Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

PtSXT ^ .»iffc»ti r 6 1984. FEBRUAR 19., VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK* PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 lóinget küldtek tegnap. Ez már tisztességes mennyiség ennyi asszonynak, csakhogy a fele kiszabott anyag fodor nél­kül érkezett, ezeket pedig nem lehet befejezni. Hogyan osszuk el ezt a keveset? Adjuk oda öt embernek, hogy egyszer leg­alább legyen elegendő munká­juk? Vagy igazságosan, egyen­lően juttassunk mindenkinek? Akkor viszont senki sem ke­res a bűvös 566 forint fölött. Akár így. akár úgy döntünk, mindenképpen harag, sértődés lesz a dologból. Kinek kényelmesebb? Kádár Ottóné, a Főnix szö­vetkezet megbízott elnöke nem érti, miért keveslem a tápió- ságiaknak küldött munkát. — Alapanyaghiány nehezíti a helyzetünket —• mondja. — Ennek ellenére rendszeres idő­közönként küldünk Tápióságra is varrnivalót. Természetesen nem kötelező a Főnixnél dol­gozni. Bármelyikük kikérheti a munkakönyvét, bár ügy tu­dom, nincs abban a faluban más munkalehetőség a nők­nek. Valóban. A helyhez kötött asszonyok nehezen tudnának a faluban egyéb munkát ta­lálni. Ez a helyzet azonban nem lehet indok arra. hogy kéttucatnyi embert ilyen bi­zonytalan helyzetben tartsa­nak. Becsületesebb megoldás voltba elküldeni, ha hosszú tá­von nem tudják foglalkoztatni őket. Kétségtelen viszont, hogy a jelenlegi helyzet ké­nyelmesebb. A szövetkezetnek. Blúza Katalin Pilisi és üllői, gebines rendszerű női fodrász részlegünkbe kozmetikust felveszünk Jelentkezni lehet munkanapokon 8 és 16 óra között, a Monori Járási Szolgáltotó Szövetkezet központi irodájábon: Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12. I rintot is megkerestek havon­ta, az első időkben hasonlóan fizetett a Főnix által küldött ruhaösszeállítási munka is. Hamarosan azonban akadozni kezdett a munkaellátás. S más jelei is mutatkoztak- annak, hogy a szövetkezet vezetői nem viselik szívükön a tápiósági bedolgozók sorsát. Az indulás­kor korszerű gomblyukvarró és ezegőgépet kaptak, ám né­hány hónap múlva ezeket le­szerelték, és kis teljesítményű, megbízhatatlán masinákat hoztak helyettük. Pedig ahhoz, hogy az asszonyoknak vala­mennyire is megérje ez a be­dolgozás, megfelelő munkaesz­közökre van szükségük. Leányka kétrészes nyári ru­hát mutatnak. Laikus szem­mel is látni, hogy a gumíro- zásal, masnival és körbesze- gőzéssel „nehezített” együttes összeállításáért és befejezé­séért fizetett 13 forintból alig­ha lehet meggazdagodni. — Sokan kikérték a munka­könyvüket, mert nyugdíj előtt állnak, vagy megunták a tét­len várakozást — mondja Mé­száros Jánosné Tápiószecsőről. — Ma már alig vagyunk hú­szán. — Talán azt akarják, hogy valamennyien megunjuk, és odébbálljunk — veszi át a szót László Lászlóné, és a kis mű­hely sarkában álló csomagok­ra mutat. — Ötszázötven há­Bedolgozók — kiszolgáltatva Kikérték munkakönyvüket A bedolgozásos munkavállalási rendszert mintha csak a kis falvakban élő asszonyoknak találták volna ki. Hi­szen a több gyermeket nevelő, a ház körül jószágot is tartó nők nem tudnak távolabbi községekbe utazni, vagy a fővárosba bejárni, s félnapokra magukra hagyni a kicsiket, illetve a háztájit. A házhoz hozott munka azon­ban ideális megoldás. be került. Kun Lászlóné, akit idős édesapjának ápolása köt a házhoz, elmondja, hogy hó­napok óta annyi munkát sem kaptak a Főnixtől, amennyi a társadalombiztosításhoz kell. Márpedig, aki egy hónapban nem keresi meg az 567 forin­tot. annak az a hónapja nem számít be sem a nyugdíj ki­számításakor, sem a gyes el­bírálásánál. A korszerű gépet elvitték — Miért váltak meg a Mi­nőségi Szövetkezettől, ha olyan jól megtalálják a számításu­kat? — kérdezem az asszonyo­kat. — Sajnos, átszervezés miatt munka nélkül maradtunk. Ak­kor, 1982 őszén a Minőségi vezetői több munkáltatót is ajánlottak nekünk. A legjobb­nak, legmegbízhatóbbnak a Főnixet tartották, eziért szer­ződtünk velük — mondja László László. — Az első hó­napokban úgy tűnt. hogy jól jártunk ezzel a kényszerű cse­rével. A Minőséginél 2500—3000 fo­Veszélybcn a nyugdíj! Az lenne ,a Tápióságon és környékén élő asszonyoknak is. Hogy mégsem az, annak a munkával való ellátás rend­szertelensége az oka. — Nagy hagyományai van­nak nálunk a bedolgozásnak — mondja László Lászlóné, akinek férje a Főnix Háziipa­ri Szövetkezet tápiósági telep­vezetője. Ez azt jelenti, hogy az ő házában van a raktár, ide szállítják Budapestről a munkát (már ha van), s ő osztja szét a varrnivalót az asszonyoknak, a kis szobában ott állnak a speciális varrógé­pek is. — Hét évig dolgoztunk a Minőségi Szövetkezetnek. Akkoriban negyvenen is vol­tunk. Jöttek a nők Tóalmásról, 't'áviószecsőről a varrnivalóért. Megtaláltuk a számításunkat. Tudja, mi nem akarunk ebből meggazdagodni, de az a rend­szeres összeg, nagyon jól jött. Arról nem is beszélve, hogy nyugdijjogot is szerezhettünk vele. Most azonban ez is veszély­Téli vásár Szeretném, ha eljuttatnák kérésemet az illetékesekhez: a szezon végi ruházati vásárt úgy rendezzék, hogy a kisfi- zetésűek és a nyugdíjasok is tudjanak vásárolni. Most is február 6-án kezdődött a vá­sár, s akiknek van pénzük, a legjavát kiválogatták. Mire a nyugdíjakat meg a gyári fi­zetéseket kifizették, az áru­készlet java elkelt. A nyugdí­jas húszadika körül, a mun­kások tizediké táján kapják meg a járandóságukat. A nyugdíjak kézbesítése idején már vége is a vásárnak. Kovács Ferenc Nagykőrös ★ Ügy gondoljuk, senkinek nem okoznak meglepetést a szezonvégi vásárok. Hosszú évek óta, mond­hatnánk évtizedek óta február ele­jén-a téli, augusztus közepén, vé­gén a nyári vásárt rendezi a ke­reskedelem. Nagyon sokan ilyen­kor vásárolják meg a szükséges holmikat, s jó előre készülnek rá. Gyűjtik a pénzt, s nem az éo- pen esedékes nvucdíjból vagy fi­zetésből vásárolnak, mert akkor miből élnének meg a következő fi­zetésig, nyugdíjig? Segítséget kér Nehezen mozgó, 77 éves ember vagyok. Ezért nagy gondot jelent számomra, ha valami szükséges dolog után kell járnom. Emiatt kéreti se­Cikkünk nyomán Tévedtek A lap január 20-i számában megjelent „Játszunk, játszoga­tunk” című cikkben foglaltakat megvizsgáltuk. Az érvényben lévő postai szabályozás sze­rint a központilag előállított gépi távbeszélőszámla összegét a számla előoldalán megjelölt körzet bármelyik postahivata­lában be lehet fizetni. Ha más körzet távbeszélőszámláját kí­vánják kiegyenlíteni — például budapesti postahivatalban vidé­ki számlát fizetnének be — a számla kiegyenlítése posta- utalvánnyal, vagy az Országos Takarékpénztárnál vezetett számla terhére történhet. Amennyiben a Budapest S. számú postahivatalban nem a fenti tájékoztatást adták, és a kezelők magatartása ellen ki­fogás merült fel, ezért szives elnézését kérjük. A befizetési korlátozással kapcsolatos prob­lémát a Magyar Posta központ­jának figyelmébe ajánljuk. Budapesti Postaigazgatőság gítséget. Egyetlen szórakozá­som, időtöltésem a mandoli­nom, amelyen már elkoptak a húrspannodó gépek. Levélben kerestem meg több hangszer­üzletet, de sehol sincs ilyesmi. Esetleg, ha megjelent a leve­lem, elolvassa olyan valaki, ki rendelkezik ilyen húrspan- nolóval és elküldi a címemre. Talán mondanom sem kell, mekkora nagy örömet és meg­nyugvást okozna ezzel nekem. Előre is nagyon köszönöm. Bátori Géza Hévízgyörk, Hajnal u. 1. ★ Bizony nagy gond, ha az egyet­len szórakozást jelenti a pengető hangszer. Húrspannoló valóban ritkán kapható, mi is érdeklőd­tünk. Nagyobb a probléma, ha nem írja meg, hány húros a hangsze­re, 6, esetleg 8, így még nehezebb spannológéDet találni hozzá. Se­gítségül mégis közreadjuk levelét, Tárjuk pontos tájékoztatását és ol­vasóink kínálatát is. Ajánlataikat továbbítjuk a címzetthez. Hűvös hivatal A közelmúltban a Verseny utcai postán volt dolgom Bu­dapesten. Meglepődtem, mi­lyen hűvös van a felvételi te­remben. Még a jókora cserép­kályha sem képes befűteni a nagy termet. El tudom kép­zelni, milyen kellemetlenül érzik magukat azok, akik na­pi 8 órát dolgoznak ülve eb­ben a hideg helyiségben. A posta jellegénél fogva átjáró­ház, ki- és belépnek az em­bereik a lengőajtón. Mostaná­ban bizony igencsak hideg tó­dul be kintről. Igazán többet törődhetne a posta dolgozói­val, ha másért nem, már csak azért, hogy ne legyen túl sok a megfázásból eredő táppén­zes napok száma. Solymosi László Dunakeszi Évforduló Asszonyklubunk február 4-én ünnepelte fennállásának 10 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból rendezett ün­nepségen minden résztvevő emléklapot kapott. A megem­lékezést követő vacsora után hajnalig roptuk a táncot a kitűnő zenére a pócsmegyeri Eper csárdában. ★ Művelődési házunk nép­tánccsoportja február 11-én bemutató előadást tartott. Nagy taps fogadta a most el­A lap január 29-i számában Pallóé István isaszegi lakos reagált a korábbi levelére adott Válaszunkra Üjabb hoz­zászólás — Hiába magyaráz a MÁV? címmel. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az észrevé­teleire korábban írott vála­szunkat továbbra is fenntart­juk.' Kiegészítésként közöljük, hogy a MÁV Budapest kör­nyéki forgalmában a reggeli csúcsidőszak 5—8 óráig, dél­után 13—18 óráig tart. Tehát a levélírónak tévesek az isme­retei a csúcsidőszakok idő­pontjára vonatkozóan. Ismé­telten szeretnénk, kifejezésre juttatni: minden törekvésünk, intézkedésünk arra irányul, hogy személyszállító vonatain­kat menetrend szerint, az el­várásoknak megfelelő színvo­nalon közlekedtessük. A dohányzással kapcsolat­ban már többször adtunk tájé­Válaszol az illetékes x Megoldhatatlan volt koztatást arról, hogy a MÁV az egészségvédelem érdekében hosszú kísérleti évek után in­tézkedett. Ennek megfelelően bizonyos viszonylatokban nem dohányzó kocsikat és szerelvé­nyeket közlekedtettünk. Az utasok egy része nem támo­gatta kezdeményezésünket és a dohányzási tilalmat meg­szegte. A fentiek, valamint jegyvizsgálóink szűkös létszá­ma, esetenként határozatlan fellépése miatt kezdeményezé­sünk nem érte el a kívánt célt, és vissza kellett térni az eredeti állapotokhoz. A jövő­ben minden személykocsiban dohányzó és nem dohányzó rész lesz. Nem volt megvaló­sítható az olvasói levélben ja­vasolt dohányzó és nem do­hányzó kocsik elkülönítése a MÁV belső kocsigazdálkodása miatt. MÄV * Budapesti Igazgatóság ha bizonyítani tudja, hogy édesapját egyedül, a testvérek segítsége nélkül gondozta, tar­totta el, akkor egymaga jogo­sult az elhunyt temetésének mikéntjét is meghatározni. Ha nem, akkor megegyezésre kell jusson testvéreivel. Ha né­hány napon belül nem tudnak dönteni, akkor a jogszabály kizárja a hamvasztás lehetősé­gét, s mint példánkban is. ha­gyományos temetésre kerül sor. Horváthné ekkor a vecsési tanácshoz fordult, s hatósági bizonyítványt kért annak iga­zolására, hogy édesapját ő tartotta el. Állítását két tanú­val igazolta. A tanács azonban nyilatkozatán csak a tanúk aláírásának valódiságát iga­zolta, mert nem volt módjuk­ban meggyőződni Horváthné állításának igazáról. Közte és édesapja között ugyanis sem eltartási, sem életjáradéki, sem örökösödési szerződés nem volt, s más hivatalos eljárás során sem volt módjukban erről megbizonyosodni. A hatósági bizonyítvány hiá­nyában tehát a Temetkezési Vállalat a másik két testvér megrendelésének tett eleget. Horváthnénak visszafizették a hamvasztasra befizetett össze­get — ezért nem is járult hoz­zá a hagyományos temetés költségeihez. A hagyatéki eljárás során majd fény derül a most még .eldönthetetlen kérdésre: ki tartotta el voltaképpen az idős apát, aki mindhármukat fel­nevelte? S a temetés költségeit bizonyára egyenlő arányban számítják be valamennyiük örökrészébe. A kérdés csupán az: gon­dokkal. baiokkal terhes éle­tünk során vajon nem közeli rokonaink halálának pillana­ta az, amikor megszűnnek mindennapi ellentéteink, ami­kor még a haragvó testvérek is a közös gyökerekhez nyúl­nak vissza? Miféle szeretet, vagy személyes érdek legyé­ben folytathatják viszályukat a testvérek, miközben örökre távozott közülük az, akinek életüket köszönhetik? Mindenesetre Horváth Fe- rencné a hasvatéki tárgyalás során bizonyítja: kizárólag ő tartotta el édeseoiát.. S akkor a Temetkezési Vállalat exhu­málja az elhunytat, s Hor- váf.hnó kérésének megfelelően elhamvasztatia ... Márvány! Ágnes kezdeményezésnek, színvona­las versenynek nevezte a ve­télkedőt zárszavában. Az eredményhirdetésen a terme­lőszövetkezet elnöke. Karsza László gratulált a helyezést elérteknek, s tárgyjutalmakat, valamint összesen tízezer fo­rint pénzjutalmat osztott ki. Dr. Buncsák Jenő Kakucs Eszmecsere A szentmártonkátai művelő­dési házban január 23-án ren­dezett szabad pártnapon dr. Szerbin Pál kandidátus, az MSZMP Politikai Főiskola ta­nára tartott gazdaságpolitikai tájékoztatót. A több mint 160 főnjti párttagnak, illetve pár- tonkívüli hallgatóságnak az 1983. évi népgazdasági terv realizálásáról, ez évi terveink­ről, gondjainkról, s az áremel­kedés gazdasági okairól beszélt az előadó. A hozzászólók töb­bek között a város és a falu 'lakosságának közteherviselé­sét. illetve a jövedelemszerzés különböző lehetőségeit vitat­ták meg. A találkozó nagy se­gítséget nyújtott népgazdasá­gunk bonyolult kérdéseinek megértéséhez. Kissné Pásztor Éva Szentmártonkáta, Brigádban Új postánk központi helyen épült, az Alvégről és a Fel­végről is jól megközelíthető. Amióta áll ez az épület, ke­vés a panasz és az elégedet­lenség. (A régivel sok volt a baj. Az ütött-kopott, repede­zett falú épület kis előterébe háromnál több ember nem fér be. Voltak napok, amikor az utcán sorakoztak az ügyfelek.) Ma kulturált, szép nagy vá­róban, kényelmesen intézheti ugyeiF a betérő, és aki akar, asztalok mellé is ülhet. Pos­tánknak nagy a napi forgal­ma. Negyven-ötven távirat ér­kezik és ennek kétszerese az ajánlott, és exprcsszlevél. Cso­mag- és pénzküldemény is van bőven. Nem is szólva az újságokról, amelyek egyszer­egyszer az el(le-)maradás az expedíció rossz irányítása miatt hol késve, hol csökkent számban érkeznek, bosszúsá­got, idegességet okozva. Budakeszi lakóinak tekinté­lyes részét nyugdíjasok alkot­ják. a havi nyugdíi kézbesíté­se komoly erőt köt le, ehhez kapcsolódik a gves-en levők részére szóló pénzküldemény. Szerepése, hogy a posta veze­tősége jól alakította ki a kéz­besítői gárdát. Brigádba tö­mörültek és a briaádmozea- lom jól működik. A tagok se­gítik egymást. A nagyközség lakóinak nasvnhb része eljáró dolgozó, paoközben sok csa­ládnál nincs otthon senki. Mégis minden küldemény cél­hoz Ar feladatát maradéktala­nul teljesíti a nnsMchrtoíd. Padánvf T a'OS Budakeszi bonyolító zsűri vendégelnöke. Barna László, a Pest megyei Tanács műszaki és munkavé­delmi főfelügyelője volt, aki rendkívül hasznos és ötletes zat csapata nyerte meg. egyéni győztesként pedig R izmajer Imre csoportvezető került ki a küzdelemből. A vetélkedőt szervező és ie­Majd a hagyatéki tárgyaláson Vihar a temetés körül Szokatlan panasszal fordult Horváth Ferencné vecsési olvasónk szer­kesztőségünkhöz. Elmondta, hogy idős édesapját, akivel évekig közös háztartásban élt, s hosszan tartó betegsége idején ápolta, gondozta, ha­lála után nem temethette el saját elképzelései szerint. Mert: a Pest megyei Temetkezési Vállalat az övé helyett két nővére megrendelésé­nek tett eleget. S a huzavona következtében a család egykori feje kellő külsőségek és tisztelet nélkül, szinte kutyafuttában került végső nyug­helyére. Az évekre visszanyúló csa­ládi viszály nem kíván nyil­vánosságot. Az eset általános tanulságai azonban igen. Hiá­ba olcsóbb a hamvasztás, mint a hagyományos temetés, sokan még mindig ragaszkodnak a régi, megszokott formához. Mint ahogy ebben az esetben is azzal érVeltek a panaszos testvérei: édesapjuk többet ér­demelt annál, mint hogy el­hamvasszák. Az ide vonatkozó jogszabá­lyok — bizonyára racionáli­sabb okoknál fogva —, ebben az esetben a testvéreket tá­mogatták. Dr. Urbán Ákos, a Temetkezési Vállalat jogtaná­csosa elmondta, hogy Hor- váthnét is felvilágosították: készült szép népviseletben megjelenő leány táncosokat. Bemutatkozott az új gyermek citerazenekarunk is. A nagy számú közönség tetszését mu­tatta, hogy több alkalommal vastapssal hívta vissza ismét­lésre a szereplőket. Nagy siker volt a több mint kétórás mű­sor. Horváth Lászlóné Pócsmegyer művelödésiház-igazgató Vetélkedő A kakucsi Március 21. Tsz munkavédelmi és tűzvédelmi bizottsága február 3-án jól si­került vetélkedő keretében kérte számon a tsz dolgozóitól a munka- és tűzvédelmi elő­írások ismereteit. A vetélke­dő teremtette versenyszellem arra ösztönözte a dolgozókat, hogy felfrissítsék ismereteiket, tanulmányozzák a témára vo­natkozó szabályanyagot. A ve­télkedőre 16 csapat nevezett be, 48 fővel. Közülük két csa­pat jutott a döntőbe; a tsz különböző ágazataiban, ipa-ri üzemeiben dolgozókat képvi­selték. A kétfordulós verseny keretében küzdöttek meg a legjobb egyéni és a legjobb csapat címek elnyeréséért. A csapatversenyt a műszaki ága-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents