Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
Szalagavató Idei szalagavató ünnepségüket a 202. számú Madách Imre Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola harmadéves diákjai március 2-án, pénteken 17 órakor tartják a gödöllői művelődési központban. Veresegyház Fortuna tevékeny Miként a tagság, úgy akár Fortuna is nyugodtan számot adhatna eredményességéről a Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet tavalyi mutatóit illetően, Egy év alatt négy személygépkocsit húztak ki a sorsoláson a takarékban elhelyezett gépkocsinyeremény- betétkönyvekre. Skodát nyert könyvével egy mogyoródi és egy veresegyházi betétesük a helyi kirendeltségekben váltott könyvével, míg a fótiak közül egy Trabantot és egy Skodát vehettek át a Merkúrnál. Anyakönyvi Hírek Házasságot kötött: Braunn József és Kenessey Gyöngyi. Elhunyt: Szabó Imréné Kri- zsán Judit, Aszód, Béke út 6.; Rajta Istvánná Kovácsik Mária, Aszód, Kossuth Lajos út 75.; Chugyik Márton, Aszód, Kossuth Lajos út 69.; Szilvás János, Aszód, Bethlen Gábor út 31. Mezőgazdasági fümlevél Segítik agrárpolitikánkat Sok mindenben lemérheti az ember a világ, vagy akárcsak a körülötte végbemenő dolgok változását. Emlékszem még azokra az évekre, amikor nyiladozott a szemem a szakmára: nem volt ennyi híradás, film a mezőgazdaság kérdéseiről. Ha a Filmhíradóban feltűnt néhány jelenetnyi tudósítás az erdők, mezők vidékéről, az többnyire valóban ünnep volt: aratás, ke- nyórszegés. Ma hetek múlva is könnyű emlékezni azokra a kockákra, amelyek a cukorrépaszedésben poroló, vagy éppen a tábla sarában süllye- dező emberek és gépek küszködéséről: a félig automatizált tejházakból; a siilókazlak, a silómarók, a korszerűen gépesített szőlőfeldolgozók világából tudósítanak. Húsz rendező Mondom: mára örvendetesen változott a filmvilág. A filmfelvevő technikával oz ember figyelme is odafordult a földjét másképpen művelő, jószágát más módon tartó emberre. Mutatja ezt az is, hogy a napokban Gödöllőn tartott 21. mezőgazdasági filmszemlére olyan stúdiók küldték el alkotásaikat, amelyeket a közönség többnyire a játék- vagy éppen a természet filmek létrehozóiként ismer jobban. A MÉM Filmstúdió mellett, amely tizennégy mezőgazdasági tárgyú alkotását mutatta be, tizenhét filmjével versenyzett á MaMájusi esküvő Gyümölcskocka, torta Gyümölcskocka, Blaha-sze- let, rózsaszelet, kaszinószelet, dobos, Rómeó- és Júlia-torta. Ez csak ízelítő abból a tucatnyi termékből, amelyet a Pest megyei Vendéglátó Vállalat gödöllői, 514-es számú cukrásztermelő üzeme készít. A Blahán levő üzem a számtalan kisebb vendéglátóegységen kívül — a mi városunkban és közvetlen környékén — tizennégy boltot, tizenkét saját üzletét és hat szerződéses üzletét szolgálta ki tavaly is. Az alapanyagok jelentős részét a vállalat nagyobb váci üzeméből kapják, megtöltésük, díszítésük már itt történik. Egész évben sok a munkájuk, a nagyobb ünnepek, névnapok előtt különösen sokat várnak tőlük. Ilyenkor hetenként százötven-kétszáz dísztortát is elkészítenek. A legforgalmasabb talán mégis a május számukra, amikor a legtöbb az esküvő. Szabod szombaton is Pavilon a lakótelepen Szombat reggel szükségem volt egyik fontos napilapunkra. Mivel a posta zárva volt, majdnem letettem vásárlási szándékomról. Ekkor jutott eszembe, hogy az aszódi Kar- tali út és a lakótelep sarkán, a buszmegálló mellett, áll egy