Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

I Falugyűlés Dánszentmiklóson, a köz­ponti iskolában február 27-én, hétfőn délután 14 órakor kez­dődik a múlt esztendő ered­ményeit summázó és az idei feladatokat ismertető falugyű­lés. Haugversenysor Hatszázhetven fiatal tanul ebben a tanévben a ceglédi zeneiskolában. Félévi eredmé­nyeikről számot adó hangver­senysorozatuk lassan véget ér. Valamennyi zenepedagógus növendékei szerepelhettek, február végén kerül sor a zá­róhangversenyekre. Z alavölgyi Cecília fuvola szakosai feb­ruár 25-én, szombaton 17 órá­tól, Pócz Ildikó fuvolásai hét­főn, február 27-én délután fél hattól, Bognár- József hegedű szakosai február 29-én szerdán délután fél hat órától szere­pelnek, az iskola nagytermé­ben. Az iroda menetrendje Nyári alak eioft Főszezonon kívül, szeptem­ber végétől, május elsejéig, mint a többi munkahely, sza­bad szombat illeti az IBUSZ ceglédi irodájában dolgozókat is. Május 1-től szeptember 30-ig viszont szombaton is ügyeletet tartanak, minden feladatkörbe^, a pénzváltás­tól az utazási jegyek kiadá­sáig, információig. Az idén több, Ceglédről induló bel- és külföldi, autóbuszos túrát ter­veznek. Tanát stags beszámolók A héten folytatódnak Ceglé­den a tanácstagi beszámolók. Február 24-én, pénteken a 38. és a 39. körzetbelieknek az újvárosi iskolában 17 órakor, a 75. körzetnek a Lenin Tsz 2. számú üzemegységében 16 órakor kezdődik a tanácsta­gi beszámolója. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1984. FEBRUÁR 22., SZERDA * \ Újdonságok: Uniform, Poroton Nem maradt ház cserép nélkül Dideregni téka sem kell Lám, a pala. Pirosán hul­lámzik az albertirsai TÜZÉP- telep bejárata mellett. Nem tudom ugyan, mennyire ked­velt ez a színesítés; de van, kapható. Elkeseredett, bosszús építkezők mesélhetnének róla, hány hiábavaló utat tettek meg az ország különböző tá­jain, hullámpalát keresgélve. A jégszemű téli hónapok unos-untalan falják a tüzelőt, január, február 3 -ezer mázsá­val több szenet vitt el Albert- irsán, mint tavaly a hasonló időszakban. Apropó, szén. Szerződések — Anyaghiány miatt nem kellett dideregniük a helybe­lieknek — mondja Csányi Já­nos, a telep vezetője. — Most is akad bőven berentei, orosz­lányi kocka, lengyel kazán­szén, dorogi, tatai és NDK-s brikett. Ez utóbbit ceglédber- celiek, pilisiek és monoriak is hordják tőlünk. Tűzifának csontszáraz tölgyfarönkök so­rakoznak az udvaron, állandó készletünk 4 ezer köbméter. Nem panaszkodhatnak a fu­varosok, van mit hordaniuk, megállás nélkül nyikorognak a lovas kocsik ki s be a ka­Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira Mél KÉPZETT 5ZÄ&MPü&ÄS®5C^T, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókat forgácsolókat, és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz leányvcllqlst Budapest XIII., Mauthner Sándor u. 11. Telefon: 290-850, 490-507. A Csőszerefőipcri Vdülalat ceglédi munkára fel 'vesz SsstésssereBő, wizvezetiék-szerelő, lakatos szakmunkásokat és a felsorolt szakmákban jártas segédmunkásokat 40 órás munkahét, jó kereseti lehetőség, különélési pótlék. Jelentkezni lehet ai 55-ös szerelésvezetőségen, cím: Hatvan, Bástya u. 12. pun. Hat szerződéses és né­hány kisegítő szállító ingázik a megrendelők és a telep kö­zött.* Keverés — A nagyközségben — foly­tatja Csányi János — jelenleg úgy négyszáz családi háznál hevítik a levegőt központi fű­téssel. Ráadásul egyre többen térnek át az olajosról a szilárd tüzelésű formára. Ehhez persze megfelelő minőségű égetniva,- ló kell. Szerencsére egyetlen igénylő sem távozott üres kéz­zel. Inkább a keverési arány­nyal volt gond. Négy mázsa lengyel kazánszénhez hat má­zsa berentei dukál. Ezt bizony sokan sérelmezték. De hát mit tehetünk, így szól a központi előírás. — Hasonlóan jó az ellátás építőanyagokból is? — Sajnos, nerh. Sovány vi­gasz, de máshol se jobb a helyzet. Érdekes, hogy sok he­lyütt a kis méretű tégla hiá­nya okozott konfliktusokat. Nálunk eddig volt elegendő, sőt az igény se nagyon nőtt iránta. Ami viszont az üre­ges téglákat illeti, mit mönd- . jak, - a „ kereslet jóval . megha­ladta a kínálatot. Egyszerűen nem kaptunk megfelelő roeny- nyiséget. Főleg a B—30-as és az ikersejttégla körül alakul­tak ki galibáik. Helyettük ajánlottuk az abonyi tégla­gyár hasonló felépítésű, na­gyon jó hőszigetelő tulajdon­ságokkal rendelkező újdonsá­gait, az Uniformot és a' Poro- tont. Csakhogy egyelőre még kevéssé ismert mindkettő, s így vásárlóink kissé idegen­kedve szemlélik. — No, és ami a legnagyobb főfájást okozta, a tetőfedő cserép. 1982-ben 129 ezer da­rabot tudtunk értékesíteni, ta­valy már csupán alig több mint felét, 71 ezer darabot. Érdekességképpen még egy adat: 1983 harmadik és ne­gyedik negyedévében 90 ezer cserépre volt érvényes diszpo­zíciónk, helyette megkaptunk 10 ezer darabot. Abból a cse­réphalomból, amit áruba tud­tunk bocsátani, körülbelül hu­szonöt házat lehetett beborí­tani. De hát 75—80 otthon várt fedőanyagra. Azért lát­hatja, mégsem maradt Albert- irsán épület tető nélkül. Más kérdés, hogy milyen . árón. Pénzben és időben minden­képp rosszul jártak, gyakorta lelki nyugalmukat kockáztat­ták azok, akik távolabbi tele­pülésekről kényszerültek be­szerezni a kellő cserepet. — Köztudott, hogy kedve­zőbbé váltak a magánerős építkezésekhez fűződő hitel- feltételek. Gondolom, jogos a kérdés: az így megnövekedett vásárlóerővel lépést tart-e az építőanyag-kínálat? Erőn fe!ü! — Az előbb vázolt gondo- talatokat alapul véve, azt mondhatom, hogy nem. De az csak az érem egyik oldala. Jobb, ha úgy fogalmazok, a saját véleményem szerint az építkezők, főleg a fiatalok, túlméretezik önnön erejüket. A hitellel együtt 500 ezer fo­rintnyi tőkét tudnak előte- 'remteni. Elképzeléseikben azonban többnyire egymillió forint értékű családi otthon felépítése szerepel. Egy dara­big megy is minden a maga útján, csakhogy a befejezésre már nem marad egy fillér se. És akkor még be is kellene rendezni azt a lakást. Ilyen­kor, csakis a szülők tudják ki­húzni a csávából a fészekra­kókat. — Változik-e idén a TÜ- ZÉP-telep arculata? — Egy 600 ezer forintos re­konstrukciós munkába kezd­tünk bele. Az elavult raktár- épületeket újítjuk fel, a kivi­telezést a Monori Építőipari Szövetkezet vállalta. A tető- szerkezetet már elkészítették, s őszre minden bizonnyal vé­geznek a teljes munkával. Varga Sándor Nem hátrányos helyzetűek a tanyási gyerekek Éretten mennek az iskolába Kevés olyan jól felszerelt óvoda van a környéken, mint a mikebudai. A KRESZ-játé- koktól a Legóig mindenük van, de ami a legfontosabb: az óvó nénik odaadó gondosko­dása. Sajnos még sincsenek gondok nélkül; kevés a gye­rek. létszámuk fele tanyáról jár be és a most végzősök kö­zött néhányat a nevelési ta­nácsadóba kellett küldeni. Ezekről a kérdésekről be­szélgettünk Lebanon Mihály- né vezető óvónővel. — Mennyi gyereket tud­nak elhelyezni az óvodában és hány jár ebben az esztendő­ben? — Manapság nincs olyan kisgyermek, ak>t ne tudnának felvenni! Óvodánkba akár félszáz apróság is elférne, de csupán 34-en járnak hozzánk. Midössze|4 a kiscsoportos, s jövőre sem várható sokkal több. Nyáron 14-en végzik el a nagycsoportot. Ballagásuk után valószínű, hogy összevo­násra kerül sor, pedig óvo­dánk szinte minden igényt kielégít. A TANÉRT által ajánlott eszközöket mind meg­vettük, s nem szenvednek hiányt semmiben sem gyer­mekeink. — Az óvodások mintegy fe­le tanyasi. Észlelhető-e ná­luk valamilyen hátrány a községi gyerekekhez képest? Területi verseny lesz Díjat nyernek a berek Jeleztük a napokban, hogy Ceglédbercelen a mezőgazda­sági könyvhónap idején meg­rendezik a termelői borver­senyt. A verseny feb­ruár 24-én, pénteken lesz, es­te 18 órától, ám elözsüri'zésre a borokat már csütörtökön délután 14 és 16 óra között be kell adni. Az utána érke­zőkét már nem tudják elfo­gadni. A versenyre szánt ter­mésből fajtánként két litert kell vinni a művelődési ház­ba. ... ..... A hír sokak érdeklődését felkeltette, érdeklődtek tele­fonon, hogy a verseny csak a berceli borokra vonatkozik-e? Illetékesektől kaptunk pontos információt, miszerint körze­ti lesz most a verseny, épp azért, mivel a régebbiek iránt is nagy érdeklődés mutatko­zott. Tehát eszerint ceglédi, albertirsai és más, környékbe­li települések bortermesztői is rajthoz állhatnak, há idő­ben jelentkeznek a verseny- feltételek szerint. > Gyümölcsösben, mely ok ellen Az aknázómoly elleni vé­dekezés címmel tart előadást február 23-án 17 órai kezdet­tel dr. Farkas Károly, a me­zőgazdasági tudományok kan­didátusa. A ceglédi kertbará­tok körének védnökségével zajló rendezvény a helyőrsé­gi művelődési központ nagy­termében lesz. Hideg napokon melegét ad Lakások százait látja el a fűtési szezonban meleg­gel, egész eszten­dőben pedig meleg vízzel Cegléden a 2. számú fűtőmű. A zord időben jól esik a meleg azok­nak is, akik dol­goznak — ugyan­is a befejezés előtt álló újabb torony­házban is van már fűtés, meleg he­lyiségekben végez­hetik a szerelést és a műszaki el­lenőrző vizsgála­tokat. Tavasszal megtörténik a te­reprendezés is ezen a környéken. Az alsó képen a fűtőmű belseje lát­ható, ahol Trcn- csényi János és Bakonyi János ka­zánfűtők az üzem­naplót ellenőrzik. Apáti-Tőth Sándor felvételei — A tanyák élete megújult. A régi öreg kisgazdaságok egy részét ugyanis fiatal csa­ládok vásároltak meg. Nem jellemző egyik hozzánk járó kisgyermekre sem, hogy az állat- vagy növénytermesztés­ben vagy más otthoni munká­ban kiveszi a részét. A térbeli távolságok azonban marad­tak. Naponta 2-3 kilométert kell gyalogolniuk, míg beér­nek hozzánk. A bejárásban a szülők ésszerű segítséget nyújtanak. Nem kell ugyanis az égyfelől jövők mindegyiké­hez apuka vagy anyuka, hi­szen irányjáratszerűen egy- ©gy felnőtt gyűjti össze az apróságokat. Sajnos természe­tes. hogy nagy havazások ese­tén nem számíthatunk rájuk. A mai korban, már szinte mindegy, hogy ki hol lakik. Természetesen a nehezebb kö­rülmények azért egynél, ket­tőnél észrevehető hátrányt je­lent. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, akik közül a legtöbben otthon is úgy nevelik gyermekeiket, hogy észrevétlenül kapcsolód­jon az óvodai tananyaghoz. 1 — Mi történik azokkal, akik vajamilyen oknál fogva elma­radnak a többitől és nem tud­nak lépést tartani? . — Szerencsére egyik évben sem nagy a száma azoknak, akik a megromlott szülői hát­tér vagy egyéb gond miatt el­maradnak. Ez évben három ilyen nagycsoportosunk van. akiket nevelési tanácsadóba küldünk. Ott alaposan meg­vizsgálják a gyermek képes­ségét és körülményeit, s ja­vaslatot tesznek a szülőnek, hogy miként fejlődhetne lég- ideálisabban a gyermek. Van, akinek korrekciós osztályt ja­vasolnak. Ez azt jelenti, hogy a követelmény ugyanaz a ta­nulóval szemben, mint bár­mely más általános tan­intézetben. Kisebb — 15 körüli — létszámú osztá­lyaival azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy a ta­nítónak mindenkire több ideje jusson. Előny továbbá, hogy ha valamelyik gyermek még itt sem tudna megfelel­ni a kö vetőimé nyék nék, nem marad keserű nyoma, mivel abban az esetben nem kap bi­zonyítványt. A következő év­ben azonban úgy kezdi az első osztályt, mint a többiek, akik először jönnek. Előfordul a nevelési tanácsadóban- olyan javaslat is, hogy felmentik a gyermeket egy évre az iskola- kezdéstől, s van ideje pótolni lemaradását. Minden esetben a szülő dönt gyermeke sorsá­ról, bár el kell mondanom, hogy eddig mindig elfogadták 'a szakemberek javaslatait. — Nincsenelc-e hátrányban a mikebudai óvodások a vá­rosiakkal szemben? — Természetes, hogy más városban és más községben élni. a mi gyerekeink jól is­merik a természettudományos alapfogalmakat, amit bizonyá­ra kevés városi helyen tud­nak. ők szinte naponta lát-* ják a háziállatokat, s környe­zetükben _ a mezőgazdasági termelés sem idegen. Ugyan­akkor nem láttak még vona­tot, metrót és nem foglalja le őket a közlekedés sem. Ezért minden évben elmegyünk Bu­dapestre, ahol a városi dol­gokkal ismerkednek: A köze­li hetekben Albertirsára is ellátogatunk, hogy a vasút­tal is megbarátkozzanak a kicsinyek. A Közlekedésbiz­tonsági Tanácstól több KRESZ- játékot kaptunk. Ezekkel nap mint nap fejlesztik tudá­sukat. Községünkben sokat járunk a közlekedési parkba, ahol a legfontosabb szabályo­kat próbáljuk a helyszínen alkalmazni. — Tartanak-e kapcsolatot a környező általános iskolák pedagógusaival, s miben nyil­vánul meg? — A tőlünk ballagó gyer­mekek többnyire a mikebu- dai és az albertirsai általá­nos iskolába mennek. Főleg a községben oktató tanító bá­csival jó a kapcsolatunk, aki rendszeresen eljön a szülői értekezletekre is. Már a nagycsoportban figyelemmel kíséri jövendő tanítványait, s a nevelési értekezleteken az ő jelenlétében esik szó képes­ségeikről, képzettségükről; Udvari Gábor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hifi»

Next

/
Thumbnails
Contents