Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

A PÍEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1984. FEBRUAR 21., KEDD Módosított menefroeid Párbeszéd a tömegközlekedésről Vizsgáljuk a járatok kihasználtságát í A tömegközlekedést ritkán dicsérjük. Ha sző esik rő- í la, inkább a panaszokat soroljuk: nagy a zsúfoltság, oly- í kor kimaradnak járatok, nem tartják a menetidőt a bu- ^ szók, a közlekedés nem igazodik a változó életmódhoz. ^ Mindebben van igazság, de az is tény; a tömegközleke- ^ dés illetékesei — lehetőségeik határain belül — igyekez- ^ nek e fontos szolgáltatás színvonalát javítani. E kérdé- ^ sekről, azaz a jelenlegi problémákról és a várható intéz- ^ kedésekről Majorosi György, a Volán 20. sz. Vállalata '■ üzemigazgatója véleményét kértük. Szezon előtti kereslet A szokásos pénteki jelenet a vásártéren. Ezen a napon tartják a sertésvásárt. A múlt héten szegényes volt a kínálat, de a ve­vők sem tolongtak. Azért akadt jócskán üzlet is. Itt épp egy hízónak való süldő cserél gazdát. Hancsovszki János felvétele Maximált áron Új, hivatalos díjszabás — Hogyan ítéli meg az autó­buszközlekedés jelenlegi szín­vonalát? , — Ügy. gondolom, a kívá­nalmaknak eleget teszünk, de tisztában vagyunk azzal is, hogy mint minden szolgálta­tásban, a tömegközlekedésben is számolni kell az újabb igé­nyekkel. Nyilvánvaló, a lakos­ság kényelmesen és gyorsan szeretne utazni — lehetőleg minél kevesebb időt és ener­giát áldozva a közlekedésre. Ezt igyekszünk figyelembe venni, látni kell azonban azt is, hogy minden érdeket össze­hangolni és minden igényt ki­elégíteni elég nehéz. Tekintve, hogy tömegközlekedésről van szó, nem ígérhetjük, hogy egyik napról a másikra gyöke­resen változna a jelenlegi szín­vonal. — Bizonyos járatokat meg­szüntettek. Milyen okból? — Ez az intézkedés kizáró­lag a Rúdra induló autóbuszt érintette, de hozzá kell ten­nem: ez a járat a menetrend­ben nem szerepelt. Időleges le­állítása azért történt, mert a helyközi járatok lebonyolítot­ták a forgalmat. A jövőben azonban valóban sor kerül egyes járatok megszüntetésére: Szódon, Vácrátóton, Vácdukán, valamint Örbottyán, Galga- mácsa. Püspökszilágy, illetve Vámosmikola és Szob között. Természetesen az ilyen jelle­gű döntéseket körültekintő fel­mérés előzi meg, amelynek célja: mérlegelni a járatok ki­használtságát. — Vagyis az említett vona­lakon kevés az utas? — Igen. Hogy példát is em­lítsek : Csornádon egyetlen em­ber száll fel, s csupán a leg­közelebbi megállóig megy; a délután fél öt után két perccel Vácdukáról induló, s tíz perc múlva Vácrátót vasútállomás­ra érkező autóbusz ugyancsak egy utassal közlekedik; Vác­rátótról Vácdukára pedig mindössze három utast visz a busz. Ezek egyértelműen ki­használatlan járatok — gazda­ságosságról ugyanis csak akkor beszélhetünk, ha legalább tíz- tizenketten utaznak. Természe­tesen ezek az intézkedések az iskolásjáratokflt nem érintik, s ugyancsak változatlanul hagy­juk az első és az utolsó autó­buszok indulási idejét is. — Ami az utolsó járatot il­leti: biztosított, hogy aki esti programot szervez, annak se jelentsen gondot a közlekedés? — Természetesen erre tö­rekszünk. Hiszen tudjuk: nap­jainkban egyre többen járnak, a színházba és moziba, s egy­re szélesebb azoknak a köre, akik a kulturálódás lehetősé­geit a városban keresik. Jól­lehet megfigyeléseink szerint általános utascsökkenés ta­pasztalható, ennek ellenére úgy gondoljuk, az utolsó jára­tokat — háromnegyed tizen­egykor indulnak — bármilyen program után el lehet érni. — A negyvenórás munka­hétre történő átállás