Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

1984. FEBRUÄR 29.. SZERDA TANÁCSOK A bérlő nem kötelezhető az ingatlan megvásárlására Egyezséget köthetnek a hagyaték megosztására Táppénz — másfél hónapos csúszással • MI legyen a lakóval, ha a tulajdonos eladja a házát? Idős édesapámnak van egy ingatlana, amit el szeretne adni és hozzánk költözne — írja K. V. érdi olvasónk. Egy­szerű dolog lenne, ha szépség­hiba nem befolyásolná az ér­tékesítést. Történetesen az, hogy ezen a telken az édesapa ál­tal lakott házon kívül van még egy kisebb, szoba, kony- hás lakás is, amely Lakott. A lakó élmenne, ha megfelelő . cserelakást kapna, de ilyen nincs, ezért marad. Igaza van a lakónak: nem kerülhet az utcára azért, mert a papa eltartási szerződést köt a gyermekével. Mi hát a megoldás, hogyan tartsák, gondozzák így elag­gott atyjukat? Próbálták már eladni az ingatlant a bérlő­nek? Ez lenne első kérdésünk. A válasz nyilván igenlő len­ne. A bérlő nem hajlandó megvenni, mert jobb neki bérben lakni, havi 50 forin­tért. Más viszont csak jóval alacsonyabb áron venné meg az ingatlant, mert idegen van a kerten belül. Ezeket az ér­veket is el kell fogadni, mert a tulajdonos kötelessége a telkén álló épület állagának megóvása. így, ha elromlik a csatorna a kis házban, vagy a tetőt, az ereszt kell megja­vítani, a háztulajdonosnak kell a zsebébe nyúlnia. Olva­sónknak minden körülményt figyelembe kell venni, így például a ház állapotát is, mielőtt eldönti, eladja-e az apai házat vagy így i kínlódnak vele, ki tudja, meddig és mennyiért. A bérlőt nem lehet kötelezni, hogy vegye meg az ingatlant vagy annak egy ré- szét. Az is megoldás lenne, ha olvasónk nagykorú gyermeke költözne az apai házba és ily módon családon belül bizto­sítanák a gondozást, eltartást. Egyébként a papának szép nyugdíja van, esetleg bejáró­ról is lehetne gondoskodni ar­ra az időre, amíg a család nem talál valamilyen jobb megoldást. 0 Az örököstársak egyezsé­gét figyelembe kell venni a hagyaték megosztásánál? Az elhunyt nem készített végrendeletet. Két gyermek és a feleség maradt vissza a bal­eset után. A hagyatékhoz két házingatlan tartozik, egyik üdülő, a másik lakóház. Az örökösök azt kérdezik, köt­hetnek-e olyan megállapodást a közjegyző előtt, hogy az egyik ház az egyik gyereké, a másik a másiké, anyjuk ha­szonélvezeti jogával. Igen, köthetnek. Az osztályos egyez­séget a jogszabályok lehetővé teszik. Ha az örökösöknek is érdekében áll, hogy az örök­lés kérdéseit, esetleges vitái.- kat egyezségileg rendezzék, ennek nincs akadálya. Értel­metlen lenne — ha egyébként a felek sem akarják —, hogy mindketten mindkét ingatlan­nak legyenek fele-fele arány­ban örökösei. Ez csak bonyo­lítaná az ingatlanok későbbi jogi helyzetét. 0 A munkáltató lakásépíté­si kölcsön visszafizetési ideje csak kivételesen lehet 15 évnél rövidebb. Olvasónk azért panaszko­dott, mert szemben munkatár­saival, neki 10 évi visszafize­tési határidőre adta a mun­káltató a kölcsönt, és az 1 százalékos kezelési költséget is megfizettetik vele. Kérdezi jogos-e ez? Olvasónk kérdéséből lát­szik, hogy nem ismeri a saját kollektív szerződésüket. Ab­ban ugyanis, illetve a mellék­letként hozzácsatolt lakásépí­tés, -vásárlás munkáltatói tá­mogatásról szóló szabályzat­nak rendelkeznie kell, hogy vállalja-e a kölcsönt nyújtó dolgozó helyett a kezelési költ­ség megfizetését az OTP-nek. Ha nem vállalja, akkor olva­sónkat terheli az 1 százalék. Nyilván az is kiolvasható a kollektív szerződésükből, hogy mennyi a vállalati kölcsön visszafizetési határideje. Az viszont jogszabályi előírás, hogy a dolgozó a lakásépítési alapból nyújtott kölcsönt leg­alább 15 év, de legfeljebb 35 év alatt köteles visszafizetni. Ha azonban a kölcsön összege nem éri el a szociálpolitikai kedvezmény összegével csök­kentett, építési költség (eladá­si ár) tíz százalékát, a felek tizenöt évnél rövidebb törlesz­tési időben is megállapodhat­nak. Tehát csak kivételesen kerülhet erre sor, és ha ebben kölcsönösen megállapodtak. Ha nem volt ilyen megállapo­dás. kifogásolja meg. 0 Válasz Pozsonyi Gyula pa­naszára. A Vasad községi közös ta­nács vb GAMESZ megke­résésünkre kivizsgálta olva­sónk panaszát, s megküldték a panasszal kapcsolatos ügy­iratmásolatokat is. Ezekből megállapítható: olvasónk alig hogy belépett az intézménybe, betegállományba került, majd közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya is. A GAMESZ központi számfejtési rendszerhez tartozik, és a Költségvetési Elszámoló Hiva­talban számfejtik a táppénze­ket is. Mivel az intézmény jelentési rendszere kapcsoló­dik az utólagos elszámolási rendszerhez, ami annyit je­lent például, hogy a február 15—18-ig terjedő időre le­adott beteglapot a GAMESZ a március 5-i jelentéssel to­vábbítja a hivatalhoz. A hi­vatal április 3-ával számfejti a március havi illetményeket, és csak ekkor kerülhet kifi­zetésre. közel másfél hónapos elcsúszással a táppénz is. Az természetesen megnyug­tató, hogy ügyintézői hanyag­ság nincs, de az már kevésbé, hogy február közepi betegség után csak áprilisban kapja meg a dolgozó a táppénzt. Dr. M. J. Ha nem tudnak munkát adni Milyen anyagi ellenszolgáltatást kaphatnak? A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy ha egy vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél valamilyen ok­ból — például anyaghiány vagy a termelés szezonális in­gadozása miatt —, nem tud­nak munkát adni az ott dolgo­zók egy részének, akkor az érintetteket átmenetileg át­engedhetik más vállalatoknak. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal elnöke most ren­delkezett arról, hogy a mun­kaerőt átengedő vállalatok. milyen anyagi ellenszolgálta­tást kaphatnak. Eszerint a dolgozóiknak ideiglenesen munkát adó szervezetektől kérhetik az átirányított mun­kaerővel kapcsolatos, tovább­ra is felmerülő szociális és igazgatási költségeik megtérí­tését. Ezzel biztosítják pél­dául annak az anyagi fedeze­tét, hogy az érintett dolgozók továbbra is saját vállalatuk üdülőjében pihenhessenek, gyermekeik változatlanul igénybe vehessék a vállalati bölcsődét, óvodát. A munkáltatók az ilyen költségek átalánydíjas téríté­sében állapodnak meg egy­mással, ennek összege azon­ban nem haladhatja meg az átirányított dolgozóknak kifi­zetett bér 15 százalékát. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Tartásdíj és elhelyezési viták Ha nem érdemtelen rá a fiú — Egyetemi hallgató fiamat -elvált feleségem teljesen el­idegenítette tőlem, semmi kap­csolatot nem tart velem, sőt, nemrég rendkívül durva han­gú levelet írt nekem, amely­ben második feleségemet is sértegette — adta elő egy mű­vezető a járásbíróságon. — Ezért kérem a bíróságot, men­tesítsen a gyermektartásdíj fi­zetése alól. — Nem én, hanem a volt férjem magatartása idegení­tette el gyermekünket apjától — replikázott az asszony. A járásbíróság az apát gyermektartásdíj fizetésére kö­telezte, mert úgy találta, hogy a fiú nem érdemtelen arra. Az ítéletet a megyei bíróság hely­ben hagyta. A jogerős döntés ellen emelt * törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte, és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint úi határozat hozatalára utasítot­ta. — Az egyetemi tanulmá nyait folytató nagykorú gyer­meket a szülő nem köteles el­tartani, ha nemcsak vele, ha­nem közeli hozzátartozójává' szemben is súlyosan kifogásol­ható magatartást tanúsít — mondta ki a határozat. Az Ilyen korú gyermektől foko­zottabban elvárható, ne csak anyagi igényt támasszon, ha­nem a családi kapcsolatnak megfelelő magatartást is tanú­sítson. Abban a korban van. amikor viselkedésének helyes vagy helytelen voltát, vala­mint annak következményeit el tudja bírálni. Aki ezt nem tartja be. nem méltó a törvé­nyen alapuló tartásra. Ilyen esetben azonban gondosan vizsgálni kell. hogy a kifogá­solható magatartást mi váltot­ta ki. Ebben a vonatkozásban a szülőnek gyermekével való kapcsolatát is figyelembe kell venni, mert az érdemtelenség ÍTiT NAP IlENDELETEIBOLi Az 1984. évi népgazdasági tervről a Tervgazdasági Ér­tesítő 9. számában jelent meg a 8003/1983. OT. számú tájé­koztató. Az alkatrészfclhasználás és elszámolás szabályairól a Pénzügyi Közlöny 22. számá­ban jelent meg a 118/1983 szá­mú utasítás. Az idei védőoltásokról az 1/1984. Eü.M. számú utasítás az Egészségügyi Közlöny 1. számában jelent meg. Kérésre: a gazdálkodó szer­vezetek egymás közötti viszo­nyában a késedelmi kamat — eltérő megállapodás hiányá­ban —, 20 százalék. (Taná­csok közlönye 33. száma), ren­delet száma: 63/1983. (XII. 30. PM.) csak a kettőjük közt kialakult viszony alapján bírálható el. — Az apa csatolta az álta­la kifogásolt levelet, ami a kapcsolat végleges megromlá­sát idézte elő hangzik to­vább a határozat. Az anyát és a fiút terhelte annak bizonyí­tása, hogy ezt a súlyosan el­ítélendő viselkedést valóban az apa magatartása váltotta ki. Ezt azonban az ügyben eljárt bíróságok nem vizsgálták, ezért az új eljárásban tisztáz­ni kell. Meg kell hallgatni a fiút is. Az anya állításával szemben ugyanis a húszéves gyermek lelki egyensúlyát nem borította volna fel, ha már az elsőfokú bíróságok idézésének eleget tesz, és a tárgyaláson megjelenik. Éppen ellenkező­leg: bírói kioktatás után meg­kísérelhető az ellentétek meg­szüntetése. Azt is meg kell ál­lapítani, igaz-e az apa állítá­sa, hogy elvált felesége idege­nítette el tőle gyermekét. Amennyiben az új eljárás so­rán az derül ki, hogy a fiú a tartásra érdemes, ennek ösz- szegét a szülő teherbíró ké­pessége, a gyermek szükségle­teinek figyelembevételével kell megállapítani, de tekintetbe kell venni azt is. kap-e álla­mi vagy társadalmi támoga­tást. és az anyától mennyiben várható el, hogy a továbbta­nulás költségeihez hozzájárul­jon Harc a gyermekekért — évekkel később A házastársak elváltak, de egyezségük értelmében két kiskorú gyermekük az anyá­nál maradt. A férfi újból meg­nősült: kétgyermekes, elvált asszonyt vett feleségül, majd néhány év múlva a tanácstól nagyobb lakás kiutalását kér­ték. Ebben arra hivatkoztak, hogy a férfi első házasságából származó gyermekeket is ma­gukhoz veszik. Ennek alátá­masztására a férfi az elvált felesége ellen pert indított, amelyben a gyerekek nála tör. ténő elhelyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az asszony gyermeknevelésre nem alke'- mas. most is az anyai nagy­szülők gondozzák a kicsinye­ket. A járásbíróság a kereset­nek helvt adott, és a gyereke­ket apjuknál helyezte el. A jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — Amikor gyermekek sor­sáról kell dönteni, a legfőbb szempont érdekük védelme. Elhelyezésük elbírálásánál környezettanulmányt kell be­szerezni, továbbá a bölcsőde, az óvoda vagy iskola, esetleg pszichológus véleményét is kikérni. Szükség esetén a gyer­mekeket is meg kell hallgat­ni. Ebben az ügyben feltétle­nül a nagyszülőket is. A já­rásbíróság azonban e bizonyí­tási eszközök közül egynek a foganatosítását sem tartotta szükségesnek. Tehát nem tisz­tázta, a gyermekek érdekében áll-e a hosszabb idő óta fenn­álló helyzet megváltoztatása. — Nem hagyható figyelmen kívül az sem — hangzik to­vább a határozat —. hogy az apa a létesítendő élettársi kap­csolat miatt gyermekeit el­hagyta, és évekig nem akarta őket magához ven­ni, hanem felesége gond­jaira bízta, holott tanúvallo­másokból tudta, az anya a ne­velésre nem alkalmas. Amenv- nyiben a nagyszülők meghall­gatása és élet.körülménveinek tisztázása alapján az állapít­ható meg, hogy ez a környe­zet a gyermekek számára kedvező, akkor továbbra is maradjanak ott. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helvez- te és új eljárás lefolytatására kötelezte. K. S. Vizek partján ^ HORG ÁSZBOTTAE Egységes alapszabályok Az elmúlt két hétben folytatódtak a horgászegyesületek köz­gyűlései a megyében. Az idén a MOHOS/, illetve az intéző bi­zottság ajánlása alapján ott is megrendezik ezeket a fórumo­kat, ahol egyébként még nem lett volna esedékes. A legfőbb ok: egységesíteni, a polgári törvénykönyv és más jogszabályok szellemében módosítani keU az alapszabályokat. Üjdonság pél­dául, hogy a vezetőségekbe (elnökségekbe) és a különböző bi­zottságokba póttagok is választhatók. Az ellenőrző bizottságok neve felügyelő bizottságokra változik. Természetesen nemcsak formai, hanem — elsősorban — tar­talmi előrelépést várnak az irányitők a módosításoktól. Megtartotta közgyűlését a Monori Állami Gazdaság (Fel- sőfarkasd) horgászegyesülete is. Mint köztudott, náluk a létszám zárolt, az engedélye­zett keretet betöltötték. Fel­vételre egyébként is csak a gazdaság dolgozói számíthat­nak. A felsőfarkasdi vízben is a ponty a fő hal, de bőséggel fogható kárász, dévér és más keszegféle is. Tekintélyes mé­retűek a csukáik. A TEHAG- gal kialakított jó kapcsolatuk­nak köszönhetően az ő vizük­ben már foghatók az úgyne­vezett színes pontyok is. Egyesületi iroda A környék legnagyobb hor­gászegyesülete a Monor és Vi­déke HE. Közgyűlésükön a hét végén megjelent Jankschitz György, a MOHOSZ szervezé­si bizottságának tagja is. A vezetőség beszámolóját ismertető Stránszki György el­nök gyakorlatilag két eszten­dő munkájáról tájékoztatta az egyesület tagjait. Szó esett természetesen a korábbi köz­gyűlések határozatainak végre­hajtásáról. Nevelőtó készül A gombai Fáy András Ter­melőszövetkezettel megkötött együttműködési szerződés alapján lehetősége nyílik az egyesületnek arra is, hogy a gombai tó partján felépüljön végre a régen megálmodott horgásztanya. A területet ta­valy társadalmi munkában ki­takarították, elegyengették. Sok segítséget kapnak a Monor és Vidéke Horgászegye­sület tagjai a Gáz és Olajszál­lító Vállalat vecsési üzemé­től is. Már korábban egy nagy teljesítményű munkagéppel kitisztítottak és kimélyítettek egy, a tóba ömlő csatornát, s egy tolózáras zsiliprendszert is építettek rá. Nem társ a társulat Sajnos nem tükröztek ha­sonló segítőkészséget a Tápió- Hajta Vízgazdálkodási Társu­lattal folytatott tárgyalások. A szakemberek ugyanis meg­állapították, hogy a tó völgy­záró gátjának zsiliprendszerét javítani kell. Ehhez azonban annyira le kellett volna csök­kenteni a vízszintet, hogy a horgászati lehetőségek gyakor­latilag megszűntek volna, s a meglévő halállomány is ve­szélybe került volna. Az egye­sület vezetősége végül egy olyan gazdasági társasággal vette fel a kapcsolatot — gya­korlatilag a Tápió-Hajta he­Március btöl ismét vállalunk expresszmosást és vegytisziítást vdllalóhelyünkön, a következő helységekben: Dabas, Szigetszentmiklós, Ócsa, Kiskunlachóza, Tököl, Ráckeve, Dömsöd, Halásztelek, Dunaharaszti. Örkény. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT lyett —, amely búvártechnikát alkalmazva a víz alatt is el tudja végezni a szükséges munkát. Költségbecslésük alacsonyabb is volt, mint a vízgazdálkodási társulaté, amely végezetül a fizetés elől is elzárkózott. így a több mint 60 ezer forintnyi munkadíjat az egyesületnek kellett előte­remteni. A közgyűlésen a hor­gászok 200-200 forint egysze­ri hozzájárulást szavaztak meg erre a célra. Csukára még tilos Mint a legtöbb környékbeli horgászegyesületre, a mono- riakra is nagy nyomás nehe­zedik: rengetegen szeretnének náluk horgászni. A létszámke­ret azonban gyakorlatilag ná­luk is feltöltődött, s ha van is üresedés, elsősorban kör­nyékbeli jelentkezőket kíván­nak felvenni az egyesületbe. Természetesen sok szó esett a fogásokról, halasztásokról is. Tavaly az egyesület vízterüle­tén összesen 8 ezer 907 kilo­gramm, hal esett zsákmányul. A számítások szerint egy hor­gászra 30,4 kilogramm jutott, Az őszi telepítés és a még vár­ható tavaszi pótlások megte­remtik a még eredményesebb horgászat feltételeit. Pontyból ugyanis (2-3 nyarasak) össze­sen 7 ezer 300 kilogramm, compóból 35 kilogramm, csu­kából 121 kilogramm került eddig a vízbe. Májusban to­vábbi 50 ezer darab zsenge ponty ivadékot és 5 ezer darab kis csukát kívánnak telepíte­ni. A közgyűlés határozott ar­ról is, hogy a jövőben minden őszi telepítéstől a következő év március 1-ig általános fo­gási tilalmat rendelnek el. Az idén egész éven át tilos a csu­ka horgászata. Segít a tagság A gyömrői Dolgozók Hor­gászegyesületének létszáma lé­nyegesen kisebb, mint a mo- noriaké, s talán ennek is tulaj­donítható, hogy bár nem elé­gedettek, de jobb a fegyelem, s könnyebben mozgósíthatók á különböző társadalmi munka­akciókra a horgászok. Minden évben tavaszi nagytakarítást rendeznek tavaik körül, s aki azon nem tud részt venni, 200 forintos megváltást fizet. Am ezen felül is — az ugyancsak hét végén megtartott közgyűlé­sükön — több felajánlás hang­zott el annak érdekében, hogy minél több pénz maradhasson az egyesület pénztárában, il­letve jusson halasításra. Mikoleczky Ferenc elnök, il­letve Bukta Csaba pénztáros elmondták, hogy tavaly össz­bevételük 82 százalékát fordí­tották telepítésre. Gyomron a fogási átlag 26,4 kilogramm, s ez igazolja, hogy ritkán mennek haza üres szákkal. Tavaly egyébként 20 mázsa 70 kilogramm pontyot, 512 kilogramm amurt, 250 ki­logramm dévért és 2 ezer da­rab kis csukát telepítetlek. Figyelni a fiatalokra Csengődi Ferenc horgász- mester szerint sok gond van a stégek, illetve a csónakok álla­potával, karbantartásával. Épp ezért elhatározták, hogy még a szezon kezdete előtt vala­mennyit felülvizsgálja egy hozzáértő horgászokból áíló bi­zottság A gyömrőiék közgyű­lésen több hozzászóló hang­súlyozta: az eddigieknél na­gyobb gondot kell fordítani az Ifjúságr horgászokkal való fog­lalkozásra, nevelésükre. A lorgászegyesület érdekében ki­fejteit több éves áld zalos le- ’ékenvségéért Hegedűs István. Prefcler Károly, Óvári Zoltán, Sebestyén Miklós és Pozsgai István oklevelet veheted, á(. Furucz Zoltán Vercszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents