Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-29 / 50. szám
\ Zenei panoráma Együtt muzsikáló fiatalok Negyvenöt zenélő közösség mintegy másfélszáz tagja és tanárok sokasága gyűlt össze az elmúlt pénteken Nagykőrösön, a Pest megyei állami zeneiskolák kamarazenei találkozóján. A helyválasztást a nagykőrösi zeneiskola harmincéves jubileuma indokolta; az a pompás muzsikushagyomány, amely az elmúlt három évtized alatt példát teremtővé növekedett. Erről emlékezett meg megnyitójában Varsányi Lászlóné, a megyei művelődési osztály munkatársa, elismerve a volt és a jelenlegi tanárok szakértelmét, a növendékek tehetségét, szorgalmát és lelkesedését. A megye zeneiskolai főelőadója elemezte a zeneiskolák sajátosságait. Mindenekelőtt arról beszélt, hogy ennek az intézménynek minden más iskolatípustól eltérő vonása az, hogy a növendékeit a hangszeres tárgyakra egyénileg oktatja; ezzel együtt jelentős személyiségformáló erő, s komplex emberformálást tesz lehetővé. A hangszeres órák mellett a csoportos foglalkozások lehetőséget adnak tanárnak és növendéknek a közös éneklésre, együttmuzsi- kálásra. Ezért aztán szebb születés- napi megtiszteltetést aligha kaphatott volna Arany János egykori városa, minthogy együttmuzsikálással emlékezzen meg a jeles évfordulóról. A kamarazene ugyanis az együttzenélés kedvét élesztgeti. Ha leül két-három-négy növendék, akkor már nemcsak egyénileg foglalkoznak magukkal, hanem a másikkal is törődni kell; egymásra ügyelve, egymást hallgatva, egymást kiegészítve kell muzsi- l^lni. Nem .véletlenül hangoztatják a barokk óta, hogy a kamaramuzsika a zenélés királynője, hiszen egyformán örömet szerezhet azoknak, akik hallgatják, és azoknak is, akik művelik. Mindkét esetben — egy esemény kapcsán — közösségekről van szó, kollektív megméretésről, amelynek a minőségét hosszas gyakorlás, igényes felkészülés, előadói praxis határoz meg. Ha ez így van — miként világjáró együttesek, fúvósötösök, vonósnégyesek, triók, netán szonátapartnerek esetében tapasztalhatjuk —, akkor mit mutathatnak fel a zeneiskolai alkalmi formációk? Le- het-e vagy kell-e őket hasonló mércével mérni, mint nagynevű példaképeiket? Az összevetés nem sántít, bármikor kiállja a próbát. Nemcsak az életkori sajátosságok, a tanulmányi előrehaladás okán, hanem azért is, mert a kamaramuzsikában — bármilyen fokon és szinten művelik is —, a közösségi gondolkodás és a közösségben való cselekvés, mindenekelőtt a közös alkotás milyensége ítélődik meg. A megyei találkozóra az iskolák előválogatókat tartottak, tehát sokkal több gyermek volt érdekelt az együttmuzsi- kálásban, mint amennyien eljutottak Nagykőrösre. Ez már önmagában is egyfajta minőséget feltételez, amit negyvenöt elhangzott produkció igazolt. Ami feltűnt: több volt a fa- és rézfúvós, mint a vonós résztvevő. Ügy tűnik, reneszánszát éljük a fúvós muzsikának, miközben — előrejelzésként? — újból megjelent több évi szünet u*án az énekes kamarazene is. mintegy a KISZ-es korosztály komoly zenei igényeire irányítva a figyelmet. A nagykőrösi találkozón ismét bebizonyosodott: összességét tekintve formájában és tartalmában egyaránt fontos ez a zenei tevékenység, mert a tanulmányok befejeztével nemcsak passzív zeneélvező réteg képződik városainkban és fal- vainkban a zeneiskolai hálózat kiépülése révén, hanem egyre több olyan emberrel találkozunk, akik maguk is igénylik az aktív játékot, a maguk teremtette zenei boldogságérzést. Az ennek a reményéül is szolgáló egész napos hangversenyt mintegy tükörként értékelte és minősítette a tekintélyes szakemberekből álló zsűri. (Tagjai volt Répássy Györgyi hegedű-, Csetényi Gyula fuvola- és Szabó László trombitaművész.) Értékelték a tanárok betanító munkáját, a növendékek helytállását, alkalmazkodását a találkozó követelményeihez, egyben kijelölték azt a hat együttest amelynek a tagjai a Pest megyeieket képviselik a Székesfehérvárott megtartandó országos zeneiskolai kamarazenei fesztiválon. A zsűri elismerése mellett a közönség is lelkesen köszöntötte a ceglédi Dávid Tünde és Kerepesi László Telemann- szonáta előadását, az ugyancsak ceglédi Árpás Mariann, Béres Judit énekkettősét Szomorú Olga zongorakíséretével. Élményt jelentett az érdi fúvóskvartett (Széplaki Dániel, Széplaki Zoltán, Stolcz József, Bogár Csaba) lendületes játéka. A szobiak fuvolakettősének (Embey-Isztin Zsófia és Cserni Veronika) Polkája lehengerlő volt. A még fennmaradó két helyet váciak kapták. Hegedűs Gyula, Kovács István (klarinét) és Foltán Gábor (fagott) igényes hangzással és rendkívül muzikálisan formálta meg Mozart B- dúr triójának két tételét. Ütőegyüttesük egyre jobban beérik. Fazekas László, Nagy I. Zoltán, Bártfai Zoltán, Kovács P. Péter és Fehér Gyula Ottó Ferenc Ária és Scherzo című darabját tolmácsolta lenyűgöző hozzáállással. Ezzel mintegy azt is jelezték, hogy a kamaramuzsikálás örömét nem a pillanatnyi képzettségét meghaladó darabok jelentik, hanem azok a már tudott és beérett művek, amelyeket fölényes biztonsággal szólaltatnak meg. A zsűri természetesen tartalékegyütteseket is kijelölt, akik színvonalban azonos rangot képviselnek az előző hattal. Ezek közé tartozik az abonyiak Mozart-triója és fúvóskvartettje, a szentendreiek Händel fuvola-gitár szonátapárja. Ok is megérdemelnék, hogy eljussanak az országos találkozóra. Nagykőrösön ugyanis a zsűritagok nem azért veszekedtek, hogy kit felejtsenek le a vonatról, hanem, hogy kinek biztosítsanak még újabb helyet. Talán ezért is volt annyira barátságos a hangulat, nemkülönben a jó rendezés okán, amely a jubiláló intézmény hírnevét öregbítette. M. Zs. Vendégjáték A kert Gödöllőn A közönség nem csupán megszokta, de már igényli is, hogy a kaposvári színház legújabb műsorával mihamarabb jelentkezzen Gödöllőn, a művelődési ház színpadán. Nem szükséges különösebb hírverés ahhoz, hogy tóduljon a közönség. Telt ház van a délutáni előadásokon és az estin egyaránt A környékbelieken kívül a főváros színházérzékeny nézőserege is ostromolja az ajtókat. Ezúttal Spiró György A kert című drámáját láthattuk a kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátékában. A drámai anyag — annak ellenére, hogy egészen más közegben játszódik —, valahol rokon a sok vitát kavart Esti műsorral. A két dráma találkozási pontja, amikor Spiró az emberi kapcsolatok ürességéről, elsilányulásáról állít tükörképet. Nem a tükör hibája, hogy a benne kirajzolódó alak torz formát ölt. A művészet feladata — Shakespeare nyomán —, hogy felmutassa a kor lenyomatát. S a mai szerző sohasem azért nyúl a történelmi időszakok eseményeihez, hogy azt pusztán ábrázolja. Az általános jelenségek, emberi tulajdonságok kapcsán a kortársaknak szól a történet. Igaz, a dráma ezúttal csupán néhány évtizeddel forgatja vissza az idő kerekét. Az ötvenes évek sokak számára emlékezetes eseményei alkalmasak az emberi cselekedetek, jellemek megméretésére. Az ismert főosztályvezető- költő — aki nőm mulasztja el rigmusaival éltetni a vezért —, villájában találkozik egykori barátaival. Ifjan arra szövetkeztek: bármi történjék, megőrzik tisztaságukat. S Íme á hárorti nagy 'reményű életsors: a már említett budai viiUatulajdonos (Máté Gábor alakítja), a koholt vádak alapján börtönbe került, éppen kiszabadult Tudós (Jordán Tamás kidolgozott játékával), és a megtébolyodott Parancsnok (Lukács Andor) megfáradt, értékvesztett emberek. A körülöttük élők többnyire asszisztálnak mindehhez. Babarczy László rendezése sem tudta felgyorsítani a cselekményszegény darabot. Az egyoldalú ábrázolással csupán a jelenséget sikerült felvázolni, s ezt éreztette a színészek el-elbizonytalanodó szerep- játszása is. A legkövetkezetesebb ábrázolás Pogányi Judit jól felépített elképzelése. Er. K. 198 i. FEBRUÁR 29., SZERD. Kiállítótér me kb ól Színek, érzések, hangulatok f A Márffy Ödön festőművész í hagyatékából nyílt bemutatót (a Vigadó Galériában nézhetik / meg az érdeklődők március J 8-ig. Gráber Margit tárlata a £ Dorottya utcai klállítóteremben / tekinthető meg március 1-ig. A. festészet hídja Márffy Ödön alakja több szempontból érdekes, izgalmas. ö a Nyolcak egyik festője, aki következetesen ragadta meg a magyar tájak vizuális valóságát a francia színtörekvések egyéni alkalmazásával. Ennek jegyében festette meg konstruktív eszközökkel Régi váci vámját még az 1910-es évek elején és Zebegényt. Köztudott, hogy Ady félesége, Csinszka lett a hitvese. Róla valóban remekbe szabott portrékat komponált, az egyik változat szerepel is a Vigadó tárlatán. Felkészült, érzékeny festő, pompás rajztudással, így és ezért telítheti felületeit ágaskodó paripákkal. Ami rejtett életművében, hogy Dufy és Egry között ő jelenti a festészet hídját. Dufy örököseként rendkívül szuggesztívan írja a valóság ezer apróságát, a kis színvillámokat kerek egésszé növeli úgy, hogy a bensőség és a monumentalitás hiánytalan közvetlenséggel ötvöződik művészetében. 1918 előtt festett Konstruktív tája olyan légies ívekben ragyog, mely a következő évtizedekben Egry eszménye lesz. Igaz, ő is kap indításokat Egrytől. Csónakos halászai hasonlóan húzzák a hálót, mint Badacsonyban hajdan remekműveket alkotó barátja. Márffy életműve most még frissebbnek tűnt, maradandó érték tudása, finomsága, egyénisége, Fésülködő nője, az élet állomásait rögzítő önarcképei, szőlős csendélete, almaszürete, balatoni tájai. Hosz- szabb ideig csönd övezte teljesítményét, de valós értéke feltámadt, annál is inkább, mert Márffy Ödön festészetünk egyik mértéke volt és marad. A mélység feltárása Gráber Margit képei előtt szemmel láthatóan gazdagodunk, különösen akkor, ha megfelelő időt szakítunk műveinek befogadására. A látvány ugyanis első pillanatra egyszerűnek tűnik, mélységei feltárásához több visszapillantás szükséges. Ekkor derül ki, hogy milyen átéltek és szabatosan fogalmazottak színes motívumai. Hervadt rózsát fest fekete kontúrokkal, s az többé nemcsak növény, hanem az embeTÁRSALGÖ. Az irodalom- kedvelőknek szóló másfél órában tegnap Sumonyi Papp Zoltán kitűnő szórakozási lehetőséget ígért, és teljesítette is, mégpedig maradéktalanul. Igaz, ennek a garanciája is adva volt a beszélgetésben résztvevők személyében, az élő magyar irodalom költőinek, irodalomtörténészeinek java ülte körül a mikrofont: Weöres Sándor, Károlyi Amy. Lator László, Lukácsy Miklós és Nyerges András voltak a dilettantizmusról szóló beszélgetés résztvevői. Az ötletet a beszélgetéshez Nyerges András könyvtárának egy féltett kötete adta. az a több mint négy évtizede kiadott kis verseskötet, melynek egykori rendőr szerzője nem titkoltan hivatásának igvekezett emléket állítani a költészetben is saját poézisé- vel. De hallgathattunk szemelvényeket hentestől és a királyi család főherceg tagjától csakúgy, mint a ma önmaguk által felkelt-felszentelt költőitől, novellistáitól, drámaíróitól. Csak a lapok kulturális-irodalmi rovatainak vezetői a megmondhatói, ki mindenki hiszi ma is, hogy nélküle szegényebb lenne a magyar irodalom. Rímek és kínrímek hangzottak el (hiszen a dilettánsok között olyan Is akad, aki jól megtanult minden szabályt, ami szavakat — elvileg - verssé, novellává fűzhetne ösz- sze, ha ... ha lenne hozzá tehetsége) kiváló színészek tolmácsolásában, akik közül valószínűleg Szabó Gyula vette legkomolyabban feladatát, s ettől vált valamennyi általa elmondott szemelvény is a beszélgető* találó illusztrációiává. LÁTTUK, HALLOTTUK. A Petőfi adó zenedélelőttjeiben kap negyedórácskát a művelődéspolitikai rovat, hogy röviden beszámoljon az előző napok kulturális érdekességeiről, me- lvek közül Varsányi Gyula ezúttal a Szkéné Színpad legújabb bemutatóját és az elmúlt hét végén a fővárosi Pa- taky István Művelődési Központban rendezett cigány- művészeti napokat emelte ki. Dévényi Róbert rendező, a Népművelési Intézet munkatársa arról beszélt, milyen kitűnő diákelőadások születnek a kötelező olvasmányként előirt tantervi /anvagokként szántónkért drámákból. Most a 8. csonort elnevezésű diákszínpad mutatta be Bornemissza Péter magyar Elektráját, merőben új felfogásban, a veretes magyar szöveg mellett a játék mozgáslehetőségeire, azok kihasználására helyezte a hangsúlyt. Szavai ékesen bizonyították, kár volt meghúzni a vészharangot a dláksziniátszás felett. Az elmúlt hét végén cigány művészek, írók, költők, festők és más értelmiségiek, művészeti együttesek részvételével rendeztek művészeti napokat a Patakyban. Ennek kapcsán Lakatos Menyhért írót faggatták arról, mi lehet a szerepe a cigány származású értelmiségnek e társadalmi réteg beilleszkedésének elősegítésében? Minden szava ide kívánkoznék. de az a hitvallásnak is beillő gondolatsor, mely szerint elsősorban példájukkal kell hatniuk — mindenképpen. Ez az értelmiség ma már javarészt nem titkolja el származását, nincs is szüksége erre. Egyet kíván csak a társadalom — mondotta az író —, azoknak a rossz hagyományoknak. rossz szokásoknak a levetkőzését, melyek akadályozzák e réteg felemelkedését. Rányásx-IIédi ri szomorúság. Az ő nyelve a rajz, a szín, így szólal meg termő csöndje fákról, szentendrei kertről, gerberacsokor- ról, szentendrei utcáróL A nosztalgia méltóság, a fák lombozata emberi labirintus, tartalmazza Gráber Margit erejét, folyamatos megújulását. Művészetünk egyik páratlan energiával dolgozó nesztora ő, hiszen 1895-ben született és tizenöt éves kora óra megszakítás nélkül fest. Az utóbbi években Szentendrén. Férje Perlrott Csaba Vilmos volt. Gráber Margit a KÚT tagjaként a magyar avantgarde egyik kimagasló tagja lett, aki a konstrukciót mindig a látvánnyal és érzelmeivel egyeztette. Természetesen ő is járt Párizsban és 1920—23. között Németországban is. Műveit bemutatták Pozsonyban, Pécsett, Budapesten, Szentendrén és Párizsban a Magyar Intézetben is. Mostani bemutatkozása — a képek és a kitárt vázlatkönyvek felrázó eseményt jelentenek. Kísérletező művész Németh László 1942-ben végzett Kandó László tanítványaként a Képzőművészeti Főiskolán. Festői indulása a háború és a hadifogság miatt csak 1947-ben, némi késéssel indult. Szent-Györgyi Albert hangoztatta, hogy a természet óriási, az ember parány, de a tudós és a művész ott és akkor kezdődik, amikor a naturális valóság kincseit használja. Németh László kísérletező laboratóriuma a műterem, Márffy Ódon: Zebcgény anyaga a táj. Mindig a víz, a nagy víz, melynek neve Duna, Balaton, s a Börzsönyhöz vagy a Badacsonyhoz kötődik. Különösen Nagymaros, Dö- mös és Zebegény élteti festői ambícióit, de a hegy-folyó színes anatómiájához érzéseit és hangulatait társítja. Nemcsak jó, hanem megbízható festő, rendkívül szerény a magatartásában, nem eszközeiben és odaadásában. Ügy mutatja fel a Balatont, hogy Tihany zászlaja a vitorla, a budai részletek krúdys ben- sőséggel tárulkoznak fél. Megálmodja a világ látványból és hangulatból ötvöződő szépségeit. lágy permetként lila tónusokkal fűszerezi. Hű a valósághoz és önmagához is, e kettő találkozása Németh László hathatós közreműködésével a kép. Ezt észleltük Der- kovits galériabeli tárlatán. Losonci Miklós MOZIMŰSOR március 1-TÖL 7-IG h ABONY MONOR 1: Akiket a pacsirta elkísér l: Szakadék 2: Szakadék 2: Akiket a pacsirta etkfsér 3—4: A kék lagúna* 3—4: FiSUámatfott a tenger 5—fi: Szerelem receptre (du.) BUDAÖRS A két rodeós (este) 5—S: A seriff és az idegenek 1—6: E. T. 7: Mese a 12 találatról (du.) CEGLÉD, Szabadság 1—4: Vadölö (du.) A karmester* (este) NAGYKATA Amit tudni akarsx a szex1—2: Egv zsaru bőréért* röl.. (este) 3—4: Telitalálat S: Űri muri (du.) 5—6: Mennyéi seregek (du.) 5—7: Kisvárosi fojtogató** (es6: Lola* (este) te) 6—7: A sziklabarlang titka NAGYKŐRÖS, Arany János (du.) 1—4: Kisvárost fojtogató** CEGLÉD, Kamaraterem 5—6: Amit tudni akarsz a szexről ••• 1—2: Szakadék 3—4: Rézsarkantyú (du.) NAGYKOROS, Stúdiómozi Akiket » pacsirta elkísér 1—2: Akiket a pacsirta elkísér (este) (du.) 5—6: A karmester* 2: Lola* (este) 1: Egy kis napfény* 3—4: Szakadék DABAS 5—7: Világvége közös ágyunkban* 1—2: Cicák és titkárnők (du.) 1: A karmester* (este) PILISVÖROSVAR 3: Magánélet 1: Könnyű testi sértés 4: Kramer kontra Kramer* 2: A kutya éji dala** 5: Start két keréken 5: A szép ismeretlen DUNAHARASZTI POMAZ 1—2: Donald kacsa és a többiek 1—2: Hosszú vágta 3—4: Tű a szénakazalban** 3—4: Az idő urai (du.) 4: Föltámadott a tenger 3—5: Excalibur I—n.** (este) (du.) RÁCKEVE 5—6: Vabank 1—2: Tű a szénakazalban** DUNAKESZI, Vörös Csillag 3—4: Vabank 1—2: A profi** 3—4: Misi mókus kalandja! 5—6: Blöff 6: Maótól Mozartig (du.) (du.) Akiket forró szenvedély hevít** (este) SZENTENDRE 1—4: Pied one Egyiptomban (du.) Spagetti-ház* (este) 4: A rejtelmes sziget (du.) 5: Együttélés 6: Könnyű testi sértés DUNAKESZI, József Attila 5—7: Föltámadott a tenger (du.) 1: Szerelem receptre 4: Bűnös életem 5: Abba SZIGETSZENTMIKLŐS 7: A hatodik halálraítélt ÉRD 1—2: Vabank 3—4: Donald kacsa és a többiek 5—6: Tű a szénakazalban** 1—2: Bombanő** 4: A Birodalom visszavág TAPICSZELE 5: Akiket a pacsirta elkísér 1—2: Mennye! seregek 6: Szakadék (du.) 3—4: Eev zsaru bőréért* Valaki kopogott** (este) 5: Akiket a pacsirta elkísér FÓT VÁC, Kultur 1: Délibábok országa 1—4: Rlkl-Tikl-Tévl (du.) 2: Szerelem receptre 1—6: Szupermodell (este) 3—6: D. B. Cooper üldözése* GÖDÖLLŐ X—4: A fel nélküli lovas (du.) 5—7: Kólák Budapesten (du.) 7: Amerikai barát (este) VÁC, Modóch Imre Szeretők* (este) 2: Fehér mágia (du.) 5—7: A kék madár (du.) Emlékszel Dolly Belire?** Spagetti-ház* (este) (este) GYAL VECSÉS 1: Magánélet 2— 4: Kína szindróma* 3— 4: Apacsok (du.) 5: Him önjáró szerelem 5—6: Kína szindróma* 6: Akiket a pacsirta elkísér KEREPESTARCSA • 14 éven aluliaknak nem 1—2: Végállomás*** ajánlott. 3—4: Hosszú vágta •* Csak 16 éven felülieknek. 5—6: Donald kacsa és a többiek ••• Csak 18 éven felülieknek.