sokakat érint. Az új munkarendhez miként igazodik a Volán? — Mint ilyen esetekben mindig, az ősszel is megszer­veztük a menetrendi értekez­letet, ahová meghívtuk a vál­lalatok képviselőit is. Célunk az volt, hogy közösen keressük a legjobb megoldásokat. Nos, az egyezség megtörtént, s ezek szerint a 4. sz. vonalon — Híradó út—Forte gyár — tör­tént módosítás. A reggel hat óra huszonöt perckor induló járathoz adtunk még egy autóbuszt, illetve a délutáni három óra huszonöt perces indulást öt perccel előrehoz­tuk. Tudjuk, ezek az intézke­dések nem felelhettek meg mindenkinek, de kérésünk az volt, hogy az egy vonalon el­helyezkedő vállalatok egymás között egyeztessék a munka­kezdést. — Végezetül még egy kér­dés. Az említetteken túl vár­ható-e más változás? — Egyéb változásokra nem kerül sor; lévén, hogy az új autóbuszokat a régiek cseréjé­re használjuk, így a géppark száma nem nő. Azt azonban ígérhetem, hogy a jelenlegi feltételek mellett is igyekszünk minél megfelelőbb tömegköz­lekedést biztosítani. A Magyar Selyemipar Válla­lat váci bélésszövő gyáregysé­gének kultúrtermében a na­pokban tartották meg a helyi ifjúkommunisták beszámoló taggyűlésüket. Az 1983. évi mozgalmi fel­adatok végrehajtásáról Smidt Ferencné titkár tájékoztatta a megjelenteket. Többek kö­zött elmondotta, hogy a fia­talok szorgalmukkal, szakér­telmükkel segítették a gyári tervfeladatok teljesítését. A jobb minőség elérése érdeké­ben a Dolgozz hibátlanul mun­karendszer és a szocialista bri­gádmozgalom keretében értek el jó eredményeket. Az Egy üzem egy iskola ke­retében a Juhász Gyula Ál­talános Iskolát patronálják. Több alkalommal közös ren­dezvényeket, üzemlátogatást szerveztek a tanulóknak. Több közös színház, film, kiállítás és író—olvasó-talál­kozót is rendeztek. Rendszeresen megtartották a politikai vitaköröket, tanfolya­NAGYPÁL ISTVÄN peda­gógus-festőművész képeivel immár három évtizede talál­kozhatunk a Pest. megyei pe­dagógus képzőművészek tárla­tain. De neve nem ismeretlen a szentendrei, a gyulai és miskolci művésztelepeken sem, ahová évtizedek óta vissza­tér. Tanári pályáját Dabason kezdte, majd Szobon folytat­ta. A gimnázium megszűné­sével került immár tíz éve a váci Sztáron Sándor Gimná­ziumba. Eddigi pályafutását egy valami végigkísérte, a festészet. NAGYMAROSI otthonában azért kerestem fel, hogy er­ről beszélgessünk. Háza min­den ablakán a visegrádi vár­ra lehet kitekinteni. Képek százait néztük meg együtt, melyek fejlődésének állomá­sai. Az alkotó témaválasztása elsősorban a plein air-re, az­az a természet a szabad ég alatt való megfigyelésére és ábrázolására irányul. Tudása, felkészültsége aligha vitatha­tó, hiszen az olajfestéket épp oly szakmai fölénnyel kezeli, mint a temperát, a pasztellt A Pest megyei Tanács V. B. Építésügyi és vízügyi osztálya maximált áron hagyta jóvá az új szemétszállítási díjakat. Ezek szerint: egyszobás la­kásért havonta 24, másfélszo­mofcat. Gondosan figyeltek a tagnevelésre is. Jelenleg az ötven harminc éven aluliak­nak közel a fele KISZ-tag. A taggyűlés választással ért véget. A fiatalok titkárnak is­mét Smidt Ferencnét. válasz­tották. Tőkés Krisztina, Kato­na Júlia, Tóth Attila és Kas­sai Etelka lettek a vezetőségi tagok. Negyvennyolc közül Kettő a városból Az elmúlt év végén Nem en­gedünk a 48-ból címmel közös rejtvénypályázatot indított a Füles és a Ludas Matyi. A be­érkezett 22144 megfejtés be­küldője között 48 darab ezer­ezer forintos vásárlási utal­ványt sorsoltak ki. Vácról Ba- ranyi József né (Petrásovics utca 6.) és Sík Gábor (Erdős Bernát utca 19.) került a sze­rencsés nyerők közé. (Váci Mihály) vagy az olajpasztellt. De szám­talan grafikát, mon'otípiát, réz­karcot készített életében. — Mindig képzőművésznek készült. Hogyan került mégis a pedagóguspályára? — Gyermekkorom óta fog­lalkozom festéssel. A Képző- művészeti Főiskolát a Pedagó­giai Főiskolával váltottam fel. Az 50-es években úgy gondol­tam, hogy ez biztosabb egzisz­tenciát jelent. De mindig kap­csolatban maradtam a képző- művészettel, hiszen az egyik választott szakom a rajz, és a nagymarosi művelődési ház­ban is több mint tíz évig vezettem felnőtt és gyermek szakkört. Több tehetséges gyermeket én indítottam el a pálya felé. A gimnáziumban évente három-négy tehetséget segítek kibontakozni. — Hogyan választja a té­máit? — Képeim elsősorban a táj­ban gyökereznek. Erre inspi­rál környezetem, a táj szépsé­ge, ahol élek, és a külföldi út­jaimról hazahozott vizuális él­ményeim, melyeket itthon képbe örökítek. búsért 28, kát és fél szoba után 44, három szoba után 48, négy szoba után 52, öt és hat szoba után 60 és 72 forintot kell fi­zetni lakásonként. Az üdülők és hétvégi házak díja 1 szoba után 35, 2 szoba után 44 forint. Az új árakat a városi tanács kommunális üzeme 1984. ja­nuár 1-től alkalmazza. Hideg szél fúj Bernecebaráti határában. A cudarabbra for­dult időjárás nem a legalkal­masabb a ribizlitábla gondozá­sára. Hatan azonban az egész napot itt töltik. A bizonyíté­kot ott találja a látogató a so­rok végén. Reklámszatyrok himbálóznak egy fa ágán az elemózsiával, miközben a tá­volodó gazdák kezében , csattog a metszőolló. — Merre találom a brigád­vezetőt? •— Beszélgetésünk során említette, hogy elsősorban nyáron fest, télen egészen más elfoglaltság köti le — mi az? — Gyermekkorom óta von­zódtam a repülőkhöz is. A harci gépekhez. Végigkísértem fejlődésüket. Nem csupán a technikai része érdekelt, ha­nem keletkezésük, egy-egy tí­puscsalád kifejlődése, törté­nelme. Így lettem a világ ha­dászati repülőgép makettjei­nek gyűjtője, melyeket én ál­lítok össze, századmilliméter- nyi pontossággal és teljes hi­telességgel. Könyvespolcomon ezekről szinte könyvtárnyi szakirodalom van. Az itt lát­ható polcokon megtalálhatók a világ harci repülőgépeinek makettjei. Egy-egy gép össze­állítására 30-40 órát fordítok, de a legújabb típusom, az amerikai Columbia űrrepülő­gép összerakása több heti munka eredménye, önfegyel­met, türelmet, pontosságot igé­nyel ez a hobbim és nem utolsósorban pénzt. Több tíz ezer forintom fekszik ebben a gyűjteményben. — Bemutatta már közönség előtt is? — A váci Sztáron Sándor Gimnáziumban már többször is. A VÁROSI KÖNYVTÁR kiállítótermében is láthatták az érdeklődők. A Tungsram Rt. váci fényforrásgyárában hamarosan sor kerül egy be­mutatóra a II. világháború alatt Magyarország légterében harcolt gépek típusaiból. Ugyanitt, a kiállítóteremben, képeimből is lesz úgynevezett életmű-bemutató. Papp László á kőhíd mellett A halastó vastagra hízott je­gén vidáman csúszkálnak ki­csik és nagyok. Bár tábla tilt­ja itt a korcsolyázást, de hát hová mehetnének? Évek óta idejárnak. A Gombás-patakhoz közele­dek. Már messziről érezni le­het a kellemesnek éppen nem nevezhető, szennyvízcsatorná­ra emlékeztető szagokat. A víz fölé hajló ágakon, a kőhíd mellett átívelő csatornán fenn­akadnak a bűzös hulladékok. A füzesben keskeny ösvény vezet a Dunához, mely egy da­rabig a patakparton halad. Az ösvény végén két embert pil­lantok meg a bokrok takará­sában. A fejem fölött tőkés ré­cék húznak el, jelezve az est közeledtét. A vadkacsák szárnysuhogását figyelem, mi­kor nagyot dörren közelemben a vadászpuska. A sőrétek elkerülték a ma­darakat, mert sértetlenül száll­nak tovább. Ojabb kacsák kö­zelednek, de mintha észrevet­ték volna valamit, vagy csak ismerik már a bokrok veszé­lyeit, mert hirtelen éles for­dulatot vesznek. Néhány pilla­nattal elkéstek, s kétszer szól a puska, hallani lehet a sörét­szemek koppanását a madár testén, de a kacsa csak meg­billen, nem esik le. Majd va­lahol elfogy az ereje, lezuhan a földre, és várja sorsának be­teljesülését. Talán egy róka, kóbor kutya felszedi vagy seb­láz végez vele. Találtam már olyan vadkacsákat, amelyek törött szárnya tehetetlenül ló­gott, tolláit vádlóan lengette a szél. D. Z. — Nincs közöttünk olyan — felelik egyszerre többen is. — Nyugdíjasok vagyunk mind­annyian — mondja Gyimesi József. Évek óta mi végezzük az ültetvény metszését. A na­pokban kezdtük. Kicsit fúj bennünket a szél, talán még egy kis havat is kapunk, de majd csak végzünk ■ ezzel a táblával. Az egyik legfonto­sabb és legnagyobb figyelmet igénylő munka ez. Hiszen a gondatlan, rossz metszéssel akár egy menetben le is lehet­ne szüretelni. A pufajkába öltözött férfiak kezeiben gyorsan csattognak az ollók. ígéretesen szép, jó beállítottságú ez a2 ültetvény. Pár hónap múlva már pirosló gyümölcsei hirdetik egv kis számú nyugdíjas csoport szor­galmát. hozzáértését. Mégis el­keseredés vegyül a termelőszö­vetkezet vezetőinek elismerő szavai közé. Adatokat közöl­nek arról, hogy nagyon ala­csony a piros ribizli átvételi ára és nagy gondjuk van az értékesítéssel is. Illő hát jó kívánsággal bú­csúzni: remélhetőleg az idén a vártnál nagyobb termés ellen­súlyozza az alacsony átvételi árat. Talán majd a szeszélyes időjárás sem szegi kedvét az impozáns ültetvényeket műve­lő tsz-tagoknak. Ez a legkeve­sebb, amit megérdemelnek azok, akik a tél közepétől késő őszig a szabad ég alatt haj­ladoznak. S. J. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk a rokonoknak és bará­toknak, a Lőwy Sándor, Kölcsey utca, Lenin úti szomszédoknak és lakótársaknak, munkatársaknak az Egyesült Izzóból és a Finom­fonóból, valamint az ismerősök­nek, akik Szomor B. Imre temeté­sén a jelenlétükkel és virágaikkal gyászunkban osztoztak. Szomor Imréné és családja. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét a roko­noknak, ismerősöknek, jó barátok­nak, szomszédoknak és mindazok­nak, akik szeretett férjem, drága édesapánk — Vcrebélyi József — temetésén részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot, helyeztek, s rész- véttáviraíaikkal velünk együtt éreztek. A gyászoló család. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Húzézár-automaták Korszerű gépeken készülnek a nemzetközi hírű sportruházati termékek. A Váci Kötöttárugyár Pfaff típusú automata húzó- zárfelvarró berendezésén 690 zippzáras zseb formálódik egy műszakban, Fejes Ferencné keze alatt, t Hancsovszki János felvétele V. É. Egy üzem, egy iskola Fiatalok a munkahelyen A formák és színek vonzásában Festőművész és modellező „Játszani szeretnék — hogy élvezettel érinthessem meg a világot minden részletében. Kezembe venni a világ igazi, sokszor jelentéktelennek tűnő, de kézzel fog­ható és jóra használható, hasznosan igazgatható, és a létet alkotó dolgait. Játszani a dolgokat formáló embe­rek komoly dolgaival. Játékból, könnyű szívvel, bol­dogan — segíteni nekik, hogy észre se vegyék, hogy azt se tudják, ki volt az a bolondos kedvű, akinek lám nem volt jobb dolga.” Nyugdíjasok a határban Bármilyen is az idő, a vesszőt metszeni kell. Porubszky Dezső felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents