Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIÍI. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1984. FEBRUÁR 22., SZERDA Harcis éves a zeneiskola Juliiéin! rendezvénysorozat Az állami zeneiskola az 1983/84-es tanévben ünnepli fennállásának 30. évforduló­ját. A jubileum alkalmából az országos kamarazene feszti­vál Pest megyei bemutatója kerül megrendezésre az intéz­ményben. A Pest megyei ze­neiskolák kamarazene-talál­kozójának lebonyolítására a felkérést a tantestület és az iskolavezetés örömmel fogad­ta, s ez a jubileumi rendez­vénysorozat kiemelkedő ese-. ménye lesz. A Kossuth segít Február 20-án az Országos Filharmónia felnőtt bérleti hangversennyel kezdődött a jubileumi hét. Pénteken, 24- én a megyei rendezvény, 27- én este 18 órai kezdettel taná­ri hangverseny lesz. Az iskola fennállásának 30. évfprdulójára igen sok válla­lat járult hozzá társadalmi munkájával az intézmény szépítéséhez és a munkakörül­ményeinek javításához. Ez­úton is szeretnénk megköszön­ni a konzervgyár, a NEFAG, ,,a Gépgyártó Szövetkezet, a TRAKIS, a 21-es Volán, a Könyvkötő Szövetkezet veze­tőinek és dolgozóinak munká­ját, értéke csaknem félmillió forint. A Pest megyei zeneiskolák . kamarazene-találkozójárr 12 zeneiskola képviselteti magák , összesen 163 növendékkel, az­az 51 csoporttal. Iskolánkat '4 csoport 17 növendékkel kép­viseli. A csoportokat, felkészí­tő tanárok száma 50 fő, és kö­zel 300 vendéget fogadunk. A zeneiskola kicsi erre, ezért a Kossuth Lajos Általános Is­kola segítségét kértük. Megyei versenyen A találkozót Varsányi Lászlóné, a Pest megyei ze­neiskolák megyei főelőadója nyitja meg délelőtt fél ló­kor. A zsűri tagjai Répássy Györgyi, a Bartók Béla' Zene- művészeti Szakközépiskola he­gedű tanszékvezető tanára, Csetényi Gyula, a budapesti szakközépiskola igazgatóhe­lyettese, fuvolatanár és Szabó László, a zeneakadémia és szakközépiskola rézfúvós ta­nára. A műsor 10 óraikor kezdő­dik. Sorrendben a nagykőrösi, az abonyi, a ceglédi, az érdi. a dabasi, a monori és a szent­endrei kamaracsoportok sze­replésével. Délután a program fél kettőtől lesz a szobi, a du­nakeszi. a gödöllői, a tápió- gvörgyei és a váci zeneisko­lák műsorával. A zsűri munkája igen ne­héznek ígérkezik, mert az 51 csoportból kell kiválasztani azt a hat együttest, amely májusban képviseli magát az országos kamarazene-fesztivá­lon, Székesfehérvárott. A részt vevő iskolák és növen­dékek emlákplakettet és okle­velet kapnak. NA műsorfüzetét, meghívókat és okleveleket a nagykőrösi nyomda készítette. A jubileumi plakettünket a rendezvény véván adja át az iskolák igazgatóinak Kis Ist­ván, a nagykőrösi zeneiskola igazgatója. A szülői munkaiközösség ma­ximálisan segíti jubileumi rendezvényeinket, és segítsé­gükkel próbáljuk emlékeze­tessé tenni áz ide látogatók számára e napot. Az iskola növendékei és tanárai ezen kívül több me­gyei versenyre készülnek. Feb­ruár 18-án már megvolt Vá­cott a megyei szolfézsverseny döntője, ahol Úcsai Judit, Szentpéteri Ildikó és Székely Tamás képviselte iskolánkat. Március 31-én Szentendrén, a megyei négykezes és kétzon- gorás találkozón Székely Ta­más, Bari Zsuzsanna, Úcsai Judit, Gödény Krisztina, Fe­hér Szilvia, Bencsik Edit, Völ­gyesi Oriína, Bojtos Klára, Léváy Márta, Molnár Izabel­la és Oller Adrienn vesz részt. Hegedűduó Áprilisban, a hegedűduó-ta- lálkozón Szrapkó Ágnes, De­meter Róbert, Szentpéteri Il­dikó, Surmann Erzsébet, Se­bestyén Szilvia és Németh Mó­nika indul. Májusban a trom­bita megyei versenyen Török György és Meggyesi Tibor szerepel. Az 1884/85-ös tanévben a vonós- és fúvószenekari fesz­tiválra készülnek, még a zene­karok. M. Zs. Sirgis a pályák építése Lajosmizse—Nagykőrösi Ki­nizsi 2-1 (1-0). Kinizsi: Gulyás — Boros (Fercsi), Cseh; Karcsú (Szabó B.), Csikós, Zöldi (PaveLkó), Szabó T. (Petrezselyem), Ko­vács Z., Szőke, Lővei, Pálfi. Az egyenetlen talajú, Ifjúsá­gi pályán — évekkel ezelőtt a rendelkezésre álló támogatás­sal a megye legjobb pályáját és atlétikai futópályáját is ki lehetett volna alakítani, főleg a Toldi Szakközépiskola spor­tolóinak fejlődése érdekében, deinem* szakszerűen végezték és a pálya igen elhanyagolt ál­lapotban van. Sokat elpattant a labda, de ennek ellenére mindkét csapat nagy játék­kedvvel ’ játszott. A területi bajnokság élcsoportjához tar­tozó lajosmizseiak ellen a Ki­nizsi a mezőnyben egyenrangú ellenfélnek bizonyult. A ven­dég csapat támadásait a körösi védelem Cseh és Karcsú köz­belépésével, irányításával jól hárította, az ellentámadásnál Lővei jó helyzetben lövés he­lyett beadott, és oda lett a gól­szerzési lehetőség. Szőke jól felismerte a helyzetet, hogy a mizsei kapus kint volt, de jó lövése kapu fölé szállt. A 30. percben ártatlan helyzetben Gulyás egy nagyon gyenge ka­pura gurítást kiejtett és a ven­dégek megszerezték a vezetést. 1-0. Gulyás nem összpontosí­tott jól, többre kénes. Fordu­lás után is mindkét csapat egyformán támadott. A 60. percben Petrezselyem egyedül törhetett kaoura, de a kapus­ba lőtt. A 75. percben jó mi­zsei támadás után a vendégek növelték előnyüket. 2-0. öt perc múlva ötletes, gyors indí­tású körösi támadásnál, jó át­adásból Lővei elhúzott a vé­dők mellett és a k;futó kapus mellett ügyes gólt lőtt. 2-1. Bánhidi József edző véle­ménye szerint az utazási aka­dályok miatt elmaradt idegen ellenfél elleni edzőmérkőzése­ket egvmástközti, igen lendü­letes, ígéretes játékkal pótol­ták. Több poszton fennáll, a rivalizálás, a jobb formában levő, a jobban akaró játékos kerül a csapatba. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Tör­te! 3-3 (0-2). Kinizsi ifi: Kolompár (Ko­vács), Hegedűs (Toricska), Kecskés, Boros (Galgóczi), Mi­hályi, Fercsi (F. Szabó), Szí­Tanácstagi beszéltelek A városi tanács vb titkár­sága értesíti a választópolgá­rokat, hogy február 24-én, dél­után 5 órakor a következő ta­nácstagi beszámolók lesznek. Hegedűs Klára a 11-es, ha­dár Lajos, a 12-es és Pavolek Ilona, a 13-as választókerület tanácstagjai a TRAKIS ebéd­lőjében tartják beszámolóju­kat’. Szabó Mihály, a 42-es vá­lasztókerület tanácstagja a Volán 21-es Vállalat ebédlőjé­ben, Zsíros dűlő 4. -szám alatt. vós, Barabás (Dani), Paveikó, Nagy L., Pálfi (Zódor). Törtei: Pozsár — Maróti (Papp), Pásztor, Czagány (Far­kas), Sebők I., Töröcsik (Faj­ka), Sebők II., Király, Zsika, Mertük. A törteti első csapat ellen jó hajrával egyenlített a Kinizsi ifi. A helyenként jól játszó kőrös! ifit az akarásért is di­cséret illeti, 0-3-ról egyenlítet­tek. Góllövő; Toricska 2, Pa­veikó, illetve Mertük 2, Ki­rály a törteli edző, Dunai La­jos és' Skültéti József szak­osztályelnök jót segítik a kö­rösi csapat felkészülési lehe­tőségét. P. S. Munkoalalnstiifi, kedvezőbb életviszonyok íalvaink népességmegtartó ereje A járások megszűnése, a községi tanácsok önállóságá­nak növekedése, a társközsé­gekben is megalakuló elöljá­róságok tevékenysége napja­inkban fokozottan ráirányítja a figyelmet a kis falvak hely­zetére, sorsára, jövőjére. Az elmúlt két-három évtized fej­leményei ismertek, és ma már ezek megítélése is eléggé egyértelmű. Akadtak eszten­dők, amelyekben egészségte­lenül felgyorsult a városba özönlés. Ennek fő oka az volt, hogy a szocialista nagyüzemi útra lépett mezőgazdaság egyre in­kább korszerűsödött és a gé­pek, a vegyszerek térhódítása, az iparszerű termelés érvénye­sülése a korábbinál sokkal ke­vesebb munkáskezet kívánt. Az utóbbi negyedszázadban a mezőgazdasági dolgozók csak­nem egyharmada, 750 ezer em­ber hagyta el a-mezőgazdasá­got és vállalt munkát más mezőgazdasági ágban. Túíictt csökkenés Közülük egyesek a lakóhe­lyükön találtak új foglalkoz­tatásra, mások napi, heti ingá­zók lettek; továbbra is a falu­jukban laktak, de közelebbi vagy távolabbi — rendszerint nagyobb — településen, vá­rosban dolgoztaik. Akadtak azonban olyanok is, akik el is költöztek elmaradott falu­jukból a korszerűbb életkö­rülményeket, jobb ellátást és sokféle új munkaalkalmat kí­náló valamelyik városba. Sokat mond, hogy 1960-ban hazánk lakosságának még 55 százaléka lakott falun, az 1980. évi népszámlálás adatai sze­rint viszont már csak 45 szá­zaléka. Ez igen nagy, túlzott csökkenés még akkor is, ha tudjuk, hogy az említett idő­szakban a városaink száma a negyedével pövekedett, és ez a tény, éz az átminősítés is gya­rapította a városi lakosságot. Az idén, január elsejével újabb 12 nagyközséget nyil­vánított a kormány várossá, így minden elköltözés nélkül mintegy százezer embert újra le lehet írni a falusi Lakosság számából. Természetesen az ilyen átminősítések önmagá­ban nagyobb változásokat nem Markante: Lcta ÖJ zsaluzási eljárás Szerelik az új rendszerű fémzsalut IIarándv István felvétele Az építkezők egyik legna­gyobb gondja, honnan szerez­zenek, vagy hogyan tákolja- nak össze maguknak zsalu­anyagot a betonozáshoz. A Dunai Vasműben több éve tar­tó kísérlet eredményeként — a gyár idomacél és lemez­gyártmányaira alapozva — egy olyan új, variálható fémzsalu- rendszert fejlesztettek ki, amely nagyüzemi létesítmé­nyek és családi házak zsaluzá- si munkáihoz egyaránt hasz­nálható. Az új zsalurendszer először a Dunai Vasmű konverteres acélművének építésénél bizo­nyította életképességét. A fa­zsaluzattal szemben 60 szá­zalékos költségmegtakarítást lehetett vele elérni. Egy-egy zsaluelem minimálisan két- százszor használható, zárt pro­fil kerete igen jól bírja az igénybevételt, nem deformáló­dik. Mivel hazai gyártmány,, és táblarendszere sokoldalúan va­riálható, valamint a külföldi elemrendszerekhez viszonyítva nem tartalmaz sok alkatrészt, a hasonló külföldi elem­rendszereknek csupán egy­harmadába kerül. Alkalma zásával ácsmunka takarít­ható meg, lakatos irányítása mellett betanított munkások is képesek egymáshoz rögzí­teni az elemeket az igen ötletes bilincsszerkezetekkel Ugyancsak előnye, hogy spe­ciális felületek képzéséhez zártprofil keretre mintázott fém vagy műanyag lemez sze­relhető fel. A hagyományos és az új együttes alkalmazására is le­hetőséget kínál az új zsalu­rendszer, mert méretei és csatlakozási pontjai olyanok, hogy fenyőpailóval kombinál­hatok, ha speciális munkák ezt igénylik. Az alaptábla mé­rete 50X200 centiméter, súlya 27 kilogramm, tehát kézzel mozgatható. Több tábla elő­szerelés után daruval emelhe­tő be a helyére. Az új zsalurendszer — amelynek márkaneve Lota — a Dunai Vasmű szolgálati szabadalma. A kohászati kom­binát évente 40-50 ezer négy­zetméter fémzsalu gyártására képes. S. Gy. okoznak, hiszen közvetlenül sem lakóhely-, sem munkahely- változások nem követik őket Más kérdés, hogy eddig a városi rang elnyerése nagy előnyökkel járt, érezhetően megnövekedtek a „szerencsés” település fejlesztési forrásai. Ez még akkor is így volt, ha a városok fejlesztési lehetősé­gein belül túlzott előnyhöz ju­tottak a megyeszékhelyek. Senki se vitatja, hogy a na­gyobb városokban létesült közintézmények, kórházak, egyetemek, főiskolák, áruhá­zak a kisebb települések ér­dekét is szolgálják. Ezt tudva és elismerve is kétségtelen, hogy az elmúlt negyedszázad­ban az országosan rendelke­zésre álló településfejlesztési eszközöket ésszerűbben, ará­nyosabban kellett volna elosz­tani. Bizonyára kevesebben hagy­ták volna el a kisebb falvakat, ha az 1970-es esztendőkben nem csupán az említett eszkö­zök 10 százaléka jutott volna a falvak korszerűsítésére. Hi­szen ezekben az években fa­lun még mintegy 5 millió em­ber lakott: az ország lakossá­gának csaknem a fele! Nem meglepő az, hogy az elmúlt évtizedben is az 500 főnél ki­sebb lakónépességű 829 tele­pülésen következett be a leg­számottevőbb népességcsök­kenés: meghaladta a 18 száza­lékot. Országosan ez a csök­kenés 4 százalékos volt. Helybeli munka Közismert, hogy apró fal- vainkra a lakosság elöregedése a jellemző. A fiatalok egy ré­sze a munkaalkalmak hiánya, és az elmaradott lakóhelyi kö­rülmények miatt már koráb­ban elköltözött. Ezeken a tele­püléseken kisebb az élveszüle- tések és nagyobb az elhalálo­zások aránya. Sok az egyedül élő idős ember. Már most is jelentős az üresen álló lakások száma. Ugyanakkor a nagyobb városokban nem kielégítő a lakáshelyzet, és más vonatko­zásban is sok problémát, sú­lyos gondot okoz a lakosság hirtelen felduzzadt száma. Ezek a feszültségek jelzik, hogy közös érdekünk az el­vándorlás mérséklése, a ki­sebb falvak népességmegtartó erejének növelése. Ma már az is eléggé pontosan megfogal­mazható, hogy hol mit is kell tenni ennek érdekében. Az első és legfontosabb tapaszta­lat, hogy elegendő és megfe­lelő választékot nyújtó mun­kaalkalmak szükségesek hely­ben, illetve ésszerű, elviselhe­tő ingázással elérhető közel­ségben. Ezt a célt követte és ezt a célt szolgálja a vidéki iparo­sítás, a különféle telephelyek, üzemek, gyáregységek falura telepítése. Sokat tettek ennek érdekében a tsz-ek és az ál­lami gazdaságok is: feldolgozó- üzemek létesítésével, a kiegé­szítő tevékenység egészséges bővítésével. Nehéz túlbecsülni a falusi foglalkoztatás növekedésében, a falusi életkörülmények ala­kulásában. javulásában a ház­táji gazdálkodás, a mezőgaz­dasági kistermelés szerepét. Biztató hogy ennek, a tevé­kenységnek a jelentőségét szinte mindenütt megértik és az illetékesek — főként a tsz- ek. állami gazdaságok, áfészek — minden lehetséges módon segítik, támogatják. Kulturált körülmények Az oly sokat emlegetett né­pességmegtartó erő növelé­séhez a munkaalkalmakon túl elengedhetetlen a falusi lakó­helyi viszonyok, életkörülmé­nyek korszerűsítése. Nélkü­lözhetetlen a megfelelő lakó­ház az egészséges ivóvíz, a villany, a sártól megszabadító köves út, járda, a jó közleke­dés, a kielégítő színvonalú egészségügyi ellátás, oktatási, művelődési lehetőség és nem utolsósorban a jó ellátás élel­miszerekből, napi cikkekből. Meg kell találni a módját a gyermekintézmények, főképp óvodák — körzeti óvodák, esetleg bölcsődék létesítésének. A fiatalabb nemzedék megtar­tását hatékonyan szolgálhatják a sportcélú fejlesztések, a szó­rakozási lehetőségek megte­remtése Arra természetesen senki se gondol, hogy egy-egy kis fa­luban a lakosság minden ige-* nyét ki lehet elégíteni. Az azonban szükséges, hogy a tele­püléshálózaton belül a közeli nagyobb települések létesít­ményei a kis falvak lakossá­gát is szolgálják. A közleke­dés, főképp az autóbuszköz­lekedés — a jogos helyi pa­naszok ellenére is — a múlt­hoz képest sokat fejlődött. Ez, valamint a személygép­kocsik számának a gyarapodá­sa, a televízió robbanásszerű térhódítása a hajdani isten há­ta mögötti kis falvakat is kö­zelebb hozta a világhoz. így az egészséges, természetköze­li, csendes \ falusi környezet nagy visszatartó erő, sőt so­kakat — értelmiségieket is — csábít a letelepedésre, a kiköl­tözésre a közeli zajos, füstös nagyvárosokból, a rövid távú, kényelmes ingázás vállalásá­ra. Biztató, hogy hazánkban a lakosság — a kereseti viszo­nyoktól függően — anyagiak­kal, társadalmi munkával, nagy erőfeszítésekre hajlandó falu­jának fejlesztéséért. Sok is a pótolni lfaló. Épp ezért kell megfontolni, értelmesen elosz­tani az országosan rendelke­zésünkre álló anyagi eszközök felhasználását. T. B. Nck akadémiái?* Ma, szerdán a szokott idő­ben és helyen — a művelődési központban — kerül sor a nők akadémiája soron következő előadására. Most a város la­káshelyzetéről lesz szó, Pin- térné dr. Torma Mária, a vá­rosi tanács vb-titkára és Hor­váth Albert, az OTP nagykő­rösi fiókja vezetőjének előadá­sában. Az érdekesnek ígérkező be­szélgetésre persze nemcsak a törzstagok, hanem minden ér­deklődő részvételét várják a rendezők. . Fafaragó szakkör alaké! A Hazafias Népfront peda­gógiai bizottságának kezde­ményezésére az Arany János Művelődési Központ fafaragó szakkört indít március 3-tól — reggel 8 órakor — a Pipagyár asztalosműhelyében (Kecske­méti út 21.). Ennek vezetője Jakab Mihály kecskeméti fa­faragó, s a foglalkozások szombat délelőttönként lesz­nek létszámtól függően egy- vagy kéthetenként. A résztvevők a gyakorlat­ban sajátíthatják el a hazánk­ban — újra — egyre népsze­rűbbé váló fafaragóművészet alapjait, és szorgalmuktól, no meg nyilván tehetségüktől függően komolyabb műveket, szobrokat, eszközöket, dom­borműveket, játszótéri és köz­téri alkotásokat is készíthet­nek. Nincs megkötve, kik vehet­nek részt: a rendezők minden korosztály, diákok, felnőttek jelentkezését várja, február 29 lg a művelődési központban és az intézmények szervezőinél. Tetszik, mert igazat szól. a szakkör jelmondata: Tegyük szebbé otthonunkat, környeze­tünket, városunkat! mm Mozi Szupermodell. Színes, szink­ronizált amerikai krimi, (J6 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor, A stúdiómoziban Prof. Kuruzsló I—II. Szines, szinkronizált lengyel film, fél 6-kor ■i'SllHHÁzaÉ A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Jöjj délre, cimborám! Bérlet­szünet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor. Ö, azok a szép napok. Bérletszü­net. ISSN 913S-2708 (Nagykörös! Hírfa P'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents