Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
Füstgázokat elemeznek PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS XXVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM Ára: I, tü forint 1984. FEBRUÁR 21., KEDD Hazánkba érkezik Lennart Hcdstram Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 21-én hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Lennart Bodst- röm, Svédország külügyminisztere. (Életrajzát a 2. oldalon közöljük.) Folytatódnak a zárszámadások Kisebb létszámmal jobban Marjai József Prágában Kétoldalú megbeszélések A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság XIX. ülésszakára hétfőn Prágába érkezett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a testület magyar tagozatának elnöke. Marjai Józsefet a csehszlovák miniszterelnökség épületében fogadta Lubomir Strou- gal csehszlovák kormányfő. A megbeszélésen áttekintették a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés terén elért eredményeket. A gazdasági kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeit mérlegelve hangsúlyozták, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a magyar és a csehszlovák gazdaság számára meghatározó ágazatokban a termelési kooperációk és a gyártmányszakosodás fejlesztésére. A megbeszélésen részt vett Rudolf Rohlicek csehszlovák miniszterelnök-helyettes, Marjai József tárgyalópartnere. A magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság plenáris ülése a délutáni órákban megkezdte munkáját. Az IMI A képen balról jobbra: Balogh László, flr. Juhár Zoltán, dr Kovács Árpád, Balogh Vilma. namikusan felfutó korszak lezárását is jelentette. Éppen ezért használták ki a társulásokban rejlő gazdasági előnyöket — több, mint harminc társulásba kapcsolódtak be —, amelyek nagymértékben hozzájárultak a közös sikerekhez. Olyan körülmények között is, amikor a beruházások száma csökken, s a konkurrencia hogy ilyen rendszerrel el nem látott istállókat is üzemeltet, azonos módon, hogy az összehasonlító mérésekből pontosan meghatározható legyen a hőcserélő rendszer energiamegtakarítása. A műkincsrablás sokak érdeklődését felkeltette a vagyonvédelmi rendszerek iránt. Az IMI nem ezért, de éppen jókor kapcsolódott be a vagyonvédelmi kormányprogramba. Még az idén 10—15 millió forint értékű és 17-féle készülékkel jelentkeznek a piacon. Ezek aktív érzékelő — radar doppler, ultrahang doppler, infravörös fénysorompó, üvegtörés érzékelő, kombinációs kódzár — központok. Magát a rendszert a megrendelő konkrét igényei alapján állítják össze a fenti elemekből, amelyekkel az 'érzékelők jelei felfoghatók, illetve feldolgozhatok. Az IMI vagyonvédelmi berendezései műszakilag állják a versenyt a külföldi termékekkel és körülbelül azonos az áruk is. Ám a gyártott meny- nyiség fokozásával olcsóbbak lehetnének, ezért keresi a vállalat az e típusú berendezéseket gyártó nagy világcégekkel az együttműködés, a kooperáció lehetőségeit. ' El. E. felerősödik például az építőtevékenységnél, a megrendelések megszerzésénél. Elme hatások alól sem vonhatta ki magát a Vörösmarty Tsz. Viszont támaszt jelentett, hogy a „felfutás korszakában” megerősödött az alaptevékenység, stabillá vált — így az aszály ellenére is jó eredményt értek el. Az építő-szolgáltató tevékenységben tavaly év végén, s az idén év elején jelentős átszervezésekre került sor. A nem jól dolgozó gazdálkodó szerveket visszafejlesztették, illetve felszámolták. Amelyik bizonyította, hogy képes a nehezebb körülmények között Is fennmaradni — azokból a szervezetekből leányvállalatokat alakítottak, illetve alakítanak. Ezektől nem kevesebbet várnak, mint a létszám csökkenését, s a termelés hatékonyságának jelentős növekedését. Az improduktív állomány leépítésére sor kerül — hiszen a produktív létszám alaposan megcsappant! — részben olyan munkahelyek megjelölésével, ahol munkáskézre van szükség — részben más megélhetési lehetőségek felkínálásával. Mert nyereséget terveznek erre az évre is — 1983-ban 56 millió 700 ezer forint volt, s ebből a fejlesztési alap gyarapítására is futotta —, mégpedig a 900 millió forintos árbevételi terv mellett 80 millióst. S ahogy a tavalyi „akadályokat vették”, az idei tervből is valóság lesz. Azzal az összefogással, átgondolt tervezéssel, szervezéssel, mely sajátjuk. A beszámolót követően felszólalások hangzottak el. Szót kárt Szántó István, a csomá- di gyümölcs-kertészeti 'főágazat fóti kerületének vezetője, Cselötei József, az üzemi párt- bizottság titkára; Hunya Imre, a toiástermelési önelszámoló egység vezetője; Farkas György, a gazdasági társasá(Folytatás a 3. oldalon.) A DCM váci gyárának laboratóriumában rendszeresen vizsgálják a kemencékből távozó füstgázokat. Az a kérdés, hogy a levegőbe kerülő gázok mennyi idegen anyagot tartalmaznak. Képünkön Tarr Béláné technikus mintaelemzés közben. Barcza Zsolt felvétele Késztermékre is megrendelést kaptak Gazdaságosabb export A Május 1. Ruhagyár munkájának minőségével a gyár külföldi partnerei és elégedeti tek, megrendeléseik is jelentősek, az export gazdaságossá- | ga mégsem kielégítő. Ennek egyik fő oka, hogy export- rendeléseiknek viszonylag nagy része bérmunka. Az export gazdaságosságát az idén már csak úgy tudják javítani, ha a meglévő berendezéseiken a korábbinál több saját terméket készítenek. Partnereik egy része — a korábbi jó minőség, a határidőre végzett bérmunkák alapján — szívesen fogadta a gyárnak ezt a kezdeményezését. Néhány korábban bérmunkát adó amerikai, NSZK- beli, svéd és olasz cégtől már késztermékre is megrendelést kaptak, másokkal pedig még tárgyalnak. A fóti Vörösmarty Tsz zárszámadó küldöttközgyűlésére — melynek a helyi művelődési ház adott otthont — tegnap, hétfőn délután került sor. Az eseményen részt vett dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Balogh László, a Pest megyei pártbizottság titkára, Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, a TESZÖV, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, valamint a tsz működési területén levő községek, nagyközségek pártbizottságainak képviselői is. A vendégeket Balogh Vilma főkönyvelő köszöntötte, majd dr. Kovács Árpád, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját a tavalyi munkáról, s az idei feladatokról. Tény, ahogy a vezetőség beszámolója is leszögezi; a tavalyi év sikerekben és kudarcokban egyaránt bővelkedett. A központi szabályozó rendszer változását — s elvonó hatását — a termelés, illetve a termékek mennyiségének állandó növelésével ellensúlyozták. A tegnapi zárszámadó küldöttközgyűlés nemcsak a tavalyi év — ahogy az elnök rámutatott —, hanem egy diAz IMI megőrzi piacképességét Vagyonvédelmi rendszert kínál Az ikladi Ipari Műszergyár 16 új termék piaci bevezetését tervezi az idén. Újdonság például az átfolyásmérő berendezés, ami az üzem- és tüzelőanyagok fogyasztását méri. A berendezés mozgó és álló gépeknél egyaránt alkal-' mazható. , A Lop-stop mágneses autóriasztó készülékről már hírt adtunk olvasóinknak és hallhattak az IMI kis méretű közvetlen meghajtású mosógépéről is, amelyet olcsón, 1500 forint alatt szeretnének forgalomba hozni, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezők igényeit is kielégíthessék. A léptető motor speciális célokra használható, például a számítástechnikában. A közvetlenül is értékesíthető berendezéseken kívül a vállalat egész rendszerek eladását tervezi. Például a már ismert üvegcsöves hőcserélő berendezéseiket építették rendszerbe, azaz olyan szerelvényekkel egészítették ki, amelyeket maga az IMI nem gyárt ugyan, de így egész mezőgazdasági telepek hőcseréjét biztosítja. Az első tíz-ti- zenkét berendezést a sziget- szentmiklósi Broiler GT istállóiban szerelik fel. A sziget- szentmiklósi partner vállalja, KISEMMIZVE I gazságot tenni szinte lehetetlen ott, ahol maga az igazság is kétséges, valóban az-e, aminek tartják. Ezen töprengve forgatom a levelet, amelynek végén, a név és a cím előtt az áll; egy kisemmizett asszony. Nem, nem családi háborúságról, magánérdeken esett sérelemről van szó, sokkal többről. A levélíró úgy érzi, hogy bizonyos ügyben a társadalom sem- ffiizte ki jogából. A Jászkara jenőn feladott levél egy részlete: „ ... amikor férjem itt kapott állást, tudtuk, egy kisközségtől nem várhatjuk el azt, amit egy várostól, ám most, amikor kiderült, azért nem tudok állást vállalni, mert egyéves kislányunkkal nem tudunk mit kezdeni, nincs ugyanis bölcsőde, akkor úgy érzem, kisemmiztek valamiből, ami egyébként természetes jogom, lehetőségem lenne, ha mondjuk, Cegléden, Abonyban, Nagykőrösön laknánk...” Határozott szavú fiatal- asszonnyal ülök szemben, képzettsége szerint tanár, férje mezőgazdasági gépészmérnök, a kislány a második gyermek, az első már iskolába jár. A levelet — a fiatalasszony szavai szerint — a tehetetlenség diktálta méreg szülte, hiszen anyagilag sem mindegy, egy avagy két keresetet oszthat-e be a család, de még kevésbé mindegy, mennyi időre esik ki szakmája gyakorlásából a mama, aki most — más megoldás híján — a gyermekgondozási segély kényszerű élvezője. Szerinte, bár az állam nem akarja, vele többszörös igazságtalanság esik meg, hiszen túl azon, hogy nem gyakorolhatja szakmáját, gyermekgondozási segélyként a töredékét kapja annak az összegnek, amelyet az állam sikkor adna neki, családjának — közvetve ugyan, de adná —, ha a kislány napról napra ott lehetne a bölcsődében. Nem határozott szava, meglehetősen jó tájékozottsága teszi, hogy azt kell mondanom, a maga szemszögéből nézve igaza van. A mondatot azonban folytatnom illik, igaza van, de ez az igazság nem hord magában semmiféle gyakorlati értéket, hiszen Cegléd, Nagykőrös körzetét nézve — de a megyének bármely más résziére pillantva is — nem kivételes esetet tett szóvá. Évek óta harmincnégy és negyven között van az él- veszületések száma Jászka- rajenőn, azaz innét nézve, aligha vonható kétségbe a legkisebbeket szolgáló gyer- mekiptézmény szükségessége. Igen ám, de az eredetileg számítottnál több a felvett gyermek az óvodában is — pedig nem régen ért véget a jelentős fejlesztés —, s tagadhatatlan, az óvodai elhelyezésre sokkal nagyobb az igény, mint a bölcsődeire, mert azért az ifjú mamák többsége örömmel marad otthon. Ami viszont igaz; a szákemberek a bölcsődés gyermek ellátásának havi költségeit 2200 —2700 forintra teszik, a település és az intézmény adottságaitól, jellegétől függően, azaz a gyermekgondozási segély tényleg jóval kisebb, mint ez az összeg, még akkor is, ha figyelembe vesszük a bölcsődés gyermek szülei által fizetett térítési díjat. Akkor tehát? Valóban kisemmizett a levélíró mama? Ha nem tartanánk a félreértéstől, -magyarázástól, habozás nélkül leírnánk az igent, de mert tartunk tőle, az igen helyett azt írjuk: jellemző esetére bukkantunk annak, amikor a szociálpolitikai elvek és a gyakorlati végrehajtásuk között lényeges ellentmondás jön létre, hiszen a bölcsődés gyermek szülei havonta körülbelül 1800—2000 forint többletjuttatást kapnak a közös pénztárból, nem azért, mert ezt szociális helyzetük indokolja, mert a szociális igazságosság ezt diktálja, hanem pusztán azért kapják ezt a pénzt, mert olyan helyen laknak, ahol van bölcsőde ... E mlékeztetünk csupán rá, mert a részletekre nincs helyünk: a szociális juttatások hozzáférhetőségéről lapunk hasábjain is sokat írunk, mert úgy véljük, a szociálpolitika elkerülhetetlen korszerűsítésekor nem szabad ezt a gondot mellékesként kezelni. A bölcsődéknél maradva; a gyermekintézmények e legdrágább típusánál 1934-ben arra futja, hogy Abonyban és Nagykőrösön bővüljön az elhelyezési lehetőség, s a tavalyi, 1983-as tényleges gyarapodás, a megszűnések miatt, a százat sem érte el. Így már érthetőbb, hogy bár 1975 és 1983 között a száz bölcső- déskorú gyermekre jutó helyek száma a megyében megkétszereződött, ma sem több. mint tizenegy. Igaz, a felvételre várakozók tábora a legutóbbi években csőkként, de kérdés, minek a hatására? Amint kérdés — nagy kérdés! — az is, a kisemmizett mamákat megnyugtatja-e, hogy elvben jogaik másokéval egyenlőik, avagy a megoldást más irányban, nem okvetlen bölcsődék -építésével, hanem a szociálpolitika elemeinek átfogó átrendezésével kellene keresni?! Mészáros Ottó Ma: 2—3. oldal: őrjárat kocsmában, vendéglőben 1 oldal: Mire (lehet) jó a Pulsatron? 1 oldal. Megyei szclfézsverseny Vácott 7. oldal: Szarajevó Witt sikerét hozta 3 oldal: Ismét várjuk a Pesti Vigadóbmi Kesztyűformáló kezek Üjfajta ipari védőkesztyűcsalád gyártását kezdték meg a Sasad Tsz Diósdon működő ipari egységében. A saját fejlesztésű, mártott eljárással készülő védőkesztyű előnye, hogy sav- és lúgálló, élettartama pedig sokszorosa az előzőekénél. Az idén mintegy 600 ezer párat gyártanak. Hancsovszki János felvétele
