Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-29 / 50. szám

A párt továbbra is támaszkodik a szakszervezeti mozgalomra Az ipnrvóflalatok vezetőinek tanácskozása Jobban szervezni a gazdaságot (Folytatás az 1. oldalról) más tanfolyamot. A Forte gyárban például 76 fő kapott szakmunkás-képesítést. A gaz­dasági vezetők többsége. a szakszervezetek a pártszerve­zetekkel együttműködve sokat fáradoztak azért, hogy zök­kenőmentes legyen az átál­lás. Közösen védve Dr. Arató András, a beszá­molóban hangsúlyozta: a szak- szervezetek egész tevékenysé­gükkel alakítják a dolgozók tudatát. Hivatásuk a szocia­lizmus eszméinek, a munkás- osztály világnézetének ter­jesztése, a párt politikájának ismertetése, magyarázása. A politikád, a világnézeti tájé­kozottság, a műveltség, vala­mint a mozgalmi életben szer­zett jártasság megkönnyíti az eligazodást a közügyekben, hozzájárul a demokratikus jo­gok gyakorlásához. A gazda­sági helyzet nehezebbé válá­sával, a nemzetközi helyzet éleződésével feszültebbé 'vált a dolgozók hangulata, felerő­södtek a kritikai észrevételek. A szakszervezeteknek része van abban, s a szakszerveze­tekben dolgozó kommunisták­nak elsősorban, hogy felvilá­gosító munkájukkal hozzájá­rultak: a megyében jó a köz­hangulat, s a bírálatok lénye­ge is az, hogy féltik a szocia­lizmus vívmányait. A közös ügyért érzett felelősség nyil­vánul meg a bírálatokban is. Nyilvánvaló, hogy könnyebb volt a helyzet és a szakszer­vezetben dolgozók munkája is, amikor gazdasági életünk felfelé ívelt, az életszínvonal nőtt. De ha ma nehezebb is vitázni, a vitában meggyőzni a dolgozókat —, nem mondha­tunk le gondjaink közepette sem arról, hogy a szakszerve­zeti aktivisták támogassák el- vileg-gyakorlatjlag a párt po­litikájának megvalósulását. Fontos, hogy a párttagok, a szakszervezeti tagok kiállja- nak eredményeink védelmé­ben., fontos, hogy a gondok- bajok ne takarják el vívmá­nyainkat. Ebben a munkában, a , korszerűsödött, a nagyobb jqgkörrel rendelkező szakszer­vezetek, a megerősödött gárda jó társ a pártszervezetek mel­lett. Színvonalas a munka pél­dául a többi között a Csepel Autógyárban — erről Halász József részletesen szólott —, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, valamint a Dunamenti Hőerő­műnél. Az SZMT és az ágazati szakszervezetek megyei bizott­ságai, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták eredmé­nyes tevékenységének köszön­hető elsősorban, hogy dinami- kusabbá vált a szakszervezeti élet. Mind a lakóterületeken, az ottani fejlesztésekben, az ellátás javításában, az érdek­védelem biztosításában jelen­tős az SZMT igyekezete. Jó az együttműködése a különböző társadalmi szervezetekkel. Er­ről különben Kovács Antalná szólt nagy elismeréssel, mi­közben a társadalmi munka (Óvoda, játszótér, iskolaépítés stb.) eredményeit ecsetelte. Míg az ötödik ötéves terv idején L milliárd forint értéket képviselt a társadalmi munka, a hatodik ötéves terv első há­rom évében 2,5 milliárd forint értékű társadalmi munka gya­rapította a megye vagyonát. Halasi Márton is kiemelte, milyen jó az együttműködés az élet több területén. Jó len­ne azonban — mondotta —, ha a sport- vagy a művelődési fronton is együttesen csele­kednének a KISZ és a szak- szervezet, jobb lenne az ered­mény. A politikai jelentőségű kér­dések előkészítésében, a dön­téshozatalban és a végrehaj­tásban cselekvőén vesznek részt a megye szakszervezetei. Alakítói a megye politikai életének, s részesei a fejlődés­nek. Szakszervezeti aktivisták vizsgálták például a lakásépí­tés, az áruellátás, a lakossági szolgáltatás helyzetét, feltár­ták a munkaerő-gazdálkodás tapasztalatait, a megye dolgo­zóinak egészét érintő és az egyes do'gozó rétegek életét, munkakörülményét befolyá­soló tényezőit. Foglalkoztak a beíáró dolgozók helyzetével. Mindemellett — állapította meg a megyei pártbizottság — sok még a feltáratlan tarta­lék a munkában, akár az ér­dekképviseletet, akár a szak­maközi bizottságok munkáját tekintjük. Más részről az álla­mi és a gazdasági vezetők szemléletében is szükséges változás — kötelessége vala­mennyi vezetőnek tiszteletben tartani a szakszervezetek jo­gait. Élni azzal a lehetőseg­gel, hogy a döntések előké­szítésébe, végrehajtásába job­ban vonják be a dolgozókat. Ceglédhez, Szentendréhez, Váchoz, Gödöllőhöz hasonlóan kialakítani a jó szakszervezeti életet, felelőssé tenni a kom­munistákat, azokat, akik a szakszervezetben végzik párt- megbizatásukat, s azokat is, akik mint egyszerű szervezett dolgozók érdekeltek: a szo­cialista demokrácia érvényesí­téséért. A megyei pártbizottság igényli, hogy továbbra is kez- deményezöen lépjenek fel a gazdasági építőmunkában, tá­mogassák a rugalmasabb gaz­dálkodást, mindazt, ami biz­tosítja az ország fizetőképes­ségének megőrzését, az élet- színvonal megtartását. A formalitásuk ellen Továbbra is építeni kell a szakszervezetek nagyobb ön­állóságában rejlő lehetőségek­re, kivált a műhelyekben szo­rosabb összhangot kell terem­teni a brigádmozgalom és a munkaverseny között. Kímé­letlen harcot kell indítani a bürokratikus és a formális vonások ellen. A tapasztalatok minősítése egyben a pártmun­ka értékelése is — hangsú­lyozta a testület. A megyei pártszervek többsége helyesen látja el e tekintetben is a fel­adatát, többségében segítik a párt határozatának érvénye­sülését. Ahol szükséges, még több párttagnak kell a szak- szervezeten belül dolgoznia. Köztudott, hogy a kezde­ményezések csak kedvező mun­kahelyi légkörben valósulnak meg. A szakszervezet önálló­sága nem tértől, időtől füg­getlen. A párt politikájának, alapvető céljainak elkötele­zettjei a szakszervezeti akti-' visták is, ez nem mond ellent annak, hogy önállóan élik szervezeti életüket. Nem mond ellent annak, hogy önállóan építik kapcsolataikat a külön­böző szervekkel. Tömegkap­csolatuk bővítésével, a prob­lémákra' való érzékeny reagá­lással, a jó légkör kialakítá­sával ugyanazt a célt hivatot­tak elérni, mint a pártszerve­zetek. Az ugyanazt azonban más eszközökkel, más formák­kal közelítik. Eszmei, politikai nevelésük, a személyiség for­málása mind a közös ügyet szolgálja. A szakszervezet jo­gai — a dolgozók jogai is egy­ben. Nem ismerünk öncélú jo­gokat. Fontos, hogy a dolgo­zók jól lássák, saját érdekük hogyan függ össze az ország egészének érdekével. Nyilvánvaló, hogy pártszer­veink, a szakszervezeti szer­vek is egyértelműen felelősek azért, hogy minden munkahe­lyen a népgazdaság helyzeté­vel, népgazdasági terveink főbb céljaival összehangolt termeléspolitikát és termelési tevékenységet folytassanak. Fontos feladat, hogy rendsze­resen ellenőrizzék a termelési folyamatok szervezését, hogy azok a leghatékonyabban biz­tosítsák a kitűzött gazdasági célok elérését. A dolgozók képviselete A szakszervezetek munkája egészségesen fejlődik és ki­alakult tevékenységük két fő iránya: mozgósítják,*szervezik, nevelik a tömegeket a fejlett szocialista társadalom építésé­re. Másrészt képviselik, védel­mezik tagságuk érdekeit, tör­vényes jogait. A kettő dialekti­kus egységet képez. A Központi Bizottság 1983. október 12-én hozott határoza­tot a szakszervezetekben dol­gozó kommunisták munkájá­ra. arra, hogyan haladjon to­vább a mozgalom. A párt Köz­ponti Bizottsága lezárta a szak­szervezetek jog- és hatásköre körüli vitákat, s minden kom­munista kötelességévé tette ezek tiszteletben tartását. Ki­mondotta. hogy hassa át mun­kájukat a párt politikájának terjesztése, magyarázata, elfo­gadtatása. Segítsék elő, hogy a dolgozók lássák személyes munkájuk társadalmi fontos­ságát, ismerjék fel személyes érdekeiket a társadalom egye­temes céljaiban és járuljanak hozzá megvalósításához. Fe­lelősek a párt politikájának érvényesítéséért, ugyanakkor számot kell adniok a megbízó pártszervezet előtt, miképpen munkálkodtak a szakszervezet működési szabályainak betar­tásáért, a szakszervezeti szer­vek jogainak, feladatainak ér­vényesítéséért. Megbízatásuk fontos pártmunka, a társada­lom értékeli munkájukat. A párt Központi Bizottságá­nak határozata hosszú távra fogalmazta meg a tennivaló­kat. A tegnapi pártbizottsági ülés ezen határozat alapján fogadta el a Pest megyei kommunistákra váró feladato­kat. Mint mondották: összes­ségében eredményes a szak- szervezeti tevékenység a me­gyében. Javult, tartalmasabb lett a pártszervezetek irányí­tó, segítő, ellenőrző munkája. A kommunisták és a szerve­zett dolgozók együttműködése erősödött. További céljaink is csak akkor valósulhatnak meg, ha a szakszervezetek is támo­gatják a pártszervezetek tö­rekvéseit. Ezt szorgalmazni, biztosítani a tömegszervezet­ben dolgozó kommunisták fe­lelőssége, feladata. Helyesen értékelték Biszku Béla felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatát egységesen kell értelmezni és egységesen kell harcolni a ha­tározat érvényrejutásáért, megvalósításáért. Kiemelte, hogy a megyei pártbizottság egésze: az előterjesztés épp­úgy, mint a határozati javas­lat, s a felszólalások helyesen értékelték az eddigi eredmé­nyeket és a legfontosabb fel­adatokra irányították a figyel­met. Ugyanakkor javasolta: a határozat részleteiben is szo­rosan kapcsolódjon a társa­dalmi feladatokhoz. Részlete­sebben szólt arról, hogy mi­lyen nehéz a szakszer vezeték­ben tevékenykedők munkája, hiszen a szakszervezetben a pártonkívüliek nagy tömegét nem köti a pártfegyelem, ott mindig minden egyes feladat­ról mindenkit meg kell győzni. A szakszervezetekben végzett munkában nagy szerep iut a kommunistáknak, s a párt- szervezetek felelőssége is nagy a pártirányítás során. Mint mondotta: a párt- és szakszer­vezeteknek egyaránt nagy tü­relemmel kell megválaszolnia a feltett kérdéseket, a tömeg­kapcsolat elmélyítése csak meggyőző, politikai munkával érhető el. A pártbizottság mind az előterjesztést, mind az írásba foglalt javaslatokat elfogadta, a javaslatokat határozattá emelte. 6. Ä. E kockázatos, de ma már nélkülözhetetlen gyógyító el­járáshoz sajátos felkészülésre volt szükség, mert a csontvelő­átültetés alapvetően Különbö­zik más szel vtraszplantáció- tól: nem igényel különleges sebészi technikát, immunoló­giai nehézségei azonban na­gyok — hangsúlyozta a pro­fesszornő. Az Immunrendszer sejtjei ugyanis csontvelő-ere- detüek, a donor csontvelőjé­ből származó immunsejtek lesznek a csontvelőt befogadó szervezet — a recipiens — fel­ismerő. információt szállító. nyomozó sejtjei. Ezeknek a gyilkos fegyverei az átültetés után a recipiens sejtjei ellen irányulnak, s ha ezt a táma­dást nem tudja kivédeni, el­pusztítják a recipiens saját sejtjeit, elsősorban a májban. a vérben, a tüdőben és az emésztőcsatornában. Ez még ma is a legsúlvosabban fenye­geti a befogadó életét. — Több országban végzett magas színvonalú alap- és kli­nikai kutatások eredménvei az utóbbi évtizedben meggyőzően bizonyították: a vérképző- és immunrendszer eaves rosszin­dulatú betegségeiben és sú­lyos. öröklött defektusaiban szenvedők egy része csontvelő- átültetéssel meggyógyítható. Ez tette szükségessé, hogy megteremtsük hazánkban is a korszerű csontvelő-átültetés f, Kedden az Építők Szakszervezetének székhazában ^ az Ipari Minisztériumhoz tartozó több mint 400 válla- £ lat vezetői az ipar előtt álló feladatokról tanácskoztak. ^ Az értekezleten részt vett Marjai József miniszterelnök- £ helyettes, ott voltak az MSZMP KB, a SZOT, az ágazati ^ szakszervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia és az 2 OMFB képviselői. Várható sikertermékek Kapolyi László miniszter be­szédében megállapította, hogy a vállalatok idei tervei a várt­nál kisebb exportot irányoz­nak elő, importigényeik pedig a lehetőségekhez képest na­gyok. Túltervezték a beruhá­zási lehetőségeket is. Ezeket a feszültségeket mielőbb fel kell oldani, ezért a tervek lehet­séges végrehajtásának mene­tét, illetve szükség szerinti módosítását a minisztérium — a vállalatokkal közösen — év közben is gyakrabban fogja értékelni. Mint mondotta, a vállalatok képesek arra, hogy teljesítményeiket a kívánt mértékben növeljék, amihez jó alapul szolgálnak a már ki­alakult vállalati közép- és hosszú távú fejlesztési elkép­zelések. Ehhez azonban jobb gazdaságszervező munkára van szükség, és az egyes fej­lesztési kereteket bátrabban kell átcsoportosítani, mert ép­pen azokból a termékekből gond a folyamatos hazai ellá­tás, amelyek iránt külföldön is nagyobb a kereslet és jól ér­tékesíthetők az exportpiaco­kon. A miniszter ezután arról szólt, hogy a magyar gazdaság fejlődésében továbbra is meg­határozó az ipar szerepe. A társszervekkel együtt most ké­szítik elő a következő ötéves tervet, s kialakulóban van a hosszú távú iparfejlesztési koncepció is. A gazdaságossá­gi számítások alapján a mi­niszter a lehetséges siker­termékek között említette a közúti járműveket, a mező- gazdasági és élelmiszeripari berendezéseket, az alumínium- ipari cikkeket, az orvosi mű­szereket. a s^á^ítástepfinikai berendezésekét, a gyógysze­reket, a műbőr-termékeket, va­lamint a háttéripari jellegű termékeket, mert ezek a gyár- mányok nagyrészt már ma is korszerűek. A hosszú távon versenyké­pes termékek közé főleg a villamosenergiaipari rendsze­reket, a szénhidrogénipar tech­nikai berendezéseit, a szer­számgépeket és energetikai gé­peket, a mikrohullámú beren­dezéseket és telefonközponto­kat, a robottechnikai egysége­ket és a minőségi acélfajtá­kat sorolta. Fejleszteni célszerű az dl- lategészségügyi gyártmányok és a különféle műanyag cso­magolóeszközök előállítását is. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani a hidraulikus, a pneuma­tikus elemek és szerelvények, valamint a szerszámok válasz­tékának bővítésére és minő­ségének javítására is. A miniszter ezután arról szólt, hogy a gazdaságtalan termelést tudatosan kell leépí­teni, a kapacitásokat átcso­portosítani. Erre annál is in­kább nagy szükség van, mert az utóbbi időben tovább nőtt a veszteséges vállalatok köre, ezek összevesztesége 1,2 mil­liárd forintról 3 milliárdra emelkedett a múlt évben. Többségében önerőből igye­keznek kilábalni nehéz hely­zetükből. Kapolyi László rámutatott, hogy az erőforrásokat néhány helyen még mindig pazarol­ják, és sok gyártmánycsalád esetében igen magasak a rá­fordítási költségek. A racioná­lisabb gazdálkodás világpiaci pozícióinkat is lényegesen ja­víthatja. A magyar iparnak minden eddiginél tudatosab­ban kell alkalmazni a tudo­mányos és műszaki eredmé­nyeket. Mint mondotta, a leg­fejlettebb ipari országokban az elmúlt évek recessziós idősza­kában is gyors volt a műszaki fejlesztés. Azt is tudomásul kell vennünk — mondotta —, hogy jó néhány fejlődő ország ipara versenytársunkká vált Nyugat-Európában és a tenge­ren túlon is. A miniszter végül arról szólt, hogy a továbblépés, a fejlődés elengedhetetlen ele­me az emberi kapcsolatrend­szerek javítása, bizalom az irányító szervek és a vállalat- vezetők között, a helyzetek közös és kölcsönös elemzése. Csakis a szoros együttműkö­dés, a tudatos iparfejlesztés vezethet eredményre. Megfontolandó tanulságok Az ipari miniszter beszédét széles körű vita követte. A KGST megalakulásának 35. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett a Szov­jet Kultúra és Tudomány Há­za, valamint a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola kedden Győrött. Az eseményen Jevgenyij Sejka, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének helyettes veze­tője számolt be a gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Ki­emelte, hogy a magyar—szov­jet kereskedelmi kapcsolatok az egyenlőség és a kölcsönösség alapján fejlődtek. A Szovjet­unió szállítja továbbra is ha­A vitában felszólaló Hoós János tervhivatali államtitkár elmondta, hogy az utóbbi egy­két évben nem növekedett kellő mértékben az ipari ter­melés, s az erőfeszítések elle­nére a vártnál kisebb volt .az export. Csökkent az ipar jö­vedelmezősége. Sok kapacitás kihasználatlan. Mint mondot­ta, a tanulságokat már most, s a VII. ötéves tervidőszak során méginkább le kell Von­ni. Javasolta, hogy csakúgy, mint népgazdasági szintéit, a vállalatok is szakaszokra bont­va. több variációban állítsák össze a terveiket. Szólt arról is, hogy folyamatban Van a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének kidolgozá­sa, ami a gyakorlati bevezetés során számos, a tanácskozáson is felvetett problémát megold­hat. Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke e témához kapcsolódóan megje­gyezte, hogy egyes nézetekkel ellentétben mind a nagyvál­lalatok, mind a kisvállalatok érdekeltek az irányítási rend­szer, a reform továbbfejlesz­tésében. Ez ugyanis nagyobb mozgásteret jelenthet majd számukra, ami javíthatja a gazdálkodás hatékonyságát. Gál László, a SZOT fő­titkár-helyettese a szocialis­ta munkaverseny-mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy va­lójában azok a munkafelaján­lások hasznosak, amelyek szo­rosan kapcsolódnak a vállalat mindenkori feladataihoz. Szük­séges, hogy ehhez ösztönzőbb elismerési rendszert vezesse­nek be. Vállalni kell Vitazárójában Kapolyi Lász­ló miniszter felhívta a válla­latok figyelmét arra. hogy a megalapozott tervezés, a kü­lönféle fejlesztési alternatívák kidolgozása kellően szolgálja a döntéselőkészítést. Minden üzemben, minden vállalatnál vállalni kell a szelektív fej­lesztést, s az elképzelésekét mielőbb valóra kell váltani. . zánkba a legfontosabb ener­giahordozókat és nyersanyago­kat, gépeket, berendezéseket, ugyanakkor a magyar gép­export és a mezőgazdasági export jelentős hányada a Szovjetunióba kerül. Ezt követően Horváth Mi­hály, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár gazdasági igazga­tója ismertette a nagyvállalat és a KGST-országok közötti kapcsolatokat. Mint elmond­ta, ezekben az években meg­határozóak a KGST-országok- kal kötött szakosodási egyez­mények. Évfordulóra emlékeztek Győrött Jó kapcsolatok a KGST-ben Eredményes csontvelő-átültetés Sokan dolgoztak a sikeréit feltételeit. A felkészülés je­lentős részéhez a személyi és szakmai feltételek adottak vol­tak az intézetben, ahol az utóbbi 25 évben létrejöttek a haematológia. immunológia és vértranszfúzió legkorszerűbb módszereit alkalmazó klinikai, vérkészítmény-előállító és tu­dományos-kutató osztályok — mondotta dr. Hollón Zsuzsa. — Meg kellett teremtenünk azonban azt az izolált, steril környezetet, amelyben a bete­get a csontvelő-átültetés előtti héttől ápoljuk mindaddig, amíg kellő számú, jól működő új donor-típusú vérsejttel nem rendelkezik. Az Ipari Minisz­térium és az Országos Atom­energia Bizottság segítségével szereztük be a legkorszerűbb steril áDolási egységet, amely­ben a beteg megkapta a vele szöveti antigénekben egyező — testvéröccsétöl levett — 859 köbcentiméter csontvelőt. A csontvelő-vételt és ennek be­adásának előkészítését mun­katársaim, dr. Mód Anna és dr. Poros Anna. valamint Bér- nvák Károlyné főnővér végez­ték. Ebben a munkában ki­emelkedő segítséget nyújtott dr. Pecho Zoltán, az Országos Közegészségügyi Intézet osz­tályvezetője. Az onkológiai in­tézetben az MTA Izotóp Inté­zetéből odaszállított kobalt forrásból végezték el a gyó­gyító beavatkozáshoz szüksé­ges egésztest-besugárzást. A nehéz\ körülmények között is kitűnő munkát végzett a cso­port vezetője, dr. Petrányi Jú­lia főorvos és két fizikus munkatársa. Reischl György és dr. Varjas Géza. A beteg tér mészetesen csak steril ételt és italt fogyaszt, diétájának ösz- szeállításában dr. Jánossy Gyuláné — az Országos Élel­mezés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet munkatársa — se­gítségére támaszkodtunk Hosszasan sorolhatnám mind­azok nevét, akik nélkül lehe­tetlen lett volna a sikeres csontvelő-átültetés. Mindanv- nviuk jól összehangolt együtt­működésével valósíthattuk meg a legkisebb zavar nélkül ezt az új. nehéz és sokféle fel­tételhez kötött eljárást. — Meg kell mondanunk azonban, hogy e beavatkozás­nak számos halálos szövődmé­nye lehet — hangsúlyozta a professzornő —, ezért csak a legrosszabb indulatú leuké­miában, a legsúlyosabb vele­született immunhiányban, il­letve más, már a gyermek­korban halálos öröklött beteg­ségekben indokolt a csontvelő­átültetés. A súlyos, rosszindu­latú betegségekben, a legindo­koltabb esetekben is csak ak­kor tudunk eredménye# transzplantációt végezni, ha a diagnózis felállítása után ide" jekorán sikerül a beteget olyan állapotba hozni, hogy a súlyos beavatkozás végrehajt­ható legyen. A csontvelő-átül­tetés eredménye a 20 évesnél fiatalabbaknál a legjobb, s 40 éves korig még jónak mond­ható. Az eredményes csontve­lő-átültetés másik előfeltétele, hogy a betegnek szöveti anti­génrendszerével azonos édes- testvér-donorja legven. Szülő csak igen ritkán alkalmas a csontvelő-adásra. Az ország bármelyik egészséaügyi intéz­ményéből fogadunk csontvelő­átültetésre alkalmas betege­ket. ezért annak orvosi javal­latairól. előfeltételeiről és az alkalmassági vizsgálatra kül­dés módiáról részletes mód­szertani levelet írtunk a hae- matolósiai betegeket kezelő, gondozó intézményeknek. Im­már nem kell tehát a rendkí­vül költséges külföldi csontvé- lő-álü!tetésre küldeni a bete­geket.

Next

/
Thumbnails
Contents