hírlapárusító pavilon. Elindultam, és a legnagyobb örömömre nyitva találtam. Az alig három négyzetméternyi fülke eladója Olarnyik József nyugdíjas. Vele beszélgettem. — Aszódon már a szabad szombatok bevezetésével egy időben felvetődött a községi tanács és a posta vezetőiben ennek a pavilonnak a létrehozásának gondolata. Eredetileg a piactéren szándékoztak felállítani, de a lakótelepi munkások kérésére ide tettéig Mint utólag kiderült, igen szerencsés volt ez a választás. — Nyitva tartásunkat úgy igazítottuk, hogy mindenki kényelmesen meg tudja venni kedvenc lapját. Hétköznap (munkanap) reggel hattól este hatig, szombaton és vasárnap reggel hattól délig tartok nyitva. Szinte hihetetlen, de több mint nyolcvanféle újságot, folyóiratot árusítok. Olyan nagy az olvasási kedv és az igény, hogy maradványom sosincs. — Pedig a lakótelepi postás az átlagnál több sajtóterméket hord szét a körzetében. Legnépszerűbbek a rejtvények. Ezek pillanatok alatt elfogynak. Csemegének számít a Nők Lapja, valamint a Rádióét Televízióújság. A Pest megyei Hírlapból is jelentős mennyiség fogy el, mert az embereket nagyon érdekli, mi történik szűkebb hazájukban. — Volt olyan vásárlóm is, aki tőlem tudta meg, hogy a Pest megyei Hírlapnak van Gödöllői Hírlap melléklete is. Esti Hírlapot is árusítok. A megszokott aszódi vevőkön kívül azok a bejáró munkások is itt veszik meg ezt a napilapot, akik Budapesten dolgoznak, de ott már megvenni nincs idejük. — Igen népszerű a nyelveket tanuló kisdiákok körében a Misa nevű gyermeklap, amely orosz, angol és német nyelven jelenik meg. Nagyon számon tartják, mert ha csak egy napot is késik a szállítása, már reklamálnak. Ha gimnáziumban dolgozatírás van földrajzból vagy történelemből, a Szovjetunió hetilap fogy el igen hamar. — A különböző újságokon kívül árusítok még bélyeget, képeslapot. Sok átutazó kér aszódi képeslapot, de ebbő! már hosszabb ideje nincs választék. Kapható még a térítésmentes csomagszállító, távirati űrlap, pénzesutalványblanketta is. — Árusítói tevékenységemet csaknem egy éve végzem mint nyugdíjas. Leszázalékolásom előtt katonatiszt voltam. Eleinte szokatlan .volt ez a munka, de hamar beletanultam. Megtanultam, hogy ajánlani csak az képes, aki tudja mi van a lapokban. így hát sokat olvasok. Nálam igaz a mondás: kellemest a hasznossal, mert az olvasás a hobbim. — Néha fura dolgokat is kérnek. Tűzkövet, palackozott italt, cigarettát, petróleum- lámpába kanócot. Mint látja a pavilon előtti beton felfagyott, mert vékony. A mestere is látja, és botladozik is rajta mindennap, mert állandó vevőm. K. I. Cs. film Népszerű Tudományos Filmstúdiója, továbbá a Ma- í'ilm Propaganda Filmstúdiója, sőt az Idegenforgalmi Propaganda Vállalat stúdiója is hozzájárult a szemle sikeréhez. Azt gondolom: jó, hogy ma már legalább az itt megjelent húsz rendező — nem kevésbé segítőik és irányítóik —, a mezőgazdálkodást, az agrárpolitikát, s ezzel társadalompolitikánkat mozdítják elő. Előremutatóak Hiszen a film, a jó szakmai film is, formál, alakít, segít jó értelemben doppingolhat, taníthat. Például arra, hogy a néző a vásznon látottaknál még jobban, tökéletesebben végezze munkáját. A filmszemle zárónapján, a díjkiosztó ünnepségen dr. Soós Gábor nyugalmazott mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, a zsűri elnöke is éppen arról szólt, hogy a Gödöllőn bemutatott filmek társadalmi és agrárpolitikai szempontból egyáltalán nem formálisan igazodnak jelenünkhöz, mai gyakorlatunkhoz. Nem, mert a legtöbb film a realitások talaján marad, jól tárja fel a helyzetünket, az új, a korszerű termelésfej- lesztás szempontjából pedig előremutató. így hát jól közvetítik nemcsak a szakmabelieknek, hanem másoknak is: mi történik az agrárfejlődésben, s azt, hogy a mezőgazdasági termelés a magyar gazdaság szerves része. Örvendetes az is, hogy a filmek között számos olyan van, amely a műszaki fejlesztési kérdéseit úgy taglalja, hogy a régebbieknél olcsóbb — de nem primitív! — megoldásokat ismertet meg a nézővel. A korszerű nagyüzem és a kistermelés kapcsolatát is reálisan láttatják, vagyis hogy az alkotók nem a harácsoló mentalitást exponálják ki, hanem a dolgát értelmes céljaikért tevő parasztembert. A szervező ember S ha már az embernél tartunk: azt is hangoztatta Soós Gábor, hogy viszont kevés volt a mostani szemlén az üzemszervezéssel foglalkozó film. Persze, nem olyan alkotás kell, amely csupán elméleti szinten, s csak ökonomista módjára szól a termelési folyamatokról, hanem arra lesz szükség a jövőben, hogy e folyamatokat ismertető filmek mindegyikében több szerepet kapjon a szervező ember. Fehér István LLOI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1984. FEBRUÁR 29., SZERDA Kritikus nagyfarcsaiak Egy nap az óvodáért mozgalom Az idén még több társadalmi munka Voltam már néhányszor falugyűlésen, de olyan forró hangulatú, tenniakarást tükröző lakossági összejövetelen még nem, mint amilyet a minap tartottak Nagytarcsán. A művelődési otthon nagytermét zsúfolásig megtöltötték azok, akik, mint kiderült, felkészülten, a község javát szolgáló felszólalási szándékkal érkeztek. A vita előtt három beszámoló hangzott el. Kovács Istvánná országgyűlési képviselő néhány szóban kitért a népgazdaság 1983. évi eredményeire. az idei főbb célokra, valamint számot adott egy év alatt végzett képviselői munkájáról. Szigorú gazdálkodás Terjánszki János, a megyei tanács tagja — és ott többek között Nagytarcsa képviselője — beszélt a testület munkájáról, valamint arról, hogy a múlt évi falugyűlés óta mit tett a községért. Csimáné Pócsa Anna, a községi tanács elnöke részletesen ismertette a tavaly végrehajtott fejlesztési és költségvetési feladatokat, valamint tájékoztatott az idei teendőkről. A tanácselnök többek között elmondta, hogy a költségvetés előirányzata nagyobb a tavalyinál, noha a felsőbb tanácsi hozzájárulás némileg csökkent. Ebből következik, hogy a község bevételeit valamilyen módon növelni kell. Az egyensúly csak szigorú takarékossággal és a társadalmi munka növelésével érhető el. Nagytarcsán nincs ipari üzem, a kisiparosok száma sem nagy, ezért a község csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Az igények pedig — tette hozzá a tanácselnök — egyre nagyobbak. Ezért a tervezett fejlesztési alap csak akkor jöhet létre, ha a lakosság mintegy 2,5 millió forint társadalmi munkává' járul hozzá. A mérnök vállalta Az idén több nagy beruházást kell .elkezdeni, illetve folytatni. Bővítik az orvosi rendelőt és az iskolát, igaz. ezt a két építkezést a Honvédelmi Minisztérium anyagi támogatása nélkül a község nem tudta volna elkezdeni. Az iskola és a körzeti orvosi rendelő a jelenlegi igényeket kielégíti ugyan — bővítésüket a lakosság számának rövidesen várható ugrásszerű emelkedése indokolja —, de az óvodát már évekkel ezelőtt kinőtte a község. Az intézmény bővítéséhez mintegy 2 millió forint társadalmi munkára lenne szükség. ' Ezért a község! pártszervezet, a Hazafias Népfront községi szervezete és a tanács meghirdeti az F.gy nap Nagy- tarcsa óvodájáért mozgalmat. Ez azt jelenti, hogv minden lakos egynapi fizetésével járuljon hozzá az óvoda építésének költségéhez. A tervezést — fűzte hozzá Csimáné Pócsa Anna — egy gm.k-be!i mérnök társadalmi munkában vállalta. A tanácselnök ezek után elemezte az intézmények munkáját. beszélt a közbiztonságról, a közlekedési lehetőségekről. a közvilágítás néhány kérdéséről, a szennyvízcsatorna bekötésének problémáiról, a gázprogram lakosságot érintő terheitől. a köztisztaság és a környezetvédelem közérzetet javító szerepéről, majd részletesebben szólt a kereskedelemről. A lakosság jogosan panaszkodik. Az üzletek kicsik, a választék minősíthetetlenül rossz, sokszor az alapvető élelmiszerekből is hiány van. Egy korszerű ABC-áruház megoldaná a gondokat, ennek létesítése viszont meghaladja a község erejét. A tanácselnök végül tájékoztatta ^ megjelenteket arról, hogy 1983-ban Nagytarcsán csaknem 4,5 millió forint társadalmi munkát végzett a lakosság és ez egy-egy főre lebontva rendkívül jó átlag. Ám az idén még ezt is túl kell szárnyalni ahhoz, hogy a célokat elérjék. Apparátuscsere Az előadó ezt követően a községi tanács dolgozóinak tevékenységéről beszélt. Elmondta, hogy az apparátus kicserélődött, az új dolgozók pedig a tanács megnövekedett feladataival bizony még nehezen birkóznak meg. Ezért a gyors ügyintézés, a hatékony munka érdekében kénytelenek lesznek betartani az eddig Nagytarcsán nem szokásos ügyfélfogadási időt. A három beszámoló után húszán szólaltak fel. A lakosok általában kritikusan fogalmaztak, jogos igényeiknek adtak hangot, de ugyanakkor szinte valamennyien felajánlották segítségüket a tervek megvalósításához. A kisiparosok ingyen munkát, mások társadalmi munkaórákat ajánlottak fel. Tóth Pál György Nyugdíjasoktól a fiatalokig A forrás kristálytiszta vize Mozi Ezermilliárd dollár. Színes, szinkronizált francia film, 4, 6 és 8 órakor. Vidékünk sok községében működik nyugdíjasklub. Az idős embereknek a művelődési házak adnak otthont, s gondoskodnak programról is. Ilyenkor, télen, az ismeretterjesztő előadások a legkedveltebbek. Különös, de megfigyelhető, hogy ezek az őszhajú férfiak és nők szinte mindenre kíváncsiak. Lelkesen köszönik meg Polónyi Péternek, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény vezetőjének, ha a Gal- ga mente népművészetéről tart, diaképek vetítésével színesített előadást, de ugyanolyan hálásak dr. Tóth Istvánnak, az Agrártudományi Egyetem tanárának, aki a borok téli kezelésével kapcsolatban ad hasznos tanácsokat. Megelőzni fontos Mindent tudni akarnak, minden érdekli őket — állítják erről a korosztályról a népművelők. Tanúsíthatom, hogy dr. Buga László, az ország körorvosa Hogyan éljen az idős ember című előadásának egy-egy megállapítását Versegen, Szadán, Hévízgyör- kön, Bagón és sok más helyen még most, évekkel a találkozó után is számtalanszor idézik: megmondta Buga doktor ... kezdik a tanácsadást, amely- lyel egymásnak akarják elmagyarázni a hosszú élet titkát. A TIT városi titkárának a nyugdíjasklubokkal kötött szerződéseiből nem hiányzik ma sem az egészségügyi