Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-02 / 27. szám

l_LOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1984. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK •• Illést tartott a városi pártbizottság Ösztönzés háztáji állattartásra Zárkózzanak fel a terület üzemi átlagához Gödöllőn tegnap délután ülést tartott a városi .pártbi­zottság. Bucsai Lajos titkár előterjesztésében megtárgyal­ták és elfogadták a múlt évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről készült jelentést, valamint az idei feladatokra szóló javaslatot. A második napirendi pontban Pekliné Joó Katalinnak, a pártbizottság titkárának előterjesztésében tájékoztatót kapott a testület a munkatervi feladatok tava­lyi végrehajtásáról és elfogad­ták az 1984-es munkatervre tett javaslatot. Az ülésen meg­jelent ' dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára. Tapasztalatok fóruma A város és vonzáskörzete ipari üzemei legfontosabb fel­adata a tőkés export növelése, állapítja meg bevezetőben a pártbizottság tegnapi ülésén elfogadott határozat. Erre reá­lis lehetőség van a Ganz Áram- mérőgyárban, a Gödöllői Gép­gyárban, az ikladi Ipari Mű­szergyárban, a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, a Humán Oltó­anyagtermelő és Kutatóinté­zetben. El kell érni, hogy az Ipari szövetkezetek is nagyobb részt vállaljanak a dollárelszámolá- sú piacokra irányuló kivitel feladataiból, valamint az im­portcikkek hazai anyagokkal történő helyettesítéséből. Va­lamennyi üzemben jelentős feladat az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a veszte­ségforrások csökkentése. Fon­tos a hulladék és mellékter­mék gazdaságos hasznosítása. Törekedni kell a belső tarta­lékok folyamatos feltárására, a termékek fajlagos anyaghá­nyadának csökkentésére. Na­gyobb figyelmet szükséges for­dítani az üzem- és munka- szervezésre. Az e téren mutat­kozó jó tapasztalatok szélesebb körű hasznosítására a városi pártbizottság fórumot kíván szervezni. Az üzemek többségében megérett a helyzet a belső irá­nyítási rendszer korszerűsíté­sére. Mindenütt fokozott fi-» gyeimet kell szentelni az ön­elszámoló, közvetlen érdekelt­ségű egységek kialakítására. A pártszervezetek kezdeményez­zék a gyáregységek, telepek önállóságának, érdekeltségé­nek növelését az anyavállala­tok pártszerveinél. Az ipari szövetkezetekben szélesíteni lehet a lakossági szolgáltatásokat, a hagyomá­nyos területek mellett újabb területekre is kiterjeszthetik tevékenységüket. Például gáz­vezeték-építés, készülékek kar­bantartása. A vonzáskörzet mezőgazda- sági üzemeiben az egyik leg­fontosabb követelmény, hogy őrizzék meg stabilitásukat. Itt is nagyobb gpndot kell fordí­tani az anyag- és energiata­karékosságra. Az érdekeltsé­gi rendszert úgy kell tovább­fejleszteni, hogy minél köz­vetlenebbül hasson a terme­lésben részt vevőkre. Az alap- tevékenységen kívüli ágazat­ban a termelést 1—2 százalék­kal lehet növelni. A növénytermesztésben a cél a 4,6 tonnás búza-, vala­mint a 6 tonnás kukoricater­més. A gabonatermő terület növelése indokolt. Az ipari és más növények esetében a leg­nagyobb, jövedelmet biztosító szerkezet kialakítására kell törekedni. Fontos a kisüzem A nagyüzemi zöldségter­mesztésnek továbbra is hozzá kell járulnia a feldolgozó üze­mek alapanyaggal való ellátá­sához. A frissen fogyasztott zöldség termesztésében válto­zatlanul fontos szerep jut a kisüzemeknek, amelyek a nagyüzemekkel együttműködve dolgoznak. Növelni kell a hozamokat a szőlő- és gyümölcstermesztés­ben. Az új telepítvényeken szakszerű kezeléssel elő kell segíteni a mielőbbi termőre fordulást. A körzet és a fő­város ellátására a közös érde­keltségen alapuló együttmű­ködésre van szükség a terme­lők és a kereskedők között. A következőkben az állatte­nyésztéssel foglalkozik a hatá­rozat. Általában a kialakult nagyságrendek szinten tartása a cél, egy-két állatfajnál mér­sékelt növelés látszik indokolt­nak. A tejtermelésben a gyen­gébb gazdaságok zárkózzanak fel a terület üzemi átlagához. A húsmarhatermelést elsősor­ban a kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben lehet növelni. A kocalétszám niegtartásával szükséges több sertéshúst elő­állítani. A juhállományt a le­gelők eltartóképességével összhangban lehet bővíteni. Továbbra is fontos teendő a háztáji állattartás, a sertés-, nyúl- és galambtenyésztés ösz­tönzése. A határozat következő feje­zete a terület- és település- fejlesztés feladatait taglalja. A fő cél a lakosság életkörül­ményeinek javítása. Gödöllőn kiemelt feladat a lakáshoz jutás feltételeinek javítása, a közműrendszer fej­lesztése, a folyamatban levő íládas Lajos-emléktcrna Helyosztó mérkőzések A gödöllői Karikás Frigyes Általános Iskola tornacsarno­kában lejátszották a Nádas Lajos emlékére kiírt kispá­lyás labdarúgótorna negyedik fordulóját, a helyosztó mér­kőzéseket Az eredmények: Az V—Vili. helyért: Barát­ság—Gépgyár Szb 3-3 (2-1). Vezette: Csontos I. Góllövők: Acs L., Lőrincz F., Illés I., illetve Csonka A., Laczkó I., Papp Gy. ATE—HTÜ 4-2 (3-0). Vezette: Csontos I. Gól- lövők: Hartyáni I. (2), Kunsay Cs., Böhm M., ilí. Malmarits I. (2). Az 1—ÍV. helyért: Ganz Szb—Topi 3-0 (1-0). Vezette: Ádám M. Góllövők: Buko- vics L. (öngól), Rab J., Kő­szegi A. Viktória—Áfész 7-1 (1-0). Vezette: Ádám M. Gól­lövők: Bangó B. (3), Bangó N., Janiga J., Horváth A., Csongrádi L. (öngól), illetve Csongrádi J. Az utolsó forduló mérkőzé­seit február negyedikén, va­sárnap játsszák. A párosítás: HTÜ—Gépgyár Szb (8.45), Barátság—ATE (9.40), Viktó­ria—Topi (10.35), Ganz Szb— Áfész (11.30). Mozi A két rodeós. Színes, szink- rónizá't NB A -filmparódia. Csak 4 órakor. A Tű a szénakazalban. Színes, szinkronizált angol kaland film. 6 és 8 órakor. beruházások tervszerű befeje­zése. A telepszerű többszintes lakásépítés gyorsítása mellett fokozott figyelmet kell fordí­tani a csoportos és a családi ház építési feltételeinek meg­teremtésére. A tervek szerint folytatódjon a párt- és tanács­ház építése. Át kell adni a rendőrkapitányság új épületét, valamint a korszerűsített Dó­zsa György utat. Meg kell kez­deni a posta és a buszpálya­udvar építését. Iskolák A nagyközségekben, közsé­gekben az ivóvízhálózat bőví­tése, a kommunális ellátottság javítása, a megkezdett tanter­mek építésének folytatása és befejezése a legfontosabb fel­adat. Isaszegen át kell adni a nyolc, Pécelen a tizenkét tantermes általános iskolát. A körzetben egyébként huszon­nyolc tanterem építése van fo­lyamatban. Galgamácsán, Vác- egresen, Váckisújfalun, vala­mint Versegen megkezdik a vízművek beruházását. Kör Pál Fűrészpor Most' már egy kicsit könnyebb a közlekedésünk. Ámde egy hete még szin­te kriminális volt. A Ma' gyár—Szovjet Barátság la­kónegyedben — nem úgy, mint tavaly — aligha lát­tak kétszer elmenni hókot­rót, mert még most is ha­von, jégen döcögnek a köz­lekedők. Nem vizsgáztunk jól mi, lakók sem. A Dózsa György út átépítésének kellemet­len napjait még csak tetéz­te, hogy öröklakás-tulajdo­nos éppúgy, mint a tanácsi házak kezelői közül néhá- nyan halogatták a hó elta­karítását, Volt alkalmam — olva­sóink panasza alapján — érdeklődni és vitatkozni a HÉV egyik szakemberével is telefonon. Többen szóvá tették, hogy a hó leesése után négy-öt nappal, ami­kor már jégpáncéllá gya­logolták az utasok például az Erzsébet-parki megálló peronját is, senki sem szór­ta le homokkal, salakkal vagy mondjuk fűrészpor­ral. Bármivel, csak éppen ne a puszta jégpáncélon botorkáljanak az utasok: idősek, fidtalok, bárki! Ja­vallottam: ezt a kis ho­mokszórási munkát, akár a pénztárban ülő is elvé­gezhetné. Ezt nem lehet, hallottam a választ a szak­embertől, mert az nem tar­tozik a pénztáros reszort­jához, és munkavédelmileg sem engedhető meg. Kér­dem: a boltosnak, a postás­nak, a gyógyszertárosnak, a maszek árusnak — ha megszórja a portája előtti járdát — kell-e hozzá kü­lön meghatalmazás, vagy munkásvédelmi bizonyít­vány? Sebaj, gondoltam, nem feszegetem tovább. Mint ahogy most sem mondok többet. De kérdem: mi lesz, ha jön még miránk a tél?! F. J. Biztos külföldi piac A múlt évben 85 millió forint értékű terméket készítettek a péceli Vegyesipari, Szövetkezetben. A coloritüzem 41, a teker­cselőrészleg 23 millió forinttal járult hozzá a szövetkezet bevé­teléhez. Képünkön: Szuda Károly né tekercselő a holland ex­portra készülő terméket készíti, amelynek kiváló minősége évek óta: biztosítéka a külföldi megrendelésnek. Hancsovszki János felvétele Alacsonyabb hőmérséklet Végzősök figyelmébe Továbbtanulási lehetőség Amint azt korábban már hí­rül adtuk: a gimnáziumokba, a szakiskolákba február 20-ig jelentkezhetnek az általános iskolai tanulmányaikat befeje­ző fiatalok. A területünkhöz közel eső szakközépiskolák kö­zül az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szak- középiskola, amely megyénk déli részéből és Gödöllő kör­nyékéről iskoláz be géplaka­tos, valamint műszergyártó és -karbantartó szakmára, összesen mintegy hatvan ta­nulót vesz fel. Lehetőség nyílik a mi gyere­keinknek a fóti szakközépis­kolába jelentkezni, ahol autó­szerelő tanulókból indítanak egy osztályt, míg a gödöllői 202-es Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola mezőgazdasá­gi gépszerelő tanulókat is be­iskoláz. Nem szóltunk még a gödöllői Török Ignác Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­koláról, amely a gimnazisták mellett helyből és a megye északi részéből harminckét óvónőtanulót is felvesz. Hazánk egyes tájegységeiben megfelelő módon hasznosítják a föld mélyének kincsét, a termálvizet. Igaz ugyan, hogy ennek feltárása — akár egész­ségügyi, akár mezőgazdasági célokat szolgái — nem olcsó, de amikor a kút beindul, a rá­fordított költségek hamarosarí megtérülhetnek. A Dél-Alföl- dön és másutt is számos üveg­házat és fóliasátrat fűtenek termálvízzel. A kutak persze, ahogy a szakemberek megfigyelték, egyáltalán nem egyformák: az egyiknek szegényebb, a másik­nak gazdagabb a hozama. Ha kisebb a teljesítménye, mint amennyire tervezték, az a fó­lia alatti termelést hátráltat­hatja, adott esetben veszélyez­tetheti. Lehet-e ezt a hozamot befolyásolni. Anélkül, hogy részletes szakmai magyarázat­ba bocsátkoznánk, azt mond­hatjuk, hogy igen. Legalábbis ezt bizonyítja an­nak a kutatómunkának az eredménye, amelyet a MÉM Műszaki Intézet szakemberei folytattak. Dr. Nagy Albert tu­dományos főmunkatárs veze­tésével olyan újszerű búvár- szivattyút fejlesztettek és pró­báltak ki, amely lehetővé te­szi, hogy a termáívízkutakból akár negyven-ötven méter mélyről a 90—95 fokos vizet — mintegy 20—25 fokos hő­mérséklet-csökkenéssel — a felszínre emelje. A kifejlesztett berendezése­ket természetesen alapos pró­bának vetették alá, s egy nagyüzemben — a szegvári Puskin Termelőszövetk""etb'n vizsgáztatták. A gazdaság két kútjában elhelyezett búvár- szivattyúkkal óránkéht hetven köbméterrel több vizet nyer­tek, ami már megfelel egy közepes hozamú új termálkút produktumának. Az eljárás egyébként a már nem terme­lő kutak újrahasznosítására, beindítására is alkalmas. Csereszereplés Lengyelországban A Csata az idén sem pihenhet Tízéves az isaszegi Csata népi táncegyüttes. E szokat­lan név felvételét Isaszeg történetének legjelentősebb, büszkén számon tartott ese­ménye indokolja. 1849. április 6-án itt zajlott le a szabadság- harc egyik dicsőséges ütköze­te, csatája. A néphagyomány is őrzi és sajátos jelentéssel ruházta fel a csata nevet. Még létezik Már hagyománynak tekint­hetjük, hogy az együttes fehér aszcal mellett ad számot évi tevékenységéről. A Csata ven­déglőben díszesen terített asz­tal és kitűnő vacsora várta az együttes tagjait, vezetőit és a meghívott vendégeket ezúttal is. A Pécel—Isaszeg Áfész ez évben is ajándékokkal ked­veskedett az együttes tagjai­nak, de nem maradt el az egymást megajándékozás szép szokása sem. A tréfás aján­dékok nagy derültségeket kel­tettek. Hanem a vigalmat megelőz­te a számadás, mely a sike­rek mellett a gondokkal teli hétköznapokról is beszámolt. A szakvezetés örömmel emlé­kezett meg arról, hogy a tánc­csoport 15 éve alakult a nagy­községi tanács és a Pécel— Isaszeg Áfész anyagi és erköl­csi támogatásával és ekkor kevesen gondolták, hogy más­fél évtized múltán — mint népi táncegyüttes — még szá­mot fog adni létezéséről. E hosszú időről részletesen beszámolni természetesen nem lehetett, de — mint azt a mű­velődési ház vezetője elmond­ta — az együttes lelkiismere­tesen igyekezett eleget tenni vállalt feladatainak. Színpa­don sohasem vallottak kudar­cot. Nem törekedtek világra­szóló eredményekre, de min­denkor elérték azt a teljesít­ményt, melyet a néptáncmoz­galom tőlük elvárt. Az 1983. évi elvárásokról, azok teljesítéséről Nyikos László, az együttes szakveze­tője számolt be. A skanzenben Elmondta, hogy az asszo­nyok és a táncosok húsz al­kalommal léptek színpadra és valamennyi szereplés sikeres volt. Egyes fellépésekről rész­letesen is beszámolt. Pozití­van értékelte az utánpótlás tevékenységét, akik a gödöllői úttörő seregszemlén aranyér­met nyertek a népi tánc ka­tegóriában. Felidézte a kétna­pos őrségi túra eseményeit, ahol az együttes Bajánsenyén önálló műsort adott és részt vett a Körmenden rendezett központi eseményekben is, mindkét alkalommal osztatlan elismerésben volt részük. — Látogatást tettünk — folytatta Nyikos László — a pityerszeri és a zalaegerszegi skanzenekben, megcsodálhat­tuk a magyarszombatfai faze­kasmúzeumot. Mindezen lát­nivalók hasznosan segítették hagyományőrző tevékenysé­günket is. Sikeresen vettünk részt a Pest megyei népmű­vészeti nap szentendrei ren­dezvényein. Szociális otthonban A szövetkezetek Pest me­gyei népi és táncegyüttesek negyedik találkozóján, Nagy- kátán, nívódíjat kapott az együttes és a menettánc leg­jobb koreográfiáját is az isa- szegieknek ítélték. A zsűri, a nagykátai és a bagi együtte­sek mellett az isaszegiek tel­jesítményét tartotta dicséretre méltónak. Külön elismerést kapott az asszonycsoport da­laik megválasztásáért, előadá­suk színvonaláért. és a szép, gondosan ápolt népviseletü­kért. A helyi fellépések közül az öregek napját emelte ki a szakvezető, mely felejthetetlen élményt jelentett az idős em­berek részére. A hagyomány­őrző tevékenység 1983-ban sem szünetelt. A máiusfajá- rásnak több ezer nézője volt, közülük sokan aktív részesei­vé váltak az eseményeknek. Műsort adott az együttes a péceli és a gödöllői szociális otthonok lakóinak is, akik — mint azt köszönő leveleikben írják — szeretettel várják vissza az asszonyokat és a táncosokat. Több alkalommal kerestek fel fővárosi üzeme­ket, ahol a szocialista brigá­dok ünnepeit tették színeseb­bé. Támogat a tanács Gondok is akadtak bősége­sen. Az év vége felé több gya­korlott táncos vált ki az együttesből, házasságkötés, va­lamint iskolai és munkahelyi problémák miatt. Az állandó zenekar hiánya is kedvezőt­lenül hatott a felkészülésre és a szereplésre egyaránt. Ke­vés a citerazenekar létszáma is, stb. — Nagyon szeretnénk — mondja Nyikos László —, ha a gyakorlott táncosok minél nagyobb számban térnének vissza az együtteshez és a ci- terázni tudó lakosokat is munkatársunkként üdvözöl­hetnénk. Az 1984. évi feladatok közül a minősítő verseny és a len­gyelországi csereszereplés a legfontosabb. Tóth Józsefné tanácselnök megköszönte az együttesnek a sikeres szerepléseket, ígé­retet tett a lengyelországi út támogatására és sikerekben gazdag évet kívánt az együt­tesnek. Reméljük, úgy lesz!­Fejéregyházi László ISSN 0133—1957 (GödcMSl Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents