sze a művelődési házban. Előadója Haness László társadalmi elnökhelyettes lesz. A falugyűlés után a Monor- vidéki Áfész tartja szokásos évi tagértekezletét. Mindkét fórumra minél több érdeklődő helybelit várnak. Az EV!£S°ben Svábbal Eredetileg úgy tervezték a. vecsési honismereti kör vezetői, hogy a hagyományos svábbált a Petőfi téri általános iskola tornatermében tartják meg. Technikai okok miatt megváltozott a helyszín, a bált az ÉVIG művelődési központjában (Budapest, X. kerület, Gyömrői u. 103.) tartják meg, február 4-én, szombaton este. Kulturális program Gyomron, a Ságvári Endre úttörőházban, 14.30-tól 16.30 óráig: a bélyegszakkör foglalkozása, 15-től: disco és a fotószakkör összejövetele, 16-tól: asztaliteniszedzés. Pilisen, 17.30-tól: a Csepp I. irodalmi színpad próbája, 17- től: balett-tanfolyam, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Legalább az Iratokat Elveszett Kajos István, Monor, Traktor út 10. szám alatti lakos alaposan pórul járt másfél héttel ezelőtt. Feltehetőleg munkahelyén (Monori Állami Gazdaság), vagy annak környékén ellopták irattárcáját, amelyben nélkülözhetetlen iratok (jogosítvány, személyi igazolvány, fontos számlák), továbbá elég nagy összegű pénz volt. Arra kiéri az ismeretlen tettest, ha a pénzt nem is, de legalább az iratokat, számlákat juttassa vissza címére. A 101. év küszöbén Kedvesem, vigyázzanak magukra A napokban sokan kopogtattak Szokola Pálnénál Pilisen, a Csaba utcában: a 100. esztendő és egy csomó vendég köszöntött rá. Kriskó Jánosné, a pilisi nagyközségi közös tanács szakigazgatási szerv helyettes vezetője, az MSZMP helyi bizottsága és a tanács nevében, virággal és ajándékkal kedveskedett Róza néninek, aki a napokban töltötte be a századik életévét. Ajándék, virág Az üdvözlő szavakból nagy tisztelet és ünnepélyesség csengett ki és az egy-két mondat olyan meleghangú volt, hogy azt nemcsak Róza néni, hanem a többi jelenlevő vendég is megilletődéssel hallgatta. Szinte egymásnak adták a kilincset, akik hozták a sok jó kívánságot. Nem maradt ki az üdvözlők sorából a pilisi Hazafias Népfront elnöke, Bicskei János és a Vöröskereszt titkára, Fiel Pálné sem akik ugyancsak ajándékkal, virággal és ezernyi jókívánsággal köszöntötték Róza nénit. De vétek volna elhallgatni, hogy a jó egészséget kívánók között volt a kezelőorvosa, dr. Czinder Bálint, aki állandóan figyelemmel kíséri Róza néni egészségét, bár az elmúlt évben beteg még nem volt és emiatt a patika küszöbét nem kellett átlépnie. A sok vendéggel foglalkozó Róza nénit múltjáról, életéről akkor nemigen lehetett kérdezni. Kivártam mégis az alkalmat és néhány dolgot megtudtam tőle. Kiderült, hogy nagyon szívesen is beszél az elmúlt időkről. — Pótharaszton születtem. Édesapám cselédember volt, hatan voltunk testvérek, volt nálam kisebb is, nagyobb is. Hatéves voltam, mikor édesanyám meghalt. De csak két napig kellett anyám nélkülözni, mert harmadnap apám — szinte rögtön a temetés után — új asszonyt hozott, akinek szintén három gyermeke volt. Nekünk, a gyerekeknek nem lett jobb, mert abban a cudar világban legtöbbször éhesen keltünk fel az asztaltól. Mostohaanyám az ennivalót először az ő gyerekeinek adta, s nekünk úgyszólván csak a maradék jutott. A zeneszerzőnél — Végül is egy tanító család látva éhezésünket, engem magához fogadott és 15 éves koromig ott nevelkedtem, a tanítóék két gyerekétől megtanultam írni, olvasni, annak dacára, hogy iskolába nem jártam. Ezután szolgálni mentem. Szolgáltam Kálmán Imre zeneszerzőnél, akit nagyon szerettem, mert szép és finom ember volt, kár, hogy sokat Bécsben tartózkodott. — Mikor egy kis pénzt megtakarítottam, vettem Pilisen 600 négyszögöles szőlőt, ugyanis két testvérem már akkor itt lakott. Mint szőlőszomszéd ismerkedtem meg a volt férjemmel, aki özvegy és két fia volt. Megtetszettünk egymásnak, megkérte a kezem és ösz- szeházasodtunk. Nem született gyermekünk, de ma a férjem unokája és annak családja tartanak el, akik nagyon jók hozzám, mindenről ők gondoskodnak, kár, hogy ilyen öreg vagyok, jóságukat nem tudom meghálálni már. — Mielőtt még befejezném a zaklatást, mondja meg Róza néni, mi volt életében a legnagyobb öröme? — Az, hogy mindig vasutas férjről álmodtam és az is lett. Mert abban az időben a fix fizetés és a nyugdíj nagy dolog volt... — Mit szokott napközben csinálni? A televíziót szereti-e? — Nem nagyon szeretem, mert nagyon vibrál. Inkább varrogatok, szemüveget sem használok, mert mind rossz nekem. De nem is kell, mert be tudok én még a tűbe fűzni. Ezenkívül naponta két helyiségbe én készítem be a gyűjtést, nyáron egy kicsit még kapálgattam is. A rádiót azt szeretem, főleg a híreket, sajnos a világ hangulata nagyon háborús, ezért kedvesem, vigyázzanak magukra! Találkozás Megköszöntem Róza néninek és a kedves háziaknak a szíves vendéglátást, de a zárszó a százéves matrónáé volt: — Remélem egy év múlva újra találkozunk — egészségesen. Bodnár .Tózspfné Jegyzet inkább kutyamenholyet Y/J ég tavaly hallottam, fél füllel és nem hivatalosan, hogy ketten is érdeklődtek Vasad és Csév- haraszt térségében olyan terület után, mely alkalmas lenne rá, hogy kisvállalkozás formájában ku- tyamenhelyet hozzanak létre. A közismert fóti telephez hasonlót, ahol menedékre találhatna sok kivert, kóbor eb. A hír hallatán a jelenlevők különbözőképpen reagáltak. Akadt, aki hahotában tört ki, s derülten közölte, hogy a környéken már csak ez hiányzik. Volt aztán, aki egyenesen puskát akart ragadni, léven épp odavaló, ahol a vállalkozó szellemű és kutyabarát érdeklődők a rnenhe- lyet szándékoznának tele píteni. Aztán csend lett, hónapok teltek el, és a dologról azóta sem halottam — de lépten-nyomon eszembe jutott. A monori főtér ugyanis az idei télen is ugyanazt a lidércnyomásos közlekedést biztosítja, mint mindig. Falkában acsarkodó, egymást ' tépő, éhesen kolduló kutyák cikáznak az úttesten. A kocsik fékeznek, dudálnak, a kerékpárosok pedig változatlanul egy frászban tekerik a pedált, folyton azt lesve, mikor ugrik a kerék elé egy-egy jószág. Jómagam, aki naponta végigkerekezek a Kossuth Lajos utca másfél kilométeres szakaszán, már inkább a gyalogsétát választanám, ha lenne rá időm reggelenként, hiszen két ízben is majd a nyakamat törtem már az éhségtől hisztériás ebek között. Úgyhogy a világért sem haho- táznék, ha a kutyamen- helyről ismét szó esne. Mert esett már szó gyepmesterről is, Vecséssel közös telepről is, ahová beterelnék az elűzötteket —, de gazdasági okok miatt a terv csak gondolat maradt. U a most valakinek mégis megérné — legyen az indíttatás puszta jó szándék, avagy akán pénzügyi megfontolás — mellettük szavaznék, de úgy lennének ezzel az alsótagozatos csemetéik hazatértét a kapu előtt strázsáló szülők, s a központ minden rendű, és rangú, veszélyeztetett közlekedője is. K. Zs. (ISSN 01.63—2C51 (Monori Hírlap)