témájú előadás. És ez nem rossz! Csak üdvözölni lehet, hogy az idős emberek egészségének védelméhez. életük meghosszabbításához a művelődésügy dolgozói az egészségügyiek segítségét igénylik így annak az elképzelésnek a megvalósítását szolgálják, hogy nem a betegség gyógyítása, hanem annak megelőzése az elsődleges. Önpusztító gyakorlat Amint üdvözölni lehet a nyugdíjasklubokban szervezett egészségügyi előadások emelkedő számait, úgy kelthet bennünk cselekvésre késztető gondolatokat, hogy az ifjúsági klubok előadásai közül hiányoznak az ilyen témájú beszélgetések, pedig milyen sokat tudna mondani egy-egy orvos a Hogyan éljen az ifjú ember címmel szervezett előadáson. Mi, az idősebbek tudjuk, hogy sok hajunkat megelőzhettük volna, ha idejében orvoshoz fordulunk, és nemcsak akkor, mikor zihált a tüdő. akadozott a szív és rosszul működött a máj. az idült betegség túl volt azon a fázison. hogy segíteni lehetett volna. Mondják, hogy mi vagyunk a legönpusztítóbb népek egyike, s ezt a megállapítást adatokkal, statisztikákkal bizonyítják. Biztos, igaz a megállapítás, éppen ezért lenne szükséges, hogy ezt a járványnak beillő, s járványként terjedő, önpusztításhoz vezető magatartásformát megszüntessük, amelynek alapja az a felismerés lehetne, hogy egészségünk elsősorban önmagunktól, életmódunktól függ. És most anélkül, hogy ennek a gondnak a megoldását a művelődési házakra akarnám rátestálni, lenne néhány gondolatom. A közművelődési intézmények látogatóinak döntő többségét a 10—25 év között levő fiatalok tömege adja, vagyis pontosan azok. akiknek életmódjai, szokásai ebben az időben alakulnak ki. Képzeletben nyissunk most be egy ifjúsági klubba vagy művelődési házban rendezett diszkóba. A Tilos a dohányzás! feliratú táblát a cigarettafüsttől nem látjuk mi sem, de nem látják az ott cigiző fiatalok sem. Életmódváltozás Egy közelmúltban lezajlott vizsgálat szerint a dohányzók aránya legmagasabb a szakmunkásképző szakiskolát végzettek körében: Hasonló eredményt. mutat az iszákosságra vonatkozó felmérés eredménye is. Figyelmeztető jelzések különösen, ha azt is tudjuk, hogy az első cigaretta elszívásával esetleg elindulhat a fiatal a tüdőrák felé az első féldecivel pedig ráléphet az alkoholizmushoz vezető útra. Mindezek felismeréséért sokat tehetnének a közművelődési intézmények, a klubok és mindenki, aki az ifjúsággal foglalkozik. Talán még köny- nyebb lenne a fiatalok mozgásszegény életmódján változtatni, mert a sportolástól, turisztikától való idegenkedés legalább annyi ember egészségét veszélyezteti, mint a dohányzás. Ne autóbuszos kirándulásokat szervezzenek a KlSZ-szer- vezetek, az ifjúsági klubok, a szocialista brigádok, hanem gyalog- és kerékpártúrákat, kocogónanokat. sportos játékokat. erdei kirándulásokat, melyeknek végcélja ne a közeli csárda fehéren habzó sörös kancsója, jegelt nagyfröccse legyen hanem az erdei forrás kristálytiszta vize, amely jobban frissít a iénkockával dúsított alkoholnál. Tekintélyt növelve Lehet-e az ifjúsággal foglalkozóknak nemesebb célja, mint hogy hozzájáruljanak a testben és lélekben egészséges nemzedékek felneveléséhez? Azt hiszem, ennek a munkának a felvállalása, bármilyen szerénvek is lennének az ered- ménvek, erősítené a közművelődés dolgozóinak, az ifjúsági szervezetek vezetőinek tekintélyét és rangját. F. M. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
